Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
< képtdvfrónkon érkezeti * Újabb francia „torpedó” Husszein a különbéke ellen A hollandiai Amszterdamban készült ez a kép, de nemcsak ebben a városban, hanem az egész országban megbénult az élet egy órára: a szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek a kabinet bérpolitikája ellen. (Telefoto — AP — MTI — KS) Franciaország ismét meghiúsította a döntést a közös piaci integrációs törekvések egyik fontos területén: az EGK miniszteri tanácsa kedden hajnali 4 órakor végétért, tizenkét órás ülésén kínos és kiábrándító vita után elhalasztotta a közösség gazdasági és pénzügyi uniójára vonatkozó megállapodást. Kari Schiller, az NSZK gazdaságügyi minisztere, aki elnökölt a gazdasági- és külügyminiszterek részvételével tartott miniszteri tanácson, az ülést követően nem rejtegette csalódottságát és keserűségét. „A hágai szellem ma nem érvényesült” — jelentette ki. Schiller világosan kifejtet-' te sajtóértekezletén,; a megállapodás azért nem született meg. mert a francia küldöttség eltérő álláspontra helyezkedett a többi küldöttséggel és a közös piaci bizottsággal szemben. A vita ismét a régi probléma: a közös piaci intézmények és a nemzetek felettiség körül folyt hétfőről keddre virradó éjszaka is. A gazdasági és pénzügyi unió kiépítésén dolgozó „Werner- bizottság” (a luxemburgi pénzügyminiszter vezetésével) ugyanis a hat tagország gazdaságpolitikájának összehangolására és ellenőrzésére nemzetekfeletti „irányító központot” kíván létesíteni, a tagországok központi bankrendszerét, a hat neirí- zeti bankot pedig — a közös valuta kibocsátását és a közös pénzügyi politikát kézben tartó — szövetségi bankrendszerrel kívánja felváltani. Mivel nem született döntés a végső célokat illetően, a miniszterek • nem kezdték meg a vitát a gazdasági és pénzügyi unió első, hároméves szakaszának megvalósításáról sem, ahogyan a franciák szerették volna. A miniszteri tanács úgy határozott, hogy a karácsonyi szünet után januárban folytatja a vitát. X Párizsban tartózkodó Husszein király hétfőn este újságírókkal találkozott. Jordánia politikájáról szólva egyebek között kijelentette: országa nem egyezik bele semmiféle különbéke megkötésébe Izraellel és ragaszkodik a Biztonsági Tanács Kö- zel-Keletre vonatkozó határozatának végrehajtásához. Televíziós sajtóértekezletén Husszein kifejtette, hogy szerinte sem Jordánia, sem pedig az Egyesült Arab Köztársaság nem képes egyedül tóeszközölni a bőrét a maga számára. „Nem hiszünk ács elszigetelt akciókban* — mondotta. Kizárta Husszein annak a lehetőségét is, hogy a Jelenlegi helyzetben kétoldali találkozó jöjjön létre közte és Dajam izraeli hadügyminiszter között Ha az tereién megsaáülás tovább tart, akkor nyilvánvaló, hogy célszerűtlen bármiféle találkozó Dajarmal vagy más izraeli vezetővel. Megismételte Husszein Jordánia Jeruzsálemre vonatkozó álláspontját is. Eszerint az arab fél számára elfogadhatatlan egy cflyan megoldás, amely Jeruzsálemet „nemzetközi várossá”, azaz területen kívülivé nyilvánítaná. Miközben Husszein a televíziós kamerák előtt állt, Jordánia párizsi nagykövetsége előtt kisebb tüntetés zajlott le. Az AFP szerint nem tudtál^ megállapítani, hogy a néhány tucat tüntető milyen politikai csoportosuláshoz tartozott, ez azonban nem akadályozta meg a rendőrséget abban, hogy több személyt letartóztasson Francesco de Martino látogatása Péter János külügyminiszternél Francesco de Martinót, az Olasz Köztársaság miniszterelnök-helyettesét kedden hivatalában fogadta Péter János külügyminiszter. Az eszmecserén ott volt dr. Bényi József, hazánk római nagykövete, dr. Pehr Imre kül- ügyminisztériumi főosztályvezető, dr. Aldo Conte Mafotta meghatalmazott miniszter és dr. Luigi Vittorio Ferraris külügyminisztériumi osztály- vezető. A találkozón az időszerű nemzetközi kérdésekről, a NATO legutóbbi brüsszeli • ülésével összefüggésben az európai biztonság • problémáiról a délkelet ázsiai és a közel-keleti helyzetről cserélték ki nézeteiket Megbeszélést folytattak a két országot érintő kérdések-" is. (MTI) Francesco de Martino, olasz miniszter elnök-helyettes megkezdte tárgyalásait' Tímár Mátyással, a kormány elnökhelyettesével. (MTI-foto — Tormái felvétele — KS) Uö&gjp ntikői'? December végén jelenik meg a Népújság 1971. évi falinaptára JKSL december 16., szerda > Vietnam népe a végső győzelemig folytatja harcát HANOI: A DNFF és a D1FK közös nyilatkozatában válaszolt arra a felhívásra, amelyet a Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága és a VDK kormánya intézett december 10-én az ország harcosaihoz és lakosságához az amerikai agresszió elleni harc folytatásáról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a VDK területe ellen intézett támadásokkal és ki kell vonnia saját és csatlósai csapatait Dél-Vietnamból. Amíg e követeléseket nem teljesítik, Dél-Vietnam népe folytatja harcát a teljes győzelemig, és nem tűr el semmiféle, a VDK ellen, északi honfitársai ellen megkísérelt katonai kalandot. A DNFF és a DIFK kész mozgósítani a fegyveres erőket és az ország népét, hogy megvédje Északot és felszabadítsa Délt, elérje hazájának békés egyesítését. Hangzik a nyilatkozat % . A CentroPrets kedd esti kommentaria A falange múltja kísért Nemcsak Hispánia, hanem öt kontinens közvéleménye tekint Burgos felé: várja a vészbíróság ítéletét. Eredetileg már kedden meg kellett volna születnie a döntésnek, de a per hordereje, tehát a tét, túlságosan naggynak bizonyult és a bíróságnak minden oka meg van torra, hogy ne döntsön elhamarkodottan. A bíróságnak mondjuk, de ezen immár vitathatatlanul a spanyol kormányt, sőt személyesen Franco generalisszi- muszt értjük. A baszk hazafiak elleni per kezdettől fogva tömény politika volt, amelynek sem az írott, sem az íratlan törvényekhez nem volt köze. Amióta azonban Burgos ennyire a világ érdeklődésének homlokterébe került, szó sem lehet másról, mint arról, hogy Franco legfeljebb meghallgatja a különböző javaslatokat, de a döntés jogát magának tartja fenn. Ez*részben máris megtörtént: a földkerekség valameny- nyi hírügynöksége gyorshírben jelentette, hogy Spanyolországban bevezették a rendkívüli állapotot. Ezt a súlyos döntést olyan minisztertanácson hozták, amelyen az államfő elnökölt — minden jel szerint nem utolsó sorban azért, hogy személyes jelenlétével cáfolja meg a haláláról elterjedt híreket. Itt érdemes megállnunk egy pillanatra. Az államfő halálhírének elterjedése egy olyan országban, amelyben a hatalom fogalma immár három és fél évtizede egyetlen ember nevéhez fűződik, szeizmográfként jelez valamit. Nem kevesebbet, mint azt, hogy a generalisszimusz nevével fémjelzett rezsim eresztékei legalábbis megcsikordultak, méghozzá egy, a világ számára meglehetősen váratlan pillanatban. Közismert, hogy Spanyolországban már hosszabb ideje bizonyos politikai erjedés megy végbe. A falange klasszikus korszakára jellemző, egyértelműen brutális eszközök az utóbbi időben kétségtelenül átadtak helyüket árnyaltabb módszereknek és a kabinetben is előretörtek a változó idők követelményeire jobban odafigyelő technokraták. Amerikai lopok, öles cikkekben foglalkoztak a spanyol idegenforgalommal, ’ a rendszer liberalizálásával és amikor De Gaulle Franciaországa eltávolodott a NATO katonai strulciúrájától, komolyan szó esett arról, hogy Madrid bevonásával kell megerősíteni. az Atlanti Szövetség Földközitengeri szárnyát. Aztán jött a baszk-ügy és nyomában a hazai és nemzetközi robbanás. Hispániában is, külföldön is a tiltakozás hulláma vonult végig és a per hirtelen messze túlnőtt egy szeparatista mozgalom önmagában mérsékelt jelentőségű célkitűzésein: egyik pillanatról a másikra a rendszer erőpróbája lett. Összeült á minisztertanács es Spanyolországban most •ro falange múltja kísért: a rendőrség bárkit letartóztathat -és ítélet nélkül fogva tarthat, megkezdődött a „gyanús személyek” internálása. Az utóbbi idők Hispániái változásai elhalványultak: a rendszer az új körülményekre — a régi módon reagált... (ks) Megállapodás a befriliangások megszüntetésére AMMAN: A jordán kormány, a gerillák és az arabközi felügyeleti bizottság közreműködésével Ammanban újabb fontos megállapodást dolgoztak ki az ismétlődő belvillongá- sok végleges megszüntetésére. A megállapodás szemmel láthatólag abból a feltételezésből indul ki', hogy a legutóbbi incidenseket általában a palesztínai milícia, illetve a jordán kormány által korábban létrehozott „népi ellenállási” szervezet emberei provokálták ki. A palesztinad milícia körülbelül 10 ezer főből áll, akik normális polgári foglalkozást űznek, s Csák esetenkérit, külön felhívásra csatlakoznak a gerillaakciókhoz. A népi ellenállás szervezete mintegy 45 ezer tagot számlál. Eredetileg ezt a szervezetet a kormány egy esetleges izraeli támadás elhárítására, a hadsereg támogatására hozta létre. Hétfőin este létrejött megállapodás értelmében miftd- két szervezet tagjainak lé keli adniuk jelenleg otthon tárolt fegyvereiket központi raktárakba. Ezzel természetszerűleg csökken majd a fegyveres összetűzések lehetősége. A kilencpontos szerződés a következő főbb utasításokat tartalmazza: A palesztinaiak átszervezik és 'földrajzilag széttelepítik milíciájukat, erősítik a fegyelmet és begyűjtik a mili- cisták fegyvereit. A kormány ugyanezt, végrehajtatja a népi ellenállás erőinél. A mdlicisták fegyverraktárai védettséget élveznek. Megszüntetik az ammani rendőrőrsök katonai jellegét és az úgynevezett „biztonsági dandárt” kivonják Amman- bóL n két Kongó kiköt! helyreállt a diplomáciai v.sztnv KINSHASA: Kinshasa-Kongö és a Brazzaville-i Kongó kedden helyreállította két évvel ezelőtt megszakadt diplomáciai kapcsolatát. Kinshasában Mobutu, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke fogadta Auxence Ikongát, a szomszédos Brazzaville-i Kongó külügyminiszterét, Brazza viliében pedig Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke fogadta a kinshasa-korrgói külügyminisztert, Mario Cardosót ebből az alkalomból. A két testvérköztársa°ág 1965-ös egyezménye értelmében ugyanis a külügyminiszterek automatikusan országuk nagykövetei is a másik országban. A két Kongó 1968 öktóbe- x'ében szakított. Ennek az volt az oka, hogy Pierre Mu- lele, a Kvilu (Kinshasa-Kon- gó) tartománybeli felkelés vezetője, aki Brazzaville- Kongóban élt a politikai menedékjoggal, visszatért hazájába, abban a hiszemben, hogy az ott kihirdetett amnesztia rá is vonatkozik. Mu- lelét azonban kivégezték, ami a két ország viszonyának súlyos megromlásával iáit
