Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

I / javának az orvosképzés feltételei A tizenegyedik parancsolat Mesterházi Lajos drámája az egri Gárdonyi Géza Színházban Portréfilm Havas Ferencről A %l°bfn nemsokára befejezik Havas Ferenc, az Állami Operaház ki­váló szólótáncosa portréfilmjének forgatását. Rendező: Miké András, a vezető operatőr Varga Vilmos. (MTI-foto — Tormai Andor) izgalmas és egyben nagyon is.-aktuális erkölcsi kérdést boncol Mesterházi Lajos drá­mája, vagy ahogyan ő neve­zi, játéka. Valóban játék, vagy még inkább példázat, amely az emberi együttélést és az igazságkeresést állítja középpontba. ÜJ , Egy író lép elénk — oa főhős —, aki a siker babér- koszorúján megnyugodva ké­szül megünnepelni ötvene­dik születésnapját. Ez az író mindent megkapott az élet­től, s 6 szentül hiszi, hogy cserébe ő is mindent, tehet­sége legjavát adta. Csakhogy nem így van. Mikorra vége a harmadik felvonásnak, ismét elénk áll az író, s bevallja a felfedezett keserű igazságot: „Nem csináltam semmit éle­temben”. Hogyan jutott el az író eddig a felismerésig — er­ről szól Mesterházi Lajos drámája. Mindössze három nap telik el a színpadi tör­ténésben, s e három nap maga a sűrített élet, amely­ben mindenki az igazságot keresi. Mindenki a maga módján természetesen. Az igazságkeresés örök té­ma az irodalomban, a szín­padon egyaránt. Mesterházi igazságkereső szenvedélye ta­lán azért is megkapó, mert kitapinthatóan erős szálak fűzik napjaink valóságához. A szerző szinte pedagógiai szándékkal állítja elénk a példázatot, s helyenként túl­ságosan is direkt módon val­latja hőseit, az életről, az igázságróL Mit mond az író, mit mond A tizenegyedik parancsolat? Elsősorban azt, hogy ebben a gyorsuló, változó világban milyen maradi a gondolko­dásunk, hogy erkölcsi érte­lemben szemléletünk metafi­zikus, hogy ítéletünk dogma­tikus. Az író jó módszerrel bizonyít, a dráma minden szereplője valamilyen előíté­letet képvisel a tízparancso­lat tilalmától a megszokás kényelméig. S miközben ezek az előítéletek a drámában összecsapnak, kirajzolódik az írói szándék, arról a bizo­nyos tizenegyedik parancso­latról: jó lenne dogmák, ti­lalomfák nélkül élni, s így igazodni el teljes biztonság­gal. A dráma mondandója gon­dolatokat ébreszt, a jellemek többsége szerencsésen elke­rüli a sablonokat, s így összetettségükkel, jó és rossz tulajdonságukkal meggyő­zően képviselik a maguk igazát, s egyben sugallják azt a társadalmi igényt is, amelyet az író egy új er­kölcs nevében fogalmaz: a túl könnyű ítéleteket fogad­juk úgy, mint a hamis pénzt, amelyből kilopták az ara­nyat. De kinek van joga ítél­kezni, kimondani megdönt­hetetlennek vélt igazságokat? E morális kérdést nyitva hagyja a szerző, s ezzel a kö­zönségre hárítja a válasz­adás jogát. És felelősségét is! 'Az előadást Nyilassy Judit rendezte, alapjaiban jól át­gondolva és hatásos eszkö­zökkel közvetítve az írói szándékot A rendezőnek sikerült ki­élezett helyzeteket teremtenie különösen az íróilag is kivá­lóan megfogalmazott máso­dik felvonás tetszett. Ez a fa­lusi életszeméletet és maga­tartást tükröző mozgalmas helyzetkép különösen jól sikerült a színpadon. Ennél a felvonásnál a rendező egy­formán vallott ízlésről, mér­téktartásról, — s egyben rendezői bravúr is volt. Nagy kár, hogy a publi­cisztikai ízeket nem sikerült a rendezőnek lefaragnia, s ez a körülmény tompította az előadás érzelmi hatásít. jgJBJt lUTvesnber 15., vasáriul? Őszintén sajnáljuk azt is, hogy a máskor oly bátor rendező nem eléggé hangol­ta a mai igényekhez az elő­adást, merészebb húzásokkal rövidebb és jobb lett volna a mű. Itt kell szólni a díszletek­ről is — Gergely István ter­vezte —, amely első látásra ugyan ötletesnek tűnik, vég­ső soron azonban ellent­mond az írói szándéknak. A színpadképeket a tízparan­csolatot jelképező kő táblák alakítják ki, s így a szín­pád azt va gondolatot sugall­ja, ■ hogy itt tulajdonképpen a tízparancsolatról, az isteni eredetű dogmákról van szó, holott Mesterházi drámája a mai, a nagyon is emberi ere­detű előítéletek és elsietett ítéletek ellen is felemeli sza­vát A szereposztás szerencsés volt, ritkán látni együtt ennyi jó alakítást. Rendezői érdem, hogy e népes szerep­lőgárdát — egy-két kivétel­től eltekintve — sikerült egy stílus keretébe fogni. Füzessy Ottó árnyalt játé­ka határozott vonásokkal rajzolta meg az író alak­ját. Az igazságtevés fölényé­től az igazságkeresés aláza­táig, széles skálán játszott, s egyénisége szinte hitelesítet­te a szerepet. Lenkey Edit annyi sikeres epizódalakítás után most is­mét főszerepben bizonyította színészi tehetségét. Sőt nem is egyben, mindjárt két sze­repben egyszerre. Egyikben az író feleségét játszotta, a másikban pedig egy falusi asszonyt, egy családanyát, aki elhagyja otthonát, hogy emberhez méltóan, szeretet- ben élhessen. Megalapozott írói szándék, hogy egy szí­nésznő játssza mind a két szerepet, ezzel is aláhúzva sorsuk rokonságát, csendes lázadásukat a családi szol­gaság különböző formái el­XII. A Yeliowknife-ban tartott vizsgálat során a kanadai rendőrség megtudta, hogy 1954. július 18-án Gregson 50 kilogramm ólomrudat vásá­rolt a helybeli Negus bányá­tól. Ráakadtak továbbá egy csónakra, amelyet Gregson több alkalommal használt. A csónak fenekén egy darab vásznat találtak ugyanabból az anyagból, amelybe a Gregson áltál vásárolt ólom- rudakat csomagolták. Tehát egy csónak, egy darab vá­szon és annak a férfinak a személyleírása, aki súlyos bő- rondökKel megrakodva szállt fel az autóbuszra a repülő­tér közelében. Túl kevés ah­hoz, hogy Gregson t a kana­dai rendőrség saját eszközei­vel felkutathassa. így aztán minden ismertetőjelét, tehát ujjlenyomatait is, elküldték Párizsba, az Interpolhoz. Ennék ellenére már-már úgy tűnt, az ügy örökre ki­derítetlen marad, amikor há­rom évvel később, szinte ugyanazon a napon, a yel- lowknife-i rendőrök levelet kaptak sidneyi kollégáiktól. A távoli Ausztráliából érke­zett levél értesiti Yellowknife rendőrségét, hogy a „Corn­wall” hajón elfogták Greg- sont, aki Colin Dempsey ál­név alatt potyautasként tar­tózkodott s fedálssten. ÍS57 júniuséban Gre#® Mont­ién. Elsősorban ez a tétova lázadás tetszett Lenkey Edit játékában, s különösen hite­les volt a falusi asszony meg­formálásában. Zoltánt, az író ellenpólu­sát és vetélytársát Pákozdy János alakította. Ragyogó szerep egy ilyen negatív fi­gura, aki cinikus és szembe- áll mindennel ami van, de ugyanakkor magában rejti a túljátszás lehetőségeit is. Pákozdynak sikerült elkerül­ni ezeket a túlzásokat, s jó színészi alakítással nagyon is emberi formába tudta öltöz­tetni a megfogalmazott ellen- véleményt. Ugyancsak a túljátszás ve­szélyét hordozza a falusi plé­bános szerepe is, de Fehér Ti­bor tehetsege átívelt ezeken a buktatókon. Kedélyesen bölcs plébánosa az előadás egyik erőssége s leghitele­sebb alakja volt. Somló Ferencről ismét le kell írni: igaz művész. Fa­lusi tanítója egy egész élet­formát testesít meg a szín­padon. Máthé Éva is ragyo­gó epizódalakítást nyújtott, Karolája megérdemelten ara­tott sikert. Említeni kell még Szili Já­nos, Dariday Róbert, Gyar- mathy Ferenc, Györváry Já­nos és Szabados Ambrus já­tékát. Héczey Éva, aki be­ugrott Márta szerepébe, nem tudta megoldani feladatát, Kautzky Ervin pedig túl­hangsúlyozta a falusi gebi- nes szerepét. ★ Ha nem is hibátlan, de iz­galmas színházi este volt Mesterházi Lajos drámájá­nak bemutatója. Igaz, túlma­gyarázott a darab és az elő­adás is, de el kell hinnünk, hogy az író is a maga mód­szerével őszintén keresi az igazságot. S az igazságkeresés bizony még mindig bonyolult mes­terség ... Márkus? László Nagyszabású beruházási, fejlesztési program készült az orvosképzés feltételemek megjavítására. Enneik ered­ményeként mindhárom or­vostudományi egyetemen — a pécsin, a debrecenin és a budapestin — a legkorsze­rűbb körülmények között folyhat majd az elméleti és a gyakorlati orvosképzés. A program első szakasza­ként 1968-ban kezdődött a Pécsi Orvostudományi Egye­tem új elméleti tömbjének építése, mintegy 200 millió forintos költséggel. Az új lé­tesítményt éppen a napok­ban adták át rendeltetésé­nek, de máris tervezik, hogy a következő ötéves tervben a pécsi medikusok újabb 400 személyes kollégiumot kap­nak majd. A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem modern elméle­ti tömbjének építkezéseihez az elmúlt évben fogtak hoz­zá; a 100 milliós beruházás teljes befejezése 1972—73-ra várható. Megkezdték a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem új, korszerű elmé­leti tömbje felépítésénekelő­készületeit is. Ha ezek történetét szándé­koznánk elmesélni, a koro­nás pénzhamisítókkal kellene kezdenünk. Azokkal a csá­szárokkal és királyokkal, akik csaknem teljesen érték­telen fémből verették a pénzt, s kötelezték a népet, hogy elfogadja, mint tette például VIII. Henrik, a híres angol király, aki ezüsttel be- futtatott réz shillingeket hozott forgalomba. Erre azonban itt nincs mód. Ugor­junk át tehát a XVIII. szá­zadon is, amelynek vége fe­lé — 1790—1796 között — Anglia nagy mennyiségű fran­cia frankot gyártott, hogy aláássa a francia forradalom vívmányait, s térjünk át köz­vetlenül a bankjegyek kor­szakára. 1865-öt írt a nap­tár, amikor Hugh McCulloch, az amerikai kincstár állam­titkára, megalakította p Sec­ret Service-t, az első szövet­ségi rendőrhivatalt. Az 1861—1865-ös amerikai polgárháború kezdetén meg­állapították, hogy az Egye­sült Államokban forgalom­ban levő pénz egvharmaia hamis. Abban az időben több bank foglalkozott pénzkibo­csátással s a bankjegyek nyomására sokféle módszert alkalmaztak. Az Egyesült Ál­lamok csak 1863-ban vezetett be nemzeti pénzegységet; ek­kor bocsátották. ki a „green- backs”-nak nevezett első amerikai bankjegyeket. Nem­sokára azonban ezeket a bankjegyeket is hamisítani kezdték. A kormány kényte­len volt erélyes intézkedése­ket tenni. Ebben aZ időpont­ban született meg a Secret Service fe ________®clytatjuk^ Ü t én csak egy példa a gyön­gyösi Mátra Múzeum kiad­ványai közül: Sugár István gyűjtése Gyöngyöspata föld­rajzi neveiről, helytörténeti bevezetővel. Ez a tanulmány az országos néprajzi és nyelvjárási pályázaton díjat kapott. A felszabadulás utáni helytörténettel foglalkozó legértékesebb történetírói mű dr. Nagy József A szocializ­mus épités'e Heves megyében című könyve. Folytatni lehetne még to­vább a sort. Megszámlálha­tatlan az a sok kisebb hely- történeti monográfia, falu- történet, üzemtörténet, föld­rajzi névgyűjtés, amit a sok amatőr kutató és gyűjtő ez alatt az egy évtized alatt fel­dolgozott. A Hazafias Nép­front szervezésében folyó munka és a Megyei Népmű­velési Tanács honismereti al­bizottságának működése nyo­mán szakkörök alakultak pá­lyázatokat írtak ki. EZEK AZ EREDMÉNYEK azonban mégsem olyan meg­nyugtatóak, mint ahogy az a felsorolásból kiderülhet. Kü­lönösen akkor lehet ezt ész revenni, ha figyelembe vesz- szük a szomszéd megyékben folyó munkát is. A kezdeti lendület kampányszerűsége (amely gyakran nélkülözte a szakszerűséget), néhány ke­vésbé sikeres megnyilatko­zás után hamar lelohadt. Azoktól a kutatóktól pedig, akik óriási energiával és aprólékos gyűjtőmunkával kiváló tanulmányokat írtak, sokszor csaknem ugyanilyen energiát követelt 0,7. írás megjelentetése, elismertetése. Hiányzott a kellő színvonalú összetartó szervezet, amely segítséget adott volna újabb és újabb kutatásokhoz. Ezek a gondok a jubileu­mot ünneplő munkaértekez­leten hangzottak el a felszó­lalásokban ahol mintegy szá­zan vettek részt helytörténe­ti kutatók, szakkörvezetők. Feltétlenül tovább kell te­hát fejleszteni a mozgalmat, új kereteket, új lehetősége­ket kell biztosítani számára. A kutatómunka segítéséhez minden nagyobb intézmény­nél jó lenne szervezni a mo­dern helyi krónikaírást (más megyékben ez már megtör­tént!), a kutatóknak mód­szertani konferenciákat tar­tani. Ezekhez hasonló még számtalan ötlet született, ki­hangsúlyozva: ez a munka nem lehet csupán egyéni kedvtelés, unatkozó nyugdí­jasok bogarászása megsár­gult iratcsomók között — ez a munka társadalmi felelős­ségérzetből fakad. S HOGYAN FEJLŐDIK tovább, az nem csupán az érdeklődő amatőr kutatóka* múlik. Bek el» Sámfa? Nem egyéni kedvtelés — társadalmi felelősségérzet TlZ ÉVES A HONISME­RETI mozgalom. Egy évtize­de annak, hogy országos ak­ció indult megmenteni hala­dó nemzeti hagyományain­kat, megőrizni és az eddigi­nél jobban megismerni szű- kebb hazánk, megyénk, a városok, falvak történetéi, amely szervesen beleépül az ország történelmébe. A honismereti és helytör­téneti kutatómozgalom a hi­vatásos történészek, levéltá­rosok. múzeológusok mellett elsősorban a társadalom szé­les köreiből kikerülő „amatő­rökre” támaszkodik. Azokra a dolgozókra, akik minden­napi munkájuk mellett az átlagosnál nagyobb érdeklő­dést tanúsítanak szülőhelyük múltja, hagyományai iránt. 1961-ben megyénkben volt 4#az első országos .tanácskozás, amely e mozgalom elindulá­sát jelentette és akkor nagy lelkesedéssel irányadóként léptünk fel a többi megye előtt. Szerény munka kezdő­dött, nagy tervek kovácso- lódtak, s a Hazafias Nép­front irányításával komoly eredmény ígérkezett. Szület­tek is sikerek, ezt sokféle ki­advány bizonyítja, dokumen­tumgyűjtemény jelent meg a polgári demokratikus forra­dalomról és Tanácsköztársa­ságról, jelentős forrás továb­bi kutatásokhoz. Értékes munkákat találha­tunk a Heves megyei Könyv­tár füzetsorozatában is. Szin­realba érkezett,, ahol két és fél évi börtönre ítélték, mi­után három évig élvezte a szabadságot és a lopott pénzt... Személyleírását azonban mind ez idő alatt a világ csaknem valamennyi rendőrsége ott őrizte a körö­zött bűnözők ügvcsomójában. Igaz, a véletlen is hozzájárult ahhoz, hogy Gregsont — akit egy más bűncselekményért vettek őrizetbe — felismerték és kiadták. A repülőgép kínálta lehető­ségek fokozzák a gonosztevők falánkságát. Gregsonnak a körülmények kedveztek bűn­tette végrehajtásában. Ami­kor ellenben arról a bandá­ról van szó, amelynek sike­rült minden tagja számára, jegyet szereznie, egy nagy mennyiségű axanyrudat szál­lító repülőgépre, nos, akkor már számos kényelmetlen kérdés merült fel. Az eset Burmában történt, s ahhoz a bűncselekmény kategóriához tartozik, amelyet az olvasó jól ismer az újságok „Innen- onnan” rovatából. A gonosz­tevők adott pillanatban re­volvert rántanak és kény­szerítik a pilótákat, hogy az általuk kívánt irányba vezessék a gépet. Az említett esetben a gép homokos ten­gerparton landolt, ahol te­hergépkocsi várakozott. Le­szállás után 8 banditák át-- rakták az aranyat a gépko­csiba, s aztán elszeleltek, ámde előbb használhatatlan­ná tették a repülőgép rádió- készülékeit. A világ rendőrségei telje­sen tisztában vannak a le­vegőben operáló bűnözők erejével éppúgy, mint azzal, hogy az ilyen bűncselekmé­nyek ellen nehéz felvenni a harcot a klasszikus hagyo­mányos fegyverekkel. Az USA-ban több állam rendőr­sége már együttesen veti be a bűnözők üldözésére az erős gépkocsikon utazó rendőr­különítményeket, a repülő­gépeket és helikopter-flottil- lát. A mexikói rendőrség katonai repülőgép segítségét igényelte az ártalmatlan nö­vénykultúrákkal álcázott tit­kos mákültetvények felkuta­tásában. Az ily módon fel­fedezett ültetvényeket azután ugyancsak repülőgépekről petróleummal permetezték és felgyújtották. A libériái rendőrség értesítette az In­terpol^ hogy az ország kü­lönböző vidékein olyan re­pülőgépek szállnak le, ame­lyeknek hovátartozását nem lehet megállapítani. Ezek az ismeretlen gépek az előre megjelölt helyekről elszállít­ják A dákotok által elrej- tet gyéroámfafeafe As%ódy Jánost 10. Hamisítványok és hamisítók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents