Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
% A Madách Színház Kamaraszíopada be“^ A mesterdetektív című színművét. Rendező: Lengyel György. Képünkön: Mensáros László, Márkus László. (MTI-foto — Keleti Éva) Bródy Sándor: A tanítónő Ma esie premier az egri Gárdonyi Géza Színházban Az egri születésű Bródy, a megújuló magyar irodalom sajátos egyénisége; drámában, prózában egyaránt újat teremtett; felfedezte a kapitalizálódó társadalom perifériális alakjait, s a millenneu- mi csillogás mögött megsejtette a valódi mozgatórugókul. Naturális látásmódja, markáns stílusa miatt kor- társai magyar Zolának nevezték. Színpadi alkotásai közül a legsikerültebb s épp ezért legidőállóbb A tanítónő, a hivaitásszeretet, az emberi tisztaság drámája. A jó érzékkel formált alapkonfliktus, a mesterien bonyolított szituációk, s a femekbe för- rnált jellemek évtizedek színházlátogatóit vonzották. Áz egri közönség — jó néhány évvel ezelőtt — már többször láthatta a darabot sajátos rendeződ tolmácsolásban, Mit ígér a mai premier? — ezt kérdeztük Jurka Lászlótól, a darab rendezőjétől. — Egészében újat szeretnénk nyújtani a közönségnek; A tanítónő mélyen emberi töltésű dráma, minden kor számára mond megszívlelendőt. A rendezői értelmezés persze nem jelenti a darab - gondoláin anyagainak Egymillió 116 ezer gyerek- 5480 általános iskolában —, ahol az elvtelenség, a korrupció, a pénz az ember értékmérője. Más szóval: a tiszta nincstelenség és a gazdagsággal álcázott romlottság konfliktusát igyekeztem új fokon színpadra állítani. Minél többet szerettem volna megmutatni, felvillantani annak a nőnek a lelkivilágából, akit, ha fizikailag le is győznek, ha távoznia is kell, ám az erkölcsi győzelem, az etikai fölény az övé, mert nem alkudott meg, s nem állt az elvtelenséget képviselők táborába. — Mennyiben lesz mai, másnak szóló A tanítónő? — Az igazi drámák nern- csak korukhoz kötöttek, hanem gondolati anyaguk őrölt emberi érzést, minden kor emberének szóló tanulságot is sugall. Arra (törekedtem, hogy ezt tükrözze a mai premier. — ön pedagógusból lett rendezővé, A tanítónő már a harmadik pedagógustémájú darab, amit rendez. A volt hivatás befolyásolja munkáját? — Szívesen foglalkoztam a II. felvonás iskolaképeinek kidolgozásával, a ' hivatástudat nemességének akartam emlékezetes tablót állítani. — Mit vár az egri közönségtől ? — Ügy hiszem, — korábbi tapasztalataim is ezt bizonyítják —, hogy Bródy gondolatai megértésre találnak, örülök, hogy a „tolmács” szerepére vállalkozhattam. A darab főszerepeit Balogh Zsuzsa (tanítónő), Somlód Ferenc (öreg Nagy), Harkányi János (Ifjú Nagy), Hamvay Lucy (Nagyasszony) és Varga Gyula (tanító) alakítják, (pécsi) csoníkításiát, vagy önkényes átértékelését, meirt Bródy gondoliaitgazdagsága tiszteletre kötelez. A tanítónő, az igazságkereső fiatal lány alakjában nem speciálisan pedagógusproblémát kíván megjeleníteni* hanem az elnyomottak, a kiszolgáltatottak tragédiáját egy olyan világban — s ez Bródy kora 210 ezer tanuló napköziben — 63 ezer általános iskolás \ pedagógus tanít Az idei oktatási évben — a most elkészült statisztikai felmérés adatai szerint — az ország 5480 általános iskolájában 1 millió 115 993 gyermek tanul, 162 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Első osztályba az idén 139 ezren Kép szöveg nélkül. iratkoztak be, közülük 76 ezren (54,7 százalék) előzőleg óvodába jártak, 15 700- an pedig iskolai előkészítő foglalkozáson vettek részt. Ebben az esztendőben 153 000 fiatal fejezi be általános iskolai tanulmányait, A napközi otthonokban. 210 125 tanulóról gondoskodnak, csaknem 7000-rel többről, mint az előző tanévben. A felsőtagozatos tanulók 94,7 százaléka részesül szak- rendszerű oktatásban. Az általános iskolákban 62 589 diák tanul szakosított tantervű (tagozatos) osztályban, - 12 százalékkal több, mint a múlt tanévben. Huszonöt ezren járnak * ének-zene,, 23 700-an orosz, 3300-an számtan, 3600-an testnevelés tagozatos osztályba, a többiek pedig angolt, franciát, németet, illetve eszperantót tanulnak szakosított tanterv alapján. Az idei oktatási évben egyébként 345 új szakosított osztályt szerveztek, amelyek, száma az általános iskolákban elérte a 2200-at. Kitűnik az adatokból is, hogy a nyári szünidőben 86 000 tanuló volt úttörőtáborban, 75 000-en részesültek szervezett üdültetésben; s közel 60 000 általános iskolás vett részt a nyáron országjáráson. Tovább bővült a diákotthon-hálózat? ma mér 96 általános iskolai diákotthon működik az országban, amelyekben 7589 hely van. Általános • iskoláinkban 63 125 pedagógus tanít. A pedagógus-ellátottság 93,2 százalékos, a nevelők -72,9 százaléka a nők sorából kerül ki. Mit tud Sztálingrádról? Cauhraj új filmje, az Emlékezet Grigorij Csuhraj filmrendező, a Ballada a katonáról alkotója, ismét háborús témához nyúl az „Emlékezet” című új filmjében. A moszkvai filmházában bemutatott alkotás a dokumentumpublicisztika műfajához tartozik, különböző interjúkon és háborús híradókon épül fel. Csuhraj, aki a második világháború idején maga is harcolt a fronton, új filmjét a sztálingrácji csatának szenteli. A rendező a kortársak visszaemlékezéseit felhasználva, pszichológiai szemszögből vetíti elénk az 1942— 1943 évek történetét. A stáb három hónapig járta az NDK, az NSZK, A»zódy Járna» : ÍMURPOI XXVII. A szövetségi kormány szigorúan ellenőrzi a dohány, a szeszes italok, a kábító- és gyógyszerek vásárlását és használatát. Miért képeznek kivételt a lőfegyverek? Az USA-ban könnyebb fegyvert vásárolni, mint penicillint. Az utóbbihoz orvosi receptre van szükség, az előbbi megvásárlásához viszont semmilyen írás sem kell. Egyes becslések szerint a magánkézben levő fegyverek száma 200 millió, tehát hozzávetőleg minden lakosra jut egy fegyver, vagy minden négyzetkilométerre húsz fegyver. 1 Lőfegyverek ? Rendkívül tág fogalom. Alain Clé'ment leírja, hogy bárki vásárolhat akár olyan kis tankelhárító ágyút is, amelyiknek oly nagy sikere volt az amerikai gengszterek között. Mivel eredményesen „vetették be” a páncélszekrények ellen, a szövetségi kormány kénytelen volt közbelépni. december 3., csütörtök A fegyverek mint a bűn eszközei sokat fejlődtek a háború óta. De a bűnözés fokozódásában a fő szerepet nem a fegyverek tökéletesedése, hanem nagy elterjedtségüli játszotta. Éppen ezért kétséges, hogy a fegyverviselést és a fegyverek adásvételét betiltó törvény, még ha létezne is ilyen, megoldaná-e ezt a kérdést. Elsősorban azért, mert tüstént megjelenne a tiltott fegyverkereskedelem, mint ahogy a szesztilalom éveiben megjelent a szeszcsempészet, újabb jövedelmi forrást teremtve a szervezett bűnözők számára. Másodsorban azért, »mert a fokozódó bűnözés gyökeiéit főleg az erőszaknak abban a légkörében kell keresnünk, amely a mai amerikai társadalomban uralkodik, ott, ahol lövöldözni nem erkölcstelen, hanem férfias, szép dolog.. 19. Az erőszak mítosza Bizonyára ismerik az anekdotát az amerikai gyerekekről, akivel közük, hogy meghalt a nagyapja. „És ki . lőtte le?” — kérdezi ártatlanul a kisfiú, aki számára a természetes halál fogalma ismeretlen, de aki az erőszakos halállal —, s ez már nem tréfa! — lépten-nyomon találkozik: a televízió képernyőjén, a képeslapokban, a moziplakátokon, sőt még a játékboltok kirakataiban is. A „comics-strips”-ok, vagyis a képregények a múlt század végén jelentek meg az Egyesült . Államok újságjaiban,’ az olvasó szórakoztatására. 1935 körül aztán kötetekbe foglalva behatoltak a könyvesboltokba is. Feltűntek tehát az úgynevezett „comics-books”-ok, s ezekkel együtt megjelent a „szuper”-ek nemzetsége is: a Superman, a Superboy, a Su- peramerican; ezután következett a „szörnyetegek” sorozata: Frankenstein, Dra- kula, Fantomas, Diabolic, Infernal, Criminal. Tekintet nélkül arra a politikai szerepre, amellyel szerzőjük őket felruházta, e „hősök”' valósággal versengtek a különböző gyilkossági módszerek alkalmazáséban. 1950- től kezdve a Szuperek és a Szörnyetegek- elárasztották a nyugat-európai piacot is. E képregényeket, az utóbbi időben az ezeket tóegészítő fényképregényekgt, valamint • ' ősé©?a futószalagon gyártott úgynevezett „kalandregényeket” —, amelyek egymást licitálják túl az erőszak és a borzalmak ábrázolásában —, olyan emberek milliói olvassák, akik könyvesboltban ugyan még sosem jártak. Az erőszak járványa mindinkább elönti az irodalmat, a színpadot, a vetítővásznat, a képernyőt! Arthur Penn Bonnie and Clyde című filmje, ez a „gengster-story”, egy bankrabló-párról szól, akik 1934 körül „működtek”. Clyde Barrow és Bonnie Parker, a szerelmes gengszterpár tulajdonképpen Diliinger bandájához tartozott és tizenkilenc gyilkosságot követett el, mielőtt kézreke- rült. Mindkettőt halálra ítélték. Mégis sikerült megszökniük a Huntsville-i (Texas) börtönből és Dilünger segítségével a mexikói határ felé menekülniük. Egy erdőben azonban az FBI hat embere várt rájuk. Heves tűzharc, s a rendőrök ezer golyójából kilencvennégy célba talált. A gengs2terpárt utolérte sorsa. Nincs semmi tragikus, hősies, vagy romantikus abban, hogy a gyilkosok elnyerték megérdemelt büntetésüket. A film azonban valósággal fölmagasztosítja a két gengsztert, és óriási közönségsikert aratott az Egyesült Államokban. Bosley Crowther ismert amerikai filmkritikus a New York Times-ban három felháborodott, hangú cikkben támadta Arthur ■Penn filmjét. Minden cikk után a nézők-olvasók a levelek százaiban keltek a film védelmére. Crowther.- nek végül távoznia kellett; a szerkesztőségből. „Véletlen? — kérdi a L’ Express. — A válasz: Nem. Ö Clyde és Bonnie utolsó áldozata”. „Igen! Az erőszakról akartam filmet készíteni — jelentette ki Arthur Penn. — Az erőszak ugyanis Amerika egyik jellemzője. Nem az ókori Görögországról, vagy a reneszánszról van szó, hanem az amerikai társadalomról, amelyben az erőszak uralkodik. Mintha valamiféle életre szóló szerződést kötöttünk volna az erőszakkal. Ez jellemzi a mai világot”. A Le Monde a következő kérdést intézte Pennhez: „Nem gondolja ön, hogy filmjét bizonyos fiatalok a bűnözés dicséreteként, hogy ne mondjuk dicsőítéseként, értelmezhetik?” A Bonnie and Clyde alkotója vállat vont: „Mindenki olvasta az angolszász meg francia mondákat és balladákat, amelyekből valósággal árad az erőszak ... Nem hiszem, hogy a művészet bizonyos’ tettekre sarkallná az ifjúságot...” Mi sem akarjuk azt állítani, hogy azok a filmek, vagy olvasmányok, amelyekben az ifjak erőszakkal találkoznak, közvetlenül és feltétlenül bűnözéshez vezetnek, noha a fiatalkorú bűnözők nemegyszer beismerik, hogy valamelyik film hatására cselekedtek, vagy pedig egy tv-film adta bűntettük ötletét. Azok, akik tudatában vannak ennek a veszélynek, már rég felhívták a figyelmet rá, milyen káros hatásúak a rémfilmek, az erotikus és pornografikus kiadványok áradata, az erőszak bálványainak dicsőítése. Nem más ez, mint támadás a felnőttek és az ifjak érzékenysége ellen, hogy hozzászokjanak a halál gondolatához, az erőszakhoz, s egyfajta közömbösség, nemtörődömség alakuljon ki bennük a rosz- szal, a bűnnel szemben. (Folytatjuk) Anglia, Franciaország városait, ellátogatott Nyugat- Berlinbe. A filmesek ugyanazokat a kérdéseket tették fel különböző korú és foglalkozású embereknek: Mit tud Sztálingrádról? Mit jelent önnek ez a szó? A kapott válaszok meglehetősen különböztek egymástól. Egyesek az antifasiszta harc hősi éveire emlékeztek. Mások inkább el akarták felejteni a múltat. Sok anya megújult fájdalommal emlékezett elesett fiára. Voltak néhányan akik semmit sem tudtak a sztálingrádi csatáról. Ezek a válaszok meghatározták a műalkotás publicisztikai pátoszát, amellyel a rendező fordul a,; világ népeihez: ne feledkezzenek meg a múlt súlyos tanulságairól, őrizzék meg azok emlékét, akik a fasizmus elleni harcban estek el. A Liszt—Bartók zongoraverseny jelentkezési határideje: december 20. Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 160., illetve 90. évfordulója ismét a magyar fővárosra irányítja a nemzetközi zenei élet figyelmét: negyedszer mérik itt össze tehetségüket, tudásukat öt kontinens fiatal pianistái. Az 1971. őszén megrendezésre kerülő zongorahangversenyen minden olyan fiatal művész részt vehet, aki még nem töltötte be 32. életévét. Idehaza a fiatalok kiválogatásával és) felkészítésével külön szak-j mai zsűri foglalkozik majd) A nemzetközi zongora ver-i seny zsűrijébe a rendezőség neves magyar és külföldi pedagógusokat, művészeket és zenei szakembereket hívott meg. A korábbi versenyektől eltérően ezúttal a fiatal pianisták két alkalommal szerepelnek majd az elődöntőkben, részint, hogy a zsűri alaposabban megismerhesse a versenyzők felkészültségét, részint, hogy a fiatalok leküzdhessék a „versenylázat”. A rendezőség 40.000 forintos első, valamint 30.000, 20.000 és 10.000 forintos II., III. és IV. díjat tűzött ki A Liszt—Bartók zongora- verseny jelentkezési feaSáe- ideje: 1970. december A
