Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

I Aurora '70 Tegnap folytatódott a szavalok versengése Megrongálták Picasso freskóját A Nizzától nem messze fekvő Vallauris városka kápolnáján ban őrzik Picassónak két nagyméretű freskóját, a Háború és béke allegóriáját. A világhírű freskót a napokban egy Svájc­ban élő spanyol festő összemázolta, A festék nagy részét csak különleges eljárással lehetett eltávolítani. A helyszínre érke­zett Picasso vállalta, hogy a szükséges javításokat maga végzi el (Telefoto — AP — MTI — KS) Csendes avatás 1/ •« rr I rr I w • rr , Kozmuvelodesi őrtorony a mátrafetői falvakban A középkori diákversekkel és a remek tánczenével fű­szerezett szerdai klubest fá­radalmait kipihenve, tegnap reggel irissen és jó hangulat­bari kezdúdött*meg a szovjet- orosz líra- és prózamondó fesztivál második elődöntője. A versengő fiatalok három csoportra osztva a Megyei Művelődési Központ termei­ben léptek ismét az előző nap után már szigorúnak is­méi! »úrik elé. A szakem­berekből álló bíráló bizottsá­got Keleti István, a KISZ Pinceszínházának igazgatója, Dévényi Róbert és Szívós József irodalmi színpadi ren­dezők vezették. A zsűri tag­jai között van Rab Zsuzsa műfordító és Járuló Adrienn előadóművésznő is. A fesztivál valamennyi versenyzője nagy izgalom­mal vágott neki az elődön­tőknek, ahol a szabadon vá­lasztott, valóban az irodalom gyöngyszermeit adták elő szép kiejtéssel, mély átérzés- sel. Közben & csendes folyosón egy' sárbogárdi kiskatona a fotel mélyére húzódva me­morizálta a választott vers sorait. Az egyik Heves me­gyei szavaló — a gyöngyös- patai Bernáth Magdolna — kezében az otthonról hozott műanyagcicával várta, hogy ■rákerüljön a sor; — Az első elődöntőn, a kötelező veressel 3 pontot si­került összeszednem. Ma töb­bet szeretnék elérni a két szabadon választott költe­mény előadásával. Jeszenyin­től a Lenin és Juhász Fe­renciül a Szarvasének című verset szavalom el — mond­ta, miközben kitartóan szo­rongatta az apró kabalacicát. Az első öt szavaló végzett. Kijöttek a teremből és az Aurora klub tánczenétől hangos helyiségében ültek le ■egy kicsit — pihenni. Közöt­tük a Dunaalmásról érkezett Tóth Erzsébet is. • — Jó ez a zene, megnyug­tatja az ■ embert — mondta, majd amikor az eredményei- , ről kérdeztem, így folytatta: — Tavaly Győrött 14 pontom volt; -ezzel jutottam be a döntőbe. Most még nem tu­dok sokat mondani, mert a másik választott verset még elkeli mondanom, s az ren­geteget segíthet. Ladányi Mi­hály Lenin című költeményét szavalom, s remélem, sikerül egy kicsit elhúzni vele. Ed- ,dig 12 pontom van, jó lenne még néhányat összeszedni... A fiatalok az eredményjel­ző tábla előtt gyülekeztek és az esélyeiket latolgatták: ki ' reménykedve, ki pedig le­mondóan szemlélte, szerzett Integrál (Péntek, 21.45) Az MSZMP Központi Bi­zottsága kiadta a X. kong­resszus irányelveit, és a töb­bi között felkérte a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségét is, hogy' vélemé-* nyezze azt. A műsor arról tá­jékoztat, hogy a tudományos Akadémia milyen véleményt képviselt az anyaggal kap­csolatosan, s a vitaműsorban a résztvevők beszámolnak a Központi , Bizottsághoz e tárgyban intézett levelük észrevételeiről, javaslatairól. A beszélgetésben részt vesz- nelj Erdei-Gríz Tibor, a Tu­dományos Akadémia elnöke, Erdei Ferenc főtitkár, köpe- czi Béla főtitkárhelyettes, va­lamint Csáki Frigyes és Or- lutay Gyula elnökségi tagok. Játék a kastélyban (Szombat, 20.05) A háromfelvonásos vígjá­ték közvetítése a Vígszínház pontjait. Aztán azzal szakad­tai? el a ■ tábla bűvkörétől, hogy „holnapra minden el­dől...!” Az egész napos versengés után tagnap este ismét egy könnyed, vidám hangulatú programra került sor. A há­rom csoport tagjai ugyanis baráti találkozón vettek részt, ahol rövid műsorral mutatkoztak be az AKÖV, a Dohánygyár és a Vörös Csil­lag Traktorgyár Egri gyár­egysége fiatal dolgozóinak. Ma délelőtt -elérkezett a fesztivál legjobban várt nap­ja, amikor eldől, hogy kik nyerik a rendező szervék ér­tékes jutalmait, díjait. előadásában, felvételről. Ma­gyarországon 1926-ban mu­tatták be a művet — Róma— Bécs—New York után —, amely, mint az író valameny- nyi műve, Molnár Ferenc fölényes színpadi biztonságá­ról, virtuóz megoldásokról tanúskodik s bővelkedik a frappáns fordulatokban. Ez a nyúlfarknyi ötletből kerekí­tett háromfelvonásos vígjáték is a káprázatosán szellemes dialógusok sorozata. Miről is van szó? Egy lehetetlen, helyzetről, amiről azonkívül, hogy lehetetlen, caak annyit tudunk az első percekben, hogy megoldhatatlan... S épp ez a szenzációs és szó­rakoztató a darabban, hogy Molnár Ferenc mégis meg­oldja, mint a bűvész, aki fö­lényes mosollyal húzza elő a többszörösen megvizsgált és üres cilinderből a nyuszit. Az olasz tengerparton egy kastélyban indul a cselek­mény, ahová befut a szerző­a népi építészet emlékeinek megőrzése A néprajztudomány, a mű­emlékvédelem és a-népi épí­tőművészet kiváló szakembe­reinek, az állami és társadal­mi szervezetek képviselőinek részvételével csütörtökön a Művelődésügyi Minisztérium­ban megalakult a Szabadtéri Múzeumok Országos Tanácsa. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára elnöki - meg­nyitójában hangsúlyozta; . a- tanácsra hárul az a feladat, hogy segítse, támogassa a magyar népi építészet emlé­keinek, értékeinek megőrzé­sét. Major Máté akadémikus a szentendrei szabadtéft nép­rajzi múzeum településtörté­neti, építészeti történeti és - néprajzi alapelveit ismertet­te. A szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum mintegy 80 hektáron terül majd el. A változatos, dombos és sík táj nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző, táj­egységek építményeit az ere- ' detihez hasonló, \agy azt megközelítő környezetben helyezzék el. hármas — éspedig váratla­nul —, Túrái és Gál, a szö­vegíróik, és Ádám, a kom­ponista. Éppen időben ér­keznek, hogy a komponista menyasszonyát félreérthetet­len helyzetben találják a ri- pacs-bonvivánnal, Almády- val. A második és harmadik felvonás e helyzet megoldási munkálataival telik el. A fő­szerepeket Ruttkai Eva, Pa­per Antal, Deák Sándor, So­mogy vári Rudolf és Ernyei Béla alakítják. Bartók: Concerto (Vasárnap, 20.50) A november 2-i, Erkel szín­házi hangverseny második részének közvetítése az Erkel' Színházból, felvételről. A bu­dapesti zenei hetek záróak­kordjaként került színre a Magyar Állami Hangverseny- zenekar előadásában az is­mert Bartók-mű, amelyet a két háború között emigrált világhírű Doráti Antal diri­gál. A mátratetői három tele­pülés — Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátra- szentlászló — 'csendben ün­nepel; tanácsrendszerünk 20. évfordulója alkalmából mo­dem, korszerű művelődési . otthont kaptak. A mű­velődési otthon — a Mátra közművelődési magaslati őr­tornya — 2,5 millió forintos költséggel épült. Az új intéz­mény közös társadalmi ösz- szefogás eredményeként jött létre, s mindenekelőtt az év­százados elzártságból való kiemelkedésnek eleven, szép példája. A Mátraszentimrei Községi Tanács évek óta tar­talékolta a községfejlesztésre szánt forintokat, mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy az építéshez hozzáfog­janak, ám jelentkeztek a kü­lönböző szervek és felaján­lották segítségüket, anyagi támogatásukat. A Heves me­gyei Moziüzemi Vállalat pél­dául 350 000 Ft-ot adott a művelődési otthon létesítésé­hez, a megyei könyvtár 100 000 Ft értékű „felszaba­dulási könyvtárat” adomá­nyozott, de segített az ide­genforgalmi hivatal, és segí­tették az építkezést az itt la­kó emberek, akik községfej­lesztésre adott forintjaikon túl két kezük munkájával is hozzájárultak ahhoz, hogy művelődési otthonuk mielőbb készen álljon. Az avatóünnepségen dr. ,Géczy József, a Gyöngyösi Tanács vb-elnökhelyettese adta át az intézményt Za- kupszky László községi vb- elnöknek, a művelődési ott­hon igazgatójának, aki be­szédében köszönetét mondott mindazoknak a szerveknek akik segítették a kultúra őr­tornyának létrehozását. 'Az avatóünnepséget nagy­szabású kultúrműsor követ­te. Színpadra léptek Mátra- szentisván kultúrcsoportjai, a gályáiétól SZOT tánccso­port, s régi sikerrel szerepelt a mátraszentimrei népi együt­tes is. A műsort a diákének­kar programja zárta, amely­ben a mozgalmi és klasz- szikus számok mellett elő­adták a „Summáját írom Eger várának” c. kórusművet és a 200. éves Beethóven- evfordulóra emlékezve meg­szólaltatták a ÍX. szimfónia Örömódáját, , ...... V . Majd elmesélte, éppen egy virágkiállításra indult, de hát végül is ez a kiállítás lénye­gében nem érdekli, mivel birtokán, Lincolnshi re-ben nem kevesebb, mint hét ker­tész -dolgozik... Engedélyt kért viszont, hogy a hölgyet hazakísérhesse, Miss Meis- sonier ebbe bele is. egyezett. Amint hazaérkeztek, a férfi meghívta, vegyen részt egy ■kiránduláson, amelyet saját jachtján szándékozik tenni. Volt egy kikötése is: a miss toalettje ne maradjon el a többi meghívott hölgy öltö­zéke mögött. S hogy minden világos legyen, azonmód fel is sorolta, milyen ruhákat szerezzen be magának, sőt, mi több, tó is töltött egy 40 font sterlingre szótó csekket a lány nevére. Ami az éksze­reket iUeti, ezek se okozza­nak fejtörést Miss Meis- sonier-nak, azokról ő, a lord. majd gondoskodik. Magához is vette a miss egyik kar­óráját meg két. gyűrűjét, mint mondotta — „mérték”- nék A ..lord” távozása után OH1'' ■ Mrs«! nivr észrevet­te, hogy. nyoma veszett a má- íöt ig< Szaladt a bankba, beváltani a csek­ket, amelyről azonban — amint várható is volt — ki­derült, hogy hamis. A „lor­dot” attól kezdve többé nem látta, egészen a'faai napig — december 16-ig. Matt, — és a miss ebben nem kételke­dett — Adolphe Béck szemé­lyében felismerte a szélhá­most. Summa summáim: a vizs­gálat során huszonkét nő jé- lentkezett, akikéi a szélhá­mos !Tord” mind az előbb ismertetett módon szedett rá. Az állítólagos lord Salisbury- vel^ való szembesítésükre r rendőrség, az „azonosítás szemle” jégi és rossz mód • szerét alkalmazta. Találomra összeszedtek' tíz vagy tiaenfi' férfit, nem törődve azzal hogv a gyanúsított hasonlít rájuk, vagy sem. A legtöbb­ször épp úgy esett, hogy Beck volt köztük az egyetlen, aki bajuszt viselt, vagy v őszült, így hát érthető, hogy a nők többsége azonnal felfigyelt rá. ,,ö *az! — hangzott minden egyes alkalommal a válasz. — Ezer közül is ráismer­nék!” P-rék* viszont megeskü­dött. hogy soha életében fiem találkozott egyikükkel sem, hogy norvégjai rézbányája jövedelméből él, s Így semmi szüksége arra, hogy szélhá- moskodjék. December T8-án a rendőr­séget névtelen leveliben fi­gyelmeztették, hogy 1877-ben égy John Smith nevű férfit öt évi börtönre ítéltek éppen olyan szélhámosságok miatt, mint amilyeneket , Adolphe . Beck, alias lord Salisbury követett el. Ez a Smith 1881 április 14-én került ki a bör­tönből és azóta eltűnt. „Tel­jesen bizonyos — vonta le a következtetést a névtelen le­vélíró —, hogy nevezett Beck azonos Smith-szel, aki régi mesterségét folytatja!’’ A Scotland 'Yardon a régi iratokban rábukkantak an­nak a két rendőrfelügyelő­nek a nevére, akik Smith-t ’877-ben letaróztatták. Meg­állapították, hogy mindkettő életben van. Becket szembe­sítettük velük, s a két rend­őr úgy nyilatkozott, hogy Beok azonos azzal a Snúth- szel, akit annak idején ők füleltek le. Az persze senki­nek sem jutott eszébe, hogy •Smith letartóztatása óta ti­zenkilenc esztendő tóit el, s hogy a két rendőrfelügyelő azóta egyetlenegyszer sem látta 6tl Bedten §ötét két­ségbeesés lett úrrá. Sírva fa­kadt. Aztán kijelentette: ta­núkkal tudja igazolni, misze­rint 1877-ben nem Angliá­ban, hanem Dél-Ameri Icában tartózkodott, ahol üzleti ér­dekből két kerek, esztenlőt töltött. A nyomozók ekkor írás- szakértőhöz fordultak, hogy hasonlítsa össze Smith 1877- ből származó | írását Beck 1896-os kézírásával. És Cur- rin írásszakértő kijelentette: minkét írás egy és ugyan­azon személytől ered! Beck drámájának második felvo­nása során Waldock felügye­lő kijelentette, hogy kételke­dik a két személy — Smith és Beck azonosságában. Er­re felmentették -'az ügy ki­vizsgálása alól, helyébe pe­dig Forest főfelügyelő lépett. A per folyamán — ez a drá­ma harmadik felvonása — Gill ügyvéd, Beck védője en­gedélyt kért a bírótól, hogy néhány kérdést intézhessen Currirf grafológushoz, a vád­lott állítólagos 1877. írásával kapcsolatban. A bíró az en­gedélyt megtagadta. Ugyanis az angol törvények igen ha­tározott utasításokat tartal­maztak/valamely vádlott elő­zőleg elkövetett bűncselek­ményeire vonatkozóan: egv újabb peren nem lehetett kérdéseket feltenni valamely régi ítélet kapcsán, mert ez befolyásolhatta volna az es­küdteket ... A vád tanúiként megidézett kárvallottak ki­hallgatásaikor Ottilie Meis- sonier megjegyezte: „A szél­hámos jobb füle alatt kis forradást figyelte© meg. Most nem látszik.' ?Hiába kapaszkodott bele Gill ügy­véd ebbe a kijelentésbe, hiá­ba követelte szakértői véle­mények meghallgatását — a bíró figyelemre sem méltat­ta. Becket bűnösnek találták, és hét évi börtönbüntetésre ítélték. Adolphe Beok 1901. július 8-án hagyta el a börtönt. Megmaradt vagyonkáját arra költötte, hogy •bebizonyítsa ártatlanságát. Méig az 1877. évi periratok felülvizsgálását sem sikerült elérnie. így telt el csaknem három esztendő; 1904 áprilisának egyik nap­ján Adolphe Beck drámáját "újra műsorra tűzte az élet, ez a gyakran oly kíméletlen rendező. Április 15-én Becket ismét feltartóztatta egy nő az utcán: „Maga az,-aki elszed­te tőlem ékszereimet és pén­zemet!” — kiáltotta.' És a li- déronyomásos jelenet úgy folytatódott, mint az első al­kalommal. Felesleges lenne tehát részletekbe bocsátkoz­ni. Amikor 1904. június 27- én Beck ismét a bíróság előtt állt, öt no vádolta csalással. És az esküdtek még aznap bűnösnek is nyilvánították. Csakhogy Cranthan bírót, miután a vádlott beszédét meghallgatta, kétségek fog­ták el. (Itt megjegyezzük, hogy az 1896. évi per idején az angol törvények még nem tették lehetővé a vádlottak számára a szóbeli védeke­zést.) A bíró elnapolta az ítélethirdetést; Beckriek ez­úttal, hogy úgy mondjuk, sze­rencséje volt. ............. .... (Folytatjuk) 9

Next

/
Thumbnails
Contents