Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
Programunk a pártmunkás színvonalának. hatékonyságának növelése Interjú Alakszai László megyei pártszervezővel, a Gagarin Hőerőmű pártcsúcsvezetőségének titkárával Az erőmű s a beruházás kommunistái ellenszavazat nélkül választották a Gagarin Hőerőmű pártcsúcsvezetőségének titkárává Alakszai Lászlót. A név, az arc jól ismert Visontán. Akárcsak Sírokban, ahol született, a Mátravidéki Fémművekben, ahol mint üzemvezető, a leni nvárosi pártbizottságon, ahol mint osztályvezető, a tiszapalkonyai hőerőműben, ahol már mint hőerőgép ósz- mérnök dolgozott. Vison- tára 1967 végén került. A tehetséges, lelkes fiatalemberrel a pártcsúcsve- zetőség munkájáról, terveiről, a beruházás helyzetéről, gazdasági, politikai feladatairól készítettünk interjút. — Hogyan ítéli meg a beruházás területén dolgozó párt- és tömegszervezeti szervek munkáját, helyzetet? Min kell változtatni? Mire kell eddiginél is- nagyobb figyelmet fordítani? — Azt nyugodtan leszögezhetjük, hogy a területen dolgozó párt-, KISZ-, szakszervezeti szervek lehetőségeikkel, eszközeikkel, erejükkel eddig is az erőműért, a beruházáson dolgozó emberekért tevékenykedtek. Az egyik fő célunk továbbra is ezen tevékenységek koordinálása, szélesítése, javítása. Mégpedig úgy, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk a kivitelezésen dolgozó pártszervezetek, társadalmi szervezetek tevékenységére, munkájuk koordinálására, irányítására. Szélesebbé, tartalmasabbá kell tennünk a pártalapszer- vezetek szervezeti életét, a munka rendszerességét. Továbbra is nagy felelősség hárul a területi szakszervezeti intéző bizottságra, a beruházás dolgozóinak — főként a lakótelepen élökré gondolok — f szociális, / kulturális, egészségügyi és kereskedelmi ellátásának további javításában. Külön kell. szólni á KISZ-védnökségi mozgalomról, amely eredményesen tevékenykedik a területen, konkrét feladatok megoldásával segíti a beruházás megvalósítását, a fiatalok nevelését. — Mi a véleménye a beruházás jelenlegi állásáról? — Az elmúlt évek során a megyei, az országos sajtó, a rádió, a televízó rendkívül sokat foglalkozott ezzel a beruházással. Niqcs ugyan felmérésem, statisztikám róla, de az tény, hogy a megjelent cikkekben, riportokban lényegesen több szó esett a hiányosságokról, mint az eredményekről. Távol áll tőlem a gondok, a problémák elhallgatása. Milliárdos beruházásról van szó, elképzelhetetlen tehát, hogy ne legyenek bukkanok, nehézségek. Ezzel persze korántsem azt akarom mondani, hogy nem lehetett volna jobban dolgozni. De azért az már mindenképpen jelentős s figyelemre méltó eredmény, hogy a rendkívül magas színvonalat igénylő beruházási munkaiatokból már n ' alt két, egyenként száz megawattos teljes! tmc- jy u blokk üzembe helyezése, s így a Gagarin Hőerőmű ma 200 megawattos teljesítménnyel áll a villamosener- gia-ipari rendszer, á^népgaz- daság rendelkezésére. Október hónapban az erőmű ill millió kWó-t termelt, s túlteljesítette havi energiafejlesztési tervét. Az utóbbi időben javult a kapcsolat a kivitelező, a szerelő vállalatok között, és hä vannak is gondok, problémák, érezhetően meggyorsult a munka tempója a területen. Most újabb nagy feladat előtt állnak az építők, a szerelők. A III-as számú 200 megawattos blokk első párhuzamos kapcsolásának a Gazdasági Bizottság által meghatározott határideje ez ' év december 15-e. Jelenleg néhány napos lemaradásban vagyunk, a kiesés pótlása érdekében különleges intézkedésekre van szükség. Többek között a párt- és a társadalmi szervek mozgósitó tevékenységére, a gazdasági vezetők jobb szervezési, kooperációs munkájára. E cél érdekében hívta ösz- sze a csúcsvezetőség a beruházáson tevékenykedő brigád- és csoportvezetőket, hogy reális tájékoztatást kapjanak a legfontosabb feladatokról, és így a X. párt- kongresszus tiszteletére kibontakozott munikaverseny- mozgalmat ezekre a feladatokra összpontosítsák. De ha mór lehetőséget kaptam erre, a visontai beruházással kapcsolatban szeretném még egy dologban a véleményemet elmondani. A visontai beruházás — az egész ország tudja — a népgazdaság kiemelt beruházása. Kiemelt jellege nyilván népgazdasági jelentőségéből adódik, hiszen ismeretes, hogy villamosener- gia-ipari rendszerünk gondokkal, egyensúlyi nehézségekkel küzd. Véleményem szerint azonban a beruházás kiemelt jellegét nemcsak népgazdasági értékében kellene meghatározni, megkülönböztetni, hanem a gyártási, a szerelési munkálatokban is. Hogy ne legyenek gyártási késedelmek, hiányos berendezések, nem megfelelő terv- és adatszolgáltatás, koordinációs, organizációs hiányosságok. És a kiemelt jelleghez hozzátartozik többek között — legalábbis szerintem — a dolgozók kiemelt anyagi dotálása is. És bár az utóbbi időben történtek erre intézkedések — bérpótlék, túlórák —, de ezek korántsem jelentettek megoldást. Ezenkívül — legalábbis bennem — felvetődik annak a ^ gondolata is, hogy egy ilyen nagy foqtosságú beruházáson nem lenne-e célszerű a közvetlen kormányfélelasi irányítás^ S Végül hasznosnak tartanám a beruházás tapasztalatainak összegyűjtését, értékelését, hasznosítását. — Befejezésül néhány szót még a pártcsúcsve- zetőseg, a csúcstitkár sürgős, aktuális politikai, gazdasági teendőiről. — Programunk a pártmunka színvonalának, hatékonyságának növelése, s összefogni, mozgósítani az erőforrásokat a gazdasági feladatokra. A politikai munka eszközeivel segíteni a gazdasági munkát s szükséges a párttagság rendszeres és jobb tájékoztatásának a megszervezése, a gazdasági, a politikai munka, a gazdasági, a politikai vezetés színvonalának a javítása, tökéletesítése. Koós József 1 Nem csak az időjárás volt az oka ) Kevesebb az idei szőlőtermés Heves megyéivel» Nagy Jánossal, a Heves megyei -Tanács mezqgazdasá- gi és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjével, az idei szüret tapasztalatairól és tanulságairól beszélgettünk. Arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, mi okozta, hogy az oly nagy hagyományokkal rendelkező Heves megyei borvidékről az idén jelentős mennyiséggel kevesebb szőlőt szüreteltek le, mint tavalyi esztendőben. — Nem, lehet egyetlen okot említeni döntő tényezőként. A kevesebb termést több kedvezőtlen körülmény befolyásolta. Kétségtelen, hogy nagy szerepe volt, sajnos negatív előjellel, az időjárásnak. Tavasszal rosszul startolt a szőlő, két-három hetes késéssel fakadt. Az is igaz, gaz, hogy az időjárás, nemhogy az időjárás, nemhogy pótolni igyekezett volna korábban elkövetett „bűneit” további kellemetlen meglepetéseket okozott. Júliusban és augusztusban 1 havonta több mint kétszáz milliméter csapadék hullt a megyében. Ez a szokásosnak mintegy három, négyszeres mennyisége. Ezek a körülmények rendkívül kedvezőek voltak a gombabetegségek elszaporodásához. — Nem volt megfelelő a növényvédelem? —t Mintegy huszonötezer katasztrális hold szőlőt kellett védeni a különböző gombabetegségek ellen. Az erősen felázott talajon nehezen mozogtak a munkagépek. Megyénkben egyetlen növényvédelmi helikopter teljesített szolgálatot, és ez bizony csak a kisegítő szerepét játszotta a földi gépek mellett. Általában elmondható, hogy a termelőszövetkezetek gépesítési szintje, kapacitása — természetesen növényvédelmi vonatkozásban beszélek — egv átlagos időjáráshoz van kalkulálva. Ha az időjárás már eltér ettől a szokványostól a meglévő géppark nem tudja kifogástalanul ellátni feladatát. Ez történt most is. — A gépek drágák. Beszerzésük nagy terhet ró a közös gazdaságra. — Sajnos uralkodik még a szemléletben egy olyan irányzat, hogy hátha meg tudom takarítani, és ezzel a sóhajjal elmúlasz- tanak néhány védekezési munkát. . Ez az elmélet akkor jó, ha jó az időjárás és minden egyéb körülmény kedvező. Az ilyen nézetet gyökerestül fel kell számolni, hiszen legnagyobb érték a mindenkori termés. — Mennyi volt az idei termés? — Végleges adatunk nincs. Hiszen a szüret a napokban fejeződött be. Közvetlen szüret előtt a becslések mintegy háromszázötven-négyszáz- ezer mázsát sejtettek. Ez a szám tükrözi a valóságot. Az idei, megyei szőlőtermés csaknem százezer mázsával kevesebb, mint az elmúlt évben volt. — Mi játszott még közre a kisebb termés kialakulásában? — Az öreg szőlőket fokozatosan kivágják, lecserélik mindenhol. A kiesett , szőlőtáblákat egyelőre még nem pótolják az új nagyüzemi módszereknek megfelelően ültéit telepítések, néhány évig még kevesebb szőlő fordul termőre, mint amennyit lecserélnek a gazdaságok. — A napsütéses ősz segített valamelyest a cukorképzésben? — Október elején még olyan gyenge minőségű volt a termés, hogy nem lehetett szüretelni. A kedvező fény- és hőhatásnak sajnos csak kevés ideig örülhettünk, mert a néhány napos erős lehűlés, a sok helyen mínusz 6 fok körüli hőmérséklet, megszüntette a vegetációt, megállt a cukprképződés. — Visszatérve a növény- védekezés fontosságára; jó néhány helyen hallottam, hogy hétszer-nyolcszor permetezték a szőlőt, mégsem lett a termésből semmi. Ha ez igazi felvetődik a kérdés, lehetséges-e egyáltalán eredményesen védekezni? — Csupán egyetlen példát szeretnék említeni. Az an- dornaktályai termelőszó cet - kezetben tizenkét ízben végeztek növényvédelmi munkát az idén. Sok pénzbe került, de az andornaktályaiak szőlője ebben a kimondottan rossz évben is jó termést hozott. — Milyen a szőlő minősé ge milyen lesz az új bor? — Az említett okok miatt kevesebb-a szőlő cukortartalma, a mustok is gyengébbek valamivel. Természetesen a mai, nyugodtan mondhatom nagyon jól felkészült pincegazdaságok kompenzálják ezt a minőségi negatívumot, és itt ne gondoljon senki holmi manipulációra. Az évekkel ezelőtt eltett mustok természetes sűrítményeivel okosan és megfelelően lehet és kell is gazdálkodni. Természetes qzonban, hogy a borra fordított kiadások így megnövekednek a palackozók számára. — Mindent összevetve azt tudom elmondani, hogy az idei év jó figyelmezetető volt arra: a védekezésre az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani, és jobban fel kell készülni a földi növényvédő gépekkel, hogy az átlagostól eltérő időjárás esetén is eredményesen tudjanak a gazdaságok termelni. Sz. A. Díplomahíeszfé ünnepség a Politikai Főiskolán Három évvel ezelőtt — a párt Politikai Bizottságának határozata alapján — egyetemi jellegű felsőoktatási intézménnyé lépett elő az egykori Pártfőiskola, mai nevén: az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája. Fő feladata: a párt- és a társadalmi élet különböző területein vezető munkakörben dolgozó, valamint vezető munkakör betöltésére alkalmassá váló kommunisták egyetemi szintű képzése, el- . mélyült ismeretek nyújtása a. politikai tudományokban, a szocialista építés elvi és gyakorlati' kérdéseiben, a nemzetközi élet kérdéseiben. Magasabb rangjának megfelelően növekedtek a több mint két évtizede fennálló intézmény hallgatóival szemben támasztott követelmények: a tanulmányi idő a korábbi két évről három évre emelkedett, a hallgatók felvételi vizsgát tesznek, továbbá a felvétel alapkövetelménye: érettségi után a Marxizmus —leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatának elvégzése, valamint általában legalább ötévi gyakorlati párt-, állami vagy tömegszervezeti munka, illetve vezetési tapasztalat. A magasabb követelmények szerint végzett hallgatók első csoportjának — a Politikai Főiskola első diplomásainak — szombaton ünnepélyesen nyújtották át diplomájukat. Megjelent az ünnepségen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, Pullai Árpád, a párt Központi Bizottságának titkára, Jakab. Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Nemes Dezső megnyitó szavai után Pullai Árpád üdvözölte az első diplomásokat, akiknek nevében Pósa György, az Ikarus-gyár párt- bizottságának titkára mondott köszönetét. (MTI) w Oíven év'emberség Az aranydiplomát a közelmúltban vette át Pécsett. Érdemeit méltatta a rektor, majd életrajzát, orvosi munkásságának főbb állomásait ismertette a rektorhelyettés. Sok százan hallgatták. Az orvos meghatottságtól zavartan hallgatott. Ötvérr, gyógyításra áldozott év emlékeivel birkózott d-r. Ettre István. Arcok, tekintetek villantak fel előtte évtizedek távolából... + + A háborúban nemcsak a fegyverek ölnek, a halál hűséges társa, a gyilkos kór, a járvány is. A fiatal, medikus megismerkedett a kolerával. Körötte hulltak az emberek, 's neki is birkóznia kellett, a félelemmel. Az omszki kiütéses tífuszjárványra még ma is sókan erplékeznek: negyvenezer embert vitt el. A medikus mindenre felkészült, tudta, hogy ő is sorra kerülhet. Főnökeit, kollégáit egymás után búcsúztatta. Egy társával hírmondónak maradt a negyventízerből. A mindennapi félelemmel megbirkózott, ám húszmkét évesen hófehér hájjal jött haza... H—h + A Hradsin spanyol lovagtermében Masaryik elnök Pozsony város depulációját fogadta. Az Erzsébet Tudományegyetemet a frontról hazakerült fiatalember képviselte. A küldöttség vezetője tömören összegezte a panaszokat, utánaszóltak volna a deputáció tagjai, ám az elnök azonnal „érdemben” válaszolt, A sokait nem mondó szavakat döbbenten hallgatta mindenki, tudták, hogy az etikett szerint több szónak helye nincs, mehetnek haza eredménytelenül. Am alvadt valaki, aki mit sem törődött az etikettel: a fiatal medikus megszakította Masarky elnököt, vitába szállt vele, jogos nemzetiségi igényeket ’ emlegetett egyke hevesebben. — Elnök úr, önt rosszul informálták ... A rebelliónnk meg is lett a következménye: állandó megfigyelés, üldöztetés. Időben menekült, 1920. februárjában Doborgaznál úszott át a Dunán. Diplomát már Pesten szerzett. ■+■■ + + Az orvost hívják, menni kell. De vállalja-e mindenki a kockázatot? Uradalmi orvos lett Szentgotthárdon. Szüléshez hívtál:, azonnal látta, mindig hivatás hogy nem könnyű esettel áll szemben. Segélynyújtás közben döbbent rá, hogy az asz- szony vérbajos. Megfelelő védőkesztyűvel nem rendelkezett. tudta, hogy a kórt ő is megkaphatja, mégis segíteni kellett, két életről volt szó. A gyerek emberré nőtt, az asszony kigyógyult, az orvosnak „szerencséje”! volt. — A kockázatot vállalni kell, ez a íratlan törvénye... 4—f- + A kényelmet sosem szerette, alkotással széppé tett életre vágyott. Sem Szentgott- •hárdon. sem Egerben , nem volt szüksége arra, hogy orvosi, gyógyító tevékenysége mellett még tudományos “-kutatással1 és publikációk írásával is foglalkozzék. Mégis ezt tette. Könyvet írt, közlemények sorát produkálta. Nem volt elméietieskedö, íróasztalember. Meglátásait, öt-, létéit konok, akarással valósította meg. 1930-ban ő szervezte meg az első rpagyar iskolaszanatóriumot. Irt, gyógyított, szervezett. S ez az ambíció nem kopott meg túl hét évtizeden sem. Ma is lépést tart rz orvostudomány - fejlődésével, saranként járja Európát, egyetemeket látogat, új eljárások iránt érdeklődik ...-i—I—h A megalkuvás kényelmes, gondtalan álláspont, akadnak azonban emberek, akik sosem tudják vállalni. Ettre doktor antifasiszta volt, nézeteit nem rejtette véka alá. Üldözötteken segített, embereket rejtegetett, humanista nézeteit nyíltan propagálta. A Szálasi-hatalomátvétel után ismét menekülnie kellett: Szentgotthárdról Budapestre. Amint a szovjet csapatok elfoglalták azt a városrészt, ahol lakott, azonnal felajánlotta segítségét. Feleségével, aki munkatársa volt, a szovjet katonák százain segítettek. Olvasom a megsárgult köszönőleveleket, egy mondat rögződik bennem: ... soha nem múló hálával gondolunk önre, doktor... A megkopott szavakat mennyire frissen csengővé formálja az emberi szituáció ... + + .+ / Nyugdíj, pihenés ... Erre sosem gondolt Ettre doktor. Túl a hetvenen ma is dolgozik, mint vezető iskolaorvos. Az. évtizedek nyomtalanul suhantak el felette, vitalitása, élet- és munkakedve ma is töretlen; húsz évet bármikor tagadhatna korából. A konzervált fiatalság titka izgat. — Nem. tudnék meglenni munlca nélkül. Ez hozzátartozik az ember egészséges életritmusához. El sem tiidom képzelni, hogy ne kopogtassanak nálam betegek. — Soha nem unatkoztunk egymás mellett, pedig már harmincöt éve vagyunk házastársak. Azonos munkaterületen dolgozunk, van mit megvitatni esténként... Csak futná az időből. Ezt az a feleség mondja, aiki munkatársa is tudott lenni Ettre doktornak.., + + + November eleji fények pásztázzák a bútorokat. Az estébe szökő délutánban emlékek közt tallózunk. Az orvos a pécsi pillanatokat idézi... Amikor átvette a diplomát, újból, ötven gyógyítással töltött év után, ötverr év emberség rangos elismerését. S számára ez nem végállomás, azt vallja, hogy a fél évszázad 'előtti eskii életfogytig kötelez... Pécsi István 1970. november 15..
