Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

Miért emelkednek sz árak?

v'vVVWVWV

AWWWW

MIÉRT DRÁGUL AZ ÉLET? Ezt a kérdést hallja az ember mindenütt, nemcsak hazánkban, hanem szinte minden országban. Az árak színvonala nem csökken, sőt: egyre drágább fogyasztási cikkeik bűvölik és idegesítik a kirakatok előtt álló embereket. Miért van ez?

A munka termelékenysége nő. A termelés önköltsége csökken. S ebből mégsem következik az árak csökkenése ... Valamikor úgy gondoltuk, hogy az életszínvonal növelésének döntő módja az árak rendszeres csökkentése. Rosszul gondoltuk. Az életszínvonal alakulását egyébként sem lehet pusztán az árak változásán lemérni, mert annak annyi összetevője van, hogy arról külön egy írást szükséges megjelentetni. Ezért most maradjunk csak az áraknál és vegyük sorra az okokat, amelyek hatására az árszínvonal csökkenése elmarad, emelkedése bekövetkezik.

A legfőbb ilyen ok az, hogy a modern társadalomban egyre nőnek a szociális, kulturális és egészségügyi ellátással kapcsolatos tevékenységele és kiadások. Ha ezekért a lakosságnak nem kell fizetnie — vagy csak csekély összeget —, akkor

nyilvánvaló, hogy a lakosság által fogyasztott termékek és szolgáltatások árába kell bekalkulálni az ezek fedezéséi-e szolgáló részt. Az állam megadóztatja a vállalatokat, szövetkezeteket. Ezek csak úgy képesek az adót befizetni, ha bevételük erre is fedezetet nyújt.

Képzeljük csak el, milyen nagy mértékben nőnek az állam kiadásai az útépítés, a közlekedésfejlesztés területén. Ha az állam épít egy műutat, ez számára hatalmas kiadást jelent, de közvetlen bevétele nincs belőle. Ha árvízvédelmi gátat épít, a kiadás az államé, a haszon a vidék lakosságáé, termelőszövetkezeteié. Tudományos kutatóintézetek létesülnek és bővülnek. Ebből nincs az államnak közvetlen haszna, csali kiadása. Az aztán más kérdés, hogy a későbbiekben ez bőven megtérül. Nagy létesítményeket építtet, hogy legyen elég áram, gáz, olaj, cement, műanyag stb. Ez is csak hosz- szabb-rövidebb idő után hozza meg a maga hasznát. Valahonnan azonban a pénzt az áfiamnak elő kell teremtenie. Az utóbbi években hazánkban a nyugdíjasok száma túlhaladta az egymillió-kétszázezret. Közben a nyugdíjak átlagos szintje is nőtt, mert a nyugdíjalapként számbavehető keresetek növekedése miatt emelkedik a magas nyugdíjjal nyugállományba vonulók száma. Ez is az állami költségvetés terhét növeli.

Altalanos jelenség,

hogy nő azoknak a létesítményeknek a száma és azoknak a tevékenységeknek a részaránya, amelyek költségeit az árakban megtérülő és az ország kasszájába befizetett adókból az állami költségvetés fizeti. Már ez önmagában is érthetővé teszi, miért nem csökkennek az árak a ráfordítások csökkenésével. Arra viszont nem ad magyarázatot, hogy miért emelkednek az árak.

Az elmúlt két évtizedben rengeteg új gyártmány je- 1 lent meg. Gondoljunk csak olyan tartós fogyasztási cikkekre, mint a televízió, a hűtőgép, a zsebrádió, a magnetofon, a mosógép. Ezeknek bizony elég magas az ára. Üj szükségletek váltak tömegessé, amelyekhez az ipar csak lassan volt képes igazodni. Ezért az üzletekben egyszer az egyik termék hiányzott, másszor a másik.

AHOL A SZÜKSÉGLETEK

változásához a termelés nem tud gyorsan igazodni, ott felmennek az árak. Az emberek mind többet adnak arra, hogy divatos holmikban járjanak. A divat pedig általában a legdrágább cikkek felé tolódik. Meghasad az ifjú hölgyek szíve, ha nem tudnak 600—700 forintért egy divatcsizmát venni. Meg aztán itt van a maxi díváit. Ugyanaz a tavaszi kabát maxiban 200—300 forinttal drágább, mint „mini”-ben. Olykor az üzletek kirakataiban szegényen meghúzódó olcsóbb termék csak arra jó, hogy a vevőt a drágább, szebb áru felé taszítsa.

Aztán itt vannak a gyümölcs- és zöldségfélék. Olykor a szezon közepén is úgy1 tűnik, hogy nem akar az áruk csökkenni. A piacra menő háziasszony azt látja, hogy sok a pénz — a másik háziasszony pénztárcájában. Valóban: a foglalkoztatottak számának, bérének, jövedelmének emelkedésével a lakosság vásárlóereje gyors; ütemben nő. Ahhoz, hogy évente a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékkal — az áremelkedést leszámítva is több mint 10 százalékkal — nőjön, igen sok pénz kell!

a szüntelenül növekvő vásárlóerő árukat, szolgáltatást keres magának a piacon, s a kínálatra olyan nyomást gyakorol, hogy néhány kivételtől eltekintve útját állja az árak csökkentésének. Ugyanis az árcsökkentést legtöbbször a kereslet fokozása kíséri.

Vállalataink, szövetkezeteink a nyereségük növelésében érdekeltei!. Igaz, bizonyos körülmények között a

Heves megyei siker egy nemzetközi kiállításon

Nemrégen érkezett haza Bolognából Friedrich Sándor, a Heves megyei Beruházási Vállalat igazgatója, aki — amint erről annak idején lapunkban is beszámoltunk — részt vett a VI. bolognai nemzetközi építőipari kiállításon, ahol a Licencia Találmányokat Értékesítő Vál- ' falat közreműködésével három magyar találmányt, köztük a beruházási vállalat PEVA — térzsalurendszerét is bemutatták.

— Hogyan fogadták a nemzetközi kiállításon a vállalat szolgálati találmányit? — kérdeztük Friedrich Sándortól.

— Harmincöt állam vett részt a kiállításon, amely önmagában is híven tükrözi, hogy az építőipar fejlesztése, az építéstechnika gyorsítása világszerte elsőrendű kérdés. Találmányunkét a Licencia a LAKÓTERV két szolgálati találmányával együtt mutatta be, amelyek ugyancsak nagy érdeklődést keltettek. Pavilonunkat felkereste az olasz építésügyi államtitkár is, nagy elismeréssel szólott a PEVA térzsalurendszerünk jelentőségéről. A „Glóbus’’ #cmű olasz lap is hosszú iíkkben méltatta a három

találmányt, a HdáUínagy forgalom, kis haszon elvét érvényesítve — nyereséget árcsökkentéssel is lehet növelni, de olyan körülmények között, amikor viszonylag nagy a vásárlóerő növekedésének üteme és a termelés nem tudja mindig követni az igényeket, a nyereséget könnyebb gyarapítani áremeléssel, mint a termelési és forgalmazási költségek csökkentésével. Ez is belejátszik az árak emelkedésébe.

A KORMÁNYZAT persze mindezzel tisztában van, s úgy szabályozza a bérek, jövedelmek alakulását, hogy azok növekedése érezhetően meghaladja az áremelkedések ütemét. Vagyis: az áremelkedéseket társadalmi méretekben a jövedelmek növekedése lényegesen meghaladja. Erre csupán egy példát: 1969-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos havi. keresete 3,7 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek árszínvonala pedig 1,4 százalékkal emelkedett. Tehát egyhavi, egyévi bérből, fizetésből átlagosan többet lehet vásárolni, mint a korábbi években.

Ez persze csak a lakosság átlagát tekintve felel így meg a tényeknek. Vannak, akik szakmájuknál, helyzetüknél fogva lépést tudnak tartani az árakkal, s bérük, jövedelmük növekedése révén képesek fogyasztásukat növelni, — az áremelkedések ellenére is. A vállalatoknál, a szövetkezeteknél dolgozók zömének —, ha lassabban is, — ugyancsak nő a jövedelme. Van azonban egy jelentős réteg, amelyik többnyire képtelen növelni saját tevékenységével a jövedelmét. Ide tartoznak a munkaképtelen nyugdíjasok, az időbéres, szakképzetlen munkások’ egyes csoportjai, a közalkalmazottak, kistisztviselők jelentős része. Ezek számára valóban drágul az élet. Csak az állam segíthet — és segít is — rajtuk, központi intézkedéssel. Ilyen intézkedés volt egyebek között az első negyedévben az egészségügy, a felsőoktatás, a vasút dolgozóinak bér- és fizetésemelése, vagy például a nyugdíjak évenkénti 2 százalékos növelésére hozott rendelkezés.

SZOCIALISTA ÁLLAMUNK figyelemmel kíséri az áremelkedések által leginkább érintett rétegek sorsát és erejéhez mérten rendre megteszi a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor a szakszervezetekkel együtt szigorítja a vállalatoknál az árellenőrzést, hogy megakadályozza az indokolatlan árdrágítást, .és ne jöhessen létre ily módon tisztességtelen haszon.

Dr. Pirityi Ottó

Amikor a kiskörei kubikos tizennégy éves fia elszegődött summásmak negyvenkettő nyarán, még a legmerészebb álmaiban sem mert arra gondolni, hogy valaha az egész ország egyik legfontosabb tanácskozásán vesz részt, mint olyan ember, aki nagyon fontos beosztásban dolgozik. Ahhoz, hogy a szegény sorsú Papp Bélából a Mátraalji Szénbányák pártbizottságának titkára legyen, egy egész világnak kellett megváltoznia.

A háború gyermekkorának égyifc legsúlyosabb emléke. Aztán jött a felszabadulás, aminek jelentőségét még aligha értette annak idején. Csak a közvetlen környezetében bekövetkezett változást tudta felfogni: megszűnt a nagybirtok, apja kapott néhány holdat, amin már önmaguknak verejtékezhettek. Alig telt el néhány esztendő így, amikor először került szóba Kiskörén a szőr vétkezés gondolata: az elsők között állt rá az idős Papp, a fia pedig bevonult Miskolcra a hazát szolgálni. Mindez 1949-ben

A kongresszusi küldött:

Papp Béla

zajlott le. Hét évet töltött; le egyenruhában s Papp Béla, hogy 1956 tavaszán már a lő- > rinci erőmű lakatosai között javítsa a szén- é szállító csilléket. y

Az eHenforradalmárok az elsők között ? vetették börtönbe az egykori karhatalmistát. < Amikor az elvtársai kiszabadították, azon- •; nal beállt azok közé, akik jól tudták, mit? kell tenniük a néphatalomért. Később a? munkásőrséget szervezte a megyében, majd? a hatvani járás munkásőrparanesnoka lett. ■•; 1964-ben ismét az erőműnél dolgozott, két? évvel később pedig megválasztották a szán- ? bányák párttitkárának. <

Közben elvégezte a gépipari íechnlfeu-1 xnot, beiratkozott utána a Marxizmus—le-'.’ ninizmus Esti Egyetemre, most végzi mára? szakosító utolsó évfolyamát

Nagy ünnepeken a ruháját kitüntetések ? díszítik. Köztük a legbecsesebb a Munkás- < Paraszt Hatalomért Emlékérem. Melléje tű-? zi a Szolgálati Érdemérmet <

Ha a magánélete kerül szóba, aüg teld? valamit mondani: tanulás, könyvek. És per-? sze, a két fiú! A tizennyolc éves Béla, a ti- ? zenhat éves Sándor középiskolás. A család-? ja tölti kkaz életét a munkán kívüL A fe- ? lesége a szénbányák tervezőirodájában dől-;! gozik. Otthon gyakran emlegetik, hogy egy- < szer már kettesben látogatnak eü a bolgár? tengerpartra vagy a Krím-félszigetre. y

De most a kongresszus köti le. Készül? rá, jegyzetelt A témák között szerepel a tér- < melékenység, a közéleti tisztaság, a mun- ? kás-paraszt szövetség és a tehetséges mun- ;> kás-paraszt származású fiatalok továbbta- ? nulásának kérdése. J

Nagy kitüntetésnek veszi, hogy ő is tag- ? ja lett megyénk kongresszusi küldöttségé- j nek, f:

(grnf) ?

3 wwwwwvwwm

Napirendem a szerződéskötés

A %öldségkereskedelexii fejlődési iránya

Aligha szükséges különösebben bizonyítani, hogy a burgonya, a zöldség-gyümölcs féleségek mennyire fontos szerepet töltenek be az élelmezésben. Az sem kétséges, hogy ezeknek a cikkeknek az exportálása — akár nyers, akár feldolgozott állapotban — milyen jelentős nemzetgazdasági szempontból.

A kormány' és a Gazdasági Bizottság közelmúltban hozott határozata lehetővé tette a szövetkezeti zöldséggyümölcs kereskedelem szervezeti és gazdasági korszerűsítését. A MÉK-ak korszerűsítésének elsődleges célja, hogy a szövetkezetek különböző társulásaiban koncentrálódjanak az erők és korszerű együttműködés útján szervezettebbé, eredményesebbé váljék tevékenységük. Fontos feladat, hogy a MÉK- ek elősegítsék a keresletnek megfelelő nagyüzemi zöldségtermesztést, hatékonyabban szolgáljál! a termelők és fogyasztók érdekeit

A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a második és harmadik ötéves tervben megvalósult kertészeti fejlesztés eredményeként meg- növekedett a termelés és a kereslet, létrejött a nagyüzemi feldolgozóipar és többszörösére nőtt az export is. A megrrövekedett feladatok elvégzésére, valamint az ‘ új gazdaságiránytási rendszerben kialakult új gazdaságpolitikai elvek megvalósulása miatt a korábbi — már csak formájában szövetkezeti elven alapuló — MÉK-ek csak részben voltak képesek.

tott magyar anyag ötletességét, amely — mint a lap írja — új színfoltja volt a kiállításnak, hiszen első ízben szerepeltek magyar találmányok ezen a jelentős nemzetközi szakfórumon. A külsőségeknél azonban sokkal jelentősebb az, amilyen nagyfokú érdeklődést tanúsítottak a külföldi üzletemberek a magyar találmányok iránt. Erre mi sem jellemzőbb: még haza sem érkeztünk Bolognából, amikor azoknak a nyugati üzletembereiknek egy csoportja, akik az első napokban tekintették meg pavilonunkat, már üzletkötési szándékkal várt bennünket a repülőtéren...

A beruházási vállalat igazgatójánál megtudtuk azt is, hogy a PEVA tórzsalurend- szerrel már javában épül az első épület, a hévízi SZOT- üdülő. Alkalmazására rövidesen áttérnek megyénkben is a Heves megyei Állami Éní- tőipari Vállalat szakemberei megtették a technológiái alkalmazásra a megfelelő előkészületeket. s a negyedik ötéves terv időszakában már ezzel a módszerrel építenek fel Egerben, a Csébokszári városrészben több mint 1200 lakást. I

... l ..la mm £

Gyári szerelőkkel „vetekednek a gyöngyösi gépjavítók

Saját busszal háztól házig — Évente 90 autóbuszt „fiatalítanak"

Gyöngyösön

Mindössze három esztendeje hagyta el az első feljavított autóbusz a Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat gyöngyösi gyáregységét, de az autóbusz-felújító részlegnek épített csarnokot máris kinőtték. Jó munkájuk híre rövid idő alatt elterjedt az országban és a javíttatok érdeklődésére jellemző, hogy az eddig megkötött szerződésekkel a jövő év végéig „telt házat” biztosítottak.

Az új üzemrészben az Ikarus 620 és 630-as típusú autóbuszok felújítására rendezkedtek be a gyöngyösi gépjavítók, ugyanakkor valamennyi típusnál elvégzik a kisebb javításokat. Szinte hónapok alatt elhódították az ország különböző részeiből u konkurrens javítók megrendelését. Az Ikarus először próbaképpen néhány új autóbuszt küldött garanciális javításra. A hibátlan, szakszerű munka annyira megnyerte a gyár szakembereinek tetszését, hogy azóta a saját üzemük helyett az lkaira« 55-ös autóbuszokat

szemlére. Az a megbízás azután bizalmat keltett mindazokban, akik másutt javíttattak és nem voltak elégedettek a munkákkal. így történt meg az, hogy először a Déryné Színház, majd a Szigligeti Színház is a gyöngyösi gép javítókhoz hozta .télújításra „Thália szekereit”, a falujáró autóbuszokat. A felszabadulási évforduló előtt ebben a műhelyben öltöztettek új ruhába a Budapesti Közlekedési Vállalat kék buszait.

A gyöngyösi gépjavítók Arégzik az egri, a salgótarjáni, a miskolci, a nyíregyházi, a debreceni, a békéscsabai és a szolnoki autóközlekedési vállalatok autóbuszainak rendszeres javítását, felújítását.

Az üzemben dolgozó szocialista brigádok a vidékről bejáró munkatársaknak két autóbuszt „fusiztak” össze. Az üzem Ids összegekért megvásárolt kiselejtezett járműveket és azokból munkaidőn kívül, társadalmi munkában ismét használható, tetszetős Külsejű munkásbuszokat; varázsoltak, Az egyik

ilyen autóbusz Visznekröl indul reggelenként és Jász- ároíkszállás irányából veszi fel a bejárókat, a másik Atkáiról fut be utasaival munkakezdésre. Szinte háztól házig szállítják azóta a vidéki mun,kasokat a gyöngyösi gépjavítók. Természetesen arra is jó a saját autóbusz, hogy rpunkaszüneti napokon egészen kis térítés ellenében budapesti színházlátogatásra, kirándulásra vigye családostól a legjobbakat. A legeredményesebben dolgozó szocia- lita brigádok Jugoszláviában és Ausztriában voltak már jutajomkiránduiáson. Hasonló módon kaptak munkásbuszt a vállalat egri és hevesi gyáregységei is.

. A gyöngyösi autóbusz-felújítók jó munkájának titkát már sokan kutatták. A kíváncsiskodók azonban sosem találtak semmi rendkívülit Az mindenesetre megnyugtatja a javíttatókat, hogy a felújított autóbuszokkal

nyolcvainkilométeres próba- utat tesz az üzem meósa, és az átadásra csak a kiértékelés tresn kerülne', sor.

(ríUsy)

A korszerűsítés tellát szükséges. Ugyanakkor az érdekelt termeltető és termelő szervek figyelmét felhívták az illetékesek arra, hogy a korszerűsítéssel egy időben zökkenőmentesen kell megoldani a lakosság ellátásához a téli tárolást, valamint nagy figyelmet kell fordítani a termékértékesítési szerződésekre.

A megyei MÉK a felhívás alapján meg is indította a jövő évi termékértékesítési szerződéskötést, és zöldségből, gyümölcsből, burgonyából és vegyes cikkekből ed dig mintegy ezer vagonra kör töttek szerződést. Általános tapasztalat, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig is kapcsolatban álltak a vállalattal, a jövőben is a MÉK-en keresztül akarják termelvényeik nagy részét értékesítem. Természetesen továbbra is ki akarjál! emellett használni a többcsatornás értékesítés lehetőségeit. E tapasztalat mellett azonban azt is lehet értékelni, hogy megyénk zöldségtermesztésé a korábbi évekhez képest visszaesést mutat és több termelő üzem a jövőben is idegenkedik a zöldségféléktől. Okként főképpen a munkaerő-problémát, és a drága kézierő-ráfordítást említik.

Az eddig megkötött termékértékesítési szerződések természetesen még nem mérvadóak, hiszen egyrészt a munka nemrégen kezdődött, másrészt az őszi mun kák gondjai lefoglalják a vezetők idejét és erejét. Mindezek ellenére szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az értékesítési szerződéskötések ideje is korlátozott.

Remélhető, hogy az idei kedvezőtlen időjárás okozta problémák ellenére is, valamennyi termelő gazdaság vezetői napirendre tűzik a zöld- ségtémát s a szerződések megkötése sem sokáig varat magára. Biztató a ' jövőre nézve, hogy a megtermelt árukat már a korszerűsített szövetkezeti kereskedelmen belül értékesítik.

Honti Imre, MÉK-orzt é te vezető

1970= november H., szombat