Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

KOSSUTH *.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Zenésjáték-részl. 9.11 Hallgassuk együtt! 10.05 Nyitnikék. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Fúvószene. 11.00 Zenekari muzsika. 12.25 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.50 Könyvszemle. 14.00 Róka Móka Bábszínháza. 14.25 lskolaráúió. 15.20 Magyar előadók. --­15.40 Holnap közvetítjük... 15.35 Kis magyar néprajz. 16.00 Húszas stúdió. 11.05 Sosztakovics: XIV. szimf. 18.00 Ünnepi beszédet mond Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. 18.20 Bartók-felvételek. 18.33 Népdalok. 19.25 Szovjet irodalmi est. 20.25 Tánczene. 20.58'Bartók világa. 22.15 Táncoljunk! ».10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Operarészletek, 8.50 Lassus-motetták. 9.00 válaszolunk hallgatóinknak! 9.15 Ezeregy délelőtt, 11,47 Thury Zoltán: Kati vesszőt fut. 12.00 Népdalok, 12.25’ Hegedűszólók. 13.03 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére — kettőtől — hatig ... 18.10 Móricz: A boldog ember. Rádióváltozat. 19.10 Vivaldi: A.négy évszaki 20.28 Áriák. 21.00 Láttuk, hallottuk. 21.20 Népi zene. 22.09 Mai szovjet szerzők műveiből. 23.15 Esti muzsika. MAGYAR 8.25 Kkola-tv. 17.23 Hírek. 17.30 A mai faluról. ' 18.10 Liszt: A-dúr zongora- verseny. 18.30 Szétosztható-» a Földgolyó? (Dok.-fiim.) 19.00 Cicavízió. 19.10 Ünnepi beszédet mond: Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. , 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Trenyov: Gimnazisták. <Tv-játé(k.) 20.50 Baráti országok táne­zeijéjéből. 21.35 Kedves verseim. 21.55 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 zosza. (Szovjet—lénnyel fi Lm.) 15.39 Kincses sziget. 17.00 Csehszlovákia—Szovjet­unió. Női kézilabda-mérk. j 19.00 és 22.30 Tv-hiradő. 20.15 Dalok Moszkvának. 20.45 Hárman a bűnügyi rendőr­ségtől. NDK tev-sorozat. 8. rész. A zsaroló. 21.15 A lövés. (Lengyel film.) \FTfh* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Veszedelmes szerep Színes, francia filmvígjáték. Fél 6 órakor Bűn és bűnhődés 1—II. (Dupla helyárak) Szinkronizált, szovjet film. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 6 és este fél 8 órákor Nem születünk katonának Szinkronizált, szovjet film. GYÖNGYÖSI PU$K!N: Szerelmi álmok 1—11. (Dupla helyárak) ' GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Emberi sors HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az emir kincse HEVES: Dzsamílla szerelme / FÜZESABONY.* Vágta a * völgyben • ./ #' &£ kJ* V Á SÁRA: M %smtrenen lány Szombathely új «’SgS "£“« III. ötéves terv időszaka alatt 9300 lakást építettek. Az épü­letek között elkészült Szombathely és egyben Dunántúl leg­magasabb épülete, a 15 emeletes toronyház, amelynek 14 szintjén 84 család talál otthonra, s az utolsó emeleten pedig panoráma-eszpresszót rendeznek be. (MTI-foto — Kovács Sándor felv. — KS) eljárással érünk el biztos eredményt. A kisfilmes gé­peknél inkább 0,6 gamma­érték, nagyfilmnél inkább 0,8 ajánlható. Kisebb fényességi viszo­nyokat mutató témáknál, pl. borús vagy ködös időben ké­szült tájfelvételeknél, előtér-» be lép az 1, vagy 1,2 gam­mára, tehát normálisra vagy keményre hívott/ negatív, míg reprodukciós felvételek­nél 1,2 gammán felüli ér­tékre is hívjuk negatívjain- kat. A lágy, -normál, kemény- negatív ugyanazzal a filmhí­vóval elérhető, kizárólag a hívási idő hosszabításával, míg az 1,2 gammánál kemé­nyebb negatív erőteljes pa­pírhívóval biztosítható. Nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom olvasóimnak, hogy kezdeti kísérletezgetés után állapodjanak meg vala­milyen filmhívóban. Vagy az itt ajánlott,: vagy a szak­könyvekben leírt filmhívók valamelyikében. A sikerte­lenség vagy gyenge ered­mény okát pedig ne az elő­hívóban, vagy a filmben ke­ressék. Használják mindig ugyanazt a filmet és ugyan­azt a filmhívót és csak a •film előhívásának idejét vál­toztassák. Hamarosan rá fog­nak jönni, hogy a filmhívás idejének helyes megválasztá­sával tértek rá a siker felé vezető útra. Ha ennek az út­nak útjelző táblája volna, egyetlen jelet kellene ráfes­teni: a görög gamma-betűt. Körmendi Károly Á gammaértékről elmondottak összegezése . . 0 A lágy negatív második előnyéről elmondottak kie­gészítésére még meg kell je­gyeznem a következőket. Bi­zonyos túlexpozíciót a nor­mál és kemény negatívok is elbírnak, de semmi esetre sem 20-szorosat, mint a lágy­ra híyottak. > A keményre hívott nega­tívnál 5-szörös túlexpozíció- / nál még nincs baj, mert a legutóbb említett 1:50 fény- terjedelmű napsütötte táj fé­nyességi viszonya 1:200-ra növekszik ugyan, de ezt az ■ ilyen negatív l:40-re csök­kenti. Pontosan annyira, amennyi a fotópapírok te­herbírása. Ennél nagyobb túlexpozíciót a keményre hí­vott negatív már nem bír el; menthetetlenül tónuscsorbu­lás következik be. Normál gammára hívott negatívoknál szó lehet erő­sebb túlexpozícióról is, de itt sincs megengedve olyan nagymértékű túlexpozíció, mint a lágyra hívott nega-. ' tívnál. összegezve a gammaérték- ről elmondottakat, nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy a 0,6—0,8^ gámmára hívott ne­gatív a* legcélravezetőbb. Ki­egyenlítő hívásnak nevezzük az .ilyen előhívást, mert mind a nagy fényellentéte­ket, mind a nagy exponálási hibákból származó torzuláso­kat kiegyenlíti. Az alulexpo- nálás esetét kivéve, ezzel az Menő maszek, hasznos maszek A maszek keveset dolgozik és sokat keres. A maszek élelmes. Ügyes, sőt, ügyeske­dő. Jó szimata . van. Nem szívbajos. Üzleti érzékkel megáldott. A semmiből is pénzt csinál. Ha divatról van szó: idejében fölébred. Ha vállalási időről: ígérget, hiteget. A maszek. így. De hát ki ez A Maszek? Buda­pest belvárosának néhány, manipulálástól sem vissza­riadó császára? A kisváros „jobb embereit” öltöztető szabó? Vagy éppen a picike falu fodrásza, aki havonta elhatározza: visszaadja az ipart? Mindegyikük maszek. A Maszek: sokféle maszek. Melyikük az igazi? Azaz a társadalomnak hasznot haj­tó, szükséges, létező igényt kielégítő? A harmadik- ötéves tervről szóló törvény „a meghatáro­zott keretek között működő magánkisipar” feladatává a lakosság javítási és szol­gáltatási igényeinek foko­zott kielégítését tette. A ne­gyedik ötéves tervről szóló törvény nem említi külön a magánkisipart, viszont ki­mondja: „Számottevő fejlő­dést kell elérni a lakosság szolgáltatási igényeinek ki­elégítésében; különösen a textiltisztítást, a lakáskar­bantartást, a személygépko­csi-javítást és karbantartást, a háztartási gépekkel kap­csolatos szolgáltatásokat kell nagymértékben fejleszteni”. Mindezek megválósításában a magánkisiparnák is nagy szerep jut. Tíz forintból 2,5 Hazánk az árujellegű szol­gáltatások színvonalát te­kintve összehasonlításban a gyengén ellátott országok közé tartozik. Ennek ellené­re minden kiadott tíz fo­rintból 2,5 forint valamilyen szolgáltatás ellenértéke. A szolgáltatásokra fordított ki­adások nagyobb ütemben emelkednek évek óta, mint a fogyasztás egésze. 19§0 és 1969 között az ipari javító szolgáltatások mennyisége 40 százalékkal növekedett. A szolgáltatások értéke megha­ladta a hatmilliárd forintot, s egy főre számítva 550 fo­rintot tesz ki, országos átlag­ban. Mert a fővárosban 1200, vidéken — négyszáz fo­rint ... Mi köze mindennek a ma­• székhez? Az, hogy a szol­gáltatások különböző terüle­tein a magánszektor részese­dése tíztől 95 százalékig ter­jed... A maszek tehát — ha tetszik, ha nem — tényező mindennapi életünkben. Nem is akármilyen. Mi len­ne például az építőkkel, ha hirtelen eltűnne a 18 ezer építőipari mester, s 10 ezer alkalmazottjuk? A maszek tehát kell. Igény van rá. Ami viszont nem menlevél arra, hogy a maszek bármit csinálhat. Az arányokat meg kell találni. Munkavállalás­ban, tevékenységi területben éppúgy, mint — jövedelem­ben! Arányok. 1948-ban 169 300 kisiparos tevékenyekedett hazánkban. Alkalmazottjaik száma 162 ezerre rúgott. A megkülönböztetés nélküli ‘és az ésszerűséget gyakran mel­lőző intézkedések következ­tében számuk 1953-ra 47 ezerre csökkent. Mélypont volt ■ ez. Nemcsak a masze­kok számát tekintve, hanem a kielégítetlenül hagyott igé­nyek mennyiségét nézve is. 1970. elején a 82 ezer magán- kisiparos, s 18 ezer építő­mester szerepelt a nyilván­tartásban, a maszekok száma tehát kerek százezret tett ki. Alkalmazottjaik, az ipari ta­nulókat is beleértve, 41 ez­ren voltak. A múlt évben 11 909 iparjogosítván'yt adtak ki. Hétezret meg vissza. A maszekok. Akik esetleg még a levesre valót sem tudták megkeresni. Mert ilyen is van. Hol az aranybánya? Egy biztos: nem a közsé­gekben. Legalábbis ezt iga­zolja, hogy évente a falusi településeken szűnik meg a legtöbb műhely. így azután a tíz legfontosabb szakmát tekintve az ország kétezer (!) községe számítódik az el­látatlanok közé! Mert igaz: néhány fővárosi eszpresszó törzsasztalánál nagy üzlete­ket kötnek a maszek címszó mögé búvó kúfárok. Ám az is igaz: sok területen két- három faluval odébb találni csak borbélyt, cipészt... 1961—1965. között 37 852 ipar jogosítványt adtak visz- sza, s 24 013-at váltottak ki. A kelleténél nagyobb a hul­lámzás a magánszektor lét­számában, s néhány szakma . — így például a mértékes szabóság, ahol a magánszek­tor aránya 70 százalék — halódik. Űzői ma már több­nyire öregek, s nincs után­pótlás. Ha már a szakmák­nál tartunk: a maszekok legnépesebb tábora a textil- ruházati iparban — kötéstől a tisztításig — található. 12 ezren űzik ezt az ipart. Van ezer órás, 7,5 ezer bőr, szőr­me és cipőiparos, 650 gép­kocsijavító, 250 késes, 93 ta­kács, 300 cukrász, 550 pék, 120 kútásó, 3000 szobafestő, 4850 fodrász, 4200 aszta­los... A felsorolás megmu­tatja: sok területen a ma­gánszektor nélkül napok alatt súlyos helyzet állna elő. így is nehézkes a javí­tás, hát még nélkülük mi­lyen lenne?! Azaz: a tisztes magánkisiparos támogatás­ra, fejlesztésére érdemes. Nem kisebb fórum, mint a Minisztertanács mondta ezt ki, a lakosság , részére vég­zett javítások, szolgáltatások n . r "/v' Egerben: péntek délután 2 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet pénte­ken 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap déle’őtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától -17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Te­lefon: 17-74). Rendelési időn kí­vül az általános orvosi ügyele­tén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hét­főn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: pénteken 14 órá­tól hétiö reggel 7 óráig; Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. Telefon: *17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig, a skin utcában, (Trelefön: 16-36, '»-44). Hatvanban: pénteken 12 órától hétfő reggel 7 óráig, a rendelő- mtézeben, {Telefon: 10-04). Ren­ames gyermekek részére uu Rean Bikcsentajev: A pedagógia buktatói Akkor kezdődött az egész, mikor a fiam iskolába kez­dett járni. Ahogy hazajött, kijelentette: — Apu! Azt mondta a ta­nító néni, hogy a holmijain­kat rendesen össze kell rak­ni, nem csak úgy szétdobál­ni. Feltűnés nélkül kivittem a cipőmet az előszobába, a he­lyére tettem a 'kalapomat, és beakasztottam a szekrénybe az öltönyömet. Másnap a gyerek megint nyilatkozott: — Tudod-e, apu, hogy a dohányzás ártalmas. A do­hányosok hamarább halnak meg, mint akik nem Cigaret­táznak. — Az iskolában hallottad? — Igen — felelte, a fiam. Azóta nem dohányzom ott­hon. Szombaton vendégeink voltak, ám a fiam nem za­vartatta magát: — Apu, hát nem tudod, hogy inni is veszélyes? A bűntettek ötven százalékát ittas állap: !b:n követik el. A vend Igék sietősen eltá­voztak; én meg azon kaptam magam, hogy félni kezdek első osztályos csemetémtől. Hétfőn reggel véletlenül meghallottam, ahogy a ne­jem kioktatta a gyereket: — Ma ne felejtsd el meg­említeni a házi munkát. A férfinak mindenben segííe-' nie kell otthon. — Remélem, rám ez nem vonatkozik? — mondta a fiam. — De bizony rád is — vá­laszolta határozottan az any­ja. ...Több megjegyzést ezután már nem hallottam a fiam­tól. Fordította: , gahemszky László fejlesztéséről szóló 1038/196#. számú határozatában. Létszám plusz technika A javítás, szolgáltatás: létszámot igényel. A fodrász, bár villanygéppel dolgozik, csak meghatározott idő alatt tud végezni „egy fejjel”. Termelékenysége korlátok közé szorított. Hasonló a helyzet sok más területen is. Érthető tehát, ha világ­szerte a fejlett országokban a szolgáltatásokban dolgozók létszáma kétszer olyan gyor­san nő, mint az iparban fog­lalkoztatottaké. Hazánkban a munkaerőhelyzet olyan, hogy a létszám és a techni­ka együttes fejlesztése hoz­hatja csak magával az igé­nyek jobb kielégítését. A magánszektorban is. Fontos, hogy ott is? Igen. 1969-ben 5,6 milliárd érté­kű szolgáltató munkából a magánszektor 2,8 milliárddal részesedett! Mivel a kimon­dott magánkisipari áruter­melés csupán 262 millió fo­rint volt, az összeg túlnyomó része a javításra, szolgálta­tásra jutott. Több területen, így például az elektromos háztartási gépek javításában, a faipari, a textilruházati, a bőr-, szőrme és cipőipari szolgáltatásokban a magán-| szektor 60—95 százalékában uralja a piacot. Ami azért elgondolkoztató. Mármint az, hogy valóban nem lenne üz­let. betörni e területekre a kisipari szövetkezeteknek, a tanácsi iparnak? Mert — nem véletlen! — éppen a konkurrencia hiánya miatt itt emelkedtek leginkább a maszek szabta árak...] Nemcsak a kiskaput... Árak. Valóban: gyakran megtörténik, hogy sokat kér a maszek. .Igaz, legalább vál­lalja a munkát. Sokat kér, tehát — sokat keres. A ma­gánszektorban dolgozók 87 százalékának havi adózott jövedelme 3000 forint alatt van. Mindössze nyolcezer olyan maszek él az ország­ban, akinek havi, bevallott jövedelme 4—14 ezer forint között mozog. Persze, a be­vallott és a tényleges jöve­delem között olykor van kü­lönbség. A múlt évben ezer esetben folytatott eljárást a Kisiparosok Országos Szö­vetsége különböző visszássá­gok miatt kisiparosok ellen. Ez a teljes maszek tábor egy százaléka. Nem riasztó arány. Ám a nagyobb szigorúság jogos kívánalom, Inert az adóbevallások, az üzleti könyvek, a „kettős könyvelé­sek” hagynak kiskapukat is. S nemcsak e kiskapukat kell becsukni. Olykor azokat is, akik e kiskapukon át közle­kednek... Ez a tisztessége­sen, hasznosan munkálkodó kisiparosok érdeke is. Azoké. akik igaztalanul viselik a maszekhoz fűződő általáno­sítások ódiumát. A szigor, a jő értelmű szabályozottsággal párosuló támogatás elősegítheti, hogy az 1975-lg 31 százalékos ipa­ri szolgáltatásnövelésben a magánszektor is súlyához mérten részesedjék. Ehhez az kell, hogy javuljon az anyagellátás, a tanácsok ad­janak segítséget az üzlethe­lyiségek létesítésében, az ipar, a külkereskedelem gondoljon a gyártásnál, 'be­szerzésnél a kisiparban hasz­nálatos gépekre is. Az, hogy *a községekben újonnan le­települt kisiparos nemcsak kétévi adómentességet, vagy adókedvezményt élvezzen, hanem — munkájával kiér­demelt arányban — anyagi, erkölcsi megbecsülést is. Azaz: a néhány tucat, vagy száz menő körmére kell koppintani. A többit pedig ésszerűen támogatni. Mészáros Ottó 1310, wvvaüstar 8„ péntek

Next

/
Thumbnails
Contents