Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

Er*Jrnfnyes St esztendő

Keres megye

mnnbásesztályának közérzete, élet* és munkakörülményei

Számok, adatok, vallomások

A MBGtia PAKT-VÉGRK- HAJTÖBIZOTTSÄG javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége — a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatósága, az Országos Takarékpénztár megyei fiókja, a megyei népi ellenőrzési bizottság, a Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága, valamint a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának megyei Igazgatósága bevonásával — széles körű vizsgálatot végzett a megye munkásosztálya politikai, gazdasági, . kulturált* és szociális ellátottságának helyzetéről.

A vizsgálatot összegző Jelentést november 4-én közös ülésen tárgyalta meg, illetve fogadta el Heve* megye Tanácsa és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége. A széles körű, alapos felmérés kereszt- metszetét adja a megye munkásosztályának élet- és munkakörülményeiről. Számba veszi az eredményeket, éa őszintén szól a gondokról, a hiányosságokról is.

Az összfoglalkoztatottalt száma megyénkben eléri a 171 ezret. A munkaerőforrásként figyelembe vehető népességnek mintegy 83 százaléka dolgozik.

S MIT MUTAT A MUNKÁSOK szakmai, képzettségi mérlege? Vegyes a kép. Az iparban mérhető a változás, de ami a női munkaerőt é* az építőipart illeti, bőven van mit pótolni. Egyértelmű az a megfogalmazás is: a szakmunkásképzés megyénkben , messze elmaradt az igényektől. A felmérés adatain kívül ezt bizonyltja az üzemek termelési és termelékenységi színvonala is. Az előrelépést, a változtatást nemcsak az egyre növekvő feladatok, hanem az idő, a kor la sürgeti.

VALAMENNYIEN RÉSZE- SEI, SZEMTANÚI VAGYUNK : a felszabadulás után a munkások százai, ezrei kerültek fontos politikai, gazdasági beosztásba. Ez az

áramlás ma is tart. Ezt bizonyítja, hogy a különböző szintű tanácsok választott szerveiben tevékenykedő 3700 tanácstag közül 730 fizikai munkás. Magas a munkásból lett vezetők aránya is a különböző testületekben.' A

szakszervezetek 12253 választott tisztségviselőjének több

mint 60 százaléka munkás. A népi ellenőrzés munkájában 143, a bíróságok munkájában pedig 239 munkás vesz részt rendszeresen. A munkás származású vezetők többségének politikai szilárdsága, meggyőződése párosul az eszmei, politikai tisztánlátással, a szakmai hozzáértéssel és a vezetőkészséggel is.

A tények tehát azt bizonyítják: a munkásosztály

megfelelő súllyal képviselteti magát az államhatalom gyakorlásában, a társadalmi szervek vezetésében, munkájában.

A gazdasági mechanizmus

bevezetése nemcsak lehetővé, de szükségessé is tette, hogy a gazdasági egységek, az üzemek, a vállalatok dolgozói az eddiginél is aktívabban vegyenek részt a vállalati célkitűzések meghatározásában, a tervek elkészítésében, a munkával elért anyagi, erkölcsi javak elosztásában.

8 MINDEZ HOGYAN JELENTKEZIK A GYAKORLATBAN, a mindennapos életben?

Sajnos, nemcsak a pozitív, hanem a negatív példatár la vastag. Mert bővült, szélesedett ugvan a szocialista, az

üzemi demokrácia, de még ma sem kevés azoknak a

munkahelyeknek a száma, ahol „restül hallanak” a vezetők, a a munkások véleményére későn érkezik válasz. Pedig ahogyan a megyei pártértekezleten Is többen hangsúlyozták: a korszerű

vezetés elválaszthatatlan a munkások véleményétől, a kisebb-nagyobb szocialista kollektívák ötleteinek, javaslatainak kikérésétől. A termelési, a szocialista brigádvezetők tanácskozásai kiapadhatatlan forrásai az ötleteknek, a javaslatoknak. Csak éppen a kivitelezéssel van gyakran baj. Nagyon sok üzem dolgozói nem Ismerik a távlati terveket, a célkitűzéseket és a nyereségprémiumot kaphatók névsorából is — két-három vállalat kivételével — kimaradtak a munkások.

A VIZSGALAT SORÁN

1800 dolgozótól — 1000 férfi, 800 nő — kértek különböző kérdésekre választ. Többek között: eléged ■•tt-e a jelenlegi bérezésével? A megkérdezett nők 35, a férfiak 65 százaléka nemmel válaszolt. A megkérdezettek többsége autóbusszal közlekedik munkahelyére és több mint 10 százaléka nem torija kielégítőnek a Jelenlegi közlekedési viszonyokat, 13 százalék nem elégedett az üzemorvosi munkával, a szakrendelésekkel, 10 százalék a kórházi ellátással. A nagy többség lakóhelyén. szerzi be áruszükségleteit, az árakat nagyon sokan magasnak tartják, és a választékkal mii elégedettek.

SZERVEZETT SZAKMAI OKTATÄSRAN a nők 19. a férfiak 26, politikai oktatásban a nők 44, a férfiak 48 százaléka vesz részt. A megkérdezettek többsége szerint a vállalati munkaügyi döntőbizottságok a dolgozók érdekelt védik, de alig vannak kevesebben akik szerint a döntőbizottságok a vállalatok ■ érdekeit képviselik. A dolgozók többség* nem ismeri vállalatának terveit, elképzeléseit. S szomorú tényként kell tudomásul venni, hogy a vezetők nem foglalkoznak eléggé a dolgozók családi, s egyéb problémáival sem. A megkérdezett 1800 dolgozó 231 esetben bírálta vezetőit, a bírálatoknak azonban csak 30 százaléka Járt eredménynyel. A szakszervezetek ösz- szetételét, munkáját — főleg a nők — általában Jónak ítélik. Érdemes elgondolkozni a válaszokon.

A VIZSGALAT szerint

a megye lakosságának pénzjövedelme 1960-ban 2 milliárd 300 millió forint volt,

1970-re ez a szám várhatóan 4 milliárd 692 millió forintra nő. A munkás és az alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme, az országos növekedést is meghaladó mértékben, nem kevesebb, mint 25 —28 százalékkal emelkedett az elmúlt években.

Egyre kevesebb munkáscsalád él rossz, egészségtelen lakásban, egyre több idő, s alkalom nyílik a pihenésre, a tanulásra, a szórakozásra. Gyorsították a fejlődést a kereskedelem, a különböző szolgáltatások eredményei Is.

Az üzemek, a vállalatok milliókat költöttek a munkahelyek korszerűsítésére, a biztonságos munkavégzésre;,' balesetmegelőzésre, a dolgosók egészségvédelmére. A gépesítés, a technika színvonalának növelése, könnyebbé, biztonságosabbá tette munkát S bővültek az üzemek, a vállalatok szociális, kulturális, egészségügyi szol

I» ----------A

MI AZONBAN AZ EDDIGINÉL IS NAGYOBB FIGYELMET, törődést érdemel: több óvódéra, bölcsődére lenne szükség. Sokan órákat utaznak, aipíg eljutnak munkahelyükre. Az anyagi, az erkölcsi megbecsülés alapja sem mindig a munka. Nagyon sok tehetséges munkásgyerek kallódik el. Egy szám pedig legyen figyelmeztető: az üzemi dolgozóknak nem kevesebb, mint 45 százaléka nem rendelkezik nyolc általános Iskolai végzettséggel. Ráadásul az utóbbi években jelentősen csökkent az általános Iskolába beiratkozott dolgozók száma. Az élet, a feladatok sürgetik a változtatást •

AZ ELMONDOTT SZAMOK, VÉLEMÉNYEK a harmadik ötéves terv időszaka alatt végzett munka eredményei, gondjai, hiányosságai. Ahogyan a jelentés, s a két tanács együttes ülésén is megfogalmazták: a harmadik ötéves terv életszínvonalpolitikai céljait alapjaiban teljesítettük, megyénk társadalmi rétegeinek a tervezettnél is nagyobb ütemben nőtt a jövedelme, javultak az élet- és munkakörülményei. Az eredmények mellett azonban gond, probléma Is van bőven. A fogyatékosságok, az ellentmondások megszüntetése ugyanúgy társadalmi ügy, mint a munka, a gazdálkodás, a termelés, céljaink, feladataink megvalósítása. S tehetjük annál U határozottabban, célratörőbben, bátrabban, mert a* eredményeinken kívül valamennyien ismerjük a negyedik ötéves terv gazdasági, politikai céljait, feladatait, s ezek a közös munkánkon múlik, hogy mit, mennyit s hogyan valósítjuk meg.

Koós József

P

iros doboz, benne vörös bársony arany színű kitüntetés, cirill felírással. „Harci Érdemekért Érdemérem” a pontos magyar fordítása. A tulajdonosa, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségétől kapta: Balogh Ferenc egri, Kossuth Lajos u. 7. szám alatti lakos. Boldogan és nem kis büszkeséggel mutatja a szép kitüntetést, amely a „Tanácsköztársaság! Emlékérem” és a „Társadalmi Munkáért” kitüntető jelvény mellett fémjelzi egy ember életének küzdelmeit, szenvedéseit a jobb létért. A Szovjetunióban a polgárháború éveiben kifejtett hősi magatartásáért, bátor hadicselekményeiért, a fehérek elleni harcáért kapta ezt a magas kitüntetést legutóbb, amelyet a megyei pártbizottságon megrendezett ünnepségen nyújtottak át neki és néhány társának. A most 76 éves Balogh Ferenc a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő polgárháborúban mint vöröskatona harcolt a bolsevikok oldalán a szovjet proletárdiktatúra megvédéséért

E

rről, a kitüntetés történetéről, a több mint háromnegyed évszázadot, megélt ember múltjáról beszélgetünk az internacionalista harcos otthonában.

— Rendezgettem, írogattam már életem történetét — mondja nagy komolysággal —, hogy szolgáljon tanulságul családomnak, meg mindenkinek, aki elolvassa. Szenvedésekkel, buktatókkal sűrűn telerakott út az életem, amely a helytállásért hosszú büntetést kapott, . s végül majdnem a feledés homályába merült. De elvtársaim emlékeztek rám, ennek jutalma ez a szép szovjet kitüntetés.

S hogy szavát Igazolja, vastag kötésű, régi vonalzá- sú füzetet vesz elő, amelynek lapjait gém Íráshoz *zoIgy köszönti az ünnepet az újjászületett penyigri Kossuth ntca, ahol az ÉVM Hevés na* gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói teljesítették megbízásaikat.

(Foto: Szendrővári Gy.j

Építőink Szatmáriján

Mátészalka, Méhtelek, Penyige: három, sokat emlegetett szatmári település. Neveik a pusztító tavaszi árvízzel folytak egybe, s frissebb emlékeink közé megyei építőinktől kerültek. Remélhető azonban, hogy a károkat, a romokat és az újjárteremtés nehéz idejét hamarosan elfelejtjük, a Számos-közben csak dolgozóink jó híre marad. s a messzi vidék további gyarapodásáról, a visszatért élet sok-sok csodájáról hallat.

Korábban beszámoltunk lapunkban arról, hogy a megtépázott terület sebeinek hegesztéséhez szinte az elsők között érkeztek megyénk vállalatai, ktsz-ei. A tanácsi építő Mátészalkán, a gyöngyösi vállalat Penyigén, több szövetkezetünk pedig Méhteleken kért és kapott jelentős feladatot. Időnként más újságokban Is olvashattunk igyekezeteikről, a rádióban beszéltek róluk elismeréssel és a tv villantott elénk néhány képet műszakjaikróL

Aztán eljutottunk odáig, hogy talpra álltak, tető alá kerültek az első házak, „küldötteink” eleget tettek a mátészalkai megbízásnak — ígéretükhöz híven mind a negyven családnak kész már az otthona —, s kedves értesítést kaptunk a városból: megyeszékhelyünk történelmi hagyományaira az egriekre emlékezve Dobóról nevezték el a friss épületekkel szegett utcát. Az utcát, amelytől a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat emberei —

kongresszusi munkaversenyük eredményeként — november 15. helyett már a hónap elején elbúcsúzhattak.

Közben elköszönt már a tájtól szövetkezeteink nagy része Is, s a novemberi forradalmi ünnep előestéje úgyszólván a fináléja volt munkájuknak: az egriek,

egercsehiek, lőrinciek, hevesiek, gyöngyösiek, tárnámé- raiak, pétervásáriak befejezték az elvállalt 24 családi ház kivitelezését.

Mintegy betetőzésül — a tárca 20 cége közül kilencedikként — végzett az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat is, amely egyébként „szűkebb hazánkból” a legnagyobb megbízást kapta. Dolgozóinak keze nyomán újjászületett a penyigei Kossuth utca, 93 vadonatúj és hét felújított házzal gazdagodott a kis község.

A hivatalos avatóünnepség — amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából rendeztek — az egész falu örömünnepe volt Már kora reggel lábon volt lakóinak apraja nagyja, takrították a törmelékeket, hordták az építőanyag-kupacokat seperték az úttestet, hogy Pe- nyige tiszta köntösben köszönthesse az eseményt, az erre érkezett vendégeket — közöttük Szabolcs-Szatmár megye vezető testületéinek képviselőit, a kivitelezőket az átadásnál megjelent Heves megyeieket

Legalább fél ezren szorongtak a felvonulási épületben, ahol Réz János, az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a házak műszaki átadás-átvételéről készített jegyzőkönyvek átnyújtásával jelképesen befejezetté nyilvánította a vállalkozást, az összesen 15,1 millió forintos munkát A jelenlevő falubeliek őszinte szívvel, meghatott hangon mondtak köszönetét a teljesítményért, hiszen a miniszteri megbízás szerint is november 10-ig mindössze szo- ba-konyhás lakhatósággal várták az épületeket, ám a vállalat valamennyi családi házat kompletten elkészített

A penyigei nagy esemény napján Nyíregyházán alkalmunk volt az újjáépítést irányító Tóth Kálmán miniszteri biztossal is találkoznunk. Jólesett tőle értesülnünk, hogy megyénk építőiről a legnagyobb megelégedés hangján beszélnek egész Szabolcs-Szatmárban: valamennyien várakozáson felül szerepeltek, jó minőségben oldották meg feladataikat

S hasonlóan örvendetes ▼olt hallani, hogy az árvís sújtotta vidéken általánosságban is megélénkült az Igyekezet, csupán az elmúlt héten 788 lakás vakolásával végeztek a kivitelezők. A november 10-ig kért 4150 ház mintegy 96—98 százaléka már a NOSZF évfordulója előtt beköltözhető volt, s az év végéig előreláthatóan 4750 épület lakói kerülnek tető alá.

(gyónt)

öijcmov védelmében - szemben a halállal

kott kéz rajzolta tele szabálytalan nagyságban hullámzó betűtengerrel...

— Ungváron, a mai Uzs- gorodon születtem, szegénycsaládból. Hatan voltunk testvérek, én voltam a sorrendben a legkisebb. 12 éves elmúltam, amikor anyám műasztalos inasnak adott egy jómódú mesterhez. Mindig éheztem. Akkor laktam csak jól, amikor egy hónapban egyszer kimenőt kaptam és elmentem férjnél levő nővéremhez, aki szeretett és jóllakatott. Nem is bírtam tovább egy évnél ezt az állapotot. Szerencsémre Budapestre költöztünk, ahol tovább dolgoztam, majd 1911- ben Budán, a Lánchídnál levő nyomdában helyezkedtem el, ahol elsajátítottam a nyomdász szakmát. 1913-ban egy véletlen folytán a Kereskedelmi Minisztériumba kerültem, kőnyomdásznak minősítettek és kineveztek műszaki altisztnek. Közben mint szakszervezeti tag 1912 óta eljártam a gyűlésekre, ahol Marx és Engels tanításairól hallgattam előadásokat.

A fiatal Balogh Ferenc

“ sem kerülhette el az

I. világháborút. 1914 októberében hívták be katonának. Azt mondták nekik, hogy az olaszországi frontra viszik őket, de mégis az orosz fron ton kötöttek ki. Munkácson borzalmas látvány fogadta őket. Értelmetlen harc folyt az urakért. A magyar bakák rohamoztak, vérüket hullaj- tották, a németek meg megszállták az elfoglalt településeket. Néhány csatában részt vett, még őrmesterré is előléptették, majd 1915 május

28-án, hajnalban orosz, fogságba került és részére befejeződött a világháború.

— Amikor meghallottuk, hogy kitört a forradalom Pé- tervárott, mi, hadifoglyok is éreztük, hogy nem sokáig raboskodunk már. Így is történt — emlékszik vissza. — 1918. májusában beálltam a Vörös Hadseregbe.

Balogh Ferenc kivette részét Uljanovnak, Lenin születési helyének védelmében és a Volga menti csatákban. Nemegyszer nézett farkasszemet a halállal, egy ízben pedig egészen közel állt hozzá. A fehér csehek fogságába esett 150 magyar társával együtt. Valamennyiüket halálra ítélték, és ki akarták végezni Már megkezdődött a szörnyű mészárlás, amikor Papp József vörös- katona egyéni bátorságával kiszabadította őket, igaz, közben megérkeztek a „fekete-tengeri” tengerészek is és elűzték a fehéreket. Ekkor megsebesült.

—. 1919. februárjában került kezembe egy vörös újság, amelyben az állt, hogy felbomlott az Osztrák—Magyar Monarchia hadserege, forradalmi hangulat alakult ki Magyarországon —■ magyarázza. — Elfogott a honvágy. Hazatértem, pedig útban volt már század parancsnoki kinevezésem .

I dehaza valóban forró * volt a légkör. Balogh Ferenc is bekapcsolódott a jobb életért való küzdelembe. Amikor pedig kikiáltották a Tanácsköztársaságot, beállt a tanácskormány hadseregébe és végigharcolta a dicső 133 -Lapot, J’alsőgyarország frontjain küzdött az ellenséggel század- parancsnok-helyettesl beosztásban. A Tanácsköztársaság leverése után neki sem volt maradása. A Horthy-kor- mány gyilkosságban való részvétellel vádolta, de hosz- szú huzavona után visszavonták a vádat és rendőrségi felügyelet alá került. Megpecsételődött a sorsa. Bárhol vállalt munkát, kidobták arnikor megtudták, hogy vöröskatona volt. Napszámból, idény- és alkalmi munkából tengette saját és családja életét. Tetézte a bánatát, hogy 1939-ben két gyermeke közül az egyik, kislánya meghalt. A sok szenvedés, a hányavetett sors, a fronton szerzett sebesülések majd a felszabadulás után végzett megfeszített munka kikezdte egészségét. Nyugdíjazása után orvosi javaslatra vidékre, Egerbe kültö zött 1965-ben. Itt hamar beilleszkedett *a kisváros életébe, újra megjött az életkedve. Egészsége is javult, önkéntes rendőr lett, társadalmi munkát vállalt a szak- szervezetben, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megbízásából pedig járja a megye üzleteit, piacait, ellenőriz, jelentést készít arró'. hol akarják a fogyasztókat becsapni, megkárosítani. Mint mondja, sajnos, gyakori ilyen munkája akad, most la Gyöngyösről érkezett haza, az egyik üzletben árdrágítást, a másikban pedig súlycsonkítást észlelt Erről kell még elkészíteni feljegyzéseit hogy a szabálysértés ne maradjon megtorlatlanul Lelkiismeretesen, fáradha.

itlanul, korát megtagad dolgozik, s munkáiéhoz további kitartást és jó egészséget kívánunk innen in

í Fazekas lstváa