Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

% Oe Gaulle laoornoK ter A párizsi városi tanács De Gaulle, volt' elnök tiszte­letére a Place de l’Etoile nevét, „De Gaulle tábornok tér”- re változtatta. Képünk az újonnan elnevezett teret mutatja. " (Telefoto — AP —MTI —KS) Tupamaro bankrablás MONTEVIDEO: Kilenc Tuparaimo-gerilla pénteken Mantevideóban kira­bolt egy bankot és közben hivatalos becslések szerint másfél milliárd peso értékű ' "ágakövet zsákmányolt. Mi­nt a rendőrség hangoztat- t a tettesek gépfegyverek- / 1 felfegyverkezve hatoltak ■ a bankba és túszként tar­ák maguknál a bank há- m korábban elrabolt ma- ■i rangú tisztviselőjét. A oamaro-tagok csaknem «y órán át tartózkodtak a ncsteremben, hogy össze- j -djék a drágaköveket. Kö- p-európai idő szerint pén- ' en hajnalban, 3.30 órakor . épület előtt várakozó há- m lopott személygépkocsi­val menekültek el. A túszo­kat megkötözve a tett szín­helyén hagyták. A rendőrség szerint a tu- pamanok a három bankalkal­mazottat, köztük a bank igazgatóhelyettesét, csütörtök este rabolták el és helyi idő szerint 20.45 órakor érkeztek az uruguhyi nemzeti bank fióképületéhez Egy másik al­kalmazott, aki a tettesekkel működött együtt, az éjjeli­őröket arra kényszerítette, hogy nyissák ki az ajtót, majd társait beengedte a kassza terembe. A gerillacsoport öt férfiből és négy asszonyból állt, va­lamennyien állig fel voltak fegyverezve. CUPI) Washington késs „minden intézkedésre" A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője szom­bat reggel megerősítette, hogy a VDK területe felett , péntek délután lelőttek egy „RF—4” típusú amerikai fel­derítőgépet. Hozzátette, hogy a gép két pilótája a lezuha­nás következetében feltehe­tően életét vesztette. Laird amerikai hadügymi­niszter a felderítőgép elvesz­téséről értesülve péntek este Washingtonban kijelentette, hogy az amerikai kormány „kész minden megfelelő in­tézkedés megtételére”, hogy megbénítsák a légvédelmi tüzérségnek az amerikai fel­derítő gépek ellen irányuló támadását. E kijelentés kap­csán a hírügynökségek utál­nak arra, hogy legutóbb ez év május 2-án lőtték le ame­rikai felderítő repülőgépet a VDK felett ‘ s ezt követően megtorlásként az amerikaiak három napon át súlyos bom­batámadásokat hajtottak végre a VDK ellen. A saigoni katonai szóvivő a dél-vietnami szárazföldi harcokról szólva elmondotta, hogy a hazafias erők pénte­ken Hűétől 27 kilométernyi­re északra rajtaütésszerű tá­madást intéztek egy nehéz­tüzérséggel és helikopterek­kel támogatott amerikai egy­ség ellen. Kambodzsában a hazafias erők szombatra virradó éjjel is folytatták támadásaikat az ország harmadik legnagyobb városa, Kompong Cham és annak repülőtere ellen. A hazafiák e hónap elején megindított offenzívája alatt a legtöbb támadás Kompong Cham repülőterét érte, amely a város és az ott levő kato­nai körzeti főhadiszállás köz­lekedésének fontos tényezője. (AFP) Hazánkba látogat a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügy­minisztere Péter János kül­ügyminiszter meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A magyar közvélemény nagy érdéklődéssel és vára­kozással tekint a török kül­ügyminiszter budapesti meg­beszélései elé, annál is in­kább, mivel a török külügy­miniszter egy nemrégiben tett sajtónyilatkozatában ki­jelentette: „Törökország őszintén üdvözöl mindert kez­deményezést, amelynek célja a nemzetközi feszültség meg­szüntetése”. A török diplo­mácia vezetője állást foglalt az európai biztonság meg­szilárdítása mellett, ami megteremtené az igazságos és tartós béke alapjait föld­részünkön. „Az európai biztonsági ér­tekezlet, amennyiben azt megfelelően előkészítik, tényleges lehetőségnek te­kintjük arra, hogy lényegi kérdésekről megállapodás jöjjön létre” — mondotta a most hazánkba látogató török külü gy miniszter. Megszüntették a kolera elleni óvintézkedéseket a szlovák határon Az Egészségügyi Miniszté­rium közli: A kelet-szlovákiai járvány felszámolása következtében a szlovák határon a magyar hatóságok is megszüntették az eddigi rendkívüli intézke­déseket. /vWvVW/ \VvV A‘rfVSAAAAAAAr>AAA^WNAAA*AAAAAA/./v . . .■VW'Vo'Vj A béke eszkalációja Van abban valami jelképes, hogy a szervezett béke- mozgalom éppen ma, kél évtizedes fennállásának jubileu­mi esztendejét a „békeeszkalcció” évének nyilvánította' a Béke-világtanács és az Afroázsiai Szolidaritási Szerve­zet. Ez a jelkép — úgy érezzük — egyszerre több szem­pontból is megvilágítja, miért jelentős állomása a máso­dik világháború utáni történelemnek az az 1950. novem­beri nap, amelyen Varsóban a II. béke-világkongresszv küldöttei létrehozták a Béke-világtanácsot. Az „eszkaláció” szó. amely köztudomásúm lépcsői: járást” jelent, az Egyesült Államuk indokínai háborújának elharapódzóéival vonult be a nemzetközi politikai szó­tárba. Azok a delegátusok, akik '959-ben Varsóban ö - szegyültek, $ akik — a koreai háborít és az amerik atomzsarolás láttán — joggal aggódtak a világ sorsú' -' még nem tudhatták, hogy Indokinától a Közel-Keletig milyen további veszélyeket tartogat a békére nézve as imperialista agressziók eszkalációja, s a velük szinte összenőtt fegyverkezési hajsza. Felismerték azonban azt a tendenciát, amely a hidegháború — és az első meleg- háborús válság — közepette már akkor igen éles körvo­nalakat öltött — és figyelmeztették az emberiséget. S itt érkezünk el az „eszkaláció” szó másik, jelképes jelentéséhez. A szervezett béke-világmozgalom ugyanis az utóbbi két évtizedben vitathatatlan tekintélyű nemzet­közi tényezővé lépett elő (amit különben az a számsze­rű adat is érzékeltet, hogy öt világrész közel száz orszá­gában félezernél több tagozata és tagszervezete van). A világháborús veszélyek halmozódásával párhuzamosan fokozódott azoknak — az egyébként gyakran nagyon kü­lönböző — társadalmi erőknek a fellépése is, amelyek az* emberiség sorskérdésében: a lét vagy nemlét válaszútján a lelkiismeret és a józanság hangját képviselik. A híres stockholmi felhívástól, amelyet sokunkkal együtt a földkerekség hatszázmillió lakója írt alá, az emlékezetes moszkvai leszerelési és béke-világkongresz- szuson át az idei Vietnam-konferenciáig oldalakat lehet­ne írni a békemozgalom nagy sikerű, nagy hatású ak- dióiról. Ezeknek az akcióknak, miként az egész szervezett békemozgalomnak az a titka, eredményességének az a záloga, hogy világos és közérthető jelszavaiban olyan cé­lokért hívja cselekvésre az embermilliókat, amelyek min­den tisztességes gondolkodású, jóérzésű ember helyeslésé­vel és rokonszenvével találkoznak. Ebben van a béke-világmozgalom nagy erkölcsi és tömegereje, s ez ad különleges jelentőséget a Béke-világ- tanácsnak a nemzetközi színtéren tevékenykedő társadal­mi szervezetek és mozgalmak sorában. Fennállásának huszadik évfordulóján köszontjük j Béke-világtanácsot és mindazokat, akik önmagukat a nem­zetközi békemozgalom részesének tekintve, sokszor lát­szólag apró, hétköznapi tettekkel, de valójában százezrek és milliók hasonló cselekedetei által felerősödött fellépé­sükkel küzdenek azért, hogy béke, biztonság, jog és igaz­ság legyen úr a földkerekségen. (KS) VVNAAAAAAA^/VVVAAAA/VVVVVNAAAAAAA/VVVVVA/N/VVVNAAA/WWk/WVWAAAAyW t 1 szakszervezeli választások előtt A magyar szakszerveze­tek alapszabálya ér­telmében, a SZOT határoza­ta alapján 1970. november 15. és 1971. május 10. között újra kell választani — né­hány kivételétől eltekintve — az összes szakszervezeti tisztségviselőket, bizalmiak­tól a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsáig. A választások mindig nagy jelentőségűek voltak a szakszervezetek életében. A választással ugyanis lehető­sége nyílik a tagságnak, hogy véleményt mondjon a választott tisztségvisglők munkájáról, eldöntse, ki al­kalmas tovább arra, hogy megfelelően tudja képvisel­ni érdekeit, ellátni képvise­letét. A szakszervezeti választá­sok jelentőségét növeli, hogy ez évben tartják pártunk X. kongresszusát. Az idén fe­jezzük be a harmadik öt­éves tervünket és jövőre ■hozzáfogunk a negyedik öt­éves terv gyakorlati megva­lósításához. Mindezek újabb és na­gyobb feladatok elé állítják szakszervezeti szerveinket Ezért a választásoknál ügyel­ni kell arra, hogy olyan sze­mélyek kerüljenek a külön­böző tisztségekbe, akik meg tudnak majd felelni a szak- szervezetek előtt álló na­gyobb feladatoknak és köve­telményeknek. Törekvésünk, hogy a vá­lasztások ne legyenek öncé­lúak. Ügyelni kell arra, hogy az előkészítő munka során ne legyen „befelé for­dulás”. A választási előké­születeket össze kell kap­csolni (üzem, gyáregység, in­tézmény, hivatal) szakszer­vezeti szervek előtt álló egyéb feladatokkal. A választással kapcsola­tos rendezvények jó alkal­mat nyújtanak arra, hogy még szorosabb kapcsolat ala­kuljon ki a tagsággal, még eredményesebben mozgosít­1W0. november 15« vasárnap sünit az év hátralevő gazda­sági feladataira, hogy min­den szinten javítsuk a szak- szervezeti munka színvona­lát. a választások előkészí­tésének fontos állo­mása a jelölő bizottságok megválasztása. Éppen ezért a jelölő bizottságok jelentős politikai tényezői a válasz­tások sikerének. Feladatuk, hogy a tagság bevonásával értékeljék a választott testü­letek tagjainak munkáját, s azt, hogy hogyan éltek a szakszervezetek megnöveke­dett hatáskörével, bátran, önállóan és kezdeményezően végezték-e érdekvédelmi fel­adataikat. Kellő erőfeszítést tettek-e a mozgalmi élet, a szakszervezeti demokrácia fejlesztésére, a tagsággal va­ló kapcsolat erősítésére. A végzett munka és a moz­galom előtt álló követelmé­nyek figyelembevétele alap­ján kell a jelölő bizottságok­nak eldönteni, hogy a régi vezetőségből kiket javasol­nak újból megválasztani, il­letve új tagként a vezetőség­be. Olyan munkaképpes ve­zető testületeket kell jelölni­ük, amelyek képesek a szak- szervezeti munka továbbfej­lesztésére, tagjai élvezik a tagság bizalmát, ismerik, ér­tik a párt politikáját és fele­lősséget éreznek megvalósí­tásáért. Akik politikai, szak­mai, emberi, erkölcsi maga­tartásuk alapján alkalmasak a dolgozók érdekeinek kép­viseletére, képesek kifejezni, formálni a tagság vélemé­nyét, összetételüknél fogva is alkalmasak a köz akaratát és javát szolgáló módon dön- téni, dolgozni. A jelölő bizottságoknak, a káderpolitikai elvek alapján törekedni kell az összes vá­lasztott vezető testületek ká- derössze/tételének fejleszté­sére, figyelembe véve az adott sz:\.a..a es munkahely adottságait. Biztosítani kell, hogy a választott v'ezciw testületek­ben a dolgozók minden ré­tege arányosan legyen kép­viselve. Nagyobb figyelmet kell fordítani és konkrét in­tézkedéseket szükséges ten­ni annak érdekében, hogy mind a nagyobb testületek­ben, mind a szűkebb opera­tív választott szervekben arányuknak megfelelően le­gyenek választva fizikai munkások, nők és fiatalok. Ezzel együtt törekedni kell a vezető szervek tagjainak stabilizálására is, el kell ér­ni, hogy azokat a régi szer­vezett dolgozókat, tisztségvi­selőket, akik eddig is áldo­zatkészen és jól dolgoztak, ismét javasolják újraválasz­tani, n szakszervezeti tagság elvárja a jelölő bi­zottságoktól, hogy érvénye­sítsék a többség véleményét, s olyan tagokat javasolja­nak megválasztani, akik él­vezik a tömegek bizalmát és alkalmasak a megnövekedett szakszervezeti feladatok el­látására. A tagságnak ez az igénye jogos. A jelölő bizott­sági tevékenység gondos, fe­lelőségteles munkát igényel. A jelölő bizottsági tagok ak­kor tudnak megfelelően ele­get tenni a megbízatásuk­nak, ha .szoros kapcsolatot tartanak a tagsággal. Alap­vétő követelmény, hogy is­merjék a munkahelyek dol­gozóinak összetételét, ará­nyait. Tudják, hogy milyen arányban vannak az adott munkahelyen a fizikai dol­gozók, a nők, fiatalok, mű­szakiak és az alkalmazottak. S azt, hogy a jelenlegi veze­tő testű' iekbon milyenek ez!*k az arányok és milyen mérvű kádercserélődéssel kell a választások során szá­molni. Mindezek ismeretében le­hetséges a vezető testületek összetételének a javítása, a helyes arányok kialakítása. Szükségesnek tartjuk, hogy — a jelöltekkel összefüggő­en — a végleges javaslatok kialakítása előtt, a szakszer­vezeti tagság minél nagyobb többségének véleményét ki­kérjék. A szakszervezeti választá­sok politikai tartalmát a Magyar , Szocialista Munkás­párt X. kongresszusának irányelve, valamint a Ma­gyar Szakszervezetek XXI. kongresszusának határozata szabja rneg. Ä választások során a szakszervezeti szervek min­den szinten értékeljék a leg­utóbbi választáson hozott határozatok végrehajtását. Elemezzék a szervezett dol­gozók és az egyes rétegek helyzetének alakulását, reá­lis problémáikat, törekvései­ket, a fejlődés eredményeit, ellentmondásait és azok alap­ján számoljanak be a tag­ságnak a végzett munkáról, — figyelembe véve a szocia­lizmus teljes felépítésének, soron levő feladatait — ha­tározzák meg a további ten­nivalókat. F oglaljanak állást a dol­gozókat érintő legfon­tosabb kérdésekben, tegye­nek intézkedést annak érde­kében, hogy a szakszerveze­tek munkájában az elmúlt években bekövetkezett fejlő­dés tovább erősödjön, hogy tevékenységük összhangban fejlődjön. Minden területen a társadalom és a tagság igé­nyeivel, politikai, szervezeti erejük növelésével, munká­juk szocialista jellegének erősitíséyel még hatékonyab­ban vegyenek részt a társa­dalmi, munkahelyi célkitűzé­sek megyalósításában. Nevelő és termelést segítő, gazdasági szervező, mozgósí­tó munkájuk továbbfejleszté­se mellett határozottabban éljenek — minden szinten — meglévő jogaikkal, fejlesszék tovább az egyéni, csoport- és társadalmi érdekek össze­hangolását és képviseletét, érdekvédelmi tevékenységü­ket A népgazdaság területi, helyi erőforrásai figyelembe­vételével segítsék élű az adott szakma, munkahely ' dolgozói legfontosabb problé­máinak tervszerűbb megol­dását. A választásoknak szolgál­niuk kell az MSZMP X. kongresszusa határozatából és a negyedik ötéves terv feladataiból adódó szakszer­vezeti tennivalók konkrét meghatározását, azok széles körű ismertetését és az 1971. évi feladatok megvalósítását. A szakszervezeti demokrá­cia továbbfejlesztésével biz­tosítani kell, hogy tovább erősödjön a szervezett dol­gozók felelőssége, részvétele és meghatározó szerepe a vezető szervek és tisztségvi­selők újjáválasztásában. Ezért biztosítani kell, hogy a SZOT elnökségének a vá­lasztási munka demokratiz­musának továbbfejlesztésére hozott határozata valameny- nyi szinten érvényesüljön és a tagság élni tudjon ezek­kel a megnövekedett jog­körökkel. A szakszervezeti választá­sok jelenlegi rendszere a ko­rábbihoz képest több olyan új vonással gazdagodott, amelyeknek érvényesítése elősegíti a szakszervezeti de­mokrácia további fejlődését. Választási rendszerünk égjük új vonása például, az alulról jövő ajánlások rend­szere. Ezzel lehetősége nyí­lik a tagságnak arra. hogy a felsőbb szervek tagjaira már az alsóbb színtű választások alkalmával javaslatot tegyen. || demokratizmus növelé­sét ielenli. hogy a le­lök“ '■:> I-'- ■■’. cr«k ja­vaslatot az. operatív szerv megválasztására. Ez meg­szünteti azt a gyakorlatot, hogy a szakszervezeti tanács alakuló ülésén a felsőbb szerv képviselője tegyen ja­vaslatot. például a szakszer­vezeti bizottság tagjaira. A demokratizmus szélesíté­se szempontjából nem jelen­téktelen, hogy a jövőben nemcsak az szb-titkárt és az szb-elnököt, hanem a mű­helybizottság titkárát és a számvizsgáló bizottság elnö­két is név és funkció szerint választják. A SZOT elnökségének ha­tározata a küldöttek számá­nak megállapítását a szak­mák központi vezetőségének hatáskörébe utalta, azonban aláhúzza, hogy ahol a tagság küldöttértekezleten választja meg tisztségviselőit, ott .a küldöttek száma legalább háromszorosa legyen a kül­döttértekezlet által választott vezető testület létszámának. Ezek az intézkedések elő­segítik a választások demoK- íatizmusának fejlesztését, le­hetővé teszik a tagságnak, hogy a vezető testületek ki­alakításában, a személyek megválasztásában még köz­vetlenebbül részt tudjon venni. A választás során minden szinten, a politikai munka erősítésével, a szakszervezeti / munka nyilvánosságával biz­tosítani kell a szervezett munkások aktív részvételét az egész választási periódus­ban, erősíteni kell a válasz­tott vezető szervek és tagság kapcsolatát. eggyőződésünk, hogy megyénk szakszer­vezeti szervei a párt­szervezetek segítségével igyekezni fognak a vá­lasztásokat jól előkészíteni Megyénk szervezett munká­sai pedig megfelelő aktivi­tással, magasfokú politikai öntudattal vesznek részt a választások lebonyolításában, melynek során tovább erősö­dik a szakszervezetek tömeg­befolyása, fejlődik a szak­szervezeti munka szervezeti és tartalmi színvonala. Olyan vezető testületeket választa­nak, melyek képesek lesznek a szakszervezeti szervek előtt, álló megnövekedett feladatok még eredményesebb megol­dására. ' Mudriczki János a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának vezető tit-

Next

/
Thumbnails
Contents