Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

Szudcmi lázadók KAIRÓ—KHARTOUM Khaled Hasszán Abbasz tábornok, Szudán hadügy- » minisztere sajtóértekezle­Vajon tisztában volt-e Ekkehard Well, a 21 éves, nyugat-berlini be­tegápoló, aki november 7-re virradó éjszaka me­rényletet követett el a Nyugaí-Berlin angol szektorában levő szovjet emlékműnél szolgálatot teljesítő őrség ellen és egy szovjet katonát sú­lyosan megsebesített —, vajon tisztában volt-e ez a fiatalember azzal, hogy voltaképpen mit csele­kedett? Szó sincs arról, mintha fel akarnák öt menteni: egy 21 éves ember már fe­lelős a tetteiért. De azzal a gyanúperrel nem ok nélkül élünk, hogy Weil — aki időközben beismerte tettét — ezt az akciót nem kizárólag a saját feje után követte el. Vagy voltak tényleges felbujtói — ezt remélhetőleg kide­ríti a vizsgálat — vagy, ha esetleg nem voltak is, közve­tett felbújtákról bizonnyal beszélhetünk, ? Például a nyugat-berlini közéletben és közszellem- * < ben az elmúlt két évtizede uralkodó hangulatról. Amely s > politikailag, még ha jogellenesen is, az NSZK atmosz- $ \ férájához kapcsolódott. Ahol két évtizeden iát olyan tan- s \ könyvekből tanítottak — s ezt a mindössze egy éve ha- $ 5 Iáimon levő Brandt—Scheel-kormúny tudtunkkal még s f nem változtatta meg —, amelyekben a lehető legeseké- S | lyebb helyet szorítottak csupán a harmadik birodalom > > igazi arcának, a nácizmus rémségeinek, s ennél is szeré- | $ nyebbet a Szovjetunió világtörténelmi szerepének. Meg- $ i lehet, ez a merénylő, aki négy évvel a háború után szü- 5 > letett, azt sem tudja, hogy csupán Berlin felszabadításáért | < 300 ezer szovjet katona, áldozta az életét! | A merénylő. ten jelentette be, hogy a kormá.nycsapatok az ország egyenlítői tartományában a szeparatista lázadók négy erődítményét számolták fel, s ezzel szétzúzták a láza­dás „hátországát”. Mengele a dél-amerikai dzsungelben él Josef Mengele, náci háborús bűnös paraguayi állampol­gárságot élvez és dél-amerikai dzsungelben él. Ezt a tényt Gustav Heínemanrr, nyugatnémet elnök levélben közölte a náci háborús bűnösök dokumentálásával foglalkozó haifai központtal. A szövetségi elnök közlése szerint a paraguayi kormány elutasította azt a nyugatnémet kérést, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor volt orvosát kiadják az NSZK-nak, és nem volt hajlandó Paraguayban sem bíróság elé állítani a náci háborús bűnöst. Egyiptom, Szudán és Líbia vezetői csúcsértekezletet tartottak Kairóban. Itt elhatározták, hogy a három ország .között fokozatosan államszövetséget alakítanak ki. Képünkön, bal ­ról jobbra, Nimeri szudáni elnök, Anvar Szádat, az EAK elnöke és Kadhafi, Líbia ve­zetője. Telefoto — AP — MTI — KS) Támadást három tartomúuvi székhely ellen A lism^in* orők 1'oUoztsiU luiloiiai tevékenyMtiflgükrí K a in l>o<l wmá Imi ii Külföldi kaleidoszkóp. Római látogatás . i Etiópia császára. Hailé Sze- lasszié, római látogatása so­rán Colombo (jobb oldalt), olasz miniszterelnökkel is tárgyalt. / (Telefoto — AP — MTI — KS) PHNOM PENH: A kambodzsai kormány- csapatok főparancsnokságá­nak közlése szerint, hazafias erők az esős időszak befejez­tével fokozták katonai tevé­kenységüket és a legutóbbi 24 óra során három tarto­mányi székhely ellen intéz­tek támadást. A leghevesebb harcok a fővárostól 76 kilo­méternyire északkeletre fek­vő Kompong Cham körül folytak. A várost a hazafias erők 75 és 122 milliméteres ágyúkkal lőtték. Kompong Cham repülőterén száraföldi és tüzérségi támadás folyt. amely a hétfő reggeli órákban még tartott. A főparancsnokság közölte továbbá, hogy a dél-vietnami segítséggel a kambodzsaiak „tisztogató műveletet’’ kezd­tek egy 36 négyzetkilométer kiterjedésű övezetben a 2. és a 3. főútvonal között Phnom A magyar külpolitika - ma és holnap Milyen iránymutatást ad a X. pártkongresszus a ma­gyar külpolitikának? Ez a kérdés foglalkoztatja mind­azokat, akik figyelemmel kí­sérik hazánk nemzetközi te­vékenységét, barátainkat és ellenfeleinket, itthon, és kül­földön egyaránt. Nem mint­ha Magyarország döntő sze­repet játszana a világpoliti­kában, ezt túlzás lenne állí­tani: tudjuk, hol a helyünk a világ országainak sorában. Az érdeklődést az a szerény hozzájárulás váltotta ki, amellyel hazánk gyarapítja a szocializmusért, a haladá­sért, a békéért világszerte küzdők táborát, erejét. Kétségtelen, hogy Magyar- ország, különösen az elmúlt 14 évben, bizonyos nemzet­közi tekintélyt vívott ki ma­gának. Miből is táplálkozik ez a tekintély? Mindenek- _ előtt abból, ami itthon tör-' ténik, abból, hogy a határain­kon kívül elhangzott minden szavunk és megtett lépésünk mögött ott van a hazai té­nyek fedezete. Szilárd állam­hatalmúnk, dinamikus gaz­dasági fejlődésünk, konszoli­dált társadalmi viszonyaink — ezek keltik jó hírün­ket. s tesznek bennünket megbecsült partnerekké, ezek révén adnak hitelt sza­vunknak. Hazai törekvéseink vezérelnek bennünket a nem­zetközi küzdőtéren: hatá­rainkon belül és kívül egy­aránt haladás és béke a cé­lunk. Külpolitikánk tehát nem más. mint belpolitikánk folytatása a nemzetközi szín­téren. a diplomácia eszkö­zeivel. Ezekért a célokért árért küzdhetünk hatásosan, mert nem állunk önmagunkban, magányosan a világpolitika színpadán, hanem a szocia­lista államok közösségében egyesítjük erőinket, s közö­sen lépünk fel az imperializ­mussal szemben. Tekinté­lyünk forrása, hogy a szocia­lista világrendszer tagjai va­gyunk, s úgy tekintenek ránk, mint a szocialista vi­lág egyik képviselőjére. Nemzetközi aktivitásunk eredményességét növeli, hogy nemzeti és nemzetközi érde­keinket elvi alapon, követke­zetesen, ugyanakkor rugal­masan képviseljük. Megráz­ható szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak, az egész szocialista világnak, szilárd támaszai a tőkés világban küzdő osztályharcos erőknek, és a gyarmatosítás minden formáját megsemmisíteni akaró nemzeti felszabadító mozgalomnak — megalkuvás nélküli, együttműködésre kész partnerei á tőkés orszá­goknak. Ezek a tapasztalatok nagyban közrejátszottak ab­ban, ahogy a Központi Bi­zottság a kongresszusra ké­szített irányelveiben megfo­galmazta véleményét, kül­politikánk feladatairól. A , végső szót természetesen majd a kongresszus mondja ki, az adja meg a tulajdon­képpeni iránymutatást, bizo»- nyos következtetéseket azon­ban már a tézisekből is le­vonhatunk.' , Kiváltképpen azért, mert összeállításukban sok-sok szakember, köztük sok ismert külpolitikus is részt vett, tehát elméleti és gyakorlati szempontok egy­aránt érvényesültek a tenni­valók kijelölésénél. Külpolitikánk a kongresz- szustcl előreláthatóan ana kap ösztönzést, hogy. biztosítsa a szocialista építés legkedve­zőbb külső feltételeit Száll­jon szembe az imperializmus minden próbálkozásával, me­lyek a szocializmus magyar­országi és nemzetközi erői el­len irányulnak. Mindezzel segítse elő, hogy az erőviszo­nyok a jövőben is a szocia­lizmus es a béke javára-vál­tozzanak. Egészén tömören ezt a koncepciót ajánljak el­fogadásra a kongresszusnak az irányelvek. A kongresszusi irányelvek azonoan ncmcsas a „mit”, hanem a „nogyan” kémesre is választ útinak azzal, hogy megjelölni a magyar külpoli­tika iegiőntosabo eiveit. Az alapelv: szoros együttműkö­dés a Szovjetunióval, a szo­cialista világrendszer tooui országával. Csak azokkal, amelyekkel teljes az elvi, po-‘ litikai egység? Elsősorban persze azokkal, de hazánk egységre, internacionalista együttműködésre törekszik azokkal az országokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. A második fontos elv, hogy összefogjunk, szolidári-' sak legyünk a tőkés világ ha­ladó, torraidEtmi erőivel, hi­szen azok az imperializmus hátországát gyengítik, s ezzel reakciós, haoorus tevékeny­ségét korlátok közé szorít­ják. A szolidaritás szálai .fűzze­nek össze bennünket a nem­zeti felszabadító mozgalom­hoz, fejlesztjük az együtt­működést Ázsia, Afrika' és Latin-Amerika független or­szágaival. Ez a harmadik eiv: A negyedik: békés egymás mellett élés a különböző tár­sadalmi rendszerű erszágok- •kal. Ez. harcot es együttmű­ködést jelent, mert csuk e kettő kombinálásával ériret­jük el céljainkat: nem a há­ború . síkján, hanem béké-s úton legyőzni a kapitaliz­must. Mindez egyenesen torkollik a következő elvbe: mindent mag kell tenni, egy újabb világháború megakadályozása érdekében. Ez a harc a leg­fontosabb, mert az emberiség fennmaradásáért folyik. Ezeknek az elveknek % követelése, érvényesítése ve­zet el ahhoz a célhoz, amit az iráhyelvek így fogalmaz­tak meg: „Pártunk a Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak alapvető célját a jövő­ben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros össze­fogásban biztosítsuk szocia­lista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a bé­két.” Ha röviden akarnánk jel­lemezni, mit vár a párt a magyar külpolitikától. így mondhatnák: legyen szocia­lista és nemzeti. Hát lehet e kettő egyszerre? Persze, hogy lehet, sőt, egyik a másik nél­kül nem létezhet. Külpoliti­kánk akkor lesz igazán szo­cialista, ha az új társadalmi rend építésének nemzeti és nemzetközi érdekeit egyaránt tekintetbe veszi, s akkor iga­zán nemzeti, ha a nép ügyét a legjobb módon, tehát a szocialista világ közös ere­jével szolgálja. Pálos Tamás Penhtől délre. A hadműve­letben 7000 . dél-vietnami es 3000 kambodzsai kormányka­tona vesz részt. SAIGON: Dél-vietnami katonai körök szerint itt csak elszórt csa­tározások folytak, " hétfőre virradó éjjel a hazafias erők tüzérsége az amerikai és a dél-vietnami kormánycsapa­tok két megerősített állása ellen intézett támadást. A sáigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője hét in jelentette be az amerikai lé­gierő egy helikopterének pénteki elvesztését, a gépet a hazafias erők légvédelme Chuong Thien tartomány fe­dett lőtte le. PÁRIZS: Színesbőrű amerikai kato­nák Óél-Viéthamban elhagy­ták egységüket és átálltak a hazafias erők oldalára — je­lentette ki a Figaro párizsi lapnak adott interjújában Eldridge Cleaver, az ameri­kai „Fekete Párducok” szerve­zet szóvivője. Felszólította a Dól-Vietnamban szolgálatot teljesítő színesbőrű katoná­kat, hogy az amerikai had­seregben töltött katonai szol­gálat során szerzett tapaszta­lataikról számoljanak be a „Fekete Párducok” szerveze­tének. NEW YORK: Halperin, az Amerikai Nem­zetbiztonsági Tanács volt munkatársa, áld nemrég le­mondott hivataláról, mert nem ért egyet a washingto­ni kormány indokínai politi­kájával, a New York Times- ben cikket írt, amelyben megállapítja: „Nixon elnök vietnamizálási politikája nem fogja kivonulásunkat eredményezni Vietnamból. — Lehetővé kell tennünk, hogy a vietnamiak maguk döntsenek országuk jövőjéről, ki kell tűznünk csapataink kivonásának dátumát és en­nek megfelelően távoznunk kell Vietnamból — írja Hal­perin. Ne várja meg a karácsonyi torlódást: arany- és ezüsttárgyait ' (tört aranyat, fogaranyat és tört ezüstöt) a mindenkori legkedvezőbb áron (fazon- és törtárban) megvásárolják az íc *»<<?> boltjaiban: * ELtfl Eger, Széchenyi n. Í0. (*'Kr r.i • *—«*■■> Élt, t „A- -l'Cg Héttő esti s külpolitikai l koumicutárunk Merényiét, megrendelésre 1970.' november 10., kedd TOKIÓ: A SZÖVOSZ és az Itotiu Szedzi japán kereskedelmi cég együttes rendezésében hétfőn magyar iparművésze­ti kiállítás nyílt meg Osaká- ban. LUSAKA: Kenneth Kaunda zambiai elnök hétfőn felfüggesztet­te állásából a kormány két miniszterét és hat közigaz­gatási vezető tisztviselőjét, köztük Lusaka rendőrfőnö­két. Az említett személyek el­tulajdonítottak, illetve más célra fordítottak olyan ala­pokat, amelyeket a zambiai gazdálkodók anyagi támoga­tására kellett volna fordíta­ni. PRÁGA: A prágai Fucik-parkban hétfőn megnyílt a Csehszlo­vák Szocialista Ifjúsági Szö­vetség alapító konferenciája A vendégek között vannak a szovjet, a bolgár, a magyar, az NDK-beli és a lengyel if­júsági küldöttségek képvise­lői, továbbá a DÍVSZ. a Nemzetközi Diák Szövetség küldöttei és más külföldi meghívottak. (CTK) MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Nyikolaj Bodgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke hétfőn a Kreml­ben fogadta az NDK Népi Kamarájának küldöttségét, amely Gerald Göttingnek. a Népi Kamara elnökénei: ve­zetésével tartózkodik a Szovjetunióban. A meleg, őszinte légkörben folyt megbeszélésen mély megelégedéssel állapították meg, hogy az NDK és a Szovjetunió sokoldalú együtt­működése a két ország, a szocialista világküzösség ja- | vára bővül és erősödik. f. KAIRO: ? Az A1 Akhbarnak adott in­terjújában Kadhafi ezredes közölte, hogy Nagy-Bvitan- nia elvben beleegyezett an­nak a 32 millió font ster­lingnek a visszafizetésébe, amelyet egy majdan felépí­tendő légvédelmi rendszer ellenértékeként vett fel Id- risz király kormányától.

Next

/
Thumbnails
Contents