Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
(Folytatás az l. oldalról) igazságosabban, elveinknek megfelelőbben kell elosztanunk. Arra kell törekednünk, hogy már az elképzelések kidolgozásakor ismerjük meg a rétegek helyzetét, hogy ki tudjuk küszöbölni a nem várt, vagy nem kívánatos hatásokat. Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem tették teljesein magukévá a bérek, a jövedelmek, munka szerinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még mindig szimpatikusabb az egyenlősdi, bármilyen igazságtalan is az. Hatásosabban kell fellépnünk az egyenlősdi ellen, az igazságos differenciálás védelmében. Az is befolyásolja a szocialista elosztást, hogy ösztönzési rendszerünk zömében csak a kollektívát ösztönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hiányt pótolnunk kell, mert az anyagi ösztönzés csak akikor fogja igazán szolgálni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az egyénekre is. Ugyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az árpolitika. A szakszervezetek támogatják az értékarányos árrendszer kialakítását. Ugyanakkor' ismét hangsúlyozzuk: megvalósítását nagyon gondosan kell előkészíteni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az értékarányos árrendszer kialakítása kompenzációs lehetőségeink függvénye, ezért is csak hosszabb idő alatt valósítható meg. A tervezett áremelkedéseknél meg kell találnunk a dolgozók, tehát a társadalom érdekeit nem sértő ellentételezést. Ugyanakkor államunknak a lehető legerélyesebben. hatósági eszközökkel, anyagi ösztönzőkkel, a termelés szerkezetének további változtatásával biztosítani kell a nem tervezett áremelkedések fékentartását. Az üzemi demokrácia követelményei — Az üzemi demokrácia fejlesztésének vannak követelményei, amelyeket sem elhanyagolni, sem megkerülni nem lehet —, folytatta Gáspár Sándor. — Ez predig mindenekelőtt az, hogy a dolgozók ismerjék az üzemük előtt álló feladatokat, gondokat. Ennek a követelménynek eleget kell tenni. A gazdasági vezetés, a szakszervezet, a KISZ- és a pártszervezetek képesek arra, hogy folyamatosan és megfelelő szinten informálják a dolgozókat, konzultáljanak, tanácskozzanak velük a tennivalókról. Az üzemi demokrácia érvényesítése csak a fegyelem javulásával párosulva lehet Igazán hatékony. A vezetőknek elemi kötelességük tájékoztatni és meghallgatni a dolgozókat, támaszkodni véleményükre. A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak .azt q törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti gpM. november 27., péntek A X. kongresszusról jelentjük és következményei kárt okoznak; csökken a beleszólási készség, alkotó gondolatok vesznek el, elsorvad az önkéntes részvállalás a termelésben, a munkaversenyben meglassul az egészséges szocialista emberi kapcsolatok fejlődése. M^; kell érteni, Á munkások és a vezetők viszonyáról Az üzemi demokrácia egyik alapkérdéséről, a munkások és a vezetők viszonyáról külön is szólni kívánok. A kérdés az — és nálunk ma itt van gyakran a helyi viták súlypontja —, hogy az üzemi demokrácia ellentmond-e a gazdasági vezetés bármilyen értelemben felfogott érdekének, az egyszemélyi felelősségnek? Meggyőződésünk, hogy nem, sőt annak javára szolgál. Csakis hozzáértéssel, elvi sziFegyveres erőink szilárdan teljesítik feladataikat Czinege Lajos felszólalása Bevezetőben a fegyveres erők pártszervezeteinek küldöttei, kommunistái, egész személyi állománya nevében köszöntötte a kongresszust, majd így folytatta: — A kongreszusra készülve a fegyveres erőknél — éppúgy, mint társadalmunk minCzinege Lajos vezérezredes beszédét mondja. den területén — a kommunisták sokoldalúan, felelősséggel elemezték a legutóbbi négy évbén végzett munkát, célkitűzéseink megvalósulását. Egyértelmű volt a megítélés: pártunk politikája eredményesen, jól szolgálja a szocializmus építésének, a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. — A szocialista világrend- . szer, a nemzetközi munkás- osztály és a nemzeti felszabadító mozgalom együttes ereje tartotta és tartja vissza az imperializmust egy új világháború kirobbantásótól. De nem feledhetjük: a nemzetközi. imperializmus mindenkor kész, hogy a legkisebb lehetőséget, is kihasi- nálja a szocializmus, a béke erői gyengítésére, s ahol a maga számára kedvezőnek ítéli a helyzetet, akár a fegyveres támadásra is. Ez mindannyiunkra, de különösen a fegyveres erőkre, a honvédelem területen dolgozókra azt a kötelezettséget rója, hogy egy pillanatra se csökkenjen hogy a munkásosztály nem tárgya, és nem rendelkezést, utasítást végrehajtó eszköze a szocializmus építésének, hanem érte kell, hogy történjen minden. Nem a munkásosztály van a szocializmusért, hanem a szocializmus a munkásosztályért! ♦ tárdsággal. emberséggel, emberi és munkatársi példamutatással, csakis a munkásosztály iránti állandó felelősségérzettel lehet vezetni hazánkban. Vannak már — és mind több olyan vezetőre van szükségünk — akik emberi oldalról is értik mesterségüket, akik bátran támaszkodnak a dolgozókra a feladatok megoldásában. A gazdasági vezető számára az üzemi demokrácia a éberségük, harci ’ készenlétük. Ebben a helyzetben történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett országok, a szocializmust építő népek, — köztük a mi népünk — olyan katonai erőt tartsanak fenn, amely az agresszor fékentartásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy — a tagországok külön-külön megtett honvédelmi intézkedésein Fehér Lajos bevezetőül szövetkezetpolitikánk korszerűsítéséről szólt, majd rámutatott, hogy a IX. pártkongresszus óta. a szövetkezetpolitikai összegezés és az ehhez kapcsolódó széles körű tömegpolitikai munka országszerte egész szövetkezeti mozgalmunk komoly fellendülését hozta. A megújhodási folyamat kiemelkedő fontosságú egész szocialista társadalmunk demokratikus továbbfejlesztése szempontjából! Pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül. Arra irányul, hogy a szövetkezeti Mozgalom különböző szocialista vezető irányító készségének elengedhetetlen része. Az emberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocialista humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása rendszerünk alapvető követelménye. Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját megbízásból látja el, a munkásosztályt szolgálja és a munkásosztály minden tagjával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a maga részéről viszont biztosítsa a tisztességes emberi bánásmódot. Befejezésül Gáspár Sándor a következőket mondta: — Napjainkban a forradalmi- ság elsősorban a társadalomért érzett felelősséget és az ebből eredő áldozatvállalást jelenti. A munkások forra- dalmisága az osztály múltjában, jelenében és nemzetközi összefüggéseiben gyökerezik, de ágai a jövő felé nyúlnak, azt érlelik. túlmenően — erősítsük közös védelmi szer nézetünket, amihez a magunk részéről minden szükséges, lehetséges módon hozzájárulunk. Kollektív védelmünkből a legnagyobb terhet a szocializmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat hozó Szovjetunió vállalta és vállalja. — A Szovjetunió közvetlenül is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez. Joggal állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1968. februári ülésén: katonai együttműködésünk lehetővé teszi, hógy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre koncentráljuk, és nem kell a korszérű háború megvívásához szükséges minden fegyverfajtát beszereznünk. Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéztechnika, a speciális fegyverrendszerek, vagy parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részéágai szervesen beleilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, a népgazdasági termékkel összhangban hatékoSzövetkezeti politikánk kiemelkedő jelentőségű, sarkalatos elve. hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista társadalmi tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti csoporttulajdon. Ebből a meghatározásból több. nagyon fontos következtetés adódik. Mindenekelőtt az, hogy a gyakorlati gazdasági életben mindkét tulajdon — az állami TáOakrtl és a szövetkezeti nek magas fokú képzése — azt a Szovjetunió, igényeinknek megfelelően folyamatosan biztosítja részünkre. A szovjet hadsereg a gyakorlati feladatok megoldásában is sokirányú segítséget nyújt. — Fegyveres erőink hivatásos állománya teljesíti feladatait. A tisztikar szilárd politikai erőt képvisel. Szakmai és általános műveltsége megalapozott. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — a szocialista társadalmi környezet, a döntő többségében pozitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló honvédelmi nevelőmunka hatására — hazánk, társadalmi rendünk védelmét tudatosan vállalva vonul be a néphadseregbe, fegyveres erőinkhez. A kiképzésben tömegesen érnek el kimagasló eredményeket. A katonák tízezrei vesznek részt a szocialista versenyben, amely formájában és célkitűzéseiben lényegében azonos az üzemekben örvendetesen fellendülő mozgalommal, tartalmában pedig igazodik ahhoz, ami a katona kötelessége. A versenyben támasztott igen magas követelményeket évente sok ezer katona, több száz raj, szakasz, század teljesíti. Fegyveres erőink kommunistái — a kongresszusra készülve — a taggyűléseken és pártértekezleteken ugyanolyan felelősséggel, reálisan és sokoldalúan elemezték, összegezték az elmúlt években végzett munkát, mint amilyen hatékonyan vettek részt az eredmények, sikerek létrehozásában. A fegyveres erőknél szolgálatot téljesítö kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai köszönik a párt- és állami vezetésnek az eredményes munkához biztos alapot jelentő, világos döntéseket, útmutatásokat. Köszönik dolgozó népünknek a sokoldalú gondoskodást Elhatározott szándékuk, Hogy a jövőben is becsülettel teljesítik feladatukat. Azt kérik a X. kongresz- szustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikai irányvonalát, benne honvédelmi politikáját — mondotta befejezésül Czinege Lajos elv- társ. nyan működjenek közre a társadalmi célok megvalósításában, előrevigyék a szocializmus építését. — egyenjogú tulajdonforma. Következésképp: i tervgazdálkodásunkat egyre inkább a szocialista tulajdon mindkét fő formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak együttes fejlesztésére kell alapoznunk! A ez" ; népgazd... ;A sabb csoporttulajdon. Ebből adódik a másik, a mezőgazdasági iteríHclős2övetiseas*eTovább szilárdult a szocializmus helyzete falun Feli ér Lajos beszéde A szövetkezeti tu’ajdon szocialista társadalmi tulajdon két érintő, összes társadalmipolitikai céljainkat alapvetően érintő legfontosabb következtetés ; a szocialista forr radalom teljes megvalósításár-, hoz kívánatos, sőt szükségessé vált, hogy a földtulajdon viszonyai igazodjanak a szí>#, cializmus . érdekeit kifeígzp tényleges földhasználati:, K — és elengedhetetlenné v a I t a szövetkezeti földtulajdon bevezetése, s fokozatos kiépí tése. Az 1967. őszén hozott új földtörvény ehhez megadta az elvi és jogi keretet.. A földtörvény gazdasági eszközökkel történő fokozatos végrehajtása során a termelőszövetkezetek -használatában levő földekből ma már kereken 3 millió katasztráUs hold. a termelőszövetkezetek használatában álló ■ összes földeknek egyharmada szocialista szövetkezeti földtuFehér Lajos, a kormány elnökhelyettese felszólal a kongresszuson. , lajdon.' Az állami gazádságl és erdőgazdasági földekkel együtt így már szocialista tulajdonban van_ az ország földterületének több mint a fele (57,3 százalék). A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása és gyakorlatba való átültetésé a legnagyobb változást a szövetkezetek és szövetségeik egymáshoz való viszonyában idézte elő. ,A szövetkezetpolitikai vitákban egyik legfontosabb kérdés volt a szövetkezetek és a szocialista állam helyes viszonyának értelmezése és megoldása. A szövetkezetek működésében, gazdálkodásában az állami akarat közvetlen és közvetett módon jut érvényre. Az érv.nyesítés módja, gyakorlata teljes összhangban van a gazdaságirányítási reform módszereivel, azokból logikusan következik. Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, a szövetkezeteket a szocialista gaz- daság szerves részének, az állami vál'alattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt. részére — jellegéből, fakadóan — minden gazdasági és társadalmi szervezetnél szélesebb körű önkormányzatot biztosít. Ugyanakkor az állam ,eL várja, hogy a szövetkezet a jogszabályokat, a hatóságilag jóváhagyott alapszabályt megtartsa, belső szabályzatait ezek keretében alakítsa ki, s egész tevékenységét ennek a szabályozásnak megfelelően folytassa. Az állam az egész társadalom tervszerű, pránvös fejlődése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége. a csoportérdek érvényesülése alá van rendelve. ?z össztársadalmi ér<-,1 - •-> -7 A 1 l rf| CVO'S-o ' ^ '■'mii E>z/ azonban eleve számol az állami és a szövetkezeti válla(Folytatás a‘ 3. oldalas)
