Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
Se ír. se be. JólesS érzés, ha az ember városának korszerűsítéséről hallhat. A közművek fejlesztésének, a belterülethez koránt sem méltó úttest helyre-' hozásának szándékát annak idején örömmel fogadták az Arany János utcában is, s még boldogabbak voltak, amikor az emlegetett munkához hozzáláttak a kivitelezők. Kevésbé örülnek viszont annak, hogy jó Ideje abbamaradt a reményt keltő Igyekezet: rsatrot-papot otthagytak a gázszerelők, s a betemetetten gödrök, árkok, a felhalmozott föld- kupaook miatt előbb megtorpantak, aztán elvonultak az útépítők is. Bosszantó a feltárt utca, ami most valósággal hadlállapoto- kat mutat, Még bosszantóbb, hogy emiatt teljességgel megbénult a közúti forgalom: nagyobb jármüvei lehetetlen kijutni a házakból, vagy éppenséggel megközelíteni azokat, ennélfogva nem lehet például a tüzelőt sem szállítani, s régéta nem jár a szemétgyűjtő autó. Különös, hogy mindez éppen az illetékeseknek nem szúr szemet, észrevétel, intézkedés nélkül hagyják a történteket! <—ni> ONIBABA Japán film A szorongásokat és félelmeket ébresztő film csattanója a zárókép, amikor a fiatalasszony menekül anyósától, akit az, ördögi maszk valóban ördöggé, a fiatalasz- szony rémévé tett. Az anyós most már megtagadná eddigi • hitványságait, aljasságát, végtére ő is ember, de a fiatalasszony ezt már nem képes elhinni. Nemcsak az átélt éjszakai borzalmak miatt, hanem azért is tagadja anyósa rémségeit és erőszakos beavatkozását, mert az élet, az emberi tartalom minden aljasság, a háborúnak minden kiszolgáltatottsága ellenére diadalmaskodni akar. Az európai lélek és szellemiség számára Japán mindig egzotikumot jelentett, Szinte csodálkozunk, hogy a Feleli, ha tudsz | Péntek, 20.55: A műsor a Zenélő órák legjobb hagyományait szeretné folytatni, azzal a módosítással, hogy egv-egy al-> halommal csak egy témakörrel foglalkozik a játék, továbbá nemcsak a zene, hanem a film, az. irodalom és a képzőművészet is helyet kap. A vetélkedőt három háromtagú csapat vívja, s a pán beltenger szigetvilágába viszi el a nézőt. Keserves körülményeket ábrázol a rendező; talán ezért is történt, hogy az 1955-ben elkészült forgatókönyvet csak 1960-ban volt módja filmre- vinni. A filmen nincs beszédhang — mindent, a képek mondanak el, miként a rendező naplójában írta az itt élők sorsáról: „életük kemény és hallgatag harc a természettel. Küzdelem, amelyet puszta létükért vívnak”, A kopár szigeten élő paJeíenet a november 22-i, Három arckép című tv-játékból. legutóbbi versenytől eltérően egy adásban be is fejeződik. Első alkalommal a téma: A bohóc. S itt gondolhatunk Karinthy Cirkuszától, Stra- vinszkij Petruskájáig mindenre. A zsűriben megtalálhatjuk Gál György Sándort, Pátzay Pált, Mátrai Betegh Bélát. Farsang Árpádot és Baross Imrét. A forgatókönyvet Gál György Sándor és Udvardy Tibor készítették. Kopár szijgét | Szombat, 22.10: Japán film, a televízió éjszakai előadásában kerül műsorrá. Hazánkban 196.3- ban mutatták be Kaneto Shindo filmjét (a hazai közönség a Hirosima gyermekei című műve révén is ismerheti), amely az egyik jarasztcsalád, hogy termővé tegye a sivár földet, naponta evez át a túlpartra édesvízért, mivel a palánták szomjasak. Sziszifusz mitológiai küzdelme ismétlődik meg itt — mai valóságként ... Delta 1 november 14., szombat Vasárnap, 17.55: A természeti erőkkel, s az ellenük folyó küzdelemmel foglalkozik a Delta adása: a villámkutatás jelenlegi állásáról számol be légi felvételek és lassított filmek segítségével. E légköri jelenség keletkezése tekintetében még ma sincs egységes magyarázat, s a villámenergia hasznosítására még csak elképzelésünk sincsen. Egy filmrészlet egy működő vulkán belsejébe kalauzolja a nézőket, s egy kitörést is látni enged. Végül egy aktuális filmtudósítással a kolera jellemző tüneteit, kórokozóit és az ellene való védekezés módszereit mutatja be. I tudatunkban modern ipari óriásként élő Nippon milyen múltra tekint vissza, Azt tudjuk, hogy a vallásos hit és az évszázados belenevelés mit ereményezett a szamurájoknál, a viaskodó és mindig háborúra kész hatalmasoknál, de ez a japáni középkor, rettenetes nyomorával, kiszolgáltatottságával, véget nem érő háborúival és minden erkölcsi normát nélkülöző életével riasztja a nézőt. A filmet Kaneto Shíndo írta és rendezte. A téma, annak feldolgozási módja és a művészi szándék hatásos filmet eredményezett. Két magára maradt asszony és a ' háborúból szökött fiatal férfi küzdelme egymásért, egymás ellen, ez a kegyetlen szerelmi háromszög döbbenetes részleteket tár fel. Tudják egymásról mindhárman, hogy akkor jutnak pénzhez és élelemhez, ha a feléjük vetődő áldozatokat le tudják ölni. Az embereket, ezeket a díszesen és hagyományosan öltözött szamurájokat úgy döfik le, mint az állatokat, hogy aztán szemrebbenés nélkül kirabolják őket. Viszik a ruhákat és az éles kardokat a nincstelenek uzsorásaihoz, akik bagóért, némi kölesért, vagy pálinkáért veszik meg a háborúhoz szükséges szereléseket, mert jól tudják, hogy akik hozzák, hogyan jutottak hozzá. Az aljasságnak, a kiszolgáltatottságnak ez a kegyetlen körforgása a gyilkolás és az üzlet, az éhenhalás és az agyonvert kutya felfalása között — nem sok magyarázatra szorul. Hachi, a fiatal és szerelmes férfi beszél ezen a filmen a legtöbbet, de ő is csak akkor, amikor megmagyarázza, hogy a fiatalasszony férjét hogyan ölték meg. A többi: per les tőmondatok, gúnyos kérdések, fitymáló becsmérlések gyors szúrása csak. A láp, a sás világa, ahogyan a nádas zúg, zeng, miközben az emberek élni és emberi módon örülni szeretnének az életnek — alaphangja ennek a minden drámái feszültsége ellenére is lírai filmnek. A hősök nem takargatják , érzelmeiket, a szerelmes lérfi éppúgy extázisbán fetreng, mint ahogyan a szerelemsó* vár vénség a száraz fát ölelve jajdul fel a beteljesülésért. A háború itt tulajdonképpen nincs is jelen, csak három paraszt sorsúban visz- szaverődve látjuk kegyetlen vonásait. S ezek a vonások annál vUszataszítóbbak, minél inkább éreztetik, hogy a kiszolgáltatottak nem tehetnek semmit fllene: tűrni kénytelenek minden áldozatot és várni, reménykedni igyekeznek abban, hogy túlélik a pusztulást, a megaláztatást. A szó legtisztább értelmében vallomás ez a film a háború ellen, s Kaneto Shindo vallomásszerű képsora azt bizonyítja, hogy a távoli Japánban, ahol mindig nagy volt a katonák becsülete, érlelődik az a felfogás, hogy a fegyverek árnyékában lehetetlen megaláztatás és kiszolgáltatottság nélkül élni. Nebukc Otara anyósa nagy drámai erővel adja vissza egy szenvedő asszony sorsát és tragédiáját. Jitsuko Yos- himura és Kei Salo szerelmespárja két rokonszenves egyéniség varázsát hozza. Kuroda képei és Hayashi zenéje a nádasok és láp szürkeségét és zúgását ismétlik, egyre fokozva a »drámai hatást Jelentős művész- film. (farkas)--- »aMMMMM))' J ancsij Találtak egy kisfiút. Valahol, egy kukoricatábla sec* ? lén üldögélt és napraforgómagot rúgott. Haja akkora volt í már, hogy be lehetett fonni, nadrágja festett, kabátja > szakadt. I — Hogy hívnak? > Felugrott, futni próbált, de erőtlen lábacskái nem sokáig bírták. $ A szövetkezeti, irodában szerető gondoskodással vei- ? lék körül. A gépírókislány hazament forró kávéért, ve- ? jas kenyérért, í> — Egyél. Nagyon éhesnek látszol... A gyerek először húzódozott, de az éhség erősebb > volt a félelemnél. Marokra fogta a vajas kenyeret meg ? o bögrét, és it la, itta hunyott szemmel a kávét, Az 'emberek összenéztek, és a másik szobában tana - íj kodtak. ? — Ki lehet ez a gyerek? Honnan és miért szökött el? Valaki lavórban vizet, szappant hozott. — Mosakodj meg! Most már nem vagy éhes. Itt van egy pihenőszoba, ott majd jól kiutasod magad. Szótlanul csinált mindent. A szappan háromszor is kiugrott ügyetlen kis kezéből, amíg tenyere habos lett, — Nem megy ez így. kisfiam — unta meg végül az egyik asszony a dolgot, azután derékig vetköztette és megmosdatta a gyereket. Este és éjszaka az éjjeliőr őrködött a kis szökevény fölött. Tartani nem kellett, azonban semmitől, mert a „vendég” kimerültén és mélyen aludt másnap reggelig. Hét órakor már mindenki az irodában volt. — Hogy aludtál, mit álmodtál? A válasz éppen úgy hallgatás volt, mint tegnap, legfeljebb a riadt tekintet volt valamicskét szelídebb a már ismerős arcok láttán. Reggeli után a kisfiút autóba ültették. — Utazni fogunk, Ocstkém. Hazaviszünk. A faludba, a szüléidhez, vagy éppen oda, ahonnan eljöttél. Szépen megmondod a sofőr bácsinak, merre induljon? A gyerek nekinyomta az orrát az ablaküvegnek és nem szólt. — Induljunk, Tóni! — adta ki a parancsot az elnök, és egy óra múlva már a gyermekotthon előtt álltak... — Találtunk egy gyereket, kérem. Megetettük, megmosdattuk, tisztát kapott és most elhoztuk. így került a szökevény a sok kis pajtása közé. Délután már ott játszott a többiekkel, lefekvéskor a nevén szólították: Jancsi. Este szép fehér ágyat kapott, intézeti ellátást, ahogyan itt kijár. Egy hét múlva Jancsinak látogatói érkeztek. A gyerek mosolyogva fogadta az ismerős arcokat. — Van-e már neved? — kérdezte a gépírókislány. — Jancsi. Jancsinak hívnak — válaszolt szépen a kisfiú, és játszani szaladt. Az igazgató bácsi aztán szépen mindent elmondott a gyerekről: Huszár Jancsinak hívják, nyolc éves. Szabolcs megyébe, való, onnan jött gyalog egészen a tsz kukoricásáig, ahol rátaláltak. Az elnök csodálkozott. — Érdekes. Nálunk egy szót sem szólt, itt meg szépen beszél. Hogyan bírták szóra? Az igazgató elmosolyodott.. — Sehogyan. Mi nem is kérdeztünk tőle semmit, ö maga mondott el mindent a pajtásainak. Tudja, az az érzésem, hogy ennek a gyereknek minden oka megvan rá, hogy bizalmatlan legyen és féljen a felnőttektől... Szalay István Assódy János. untmi XI. Lopásgálló készülékek USA-ban 1966 folyamán több mint 500 000 autót loptak el, vagyis percenként egyet... A tolvajok többsége 20 éven aluli fiatal volt. Az autótolvaj bandák közül nem egynek olyan kulcsai vannak, amelyek minden autó zárját nyitják. A gépkocsilopás megelőzésére kínálkozó módszer: lopásgátló készülékek alkalmazása minden motoros járműnél. A biztosító berendezések kötelező alkalmazása ellen azonban maguk az autógyárosok tiltakoznak. Azt állítják, a túl költséges szerka- zetek megdrágítanák a szériában gyártott gépkocsik árát. Ennek ellenére az NSZK-ban, Franciaországban már bevezették. a biztosító berendezések kötelező módon történő felszerelését. Ez a rendelkezés már szerepelni fog a közúti közlekedés megjelenés alatt álló, új szabályzatában ig. Légi kalózok A repülőgép a legjobb, a leggyorsabb és a legbizk ■ sabb közlekedési eszköz. Megkönnyíti a kapcsolatot a városok, az országok, a földrészek között, új korszakot nyit a közlekedésben, hiszen valósággal „leszűkíti” a világot. A kék égbolt „országútjain” haladó légi járatok összekötik a kontinenseket, előmozdítják-az idegenforgalom fejlődését, lehetővé teszik, hogy az emberek legyőzzék a távolságokat, jobban megismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz. Ha azonban a kriminalisztika szempontjából tekintjük a dolgokat, meg kell állapítanunk, hogy a repülőgép a nemzetközi gonosztevők számára is komoly lehetőségeket nyújt a cselekvéshez és a meneküléshez. A légi járatok minden tilalomtól mentesen nyitva állanak a bűnözők előtt. Az egyetlen feltétel, hogy megfizessék a repülőjegyet, külföldi út esetén pedig érvényes útlevelet mutassanak fel. Nincs mesze már a szuperszonikus repülőgépek korszaka, amikör az üzletemberek (és a bűnözők) 2500 köbméteres óránkénti sebességgel utazhatnak majd egyik földrészről a másikra. A „Concorde” repülőgép utasa, anélkül, hogy fantaszta lenne, ilyen programot tűzhet maga elé: „Délelőtt átszaladok New Yorkba, este várjatok meg vacsorával. I A könnyű aviatika, a kisebb repülőgépek szintén nagy lehetőségeket kínálnak a bűnözők számára. Kambodzsában 1965-ben olyan pilótákat tartóztattak le, akik turistagépeken ópiumot csempésztek, s a dzsungelben szálltak le kis, rögtönzött kifutókra. Hát a helikopter? Jelen van mindenütt, ahol a szokásos közlekedési eszközök csődöt mondanak. Ismeretes, hogy ezeknek az óriási szitakötőknek, amelyek elég nagy sebeséggel repülnek, a le- és felszálláshoz nincs szükségünk kifutópályára. Alkalmazásuk előnyeit a rendőrség a gonosztevőknél jóval hamarabb felfedezte. Egyes országokban a helikoptereket a forgalom ellenőrzésére használják, főleg olyan napokon, amikor a közlekedés erősen zsúfolt. A helikopter lehetővé teszi a bűnügyi rendőrség számára, hogy például 100—150 kilométeres távolság esetén rendkívül gyorsan a bűntett színhelyére érkezzék. Egyes szerzők máris úgy vélekednek, hogy néhány év múlva a nyomzók sürgős kiszállások esetén szívesebben veszik majd igénybe a helikoptert, mint a gépkocsit. Rablók a levegőben A múlt században Anthony Hart Gregson valószínűleg csak szerény tisztviselőcske, vagy esetleg csupán jelentéktelen csirkefogó maradt volna. A repülőgép azonban Gregsonban is felébresztette a meggazdagodás vágyát. Heteken, hónapokon át lelki- ismeretesen kerekitgette, esi- szolgatta tervét. Fiatalember volt, alig 31 éves, s egy ideig a Consolidated Discovery Yellowknife kanadai részvénytársaságnál dolgozott. Itt született meg agyában az „üzlet”, amely 50 000 dollár „nyereséget” eredményezett számára. És elérkezett a nagy nap. A yellowknife-i bánya 1954. július 3-án ötven kiló aranyat küldött, zsákokba csomagolva, a részvénytársaság repülőgépén a legközelebbi repülőtérig. Itt a zsákokat — a víkend idejére — a Franchey szállítócég páncélszekrényébe zárták. Hétfőn reggel a cég egyik tisztviselője, amikor előkészítette a zsákokat, hogy tovább küldje őket Ottawa felé, megállapította, hogy azok súlya nem egyezik a szállítólevélben feltüntetette! Amikor hivatalosan felbontották a zsákokat, nemesfém helyett ólomrudakat találtak bennük. A Franchey páncélszekrénye sértetlen volt, hasonlóképpen az épület bejárati ajtói is. Logikusan adódott a következtetés: az aranyat nem itt lopták el, hanem valószínűleg a Yel- lowknife-ból felszállt gépen, ahol három utas tartózkodott. Kettőt közülük hamarosan megtaláltak, kihallgattak, s fel is mentettek a gyanú alól. A harrhadik utas Gregson volt. Ö azonban nyomtalanul eltűnt. .. IFolytatj«•££
