Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

i

Kongresszusra készülve

TucS&mnCTny és i^B>rinei@si

Aki nincs közeli kapcsolatban a tudományos kutató- műhelyekkel, intézetekkel, aboratóriumokkal, olykor alig képes fogalmat alkotni: voltaképpen mit jelent a tudományos kutatás. Az érdeklődő megtudhatja, hogy; éppen mii: csinálnak a kutatók, a ha valamelyes erőfeszítést is tesz, megismerheti az alapkutatások fő irányát és értelmét, de ez a laikus számára gyakran öncélúnak tetszik, hiszen, az alapkutatások részeredményeiből esetleg csak évtizedek múlfán válik a mindennapi élet, a termelés számara kézzelfogható haszon, énhez megfogni azt a pontot, amelyen az elmélet gyakorlattá válik. Másfelől viszont; az eredményeket mindenki élvezi, anélkül azonban, hogy megbízható tudása lenne az eredményeket létrehozó, számtalan buktatóval járó kutatómunkáról.

Áz alkotó tudós ritkán szánja rá magát arra, hogy munkáját a „nagyközönség” számára hozzáférhetővé tegye. Nem is vethető szemere, hiszen a tudomány tolmácsolása sajátos képességeket igényel. Hitka szerencse, hogy olyan tudós, mint a Nobel-díjas JamesD. Watson, avatott írói eszközökkel bepillantást enged a laikus számára a természettudományos kutatás e századi, egyik legnagyobb felfedezések történetébe (A kettős spirál című, magyarul is megjelent könyvében.)

Pedig bizonyos, hogy a kutatók' egyetlen percet sem töltenek olyan . problémák .feltárásával,' amelyeknek ne lenne az ember napi életével összefüggésük. Ez még azokban az esetekben is

nyilvánvaló, amikor hosszú éveken át folytatott alapkutatásokról van sző. Kétségtelen, hogy a tudományos kutatás egyik nagy kérdésé, hogy miként lehet az elméleti és gyakorlati eredmények „születésnapját” közelíteni egymáshoz.

tudományos kutatás nélkül nem beszélhetünk fejlett iparról, mezőgazdaságról,

\ egészségügyről, de általában: civilizációról es kultúráról sem. Éppen a minél gyorsabban gyakorlattá váltható eredmények elérése végett, fontos, hogy a kutatóintézetek szoros kapcsolatban álljanak a gyakorlati ’ munkát' végző irfiézményoKkel. a gyárakkal, a mezőgazdasági termelő üzemekkel.

^Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyor-r sitani a hazai és nemzetközi kutatások eredményednek gyakorlati alkalmazását” —

'olvashatjuk a párt kongresz- .s/.usi irányelveiben. Hogyan valósulhat ez meg?

A közeljövőben kezdi meg munkáját, például, a szegedi biológiai kutatótelep. Straub F. Brúnó akadémikus, az uj intézet vezetője monctUj. el egy interjújában: ..Döntő cél, hogy elérjük az úgynevezett kritikus' tömeget, vagyis azt, hogy megfelelő számú magasan képzett szakember ele - gendő műszerrel, egy helyén, közösen dolgozzék nagy problémákon. Az új ihtézet ' elsőrendű, célja, hogy szélesebb frontokon művelje az alapkutatásokat, olyan kérdéseken dolgozzék, mint pl. a fotoszintézis, a biokémiai

Rend a lelke

Nem lehet ott parancsolgatni, ’ ahol ’ kevés a munkás- kéz. Ezt mondják. Különösen az építőiparrá érvényes 1 megállapítás mai ismereteink -/.érint. Hivatkoznak is :.:n különböző fórumokon, különböző beosztású emberek. Főként, ha meg kell valamit, magyarázni.

'Babona, beidegződés, tévhit? Vagy egyszerűen, csak Kényelem? Nehéz, a választ megadni.

Íz élet azokban: *ü.VK<>r

produkál meglepetéseket. Mint nem is rég. méghozzá egy elég különös munkahelyen — Kékestetőn. Ott találkoztam Hódi Imre művezetővel. Kérdésemre minden. kertelés nélkül elmondotta. hogy ő bizony nem tűri el az amenauzás maga Körül. Tizenegy munkást indított útnak néhány na.p alatt, akikkel nem lőhetett; értelmesen szót váltani. Csak mosolyogták, amikor először figyelmeztette okot arra, hogy a munkabérért dolgozni is kell. Valami tisztességes mértékű teljesítmeuyv kell nyújtani, u tisztességes forintokért.

— Nem vagy te se arkangyalt — jegyezte meg valaki gúnyosan.

Valóban nem az. hagyta rá. De őt azért állították ide. hogy a munkaidőben folyjék az építkezés. Elismeri,' jó dolog néhány pohár bor, de csak a - munkaidő után. Szórakozni, az asszonyokkal évődni sem tilos, ha már - letelt a műszak.

Ügy hallgatták, mintha valami más égitestről érkezett volna egyenesen a Kékestetőre. Egészen más körülményekhez voltak szokva a hegytetőn, a nővérszálló építkezésén a munkások. Aztán pedig arra gondoltak, majd betörik a művezető. Lesz még csendesebb is. adja még alább is. Majd ha belátja, hogy sima szavakkal kell cirógatni itt az embereket, lia nem akar csődöt.

Mégsem tört be a művezető. Következetes maradt. Nem nyúzta 1« emberek bőrét, nem hajcsá.rkodott fö ’ottÜk, csak annyit tett, tó csupán a végzett munkát ta jóvá, számolta 9I, fize' i» ki. Néhány munkásé sswéyon lapos lett a boríték

ja' a fizetés' napján. A jobb érzésűék azonnal: belátták,

hogy tévedtek. Az új müve-i zctö nemcsak beszél a munkafegyelemről. a szakma becsületéről, hanem úgy is érzi. ahogy mohója és aszerint cselekszik is. Nagyon komolyan keli venni. Tizenegy munkást indított iáik néhány nap aia ma

.Dolgozott — annak rendje, módja szerint.

Eddig, tart a rendhagyónak tűnő eset. Én is - valóban rendhagyónak tartom, mert megtörte egy régi babona, beidegződés, tévhit uralmát,' ami. szerint nagyon csínján leéli bánni az építőiparban az emberekkel, hiszen, .kívül kevesebb vau belőlük, mint amennyire szükség lenné., így ez nem igaz. A , rendes' emberek vannak többségben, akik nemcsak tudnak, hanem alkarnak is fegyelmezetten dolgozni, a' köz hasznára tenni.

önmaguk, becsületéért is. Bebizonyosodott ismét, hogy a rend. rendet szül. Még a Kékesen is.

(—ár)

folyamatok szabályozása, a mikroorganizmusok genetikája, a szöveti immunitásai folyamatok, sejtszerkezetek.- Az alapkutatások mellett fontos feladat a szakemberképzés. Az intézetben képzett fiatal szakemberek egy. része, egy idő után alkalmazott intézetekbe megy majd át. Ezáltal és más módokon is, szoros kapcsolatot kívánunk kialakítani az alkalmazott kutatásokat végző intézményekkel és természetesen az egyetemekkel ... Létesítünk úgynevezett vendéglaboratóriu- mokat is, ahova -— ha kutatási területük úgy kívánja— rövidebb-hosszabb időre átjönnék egyes alkalmazott területek szakemberei, például az agrárkutatók. így alakít-, hatjuk ki a. tematikus ' kap-* csőlátókat”, «

Mas példa: a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében az alapkutatásokat úgy kívánják a gyakorlatban hasznosítani, hogy foglalkoznak majd a környezeti szennyeződés biokémiájával, a töjás-albumin bioszintézi- sével, a húshibrid • csirkék húsfehérje szintézisének _ es szabályozásának a vizsgálatával, idegbiokémiai kutatásokkal.

A példák is mutatják, hogy a kutatómunka és a í ermelő-tevékenység kompi 1 ex'dúsának kialakítására van szükség... A kutatááök természetesen, csalt reális lehetőségek-e támaszkodhatnak. Semmi értelme sem volna olyan kutatásokat erőszakolni, amelyeknek az eredményeit — gazdasági sajátosságaink folytán — nem használhatnék ki megfelelően.

Hogy milyen módon változott meg az elmúlt huszonöt év során a hazai kutatás struktúrája, azt néhány jellemző adat illusztrálhatja. A felszabadulás ■ előtt az Akadémiához tartozó,, természetűi domunyos profilú kutató- intézetek száma három volt. Ma több. mint két tucat ilyen irányú intézete van az Akadémiának. A végzett dip-i tamásoknak több,, mint tíz százaléka kutató-fejlesztő munkahelyen dolgozik, s a

•kutatási témák száma jóval •

publikációké pedig megközelíti az' évi húszezret. 1#68- ban a kutatók száma ötven ezer körül mozgott, ami. az aktív keresőknek 1,2 százaléka! S ha idesoroljuk még az egyetemi kutatómunkát^ is, akkor a, számok jó részét még növelhetjük. !

A fejlődés ütemére jellemző, hogy a felszabadulás óta a magyar ipar termelése meghatszorozódott, míg a világátlag csak háromszorosára növekedett. Hazánk ma a-1 világ ranglistáján a hatodik-hetedik gyógyszertermelő ország. Az adatok számát sokkal növelhetnénk. De ennyi is elég, hogy jelezzük hazunk fejlődését a kutatás és a gyakorlat Összekapcsolására irányuló folyamat vonatkozásában.

Korányi Tamás

Új nyomda épül Békéscsabán

A Békés megyei Állami Építőipari Váilatai szakemberei új nyomdát építenek Békéscsabán. As építkezés 'méretére jellemző, hogy az elmúlt évben 6800 köbméter 'betont használtak fel. Az épületei: átadása folyamatosan történik. Már üzemel is egy mélynyomó gép, s jövő év elejeit 'valamennyi helyiséget átadják rendeltetésének. ,

(MTI-foto — Erezi K. Gyula felvétele)

♦

12 családi embertelen körülmények között lakik

Lőrinciben

Idézet a lőrinci nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága elé került beszámolóból: „A Gödöllői . Agrártudományi Egyetem Tangazdasága nagygombosi üzemegységének tulajdonában vannak a Szabadság tér

4. szűnt alatti épületek, amelyekben 13 lakás van. Azokban tizenkét család lakik embertelen körülmények között. Az épület állaga siralmas. A vakolat kívül-beliil hiányos. A nyílászáró szerkezetek meglazultak, festet- lenek. Az épületek környezetéből hosszú ideje nem szállítják el a szemetet, ezért ott tanyát vertek a patkányok. A* lakásokban özönével J tenyésznek a svábbdgarak. Az egyszoba-konyhás lakásokban átlagosan hat személy lakik.

Az egyetemi tangazdaság nagygombosi üzemegysége ez év január óta nem fogadja el a lakók lakbérét. Egy legutóbbi telekkönyvi vizsgálatra hivatkozik, amely a községi József Ajtila Ifjúsági Nevelőotthon tulajdonaként tünteti fel az épületeket, s azon véleményen van, hogy a lakóépületekkel és a benne lakókkal foglalkozzon az új gazda. Ez jogilag is abszurdum, hiszen hosszú éveken át a gazdaság kapta a lakbért”'.

A lőrinci nagyközségi tanács igazgatási előadójával, Szamosvári Ferencnével helyszíni szemlére indultunk. Útközben megtudom tőle, hogy a témára vonatkozó levelezések, ügyiratok már

A JŐ VE DELEM SZÍ NT MEGYÉNKÉNT AMViÖTEVESVTERV FOLYAMÁNl&í?9Y főre lute .’összes eátjo vedé lem

tfdvedelerns2int a2 országos 1ätlag> feletti körül fr-:;;?

alt

1975

} reáljövedelem és foálbép ■fakulása 1970-1975»

t

között (/{-báni,

dossziényi terjedelemre duzzadtak. De még most sincs kilátás az áldatlan állapotok megváltoztatására.

Az udvarra érve szomorú kép fogad: szerteszét hevernek a törmelékek, .fahasábok, gallyak. A konzervdobozokkal, rongyokkal „ékeskedő” szeméthegyek a térdig érő dudvából is kimagas- lanak. Mint kísérőm mondja, az itt lakó közel hetven embernek .mindössze egy ijjom- .he'ly áll rendelkezésére.

Az épületekről könnyen megállapíthat jak, hogy talán egy évtizede vakolhatták utoljára. Roggyant a tetőzete és több helyütt lyukas is.

Nyolcvan éves nénivel, özv Szűcs Ferencnével beszélgetünk:

— Háború óta lakom itt — mondja. — Nagyon regen javítottak valamit az épületen, azóta 1 senki nem néz felénk. Nem hozzak rendbe a mennyezetet sem, ha esős az idő, a víz becsu- rogtoi lakásba is.

A Havaj családnál a kiskorú gyermekeket találjuk otthon. Valamennyien ma- szatosak, rongyosak. Egy részük a' szoba közepén ülve kártyázik, másik • részük cigarettázik. Dél körül jár az idő, a lakás azonban taka- i;ítaüan, a dunna, párna összegyűrve a heveron. Zsúfoltság mindenütt, még a padlásfeljáró alatt -is ágysze- rü fekhelyet látunk. A 14 év körüli kislány- láthatóan unatkozik és bevallja, hogy j ha apu és anyu -meg a

b.i, testvére is együtt van, alig lehet mozogni a szobá- . ban. Bgy-egy ágyban 3-4- en is alusznak.

Bekopogtatunk még több lakásba, kicsinyüket dajkáló 'tataiasszonyokat és.' maga- rhetetlen öregeket találunk, oljós á szobák levegője, a sdlózat lyukacsos, résein- -gén- közlekednek a bogait. Az itt lakók nyonv-n-m-' pnefe hívjéM e hazakat,

A tapasztalatokat a latosnál összegezzük. A vb- jzetők állásfoglalása egyér- ílmű: egészséges, emberhez néltó körülményeket kell fe- ■emteni a Szabadság tér 4. szám alatt. Fel kell újítani az épületeket, a házak ele árdát kell építeni, az ud- aron szeméttárolót létesít«-, i. Mindez azonban a:: egye- ,-mi tangazdaság niagygopi- bosi üzemegységének fela- lata, amely évek hosszú so- •án át szedte a lakbért.

— Ila elfogadhatóan' rend- hozzák az épületet, mi;ke

lsünkbe’ vesszük és te ■-zetesen -foglalkozunk ók további s iával is lile a lőrinci nagykő:

1 ács vezetői.

Palkovits Istvánnal, az egyetemi tangazdaság nagy- -.gombosi üzemegységének ve-, zetőjévtel történő beszélgetésünk során, kiderül, hogy a tangazdaság még . a felszabadulást követően, mint volt uradalmi: tulajdont kapta

meg a-', épületet. ,e*: időben a gazdaság dolgozói voltak a lakók, akik 30—50 forintos lakbért fizetlek. 'Évente három és lel ezer forintot tett ki a befizetett összeg. Ebből végeztek - több esetben íata - ‘fözást, így vakolást, tetőjáví- iler , sőt, néhány szobában in ajtók cs ablakok js.kerültek felszerelésre. Közel kétszázezer forintba kerültek munkák. Vagyis sokkal többe. mint r;. húsz óv alatt be folyt összlakbér. j .

. - Aztán divatba jöt

fluktuáció, többen elmentek tőlünk is, kőZlük azok, akik a lőrinci épületekben laktak. Helyükre mások kerültek, akik níár nem nálunk vállaltak munkát. Ezek után nyilvánvalóan, már nem köl-i főttünk külön az ottani épületünkre.-><• Mi lenne a megoldás?

— felfogadható pénzügyi ■feltételünk alapján a nagyközségi tanács tulajdonába kerülhetne az épület, esetleg például ;:t megyei művelődésügyi, ágazat költségén — az ifjúsági otthon is átvehetne- az ingatlant. Mi ugyanis n továbbiakban mér nem tartunk igényt erre.

A gazdaság igényéi lényegében érthetőek: p. régi tulajdonos szeretne megszabadni ni a még régebbi épületiül. A benne lakók — és kíto lönboző munkahelyeken dolgozók — sorsává) mint munkáltató sem foglalkozhat. Á ház vJszőrii Lőrinciben • van. a panaszok’ elintézése :i nagyközst-gi tanács feladata. A problémát csak bonyolítja, hogy az'utólag megtalált telekkönyv az Ifjúsági Otthon tulajdonaként tartja nyilván az épületet. Ellentmond sokkal telített ez az ügy, de elintézésére nem éppen alkal mas módszer u phpírhúboi’ú. Az illetékeseknek sZrr.től szembe kell érveiket, álláspontjaikat tisztázniuk és u jogi lehetős igéken belül megtaianu iß leghlimú;;u- sabb megoldást.

Tizenkét ' családról van szó!

Veiket Árpád

Hl <ik november lé« nsuii