Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
Műtérben a umaboeiloH telepeh Mit is Jelent a 40 : 60 százalék ? Jnbllenml Un 4* ■£ Hatvanban I Huszonöt ívvel ezelőtt alakult meg Hatvanban a földművesszövetkezet. Az ünnepségen részt vettek Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Holló Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint a MÉSZÖV, a megye és a város társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői. Bocsi László, a fogyasztási szövetkezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a huszonöt év eredményeit, a szövetkezet fejlődését, és meleg szavakkal köszöntötte az első alapító tagokat, akiknek nagy többsége most la ott ült az ünneplők között A szövetkezet elnöke 25 alapító tagnak oklevelet és jutalmat adott át. A kongresszusi munkaversenyben legjobb eredményt elért hat dolgozót kiválódolgozó-jelvénnyel és a vele járó pénzjutalommal tüntették ki, ezenkívül mintegy 153 dolgozónak több mint 80 ^ ezer forint pénzjutalmat nyújtott át a szövetkezet igazgatóságának elnöke. (szabó) Szint* mindennaposba téma; nem kielégítő a városok, falvak húsellátása, nem lehet kellő választékban töltelékárut kapni, nincs elegendő tőkehús. A megoldás; fejleszteni az állattenyésztést, egyre több húst termelni. A témát a másik oldalról már kevesebben, közelítik meg, azért is kell fejlesztenünk az állattenyésztést, azért kell több húst termelnünk, mert mezőgazdaságunk fejlődésének, kibontakozásának alapfeltétele az állattenyésztés fokozott fejlesztése. Ezt bizonyítják a számadatok is. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban az állattenyésztés a mezőgazdasági össztermelésből 60—70 százalékkal részesedik, nálunk viszont a bevétel hatvan százalékát a növénytermelés adja, t csupán negyven százalékkal részesedik az állattenyésztés. Állatállományunk összetétele is eltér a fejlett országokétól. Az Európai Gazdasági Közösség országaiban az állatállomány 78 százaléka szarvasmarha. nálunk viszont csupán 58 százaléka. A fejlett országoktól való lemaradás s ugyanakkor az állatokból éi állati termékekből való jelentős exportunk egyaránt megköveteli • kiemelt és fokozott fejlesztést Sokan felvethetik a kérdést, hogy miért baj az, ha nálunk csupán negyven százalékos az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági össztermelésből. A kérdésre nem nehéz választ adni. Egyrészt azért mert az állattenyésztés nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, másrészt pedig azért, mert a világpiacon egyre keresettebb cikké válik a hús, különösen a marhahús. A modern szakosított telepeken ma már lehetővé vált az Iparszerű termelés, így a biztonság. a piaci igény s a gazdaságosság egyaránt indokolttá teszi a fejlesztést. Éppen ezért örvendetes, hogy megyénkben is egyre inkább szaporodik a szakosított telepek száma, eddig tizenöt épül vagy már elkészült s még az idén újabb négy telep építése kezdődik. A kezdeti „nehéz startolás” után Így megyénk Is felzárkózik az országos szinthez a ez mindenképpen pozitív jelenség. Különösen fontos a A szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai FÉLSZ AB ADUI, AS utáni Következet! mozgalmunk kezdettől baráti kapcsolatot tart a többi szocialista ország szövetkezeti mozgalmával. Legkorábban ezen a téren is a Szovjetunióval alakult ki Igen gyümölcsöző együttműködés, amely leggazdagabb tapasztalati forrása volt a szocialista szövetkezetek létrehozásának Magyarországon. Minthogy nálunk a föld- művesszövetkezetek voltak a szocialista szövetkezés úttörői. a mezőgazdasági tsz-ek bölcsői is, úgy alakult á helyzet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban ez az ágazat képviselte legelőször a magyar szövetkezeti mozgalmat. Később belépték a kisipari szövetkezetek is, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek azonban részint a SZÖVOSZ, részint a volt Földművelésügyi Minisztérium révén, tehát egészen a legutóbbd évekig, nem önállóan kerültek kapcsolatba máa országok hasonló szövetkezeteivel. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében csak 1968 áprilisa óta van képviselője a magyar szövetkezeti mozgalomnak. Akkor vették fél a SZÖVOSZ-t az SZNSZ tag- jai közé, majd 1968. szeptemberében került sor az OKISZ, e az idén , egy hónappal ezelőtt, az Országos Szövetkezeti Tanács felvételére. örvendetesen növekszik azoknak a termelőszövetkezeti vezetőknek, szakembereknek, tagoknak a száma, akik valamely területi szövetség vagy a TOT által szervezett külföldi tanulmánv- úton vesznek részt Ezek eredményeként is jönnek létre kapcsolatok, de mindezt együttvéve nem tarthatjuk még kielégítőnek. További lépések, a Intézkedések la szükségesek ahhoz, hogy a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt legnagyobb súlyú magyar szövetkezeti ágazat, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké, megfelelő szerepet töltsön be a nemzetközi kapcsolatokban. ÉPPEN LEGUTÓBBI ülésén tárgyalt erről a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületnek az az álláspontja, hogy az a helyes, ha minden szövetkezeti ágazat képviseletét saját szövetséged látják el a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban. A három fő ágazat — mezőgazdasági tsz, kisipari szövetkezet, fogyasztási szövetkezet — Ilyen kapcsolatai db k összeegyeztetésére az Országos Szövetkezeti Tanács hivatott, amely természetesen a magyar szövetkezeti mozgalom egészét képviseli. Szövetkezet! mozgalmunk minden ágazatára vonatkozik, hogy a szövetkezetek nemzetköz kapcsolata egész népgazdaságunk ügy*. Hazánk, eredményeink, törekvéseink jobb megértéséhez sokkal hozzájárulhatnak a szövetkezetek, jóval nagyobb mértékben, mint eddig. Érdemes külön utalni arra, hogy a külkereskedelemben is igen tekintélyes a szövetkezetek súlya Elsősorban a termelőszövetkezeteké, amelyek hazánk mezőgazdaság! termelésének 70 százalékát adják, ■ ebből következően elsőrendű jelentőségűk van élelmiszergazdasági exportunkban. Kevésbé Ismertek a fogyasztási szövetkezetek hálózatába tartozó szövetkezeti vállalatok külkereskedelmi eredményei. A Hungarofruct a múlt évben 1869 millió devizái orlnt értékű árut exportált, a Hungarocoop exportja és választékcseréje pe dig 610 millió devizaforintot tett ki együttvéve. Szövetkezet) vállalatok foglalkoznak a vad, a méz és a gyógynövényeik exportjával is. EZEK A TÉNYEK Is mutatják, hogy szövetkezett mozgalmunk nemzetközi kapcsolatai nem csupán szövetkezetpolitikai, hanem gazdasági szempontból ts fontosak. Erősítésükkel eredményesen hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy tovább fejlődjön előnyös gazdasági, kereskedelmi együttműködésünk más országok szövetkezeti és egyéb vállalatai vaL G. P. telepek építi«*, akár egyedül, akár több termelőszövetkezet összefogásával a szőlőtermesztéssel foglalkozó, vagy nagy kertészettel rendelkező közös gazdaságokban, ahol az Időjárás negatív hatása az átlagosnál Is Jobban érvényesülhet. A fejlesztés elvi lehetőséget szinte korlátlanok. Ennek az évnek az elején hazánkban mindössze 137 iparszerű- en működő tehenészeti és 103 sertéstelep működött. Az előbbiekben az állomány 14. az utóbbiakban az állomány 15 százaléka kapott helyet. Mindez tehát még a kezdet a fejlettséghez vezető úton A telepek építéséhez biztosított állami támogatás megnövelte az üzemek kedvét. ugyanakkor a nagy számú jelentkező Igényét nem tudták kielégíteni. Problémát okoz az Is, hogy az új telepek egy része nem bővíti a termelést, mert csupán felváltotta a korszerűtlen, elavult épületeket. A jövőben éppen ezért a hitelkérelmek elbírálásánál azt is fokozottabban figyelembe veszik, hogy az új telepek bővítsék a termelést. Számítások alapján megyénkben az új telepek következtében mintegy ötödével növekszik az állatállomány. Valószínű azonban, hogy a telepek száma az elkövetkezendő években la növekedik, » így az állomány fejlődése la tovább tart Ez mindenképpen jelentős eredmény. Különösen akkor, ha azt la figyelembe vesszük, hogy az új. Intenzív fajták a hagyományos fajtáknál nagyobb eredményekkel biztatnak • az is tény, hogy az Iparszerű termelés lehetőségei sincsenek még korántsem kihasználva. As országos és a megyei összkép Is biztató — távlatban. Nagy gond azonban ma még, hogy az állatállomány jelentős része a háztájiban van a a háztáji termelők egyre Inkább Idegenkednek a sertés- vagy marh&hizlá- lástól. Több esetben problémát okoz az Is, hogy a szakosított telepek nem készülnek el határidőre, elhúzódik az építkezés. Ez nagyon hátrányos, hiszen a telepeknél nem csupán az építkezés Jelent feladatot, hanem a férőhelyek benépesítése Is. S mivel nem gépekről, hanem állatokról van szó, ez rendkívül bonyolult munka * a késések itt többszörös hátrányt jelentenek. A negatív Jelenségek sfle- nére biztató az, hogy as állattenyésztés elindult az intenzívebb fejlődés útján, s külön öröm az, hogy megyénk sem marad el i Kapusi Levente HAT ASZTA NY A* Mein ív István — Eger — felvétele T pen# íj SÚGOK VALAMIT... .ü í: Pdüi Antal — Eger — felvétele I pont Fegyverrel Turkesztánban A hetvennégy év nem kímélte, az évtizedek gondjai barázdákkal pásztázták hajdani ifjú homlokát, megtörték egykor szálfaegyenes termetét. Ülünk az új lakás csepp konyhájában, kinn november eleji szelek birkóznak a koronátlan fákkal. A soha vissza nem hozható fiatalság miatti melankóliát kutatom Huczka András tekintetében. Mindhiába. A hajdani turkesztáni vöröskatona beszél, kutat emlékezetében egy-egy rég felidézett emlékfonal után; múltba kalandozó tekintetében életerőt sugárzó fények villannak. Hallgatói nemcsak most, mindig akadnak; szomszédok, ismerősök a hatvani Kiss Ernő utcából.,. Menni kellett A frontra százezrekkel masírozott, akkor, amikor már sokan sejtették: a Monarchia agonizál. Tizennyolc éves volt, zsellérgyerek, számára a világ csak parancsszavakból, tilalomfákból állott, a tudományok teteje az írás—olva- ; sás. Egy volt a sok százezer í egyútölteléknek szánt fiatal ! életből. A szűkre mért ke- : nyeret természetesnek tartot- i többről legfeljebb csak álmodott. A félelem nagy úr, ha feltétlen reflexként kapta örökségbe valaki a jobbágyősöktől. A parancs, parancs, menni kellett A Huczka családból három fiú került a frontra András agyában egy gondolat motoszkált; „Legalább enni többet adnak”. S még valamiben hitt: „Majd csak megmaradok’’. 1921. Üjra Itthon, a családi körben, ismerősök között És másnap az egyik nagygazda már üzent: „Jöhetsz dolgozni”, A messze földeket járt ifjúként emberré érett vöröskatona már a felhívást is parancsnak vette, napok múlva Jelntkezett csak. Egyszer Jókedvűen ballagott haza Kalapja mellé piros szegfűt tűzött, amolyan csak&zértia Indulattól sarkallva. Csendőrőrjárattal találkozott, ráripakodtak: „Le azzal a vörös virággal”. Valamit magyarázott nekik, s ment tovább, mintha mi sem történt volna. Később villant emlékezetébe: — Kiszállt belőlem a félelem ... Ott Turkesztánban.. Négy harcos év új emberré formálta: ügyessé, keménnyé, karakánná. A csendőrök hetyke darutolla eszébe sem juttatta a riadt t tekintetű, parancsszóra masírozó katonát aki 6 volt öt évvel ezelőtt.., Jobbat a réginél Fogolyként először a murmanszki kikötőben dolgozott. Munkával, nélkülözésekkel teltek a napok, később súlyos betegséget kapott a sorstól ráadásnak. Ahogy felgyógyult, társaival együtt Turkesztánba vezényelték. A közben kitört forradalomról mit sem hallott: dolgozott civilként Csak azt vett* észre, hogy emberibben bánnak vele. „Gazdái” egyszer azt la felajánlották, hogy pénzt adnak neki; szökjön meg. A bizsergető gondolattól szinte megszédült Aztán társai felvilágosították: hiába kísérletezik, a több ezer kilométeres út során úgyis elfogják. így hát maradt, s csak később jött rá, hogy munkáltató ural csak „jó pontot” akartak szerezni maguknak az új rend előtt, ök már érezték, fordulóban orosz földön a világ. Hu ' a And. mit sem sejtett. Ékszer hi vatták a lágerbe. Ott volt minden fogoly. Rövid beszédet hallgattak, a lényege teljesen új- azerűen hangzott: — Üjat teremtünk, megdönt jük 02 urak, az emir hatalmát. A kisemberek államát teremtjük meg. Többé nem vagytok foglyok, aki akar, beléphet a Vörös Hadseregbe. így kezdődött..: Jómód és szabad szerelem ? — Akkor én ebből semmit) sem értettem, a most, Jó öt«! ven év után sem szeretnérj másként mutatni magam. El sem tudtam képzelni olyan világot, ahol nem az urak parancsolnak. Bennem az otthon emlékei, a szülők tanítása, a nadrágosok tisztelete élt. Megvallom, a legszívesebben hazajöttem volrvi, csakhogy erre nem volt lehetőség. így majdhogy véletlen lettem vöröskatora. Különösen meglepett, hogy re - tegve tiszteli hadnagyunk is beállt. K ésőbb kezdtem tisztábban látni. Az sem ment olyan egyszerűen, nem volt szervezett felvilágosító és propagandamunka, Turkesz- tán messze volt Moszkvától. Először — t ezt most is megvallom — a torz eszmékkel ismerkedtem meg. Orosz ismerősök magyarázták, hogy az új rend jómódot és szabad szerelmet ígér. Nem tudtam én, hogy ez anarchizmus, a nagyobb falat kenyér vonzott, éheztem eleget fogolyként. Jó egy év múltán — akkor már országrészeket szereztünk meg a szovjet hatalomnak — értettem meg, miért harcolunk. Pihenő Időnkben idősebb társaimmal vitáztunk: — Ns legyen többet te te Wolga... I — Na vigyenek többet paliancsszóra háborúba... — Legyen jussa mindenkinek a földhöz... — A forradalom nem jele t zűrzavart, szabadrablást, e, ölcstelenséget... — Erről beszélt Kun Béla is. aki otthonunkban akarta ír »teremteni a aéphatal- ir :t... Nem lehettek elégedetlen k velünk, nem parancs:- rr metéltünk. 1921. elejére a néphatalomé lett Turkesztán, Hotjy & harcok Kozoen jött a golyó, az nem zavart, abban hittem, hogy engem kikerül, nem talál. Tudom, önámítás volt, mégis így lett. ★ Ötvenhárom étr bosszú idő. A hatvani harcostársak közül már csak egy él. Jó fél évszázad alatt az emlékek is megfakulnak, ha nem frissítik őkel Diákok, honismereti szakköri tagok segítenek ebben Kun Béla egykori, oroszföldi katonájának. Érdekei ember, nem teoretikus, nem kinyilatkoztató tí- pua. Abban, amit tett, nem talál semmi különlegeset. Kemény Idők formálták emberré, szerény, elégedett egyéniséggé; bár a hivatalos méltatás szivéhez szólt, nem szereti a nyilvános szereplést Amit tett, rendkívüli: Tagja volt a történelemformáló névtelen regimentnek... Pécsi István 1970. a* vemhes t, aaaaafeaö
