Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

Tisztújítás a szakszervezetben

Kiskörén is többet rámák a bizalmiaktól

NÉGY ESZTENDEJE még

úgyszólván „préri” volt ott, ahol ma már mind erőteljesebben kezdenek kibontakozó ni az ország legnagyobb beruházásának körvonalai, egyre többet lát az idegen is a lenyűgöző építkezésből. Ha valami különösebb célt, tartalmat, romantikát adhat az embernek, akkor a kiskörei program feltétlenül meg is villantotta ezt a vállalkozók előtt. Hiszen ezen a meglehetősen sivár, kietlen vidéken mindenekelőtt a sokféléi verbuvált dolgozóknak kellett ipari munkahelyet teremteni, kivel-kivel megismertetni a nem mindennapi elképzeléseket, aztán .szükséges volt úgy változtat- gatni a körülményeket, hogy végül Is elfogadják, megszeressék a kezdetben korántsem versenyképes miliőt.

Jócskán akadt ebben dolga a VJZÉP-főépítésvezetőség szakszervezeti bizottságának is, amelynek útja — éppen sajátos helyzete miatt — jóval göröngyösebb, nehezebb volt mint más hasonló testületeké. Igazán, csak di-^ csérét illeti az szb tagjait, amiért az akadályok ellenére is előbbre haladtak, több feladatukat sikerrel megol- hatták Kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat teremtettek a gazdasági és különböző tömegszervezeti vezetőkkel, igyekeztek a munkaversenyben részt vevő 29 brigád figyelmét a legfontosabb feladatokra irányítani, sokoldalúan próbáltak törődni az ezernél több dolgozóval.

MINT A HÉT ELEJÉN tartott tisztújítás során — a legutóbbi két évről készített beszámolóból — kiderült: a szakszervezet több kitűnő munkacsapatot nevelt rendkívüli műszakokra mozgósította a dolgozókat, s eredményesen felkeltette az érdeklődést a társadalmi segítség- adás különféle formái iránt Gondot fordított a munkaerő-gazdálkodás tökéletesebbé tételére, a helyrébb anyagi- ösztönzők kialakítására, s így különösen utóbb már kevesebb volt a bérpanasz. Törődött a nők, s általában a fiatalok helyzetének javításával, sürgette az emberek nagyobb megbecsülését, hangsúlyozta a törzsgárda fokozottabb védelmét Ebben az évben a tavalyinak a duplájára növekedett a pénzsegélyek összege, amelyekből a szakszervezet csupán a szülő nők közül harmincnak adott támogatást az idén, a két esztendő alatt pedig közel félszázat támogatott. Növekedtek az SZTK-szolgálta tások, bever /.ették az üzemorvosi rendelést, tavaly óta megvalósították a tervszerű nyugdíj-előkészítést.' Nagy része van a zakszervezetnek abban,

iogy a "Vízügyi Építő Vállalat 1970-re 13 millió forintot biztosított szociális célokra.

A kiskörei főépítés-vezetőség területén ma a munkás- szállások a dolgozók igényeit .szinte maximálisan kielégítik, még a városokban is irigylést keltenének. Ugyancsak megelégedéssel lehet szólni a különböző kulturális létesítményekről, a :önyvtárról és a jól felszerelt klubszobákról is. A társadalmi kereskedelmi ellenőrök tevékenysége folytán javult az ÁBC-áruház ellátása, s most a szakszervezet az üzc-mi étkeztetés minőségi javítását sürgeti.

Részt vesz a kiskörei szak- szervezet a tömegnevelésben is. Ennek során heti egy alkalommal filmvetítésekre teremt módot, szakmai és politikai tanfolyamokat indított és vezet ma is. Eredményesnek mutatkoztak a szélerői vetélkedők, a tapasztalatok szerint érdeklődés kíséri a sportrendezvényeket. Mindezek ellenére — mint, hogyan a beszámoló is megállapította és a hozzászólások alkalmával elhangzott — még korántsem lehetnek telejsen elégedettek Kiskör in az eredményeket. « szakszervezeti munkával.

Sokkal többet várnak a bizalmiaktól, javítáni kellene a szervezettséget, főleg a betongyárban. Sikeresebb harcra van szükség a balesetek ellen, a különbőz» munkaterületeken még elég sok baj van a fegyelemmel, a napi feladatok szervezésével, meglehetősen nagy a fluktuáció.

A dolgozók az eddigi gyakorlattól eltérően korábban és részleteiben szeretnék ismerni munkatervüket. Különösen a nagykunsági zsilipnél foglalkoztatottak emberségesebb körülményekre és bér javításra vágynak, a főépítés-vezetőség egész területén várják a jutalomszabadságot, s azt, hogy példáid a fizikai dolgozók közül többen jussanak kedvezményes üdülőjegyhez. S ha csupán ® néhány kiragadott kérést tekintjük: a szakszervezet

tisztségviselőinek ugyancsak gazdag programja lehet a továbbiakban, a következő években is!

★

EZEN A KÜLDÖTTÉRTEKEZLETEN kapott ismét bizalmat a szakszervezeti bizottság korábbi titkára, a fiatal, igyekvő Koczka József, s a mellette megszavazott 10 más tisztségviselő. Az országos, vállalati szak- szervezeti tanácsba hét, a helyi számvizsgáló bizottságba és megyei küldöttnek háromhárom dolgozót választottak, s ugyanezen alkalommal megalakították a háromtagú TT-bizottságot. Az ünnepi eseményen részt vett Dorkó József az SZMT titkára és ár. Deli István, a MEDOSZ Heves megyei Bizottságának titkára is.

Gy. Gy.

A jöv6 év közepére elkészülnek a vállalatok első középtávú tervei

Mint ismeretes, a vállalatok és szövetkezetek a negyedik ötéves terv időszakára középtávú tervet készítenek.

E tervek jelentőségéről, kidolgozásuk módjáról tájékoztatást adtak az MTI munkatársának az Országos Tervhivatalban:

A gazdasági reform nyomán a tervező munka sokoldalúbbá, felelősségteljesebbé vált, a vállalatok ma már csak úgy tudnak hatékonyan dolgozni, ha önállóságukkal élve több évre előre felmérik lehetőségeiket Az 1971—75-ös időszak lesz az első, amelyre a vállalatok önálló középtávú tervet készítenek. A népgazdaság ötéves terve és a szabályozó- rendszer ma már ismert. És ez megteremtette a vállalati tervezés feltételeit, jogi kereteit. Az Országos Tervhivatal a vállalati tervkészítést irányelvek kibocsátásá- val, tehát módszerbelileg is segíti, magát a tervet pedig mindenütt a helyi viszonyoknak megfelelően állítják össze a vállalatok. A lél ilássiiletik a Kner Nyomda

A békéscsabai Kner Nyomda rekonstrukciója befejezéséhez közeledik. A 350 millió forint értékű átalakítás folyamán új épületeket emeltek, új ofszet- és mélynyomó berendezéseket szereltek fel. Idén már 7000 tonna színes nyomású csomagolóanyagot állítottak elő, jövőre 10 ezer tonnát gyártanak. Az ofszetnyomó gépek ötszínű felirattal készítenek címkéket és csomagolóanyagot a mezőgazdaság, az édesipar, a szesz-• ipar és más iparágak termékeihez. A mélynyomó gépso / 312—3 színű csomagolóanyag ke- , rül ki Képünkön: színes címkék dara)olása. ,

(MTI-foto — Érczi K. Gyula felv. — KS)

nyeges az, hogy a terv összhangban álljon a népgazdaság ötéves tervével. Ehhez a vállalatok rendelkezésére állnak a megfelelő tervhivatali és minisztériumi információk, köztük piaci előrejelzések, a nemzetközi tárgyalások menetéről, illetve eredményeiről szóló beszámolók, műszaki-gazdasági fejlesztési koncepciók. A vállalati tervezés legfontosabb feltétele azonban a saját piackutatás, a szállító- és felhasználó "partnerekkel való konzultáció. Igen fontos, hogy a vállalati terveket a tanácsok terveivel egyeztessék.

A középtávú tervekbe Célszerű felvenni a műszaki fejlesztés, az álló- és forgó- eszközfejlesztés és -gazdálkodás, a termelés és értékesítés, az anyagszükséglet és készletgazdálkodás, a munkaerő- és munkabér kérdéseit, a gazdaságossági és költségszámításokat, a nyereség, az árpolitika tervezett alakulását, fontos a pénzügyi feladatok, továbbá az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megtervezése is.

Mindez főleg az iparra vonatkozik. A mezőgazdasági üzemek elsősorban arra legyenek figyelemmel, hogy belföldön is, de különösen a külföldi piacokon növekvő igényekkel, egyre nagyobb versennyel kell számolniuk, tehát a mezőgazdasági ter- melé$ szerkezetének is jobban kell igazodnia a kereslethez. Ebben az ágazatban is a legfontosabb feladatok közé tartozik a technika és á technológia fejlesztése,

amelynek megtervezése elengedhetetlen.

Célszerű, ha középtava terveiket a népgazdasági tervvel időben összehangoltan dolgozzák ki a vállalatok, vagyis ötéves terveket készítenek. Ez a módszer különösen a nagy vállalatoknak, egyesüléseknek, a trösztöl-: keretében működő vállalatoknak ajánlható. Egyes tényezők azonban Szükségessé tehetik, hogy hat-hét évre dolgozzák ki- a középtávú terveket. Más esetek, például a piaci változások előrelátható nehézségei — két- hároméves terv kidolgozását indokolhatják. Mindenképpen számolni kell azonban azzal, hogy a helyzet eset- ' leges változásai miatt a tervet időközben ki kell egészíteni.

A vállalatok maguk választják meg a terv kidolgozásának módszereit, a terv azonban csak akkor lehet jó, ha annak elkészítésébe bevonják a vállalat egész kollektíváját. A középtávú ter- . vet, annak széles körű megtárgyalása után az igazgató, illetve vezérigazgató hagyja jóvá. A számítások szerint a javaslat kidolgozásához három-négy hónap szükséges, további heteket vesz igénybe a vállalaton belüli vita. Eh hez elegendő idő áll majd rendelkezésre, mért a vállalati terveket 1971. június végéig kell elkészíteni, jóváhagyni és dokumentálni.

★

Megyénk valamennyi üzemében, vállalatánál megkezdődött az említett középtávú tervek előkészítése, összeállítása. Az egri Finorriszerel vénygyárban és a Mátra- vidéki Fémművekben már el is készültek ezek a tervek.

Megkezdődött az országos könyviáriigyi konterenc a

Könyvtárvezetők, könyvtárügyi szakemberek, üzemek, szakszervezeti, tanácsa szervek, szakminisztériumok képviselőinek részvételével kedden Budapesten, a TIT természettudományos stúdiójának nagy előadótermében megkezdődött a III. országos könyvtárügyi konferencia. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben foglalt helyet Darvas József, az Írószövetség elnöke is.

Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes megnyitója után Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárosztályának vezetője vitaindítójában a többi között rámutatott: a konferencia összehíHetes szakállon serceg a beretva kése, Albin bátyám kaparja magát az ámbituson. Itt a szobában Imre fia zümmögteti elektromos borotvakészülékét; s tudom, ugyanezt teszi most a faluban pár száz férfiember, borotválkoznak — hetente egyszer, de akkor simára! Mi, városi emberek valahol elvesztettük a készülődés nyugalmát, a testi szápítgetés eseményszerűségát — lám, Verőn ángyom tiszta ingeket készít, mosdóvizet melegít, aztán ráncos szárú csizmát, hegyes orrú félcipőt subickol.

Ebédhez ülünk — tyúklevest, tyúkhúst eszünk, sülteket és végül töltött káposztát. Cigarettára gyújtunk a pohár ital után, s kezdődik az öltözködés.

Az Imre fiú nyugtalan. Három óra körül járhat az idő, s kezdődik a tánc a presszóvá, vendéglővé átalakított kocsmában.

— Én megyek, magúik még ráérnek — köszön el a fiú. s városi vagányoktól ellesett, kacska. imbolygó járásával végig lépeget a rövid utcán, a csöndesen szunnyadó házak között. Nemsokára felkerekedünk mi is, csapatostól vonulnak előttünk, utánunk a tánchoz tartó emberek.

Gyönyörű őszi délután, az emberek kint ácsorognrk a kocsmaudvaron, s a derűs naofénvben isszák sörüket, frörr^iüket. A. nv'tnrt svit.ón át kihallatszik a zenészek

Falusi vasárnap

hangoló cincogása Bent ösz- szetolt asztalok mellett már folynak a kártyacsaták, bütykös, kimunkált kezek kaparásszák a megzsírosodott lapokat

Az úton tart tarba fűzve, sétásan ballagnak, libegnek a lányok, körülöttük hancú- rozó gyereksereg kurjongat, kiabál. A kamaszabbja ma- lacságpkat mondogat a feszülő mellű lányoknak, s elcsattan egy-egy rendreutasí- tó nyakleves.

Négv-öt suhanc nyüstöli a prímád. A dundó kis ember hadonászik, igyekszik lerázni a nyűgös nótarendelőket. Pihen a zenekar, sz.akszervezeti szünet! — rikoltia n~kik, aztán meg — Erigayctek a ci- catabákhoz, őket maoeráljá- tok. ne engemet!

Odakint lassan elcsitul az aprónép zajongása, odasorakoznak a mozi Pénztárhoz, nemsokára kezdődik a délutáni vetítés.

Körülvesz a délutáni falu életza'a, helyükre kerülnék a megfelelő hangok és .motívumok. s tán csak a délutáni harangszó hiúnvzik, mély a dombon ülő, öreg templom felől kellene közbelépjen — a legváratlanabb pillanatban. A templom körül azonban minden csepd-’s, mert most a szomszéd’ kö/s 'gl.-an litá- niázik a pap.

Sallangtálan a vasárnap délután köntöseinek kavargása; az idősebbeken sötét szövetruha, a fiatalokon műanyag, városiasán szabott holmik, tűsarkú körömcipők, farmer- és trapéznadrágok, nyakba eresztett legényfrizurák ... Néhány olyan merész kreatúra is mutatkozik, hogy nejem felszisszen: ilyet még városon se nagyon lehet látni!

A nagyteremben újrakezdik a táncot, szaporodik a falak mellett, az asztalok között szorongó nézősereg, s jóval többen vannak, mint a padlót rugdaló párok. Tangó, csárdás, fox, meg keringő járja, cigányos intonációban.

— Figyeljétek csak a dobost! — Az emberek odafigyelnek, ráismernek. Igen, ő az, a kicsi Zsiga, aki csak gyerekkorát töltötte itthon, de azóta is, minden hét végén hazajár, kilenc kilométert gyalogol, át az erdőn, a hegyen, hogy másfél napon át jói érezze magát hajdani pajtásai között. S a fiatalok nagy része ugyancsak hét végére ruccan haza a városból — ki távolabbról, kÉkö- zélebbrőiL

Ilyenkor felfrissül, raegäfjodik a fal”. Pezseg a kamaszok bódult kedvétől, eladó lányok, cső ik tacag

2sdf.il. elszáiM.a/.ott, de szívükben

hazahűzódó embereik tárulkozó derűjétől — no, persze, kisebb csetepaté is megesik, hogyne, legalább lesz miről beszélni a jövő héten.

Egy öreg ataszkodik belénk; kedves, markánsan mokány arcán italoldotta mosolygás, invitál, van otthon egy kis ribizlibora. körtepá- lmkája, iszogassunk, beszélgessünk egy kicsit. Indulunk vele. Lassan szélednek a többiek'is, csak az állhátato- sabbja rugdalja még a padlót. Albert bátyánk a belső szobába csalogat, szaporán töltöget poharunkba. „...Amikor én az Isonzónál harcoltam ...” Mesél, mesél, katonáéról ékek szösze száll, akkor még délceg volt és nyalka; Verus nene, a felesége szerényen, szégyenkezve mosolyog fekete kendőjébe (hányszor hallotta ő már ezt a mesét!), s rásimul a falura a tintakék alkonyat.

Éjfél körül megébredek valami zajra: fütyörészve dobban a föld hátán valaki lépte, setét, mély sétét ül minden«!. aztán megismerem az Imre gyerek hangját, megy a kormába, ahol ilyenkor hál, hallom még, ahogy fészkesen csörög a dikó szalmazsákjában a száraz babhaj — még egyszer tétován dudorászik.s elhal ez a nótafoszlány is. s olyan csönd lesz, hogy

egész éjjel a viládbékéről á!- pv'dom

Patak} D«csó

vását azok az alapvető változások tették szükségessé, amelyek a legutóbbi konferencia óta- eltelt másfél évtizedben társadalmunk szocialista fejlődésében végbementek. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a közművelődési könyvtárak szervezete korszerűsödött, állományuk - az elmúlt tíz év alatt 214 százalékkal nőtt.

A közművelődési könyvtárakban az olvasók száma 60 százalékkal emelkedett, a kölcsönzések száma több mint kétszeresére nőtt. Az ismeretterjesztő művek hasz.iála tónak aránya 15 százaiéiból 26-ra, sőt a Szabó Ervin Könyvtár hálózatában 33 százalékra nőtt. Csupán a társadalmi-politikai irodalomból évente 7—8 millió kötete forgalmaznak a könyvtárak. A szépirodaimon beiül, ha lassan is, de növekszik a mai élettel foglalkozó szocialista művek olvasásának aranya.

Szóvá tette a beszámoló, hogy ma még az egyéni igények fejlődése nem tart lépést a társadalmi szükségletekkel. Ezt bizonyítja például, hogy az egészségügyi, mezőgazdasági és ipari szakemberek körében végzett kutatások tanúsága szerint az említettek mintegy 50—60 százaléka vallja magát többé- kevésbé rendszeres könyvtár- használónak.

A továbbhaladást szolgáié tennivalókat összegezve a beszámoló kiemelte: a könyvtáraknak a társadalmi követelmények megismerésén kívül az egyéni olvasói igényeket is tanulmányozniuk kell. Alapvető feladat társadalmi méretekben megtanítani az embereket az olvasás művészetére, illetve a szakirodalom rendszeres munkaeszközként való haszná1 a tára,

ugyancsak rendkívül fontot; tovább javítapi ae ellátást az iskolákban, a munkás-ág mozgási körzeteiben, a tanyákon, külterületeken.

A beszámolót követően megkezdődtek a hozzászólások. ; ' ■ -i •(MTI)

lúiik devaaibar 16., iaanüt