Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
I It Otthonra találtak Gyermekváros. A fogalom *z emberek nagy többségének tudatában úgy jelentkezik, mint neveletlen kis csirkefogók tanyája, akik időnként megszöknek onnan.. hogy kellemetlenséget, megbotránkozást okozzanak. Az épületsor impozáns moderséglével dísze a környéknek. A főépületbe jutva ragyogó folyosóik fogadnak, képek, játékok, kiállítva mindenütt. Kellemes környezet, amely igyekszik otthont teremteni, pótolni. Gyerekek A lépcsőn két kislány kuporog. Felülmúlhatatlan buz- gósággal olvasnak egy kusza sorokkal teleírt gyűrött papírlapot — levelet otthonról. — Anyókám írt — dicsekszik az egyik rögtön. — Azt írta, hogy karácsonyra vesz nekem valamilyen ajándékot és meglátogat!... Leírhatatlan boldogság a szemekben. Ügy tűnik, mintha a kongó, nagy folyosó sokszorosan ismételné ezt a szót: anyukám. — ízlik a tízórai? Egy sápadt, szőke, csibész tekintetű srácot' szólítok meg, aki buzgón majszolja a nagy darab zsíros kenyeret. — Jó ez, itt általában jó kaja szokott lenni. — Jobb mint otthon? — Otthon is jó volt; 12 amikor volt. Apám nincsen, anyám meg börtönben van. Nem is láttam már évek óta. — Volt mér ró eset, hogy „meglógtál” innen? — Ng hallja...! — Sokszor? — Nem számoltam, Jó néhányszor. Ellógolc, aztán visz- szajövök. l .Vagy visszahoznak. Nem tudja miért, nem tudja, hová. Csak úgy. Lóg egyet, hogy aztán újra visz- szaténjén a biztonságot nyújtó falak közé. Amikor az otthon vezetőnőjével beszélgettem, érdeklődtem, mi lehet ennek az oka. Szerinte a gyerekekben, bármilyen kiváló ellátásban — ideértve a pedagógusok munkáját is — részesülnek, mindig van egyfajta hiányérzet. Vágyakozás valami általuk is csak nehezen megfogalmazható dolog után, ami elképzeléseik szerint családot, apát, anyát jelent. Aszódy János: Keresik az anyjukat — mondta —, sokszor a meglevő igazinál is igazibbat. Nyugtalanok, fokozottan ér- zékepyek. Ebből következően aztán sokszor rosszindu - latúak is. Nagyon sok „nehéz eset” van köztük, nevelésükhöz végtelenül nagy türelem szükséges, sok pedagógus hagyta már itt emiatt az intézetet. De egyáltalán nem kell azt hinni, hogy reménytelen munka. A megértés és szeretet formálja őket leginkább, és ez nap mint nap észrevehető. — Munkánk eredménye legjobban talán akikor látszik, amikor az életbe kikerülve megállják a helyüket. Igen sokan tartják velünk a kapcsolatot, vissza-vissza- járnalk a középiskolákba, különböző munkahelyeikre került gyermekeink. Különösen hét végén, szünetekben, mert legtöbbjüknek nincs hova menni, vagy nem akarnak oda, haza menni. Ilyen eseteknél bizony nagy szükség lenne a szervezettebb utónevelésre, hiszen könnyen elkallódhatnak ...! ★ A napfényes udvaron óvodás korú gyerekek játszanak. Apró civódásaik közben gyakran eltörik a mécses, ilyenkor az óvóméni siet a segítségükre. Babusgatja, csitítgatja őket, puszikat ad a könnyes arcokra. Anyai csókokat. — Bácsi.;; bácsi.. .1 Ez mi.. ez? Apuka ...! Körülvesznek, a kabátomba kapaszkodnak, a friss élményt nyújtó barátságos ismeretlent jelentem számukra, aki talán tud adni valamit, ami nagyon jó, a három-négy éve világra jött emberkék számára azonban még megfogalmazhatatlan. Ahogy az óvónő elmondta, mindenkit így fogadnak. Mindenkitől remélnek valamit. Patronálok ;,Csaik köszönettel és hálával szólhatok arról a széles körű mozgalomról, amely a gyerekek patronálására indult és amely renkívüli mértékben segíti sikerre vinni intézetünk nevelőmunkáját. A nagy számi"', minket időnként m»-'" kökat 'kindé‘■k>k mellett ötven egyéni patro- nálónk is van, akik egy-egy gyermeket hét végén otthonukban is fogadnak. A legnagyobb köszönet természetesen azoknak jár, atyk végleg családjukba fogadnak közülük valakit, végleg megadják számukra azt, amit elvesztettek: a családi otthon melegét.” (Idézet az igazgató beszédéből, amely az intézmény fennállásának ötéves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen hangzott el.) ■— Nézze azt a bájos, pu- fókarcú, szőke csöppséget! Igen, őt, aki abban a hatalmas kabátban félrehúzódva figyeli a többieket. Nagyon értelmes, jólelkű ... Csaknem egy évig volt kint egv családnál, rengeteget fejlődött ott, aztán egyszer csak visz- szahozták. Nem tudom miért történt, de a kicsiben óriási törést okozott — szinte búskomor lett. Már kezdi elfelejteni ... Évike! — gyere csak ide, édesem! — Erzsiké, te vagy? Tizennégy év körüli lányka. Régebben találkoztam már vele egy ismerősömnél, magukhoz vették, apró gyermekük mellé. Barátságos, kedves volt, riadt tekintetű. Nehezen tanul, túlkoros az osztályábah. Már akkor emlegették, hogy visszaviszi k. mert nem lehet vele kezdeni semmit. Buta. Ostoba. Ahogy meglátott és megismert, arcára fagyott a gyermeki mosoly. Vonásai hirtelen komolyak, felnőttesek lettek, csak a szeme volt gyermekien szomorú. Szégyelltem magam — azok helyett. Sok bűn van a világon. Bocsánatosak és megbocsát- hatatlanok, de az emberi lélek ellen elkövetett bűn mindegyiknél megbocsátha- tatlanabb. ★ Eger. Gyermekváros.' 320 gyermek él itt óvodáskortol 16 évesekig.. Tanulnak, játszanak. szórakoznak, megszöknek, visszajönnék. Közösségben nőnek fél,, innen ismerkednek meg a világgal, ahonnan biztatást várnak, amely majd befogadja őket. Otthonra találtak. Hekeli Sándor Falumúzeum Szombathelyen j Szombathelyen' bemutatták az érdeklődőknek az ősi Sza- vária legújabb nevezetessé- gét, az épülő falumúzeumot, melynek első egysége elkészült. A város kultúrparkjá- nak közelében 10 holdon kapott otthont a Vas megye falusi építészetét bemutató telep, melyet jövőre tovább bővítenék. Itt kívánják létrehozni Európa legnagyobb pajtagyűjteményét is. Képünkön: Áll már az első házsor a falumúzeumban. (MTI-foto — Jászai Csaba felv. — KS) Amikor Eger városa pénzt nyomatott... Az 1860. évi egri szükségpénz története I860 ŐSZÉN az ország egyes helységeiben aggasztó váltópénzhiány lépett fel, amely azután nem elhanyagolható zavarokat okozott a gazdasági és kereskedelmi életben. Eger városa volt az első, mely az ércpénz hiányán saját kibocsátású városi szükségpénz forgalomba hozatalával segített. Kutatásaim szerint aztán az ő példáját követte Jolsva, Döb- sina, majd pedig Miskolc. Az Egri Értesítő szeptember 26-án arról számol be, hogy a messzi földön híres egri Szent Mihály napi vásáron „a forgalom évek óta nem volt olyan silány, mint éppen ez időben. Az uralkodó pénzhiány nagy, az aprópénz iránt beállott bonyodalmak pedig a részüzletet gátolták ... a baromvásáron ... a szarvasmarhák és lovak, tulajdonosai a nagy számú ,és jó kedvű vevők irányában ... éppen nem, vagy semmi eladási kedvet sem tanúsítottak.” Az egyre aggasztóbb probléma fölött a város polgár- mestere és a megyefőnök között már október 1-e körül beható tárgyalások indultak. Ennek eredményeként 2-án a város tekintélyes kerskedőit összehívta a MUKPBl XXVI. Az FBI jelentései szerint az USA-ban 1967 során minden harminc percben meggyilkoltak valakit, minden 19 percben erőszakot követtek el, minden 2,7 percben egy rablást, minden 20 másodpercben egy betörést, minden 30 másodpercben ggy gépkocsilopást követtek el és így tovább. A szándékos emberölések száma 1967-ben elérte a 12 700-at (1960-ban 8 ezer volt), a sebesüléssel járó fegyveres támadásoké pedig a 231 ROO-at, ami körülbelül ötszöröse a Japan és franciaországi: s hétszerese az angliai bűnözéspek. A nyugat‘•európai krimina- listák általában nem látnak okot az. aggodalomra, mert náluk a bűmi/és növekedési üteme t.. ">t sem közelíti meg g-z 'Vo m már rég elért kvili üs színvonalat. Az Interpol embereit viszont kétségbeejti ez az ónmcg- nyugtatús és türelmüket veszítve kemény kifejezésekkel 1970. december 2.» saerda hívják fel a figyelmet „az európai gengszterizmus áradatára”, mint ténylegesen létező, fenyegető jelenségre. Az európai kriminalisták és kriminológusok nyugalma valóban érthetetlen, hiszen az európai és az amerikai bűnözés társadalmi gyökerei ugyanazok, a nemzetközi bűnözés pedig szintén csak a polgári társadalmi rend feltételei közepette fejlődhetett ki. Az Interpol munkatársai tehát a tényleges helyzetet veszik számba, amikor a tagállamokhoz intézett felhívásaikban hangsúlyozzák: mindent, el kell követni „a nemzetközi bűnözés rohamosan feli velő görbéjének megfékezésére”. A társadalmi egyenlőtlenség, a lakosság egyes rétegéinek a nyomora, a törvények fogyatékosságai, illetve az ügyvédek visszaélései a törvények gyengeségeivel, a nagymértékű korrupció, a hagyományos erkölcsi értékek hanyatlása, a bűnözés bizonyos formáival — szerencsejátékok, prostitúció — szembeni elnéző magatartás, a szexuális ráhatással megvalósított visszaélések, a társadalmi berendezkedés, amelyben a silver mértéke a gyors mg godás bármi áron, a negatív társadalmi mintaképek, vagyis a gyors meggazdagodáshoz vezető törvénytelen módszerek népszerűsítése — íme, csupán néhány, a polgári társadalom bűnözést szülő tényezői, közül. 1887-ben jelentek meg George W. Wallingnak, a New York-i rendőrség főfelügyelőjének emlékiratai, amelyek rendkívül tisztánlátással világítanak rá a fokozódó bűnözés társadalmi vonatkozásaira az USA-ban. így például a korrupt politikusokról szólva, Walling megállapítja: „Mindaddig, amíg az effajta politikusok befolyást .gyakorolhatnak a rendőrségre, korrumpálják és megbénítják annak gépezetét, amelynek pedig a polgárok tulajdonút és becsületét kellene védelmeznie ... Nálunk minden lehetséges. Ennek ellenére, lehetetlennek tartom, hogy egy milliomost felakasszanak, még ha szörnyűséges gaztettet követett is el. Azok közül, akiket a mi nemzedékünk élete során felakasztottak, egy sem rendelkezett pénzzel, sem pedig politikai barátokkal.;,” J - , a/pf-, « • És -az, ami csaknem egy évszázaddal ezelőtt érvényes volt, ma is maradéktalanul érvényes. Mégpedig jóval nagyobb arányokban. „A nagy üzletemberek ma Amerika legnagyobb szélhámosai — írta W. Z. Foster 1950-ben. — Borzalmas bűntetteket követnek el, de az ügyvédek egész serege védelmezi őket, ezért majdnem lehetetlenség börtönbe juttatni valamelyiküket. Minél szegényebb egy társadalmi osztály minálunk, annál több képviselője van börtönökben, jóllehet a bűnözés aránya alacsonyabb náluk, mint a gazdagok körében”. 1966. júliusában Charles Whitman amerikai főiskolai hallgató, miután meggyilkolta édesanyját és feleségét, felment az egyetem tornyába, s onn^n célba lőtt a járókelőkre. ' Tizénöt embert megölt, harmincnégyet pedig megsebesített. Whitman eddig az elmezavar legkisebb jelét sem mutatta. Barátai, tanárai rokonszenves, tehetséges és jókedvű ifjúnak tartották. Whitman tehát épeszű gyilkos volt. Annak a tragikus napnak a reggelén Whitman egész fegyvertárat cipelt magával a toronyba: három karabélyt, három pisztolyt, egy vadász- fegyvert és három kést. Hogyan jutott hozzájuk? Az Amerikai Egyesült Államokban a gyilkosságok 5.'J százalékát lőfegyverrel követik el. 1900 óta az USA- ban 750 000 embert öltek meg a golyók, ami felülmúlja az ebben az időszakoan viselt háborúkban elesett amerikai * katonák számát. „Az állam megköveteli a gépkocsik bejegyzését es engedélyhez köti az ebtartást. J __, _ (-Folytatjuk) v árosi bizottmányi ülésre. Itt született meg a pillanatnyi váltópénzhiányt áthidaló ötlet: „Az élelmezési és egyéb cikkeik bevásárlása, a menynyiben az ércpénz hiánya miatt a bankjegyek fel nem válthatók, akadályozva van. Ugyanezért a város részéről addig is, 'még áz állam részéről kisebb bankjegyek tétetnek forgalomba, kevesebb mennyiségben pénztári utalványokat kibocsátani szükséges ... annál is inkább, hogy a szüreti időszak forgalma alatt a szedők, puttonyosok és egyéb' munkások napi bére kielégítethessenek, s ezáltal a kellő rend és béke fenntartása kieszközölve legyen”. A városi bizottmányi ülés úgy határozott, hogy 5, 10 és 25 krajcár értékben készíttetnek majd városi szükség- pénzt. Miután a szokatlan szükségmegoldáshoz a megyefőnök úr is hozzájárulását adta, Eger városa a pénzek ' kinyomásával az országos hírű egri líceumi Szent János nyomdát bízta meg. A LEVÉLTÁRI kutatás során tisztázható volt, hogy az 5 krajcáros fehér, a 10 zöld, a 25 krajcáros pedig rózsaszínű papíron készült. Az egri városi szükségpénz-kibo- csátás összértéke 5 ezer osztrák értékű forint volt. A szükségpénz anyagi fedezetére négy tekintélyes egri polgár teljes vagyonát kötötte le. Steinhauzer Antal, Bajzáth József, Ringel- hann Antal és Móczer Ignác vitathatatlanul példátlanul álló szolidaritásának hama-' rosan meg is lett az eredménye. Mint az Egri Értesí- " tő október 13-án „Üzleti Szemle” című rovatában olvassuk, a szükségpénz „városunkban is a forgalom minden ágaira nézve, piacon és boltokban ijesztő alakban mutatkozni kezdett zsibbasz- • tó hatást annyira megszüntető, hogy a nyoma is alig vehető észre, s a forgalomból egészen kihúzott réz- krajcárok is napról napra szemlátomást nagyobb meny- nyiségben kezdenek Ismét odúikból napfényre özönle- ni.. Amikor azután november 28-án végre a Császári és Királyi Pénzügy-minisztérium szigorú szankciókat hozott „a pénzzeli minden bárminemű üzérkedés legszigorúbb” büntetésére, akkorra Egerben már nyoma sem volt az aprópénz hiányának ... A városi illetékesek bölcs előrelátással a nyomda által leszállított „nyers” pénz- mennyiséget ötletes .módon hitelesítették, — megakadályozva, hogy netalán a nyomdából illegálisan kikerült példányok forgalomba kerülhessenek. Az egyes pénzek hátoldalát a város jól ismert címeres bélyegző- lenyomatával látták el, a címoldalon pedig az egyes darabokat kézírással sorszámom ták. 1860. november 28-án a városi képviselői gyűlés úgy határozott, hogy mivel a szükségpénz további forgalma „nem elkerülhetetlenül kíváintatna meg”, megkezdték annak visszaváltását. Mivel azonban a kitűzött határidőig: december 31-ig még sok városi szükségpénzt nem váltottak vissza, annak végső érvényességi határidejét, — „ne hogy egyesek megkárosíttassanak s Eger városának a hitele is szenvedjen”, — 1861. február 28-ban határozták meg. A ma már meglehetősen ritka, 1860. évi Eger városi szükségpénzek ma már múzeumi beccsel bírnak, s a valóban forgalomban volt pénzekből még a Magyar Nemzeti Múzeum pénz- és éremtani osztályának is csupán néhány példánya van. AZ 1860. OKTÓBER 10-től február 28-ig Eger város területén érvényben volt 5, 10 és 25 krajcáros papírpénzek értékes emlékei a 110 esztendővel ezelőtti élénk, sőt pezsgő egri kereskedelmi és gazdasági életnek. Sugár István Rita — Palócnap 70 — Évszakok és kastélyok — Requiem Rövidfilmek a mozik decemberi műsorán Ebben a hónapban ismét több érdekes rövidfilmet mutatnak 'be kísérőmüsorként megyénk filmszínházai. A sport- és világhíradók változatos összeállítású képsorai mellett színes, érdekes témákat elevenítenek fel a nagyfilmek előtt pergő néhány perces alkotások. Az egri Vörös Csillag Filmszínház öt kisfilmet tűz műsorára. December 3-tól 9-ig két rövidfilmet láthatnak a nézők Ember és ember és 5x1 címmel, 17—23. között mtitatlék be a nemrég elkészült Paiócnap 70 című alkotást. Lakatos Vince és Szabó Árvád színes filmje a t Parádsasvaroa iessjíott jsanépség bemutatásával idézi a palóc nép hajdani életét, mai munkáját, ezzel egyidőben megyénk fejlődését is bemutatja. December 24—30. között vetítik á Télen történt című színes, szovjet kisfilmet, amelyik a hangulatos téli tájakon vezet végig. Ugyancsak természeti szépségekkel lepi meg a nézőket -z . a német rővidfilm, melyet 24-től 30-ig játszanak A film címe: Kiránduld' Bc"n környékén. A Bródy-moziban rrésy kisülni kerül bemutatásra.