Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
f Bécs után újra itthon I/j. Kátai Mihály tűzzománc-kiállításáról f Kálai Mihály munkássá- ' fát jól ismerik Egerben. A ! művész indulása is a város- : hoz kötődik: első kiállított ’ képe tizennyolc évvel ezelőtt, az 1552-es várostrom 400. évfordulóján került a közönség elé. Ezt követően másfél évtizeddel később — a főiskolai évek, a fővárosban és más városokban rendezett gyűjteményes és tematikus kiállítások után — jelentkezett ismét Egeiben. Ekkor már országos figyelem irányult . zománcfestményeire, rajzaira, olajképeire. A sikereket külföldi tanulmányutak és külföldi kiállítások követték. A Magyar Televízió Galériájának egyik legismertebb adása tavaly Kátai- zománcokat mutatott be. a filmhíradó pedig már évekkel ezelőtt riportfilmet készített róla. ismertetve a művész techrri ú ját is. A techni' ’ ismét 'Egerhez köti: Ká'. h Mihály itt kötött egy él 1 s" ló barátságot a 1 ■ : ri megmunkálással : i izei. a fizikai erőkifejtést is igénylő kidolá gozással, művészi megfogalmazással. Legújabb — jelenleg is nyitva tartó — kiállításán. Solymárban már kizárólag zománcokkal jelentkezett. .■ Az új képek arról tanúskodnak, hogy a világképformáló utazások, az* ú.iabb művészi útkeresések után is a zománc látszik a legalkalmasabbnak arra, hogy figurálisán, tehát töb- bé-kevésbé természetelvű formákban fejezze ki magát, fogalmazza, meg egyre határozottabb 'körvonalakat nyerő mondandóját. A solymári művelődési otthon kiállítótermében 45 zománc. néhány rajz és egy-két felnagyított foto reprezentálja az utóbbi évek termését. A kiállítás a „Kék képekkel indul. A limoges-i zománccal vaslemezre vitt, meglehetősen merev figurák egy homogén, ámyalatlan térségben helyezkednek el. Nem is tér már ez: egyszerűen sík, mintha a művész szándékosain lemondott volna a harmadik dimenzió sejtetéséről. A limoges-i zománc nem is alkalmas erre: szegényes színskálája csak a tömör képre helyezett szürkésfehér figurák, jelek, szimbólumok szinte gyermekien precíz elkülönítését teszi lehetővé. A Kék képek-e n mozgás nincs, dinamika nincs, mintha a mozgás soha többé nem folytatódna, a mozgást jelző glaik is úgy fest. mintha a hirtelen bekövetkezett drámai lehűlésben minden élettelenre fagyott volna, vagy egy pom- peji tragédiához fogható vulkanikus kitörésben a höha- lál ölt volna meg mindent, mindenkit. Ez a merevítő, merevséget diktáló technika új Kóláinál. nemrég ismerkedett meg vele Nyugat-Európában. ahol az alapanvag. a limoges-i zománc is még mindig az év százados receptúrák alapján készül. A frissen felfedezett régi anyaggal készült képek közlése a néhány évvel ezelőtti, még- Keletet, Ázsiát idéző képek folytatódásai. A klasszikus ázsiai émber nyugalma, tétlenségben testet öltő bölcsessége azonban ma már nem olyan nyíltan hirdetett életelv, mint néhány esztendővel ezelőtt. A bibliai, a különböző keleti vallási felfogások, az antik keleti életformát alakító és tükröző filozófiák hatása nem bizonyult tartósnak, ' s Kátainál megtörtént az, amit az egyetemes történelemben a „görögség ugrásához” hasonlíthatunk. Sikerült elszakadni a kezdetben talán ars- poetica-szerűen is kialakított magatartásformától, s most már növekszik a cselekvés, / a tett, az aktivitás értéke. Kátai Mihály évekkel ezelőtt még tétlen, mozdulatlan figuráit felváltják azok az alakok, „akik” már nem büszkék a tétlenségre, akiknél a változás, a fejlődés c’r” "'-'bb elvezet az aktivitáshoz. A ^belső történések szerepe azonban még ma is aránytalanul nagy nála, figurái egy-egy lélektani' regény hősének lehetőségeit hordozzák, egy lélektani hős hátterét reprezentálják. De a gondolati hátteret, az intellektuális töltést már nem az antik folyammenti birodalmak adják. A „Virágárus Faun”, a „Kígyó az oltár előtt”, a „Lebegő szörny” a bécsi Stephanskirche gótikus légkörét .idézik. Gótikus formavilágot elevenít fel, de nem az úgynevezett „lángoló gótika" felfelé ívelését, szárnyalását. Ha Kátai mostani. korszakát egy másik nagy európai kulturális korszakhoz akarjuk asszociálni, akkor a barokk jut az eszünkbe. a barokk dinamikája, feszültsége. A Láz, a Lebegés utal erre, s a friss önarckép. Es megmaradt valami ebben a teljesen új korszakban is a régi képekből: mindmáig nem vesztek ki a •„szörnyek”, az embert, a világot fenyegető állat-ember szörnyek. De némileg átalakult az eddig ismert „szörnyvilág”. Tiszta, félelmetes egyértelműsége mellett iszonytató .hatású a szikrázó kristálymező felett szálló óriási ragadozómadár. Vájda- lajosian bizarr és iszonytató a „Szörnyek” rendkívül kor-, rekten megrajzolt ■ ezüstzománc ábrája. Van ahol a szörny csak dekoráció, .ahol a szörnyfigura csupán ráadás, mint a „Kék képek” első darabján is. Kátai Mihály (1935-ben született, mindössze 35 éves) idejében érte meg a sikert és a siker képes befolyásolni, lelkesíteni. Első országos kiállításának visszhangja is biztató volt; pedig ez a visszhang alig-alig üdvözölt mást, mint egyfajta újra felfedezett díszítőművészét sikeres darabjait. A dekorativitás, a külsőségek bevallott és leplezetlen kultusza akkor némileg alá is támasztotta ezt az ítéletet, hiszen a néhány évvel ezelőtti zománcokon még több volt a dekoráció, mint a művészi jelentéstartalom, több volt a díszlet, mint a művészi információ. A képek most is rendkívül dekoratívak, díszesek. A zo- máncfelület " kontinuitását gyakran megtörik az ékszerszerű fóliafpitok,' amelyek új léptéket adnak a képeknek, s ugyanakkor félreérthetetlenül utalnak a látható világ és a gondolati világ két síkjának különbözőségére, a látható, közvetlen jelentés és a kifejezett gondolat kontrasztjára. így a díszítés — aminek egyik előszeretettel alkalmazott eszköze a fehér, illetve színtelen zománccal való bevonás, homogenizálás, egyszerre érte meg a jól észlelhető fejlődést, és ugyanakkor vált alárendelt tényezőjévé a képnek. Izgalmas, élményt adó zománcokat láthat a solymári kultúrház közönsége. Érdemes lenne ezeket a képeket bemutatni Egerben is. Érdemes lenne felvonultatni őket az egri művészek alkotásaival együtt, de talán még hasznosabb volna egyéni kiállítást rendezni belőlük. Krajczár Imre Petőfi Irodalmi Múzeum Kiskőrösön. (MTI-foto — Bajkor József felvétele) Sokan felkapják most a fejüket: mi az, errőj. a filmről egyáltalán kell, vagy érdemes kritikát írni? A hét több jó, néhány kiemeiKedő műsora — ide tartozik Gyur- kó László tragédiája és Tre- nyov Gimnazisták című tévéjátéka feltétlenül — mellett és helyett pont ezt a 11 éves francia filmet kell méltatnia a kritikának? Ha Páris megért egy misét, akkor Jean Marais filmje is megér néhány sort, — pontosabban e film kapcsán néhány gondolatot. Mert A púpos helyenkint kibírhatatlanul naiv volt, dialógusai fület kápráztatóan gyermekdedek és a főhőshöz képest egy liliomos . szent korhely nőcsábász, de a film mégis gondolatokat ébresztő volt. Arra a gondolatra ébresztő, hogyan és miként tudja a televízió kiválogatni — még a szűkös anyagi lehetőségeken belül is hogyan? — a világ, vagy közvetlen környezetünk filmterméseiből rendre az öregeket, az elavultat, az igénytelent és . igen gyakran még kópiában is a selejtet. Semmit sem , javított és semmit sem rontott a fekete csík alul és felül a képernyőn: mozira készült, szélesvásznú „alkotás” volt annak idején a mozikban is vetített Jean .Marais-produkció, Ám e „csík” is arról" tanúskodik, hogy a televíziós játékokban, a riportokban, sőt a tudományos ismeretterjesztésben mindenképpen világszínvonalon álló Magyar Televízió hogyan képes ,és miért képes megalkudni a filmművészet terén. Miért van az, hogy a képi ernyőn legjobb esetben is három, de inkább tizenhá- róm éves filmek jelennek meg és még az a szerencse is ritka, hogy legalább saját korában művészi kvalitást képviselő filmről lett van szó? Miért kell megvásárolni a saját műfaján belül is olyan dilettánsán primitív kis filmet, mint a „Nyomozók társulnak”-ot, vagy az ásításra késztető társát, az igénytelenségben társát, az olasz Fekete nyilat? A kérdéseket lehethe sorolni .bőven és minden bizonnyal a televízió illetéke- ■ sei meg is tudnák válaszolni, még csak nem is úgy, hogy az valamiféle mosakodásnak, mellébeszélésnek tűnjék, De A púpos hát végtére is nem arról van szó, hogy időnkint kénytelen a televízió anyagi megfontolásokból, avagy, egyszerűen árukapcsolás miatt gyengébb filmeket is megvásárolni! Hanem arról van szó, hogy csak időnkint látunk a képernyőn jó vígjátékot, jó kri- t mit, jó drámát: egyszóval saját műfajában jó, vagy elfogadható filmalkotást. Renegát gondolat jutott az eszembe: nem lehetne, hogy egy új magyar film premierje a televízióban legyen? Hogy ott mutassák be egyszer, vagy kétszer? Hogy egy új magyar film úgy készüljön, hogy a televízió mutatja be egyszerre, vagy kötszerre három-négymillió nézőnek? A púpos valóban nem érdemel kritikai megjegyzést. Nem most, tizenegy év után, akkor sem különösebben, amikor készül.1 Arra azonban úgy látszik. mégis alkalmas volt, hogy e sorok írója is eltűnődjön a televíziós filmek magyar válságáról. Mert ebben a „nemzetközi válság” az, amely engem teljesen hit, degen hagy. I Gyurkó Géza á —• Aszódj- János: k 1979. november 10., kedd VII. A szervezet alapszabálya az első fejezet második szakaszában meghatározza az Interpol lényegét, mint olyan közszolgálatét, amelynek rendeltetése „a köztörvényi bűncselekmények megelőzése és megtorlása”. Ne tévesszük szem elől, hogy a „megelőzés” a „megtorlás” előtt áll, mert — mint a továbbiakban látni fogjuk — az Interpol munkájának homlokterébe helyezni a bűncselekmények megelőzésére irányuló nemzetközi tudományos tevékenység megszervezését. Ugyancsak ebben a vonatkozásban kell kitérni arra, hogy az Interpol foglalkozik a nagy katasztrófák áldozatainak azo- isitására szolgáló módsze- : tökéi élesítésével is, tériét nélkül arra, hogy a l szóban forgó katasztrófa bűnös kezeit műve, avagy sem. A Sain Cloud-i Interpol- székház felé éjjel-nappal színtelenül áramló információk tömegét gondosan tanulmányozzák, szortírozzák, majd az egyes információkat, mindegyiket saját csoportjába, kartotékra vezetik. Az első csoportba tartoznak a gyilkosságok, betörések, fegyveres támadások, a .'különféle lopások, csalások. . emberrablások, (eltűnési esetek), beleértve a gyermekrablásokat („kidnapping”) is, A második csoportba sorolják a sikkasztó* sokat, a bankokkal és biztosító társaságokkal kapcsolatos bűncselekményeket, a csempészés különböző fajtáit és az okirathamisításökat. És végül a harmadik csoportba t toznak" a kábító- ’ szer-kei „».vedelem, pénzhamisítás, prostitúció és leáru* kereskedelem. Futólag meg" kell itt jegyeznünk, hogy az elmúlt évtizedben a harmadik kategóriába sorolt bűntettek okozták a legtöbb , gondot az Interpolnak. Egy olyan nagyméretű szervezetben, mint amilyen az Interpol, eikerü]het?tle- nek a nyelvi nehézségek. Az Interpol keretében három hivatalos nyelvet használnak: az angolt, a franciát- és a spanyolt. Ennek ellenére, ar üzenetek olykor nem eléggé érthetőek; főleg a személy nevek közlésével van be Az ilyen természetű hibr elkerülése céljából, a foneti kus írásmód alapján, egyfa ta bejegyzési rendszert dolgoztak ki. Nem veszik figyelembe a nevek eredet írásmódját, hanem a franc kiejtés szerint jegyzik bt őket. A beérkezett vagy eiluu***+■ r idött üzeneteket 'körSzvényJ nek” nevezik. Az üzenetek legfontosabb kategóriája a „piros körözvény”, amely az üzenet megoldásának sürgősségét, vagyis a nevezett személy azonnali letartózta- tatását és kiadatását jelöli. A „kék körözvény” információkat kér valamely gyanúsítottról, a „zöld körözvény”, pedig figyelmeztetés valamely olyan gyanús személyt illetően, , akit megfigyelés álá kell helyezni. Az üzenetek egy másik kategóriáját, amely a nem azonosított holttestekre vonatkozik, „fe- ■ kete „ körözvénynek” nevezik. A nemzetközi gonosztevők és általában véve a bűnözés elleni küzdelemben az Interpolnak szüksége van arra, hogy közvetlen segítséget kapjon a tagországoktól. Ezeknek a tagállamoknak — amint azt a szervezet alapszabályának 31. szakasza előírja — „a törvényeikkel összhangban minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy részt vegyenek tevékenységében”.' Hogyan valóul meg a gyakorlatban ez együttműködés? Erre a érclésre az alapszabály 32. lakasza adja meg a választ, mikor leszögezi, hogy: ,.. minden tagországnak ki ül jelölnie egy szervet, -ely az illető országban nt Országos Központi Iro- .1 működik”. Az OKI tehát kapcsolatban áll saját orszá;- gánalí rendőrségi Intézményeivel és vámhatóságaival, összegyűjti a rendőrhatóságoktól származó és nemzetközi vonatkozású nyomozási, azonosítási, tájékoztatási, le- tartóztatási stb. kéréseket. Mindezt közli vagy az Interpol főtitkárságával * (an*llye! közvetlen kapcsolatban áll), vagy esetleg közvetlenül más tagállamok Országos Központi Irodáihoz juttatja el. Az OKI- hoz futnak be ugyanakkor az Interpol párizsi központ-, jától, valamint a többi Országos Központi Irodától • származó, hasonló kérések. Támadás a bankok ellen Az USA-ban a bankok ellen intézett' támadás úgynevezett „szövetségi bűncselekmény”, ami azt jelenti, hogy az ilyen ügyekkel nem csupán az illető államok rendőrsége, hanem közvetlenül az FBI is foglalkozik. Az FBI százharminchat jelentős bankintézménynél megvizsgálta a betörés elleni védekezés rendszerét. Az elemzés során nyert adatok határozottan ellene szólnak an-, nak az elképzelésnek, ame-» vet egyes filmek alapjaa alkothatunk.
