Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

\ Találkozás a választókkal ■■ fi (Kiss József tudósítónktól): TALÁLKOZOTT választói­val Fekete Győr Endre elv­társ,. a megyei tanács vb-el- nöke Tamaörsön. A nagy­gyűlésen több mint 220 vá­lasztó jelent meg, Erk és Zaránk községek választói­nak képviselői. Készt '• vett a nagygyűlésen Hevér Lajos országgyűlési képvise­lő, valamint a járási veze­tők is. Tanácstagi beszámolójá­ban Fekete Győr Endre elv­tár elöljáróban, mint a X. pártkongresszus megyei kül­dötte, tájékoztatást adott a kongresszus munkájáról, ez­zel kapcsolatos benyomásai­ról, személyes élményeiről. Beszámolt. a megyei ta­nács munkájáról, majd a megye gazdasági és társadal­mi előrehaladásáról, a III. ' ötéves terv végrehajtásában elért eredményekről. Me­gyénk vezető gazdasági ága­zata az ipar lett, .eredmé­nyeiben jelentős szerep jut a tanácsi helyi iparnak. *A mezőgazdaság helyzetét érintve hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen természeti kö­rülmények ellenére is, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek túlnyomó többsége jó, illetve megíelelő eredmé­nyekkel zárja a gazdasági évet. A különösen nagy kárt szenvedett termelőszövetke­zetek megfelelő támogatás­ban részesültek. A TANÁCSOK fejlesztési tevékenységéről szólva a gazdasági mechanizmus re­formja által biztosított önál­lósággal foglalkozott. Meg­állapította, hogy a tanácsok alapvetően teljesítették fel­adataikat, anyagi eszközeiket céltudatosan használták fel, — jelentősen növelték, terü­leti és helyi vonatkozásban egyaránt a • kommunális, egészségügyi, szociális, va­lamint a kulturális ellátott­ság szintjét. Aláhúzta annak .politikai jelentőségét, hogy a helyi tanácsok a központi támogatásokat is felhasznál­va megvalósították az 1967. évi tanács választásokat meg-j előző jelölő gyűléseken el/ hangzott javaslatok többsé­gét. Ez nagymértékben fo­kozta a lakosság aktivitá­sát. A lakosság széles réte­gei tettek tanúbizonyságot áldozatkészségükről a mil­liókat érő társadalmi mun­kával. Részletesen foglalkozott a megyei választókerület cél­kitűzéseivel, a megvalósítás­ban elért eredményeikkel. Az előrelátó tervezés és gazdálkodás, a lakosság ösz- szefogása eredményeként je­lentős és konkrét eredmé­nyekről lehet számot adni. Tarnaörs községben körzeti fogászati rendeléshez szük­séges feltételeket teremtettek a szomszédos községek tá­mogatásával, ' helyi portala­nt tott út építését kezdték meg, társulati úton megol­dották a vízművesítést. Za­ránk községben a kultúrház fél újítását végezték él. Fo­lyamatban van a még hiány­zó villanyhálózat építése. Ezeken kívül sok más helyi jelentőségű feladatot oldot­tak meg. Az eredményekben nagy szerepe van annak, hogy a lakosság teljesítette, sőt, túlteljesítette a fejlesz­tési tervekben tervezett tár­sadalmi munkát. Befejezésül foglalkozott a választókerületi lakosság jo­gos igényéből következő fel­adatokkal, gondokkal. A beszámolót követő hoz­zászólásokban megköszönték , Fekete Győr Endre elvtárs megyei tanácstagi tevékenysé­gét és kérték, hogy a to­vábbiakban is támogassa a jogos igényeket. Beszéltek gondjaikról, hogy például a választókerületben 3 köz­ségben nincs gyógyszertár, az orvosi rendelők készlete nem kielégítő. Előfordul, hogy 12 kilométerre kell né­ha éjjé! is utazni. Óvoda kellene, mert több családanya más köz­ségbe viszi óvodába gyerme­két. Elhangzottak más irá­nyú kérelmek is. A MEGYEI TANÁCS vb­elnöke válaszadásában hang­súlyozta, hogy ismerik a vá­lasztókerület szinte vala­mennyi jogos igényét, fej­lesztési gondját és a helyi, a járási és megyei illetékes szervekkel, vezetőkkel egyez­tették az álláspontokat. A IV. ötéves terv előkészítési tárgyalásai során figyelem­be vették a hozzászólásban elhangzott kérelmeket és más igényeket is. Elmondot­ta, hogy az anyagi lehetősé­gek, a fejlesztési kereteik vé­gesek, ezért csak átgondol­tan, a helyi és központi erő­források összehangolt fel- használásával, folyamatosan oldhatók meg a lakosság igé­nyei. ígéretet tett arra, hogy támogatja a választókerület kéréseit, hiszen azok reáli­sak. Hangsúlyozta azonban, hogy a sajátosan helyi fel­adatok végrehajtására az ed­diginél jobban, helyben kell megtalálni a megvalósítás módját. GAZDASÁGI ÉLETÜNK­BEN a piaci partnerek egy­más után ismerik fel közös érdekeiket, mind többen rá­jönnek arra, hogy egy-egy tökéletesebb termék, kereset­tebb áru nemcsak a gyártó üzemnek, vállalatnak, ha­nem a kereskedőnek is ka­matozik, s a fogyasztó elé­gedettségén, szimpátiáján ugyancsak lehet osztozni. A vásárlók kegyeiért foly­tatott verseny korántsem új, hiszen minden valamire va­ló termelő, forgalmazó kez­dettől fogva a vevő megnye­résére törekszik. Ebben a küzdelemben csak a módsze­rek hozhatták, hozhatnak frissebb színt, változást, s ennek megfelelően szóród­hat a „mezőny”. A képessé­gek szerint egyesek sikere­sebben, mások kevésbé eredményesen szerepelhet­nék. Talán sohasem voltak és sohasem lesznek egyfor­mák az esélyek, e törvény- szerűséget legfeljebb* kedve­zőbbé lehet tenni. Például az összefogással, a vállalko­zások anyagi bázisának erő­sítésével. Hová lesz napi i Mindennap eltűnik Har­mincezer tojás Szilvásvára­don. Nem lopja el senki, nem dugja el senki, mégis eltűnik. Ezt, a bűvészmu­tatványt a Heves megyei Vegyesipari Vállalat adj a elő, a hálás publikum pedig a fogyasztók, magyarul a vásárlók táborából áll. A Szilvásváradi Állami Gazdaság — mint már ar­ról hírt adtunk — „tojás­gyárat” létesített, mivel az északi hegyvidék nincs kel­lően ellátva friss tojással. A gazdasági körülmények úgy estek egybe, hogy mind a vásárlók, mind a termelő érdeke azonos irányba mu­tatott. A gazdaság a jelen­leg egyik legmodernebb is- táílórendszert vásárolta meg Bábolnától, hogy minél naT gyobb . termelékenységgel tudjon dolgozni. Két fém­istálló felállítása mellett, döntöttek, amelyben negy­venezer tyúk napi harminc­ezer tojást termel. A fém­istállók alumínium elemek­ből állnak. Ezeknek a fém­istállóknak a felállítására vállalkozott a Heves megyei Vegyesipari Vállalat. Sze­rintem kevés sikerrel. Áz első istálló átadása ug'Janis egy hónapot csú­szott, A másodilz istálló át­adása óvatos becsietek sze­rint valószínű többet fog.1 Csúsznak az átadási ha­táridők. Szinte megszokott formamonda íiá vált ez a kifejezés. Csakhogy. ez a megszokott forr,lemondat ebben az esetben azt jelen­ti, hogy a napi harm’ncczer tojás egu hónapnál kérőbb kerül a bojtokba, s amikor elvileg az eloz^es s~zrriVa­sok szerint már m óvásá­ra” '■ ■' ' ' ■■■ — ■ ■■■ term ’< c’ ' r e: ; az istójló fe'áV.l' \:a f ' tik. Tehát eltűnik- napi har­mincezer tojás. És ez csak ep/eltén eltűnés. Vaion hány ezer darab tojás, hány Gépesítik a szarvasmarha-tartást Tanácskozás a Technika Házában ezer liter tej, hány ezer ki­ló sertéshús tűnik el ilyen módon a vásárlók elől? Mennyi időkiesést jelent az a mezőgazdaságban, ha egy épület nem sokat, csak egy vagy két hónapot ké­sik? Később lesz kész az épület, később kerül az épületbe az , élő termelő erő. Még a közelmúltban is, 1 ha termelési precízségről, időegyeztetésről esett szó, '• mindenki gyárra, ütemesen dolgozó gépekre gondolt. Hétköznapi életünkben győ­ződhetünk meg róla, hogy mennyire fontos a mező- gazdasági termelés precíz t megtervezése és kivitelező- i se. | A Bábolnai Állami Gaz- ■ daság igazgatója, Burger [ Róbert, a X. kongresszuson az iparszerű hústermelés terveiről és gyakorlati meg­valósulásukról beszélt. Az országnak több húsra van szüksége, mert nőttek a la­kosság ' igényei. A tervek gondos számításokra, fel­mérésekre épülnek, a ter­vek maximálisan figyelem­be veszik a lakosság igé­nyeit. A jobb húsellátás ér­dekében már nem ötletsze­rű, spontán intézkedések • történnek. Programunk va- I lóságos. országos tervdoku­mentációnk van rá. A vásárló olvassa, hallja, ismeri a terveket, tudja, hogy mit várhat a közeli és távolabbi jövőben, s a ter­vek megvalósulását figye­li és számon fogja kérni. Ám ahhoz, hogy a ter­vekben lets’:':-’lett írrárete* valóra tudjuk váltani, a mindennapi eleiben kell teljesíteni azokat. Felder Sz’lvásvótradi ÁVami G ''.an ah o’ a f iát át kell adni a termei k ­nek. Nem előbb, nem ké­sőbb, csak pontosan akkor, amikorra a tervek előírják. Szigethy András Agrár-, gépész- és építész­mérnökök tanácskoztak szer­dán Budapesten, a Technika Házában, ai szarv"asmarha-tar­tás gépesítéséről A negyedik ötéves, tervben ugyanis 250 ezer tehén- és 220 ezer hízó­férőhelyet építenek a gazda­ságúkban; az új létesítmé­nyeket lehetőség szerint min­denhol korszerű gépekkel akarják ellátni, mert így gazdaságosabb az állattar­tás. Dr. Sós Frigyes, az Agrár­tudományi Egyesület épület­gépesítési szakosztályának elnöke az MTI munkatársá­nak elmondotta: az elmúlt 15 évben 100—200 férőhelyes istállók épülték. Ezekben még nagy jelentősége volt a fizikai munkának, egyebek, között például a takarmányo­zásinál. A negyedik ötéves tervben az eddiginél lénye­gesen korszerűbb szarvas­marha-tartási létesítmények épülnek. A szakemberek 500, 1000, 2000 férőhelyes telepe­ket terveztek, ezeken szinte iparszerCi jelleggel, előre programozva nevelik az ál­latállományt. Az új telepeket szakosítják, ami azt jelenti, hogy egy helyen csak tehe­net, vagy hízót tartanak. Az új létesítményekben 30—40 állatot ápol egy gondozó, a régebbi típusú istállókban csak 16—18-a/t A szakemberek megálla­podtak abban, hogy az állat­tartás eredményeinek meg­javítására sokat kell még tenni az épületek belső klí­májának megváltoztatására. A mesterséges szellőztetést ventillátorokkal oldják meg, de egyre inkább előtérbe ke­rül az istállók hűtése is. A nyári időszakban ugyanis a nagy meleg miatt sokat szen­vednek az állatok és ez az eredményeken is megmutat­kozik. „Szűkebb hazánkban’* ilyen újszerű felismerés, társulás tanácsi vállalataink kapcsolata a tárcavállalatok­kal. " A Heves megyei Bútor­ipari Vállalatnak az AR- TEX- szel való együttműkö­dése a régebbi. Évek óta folytatott szállításokban gyökerezik és természetesen a jövőbeni lehetőségek még jobb kiaknázására hivatott. Az egriek által a városban ismét felélesztett stílbútor­készítésnek ugyanis időkö­zökben híre kelt, s az mesz- szire jutott. A külföldiek is egyre jobban érdeklődnek irántuk, a szocialista és a tőkés országokban egyaránt keresettek a míves munkák, s számítani lehet további népszerűségükre. Az igé­nyekhez — szerényebb kö­rülményei közepette — a vállalat kevésbé tudott al­kalmazkodni. Ezen segített az ARTEX, amikor a forint­jait ádta az egrieknek, akik aztán a kapott másfél millió­ból korszerű, ügyes, terme­lékeny gépeket vásároltak Olaszországból, hogy export­jukat a kívánalmak szerint növelni tudják. AZ ŰJ GÉPEK SZEPTEM­BER ÖTA dolgoznak. Igény­bevételükkel már ar vi­szonylag rövid idő alatt is jelentősen előbbre jutottak, s jövőre, azután sokkal na­gyobb ütemben haladhat­nak. Gyöngyösön a Heves me­gyei Vas és Fémipari Vál­lalat éppen mostanában két helyi és egy valamivel távo­labbi nagy gyárral folytat tárgyalásokat hasonló szö­vetségről. Mindhárom, az IZZÓ, a MÁV Kitérögyártó Üzeme és a Diósgyőr^ Gép­gyár szintén több éves part­nere a tanácsi cégnek. S mert elégedettek vele, elkép­zelhető a tartós' barátság nincs akadálya a további kooperációnak. Azaz nem lesz, ha az anyagilag is két­ségkívül tekintélyesebb üz­letfelek most részt vállalna ív. a kisebb gyöngyösi vállalat gondjaiból. A MEGBESZÉLÉSEK. A KILÁTÁSOK BIZTATÓAK úgy néz ki, hogy a gyöngyö­si öntöde IV. ötéves terv­időszakra programozott mintegy 13 millió forintos fejlesztési költségeiből hoz­závetőlegesen nyolcat vállai mák az erősebb társak. Cse­rébe változatlanul jé — a korábbinál is jobb — minő­séget, az eddiginél nagyobb mennyiségű öntvényt kér­nek. A legtöbb pénzzel a DI- GÉP segítene, s természete­sen így ő is várja a legtöbb bet a gyöngyösiektől. . A gyöngyösi öntödébe« as említett összegből a jelenle­gi munkakörülményeket ja­vítanák, az egészségi ártalom csökkentésére, megszünteté­sére, a nehéz fizikai igény- bevétel elkerülésére törek­szenek, formázógépeket, tisz­títógépet, anyagmozgató esz­közöket vásárolnak. Űj, mo­dern berendezések beszerző sével javítják a munka ter­melékenységét — mivel Gyöngyösön is állandóan kí­sért a létszámhiány, s erre számítanak sajnos a jövő­ben is. JELENLEG MÉG TÖBB az elképzelés, mint a tapaszta­lat. Remélhető azonban, hogy megyénkben is gyümölcsöző lesz a nálunk még újnak mondható érdekazonosítás, a közös vállalkozásokkal a szerződő partnerek mind­egyike, ezen túlmenően pe­dig maga a népgazdaság is jól jár — s nyilvánvalóan még elégedettebb lesz a fo­gyasztó. Mert végső soron ez a cél! (gyón!) Egyszerűsítették az aiándék- tárgyak külföldre küldését December 1-től az eddigi 250 forint helyett maximáli­san 400 forint értékű aján­dékcsomagot lehet a deviza- hatóság külön engedélye nél­kül postán külföldre külde­ni. A vámszervek a 400 fo­rintos értékhatárig külön ké­Víztorony — Petofibánváról ' mmMmgmm®.. <- ­,v.v "fi i í : ■■ ■zkk-k W& - > ", h A Málrralji Szénbányák gépüzeminek profilja az idén tovább színesedet!: a megrende­lők kívánságára a petöfibányaiak négy nagy víztornyot is készítettek. Hármat mar el­szállítottak, s rövidesen útnak indul a képen is látható negyedik tárolóedény, a 95 köb­méter víz befogadására alkalmas „torony”. (Foto:. Kas» Béla) t telem nélkül engedélyezik az ajándékcsomagok kikül­dését. A vámkezelés, amely ugyanúgy történik, mi* bármely más' külföldi külde­ménynél, egyben a deviza- hatósági engedély megadását ia jelenti. Az említett egyszerűsített eljárás kizárólag az olyan házilag elkészített vagy a kereskedelmi forgalomban megvásárolható ajándéktár­gyakra vonatkozik, amelye­kért a küldő sem belföldön, sem külföldön ellenértéket, ellenszolgáltatást nem kap. Ha az így kiküldött tárgya kát külföldön mégis ériéke­sítik, az ebből eredő külföldi követeléssel kapcsolatban az általános rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ajándékcsomagban de­vizahatósági engedély nélkül nem szabad külföldre külde­ni forintbankjegyeket és ér­méket, valutákat, pénzhe­lyettesítő eszközöket és ér­tékpapírokat, bélyegeket, ne­mesfémeket és nemesfémből készült tárgyakat, » az élel­miszerek közül szalámi és kolbászárut, nyers- és füstölt húsokat, füstölt szalonnát, zsírszalonnát, zsírt, olajat. Nem lehet küldeni olyan árukat sem, amelyek mény- nyiségük miatt kereskedel­mi jellegű cikkeknek számí­tanak. Előzetes devizahatósági engedély nélkül légipostán csak azokat az ajándékcso­magokat lehet feladni, ame­lyeket a , posta levélkülde­ményként vesz fel. Bulgáriába, Csehszlovákiá­ba, az NDK-ba és a Szov­jetunióba az úgynevezett postai kiscsomagokat to­vábbra is a•/. eddigi rendel­kezések -.a! u le­het '--z ......................................T) 1 970. december 3* csätertöfc Tanácsi és tárcavállalatok ■■ ■■ H IS Ft m közös beruházásai megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents