Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

Termálvíz után kutatnak JSffiX dolgozik a Mü. M. 305. sz. Szakmunkásképző Intézet mély­fúró tagozata. A tanulók — a szakmai ismeretek elsajátítása mellett — hasznos munkát végeznek: termálvíz után kutat­nak. Jelenleg 600 méter mélyen jár fúrójuk. Ez év végére elérik az ezer métert, azaz a meleg vizet — így szól a fia­talok és tanáraik felajánlása, melyet a X. pártkongresszus tiszteletére tettek. (MTI-foto — Jászai Csaba) Főiskolai hallgatók a fizikai dolgozók gyerekeiért Országos jelenség, hogy igen lassan emelkedik az egyetemekre, főiskolákra be­jutó munkás—paraszt fiata­lok száma. Nem megnyugta­tó az sem, hogy évről évre csökken az érdeklődés a reál szakok iránt. A népszerűsí­tés, a középiskolákban szer­vezett előkészítő kurzusok csak némileg jobbították a negatív helyzetképet. A valóban hathatós segít­ség érdekében újszerű kez­deményezés született az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola KISZ-bizottságán. Fő­iskolai tanárok és hallgatók — hármad- és negyedévesek — vállalkoztak arra, hogy társadalmi munkában felvé­teli előkészítő tanfolyamokat szerveznek és vezetnek az egri középiskolákban, első­sorban munkás—paraszt fia­talok számára. A kurzusok november végén indulnák, s a felvételi vizsgák kezdetéig tartanak'. Egy tanfolyamot öt főiskolai hallgató vezet ta­nári ellenőrzéssel-irányítás- sal. A negyedikesek részére szervezett matematika^, fizi­kai, kémiai — ezek a leg­több nehézséget okozó tár­gyak — kurzusokon az anyag mélyebb összefüggése­it elemzik. E három- tantárgyból a harmadikosok számára is szerveznek tanfolyamokat, amelyeken — heti kétórás foglalkozások keretében — a részvevők feladatmegoldások kapcsán' sajátítják el a logi­kus gondolkodást, a jelensé­gek sajátos szemléletét, spe­ciális összefüggések meglátá­sát. Emellett — a felvételi vizs­gák előtt — a falusi fiatalok számára egyhetes bentlaká­sos kurzust is szerveznek és t vezetnek a főiskolai hallga­tók, ahol a közvetlen felké­szülés munkáját igyekeznek majd megkönnyíteni. A főiskola KISZ-esei gon­dolnak azokra a felnőttekre te. akik esti tagozaton gyara­pítják, pótolják ismereteiket, november végétől számukra is szerveznek a felkészülést segítő tanfolyamokat A 3300 lakosú, mezőgazda­sági jellegű település, Bese­nyőtelek, szemmel láthatóan gyarapszik, fejlődik. Régi gondok, problémák oldódtak meg; új létesítmények -szü­lettek az elmúlt tanácsi cik­lus négy éve alatt az irányí­tó tanácsi vezetők és a 41 községi tanácstag munkójá nyomán; ma pedig új tervek születnek, melyek újra csak a közös összefogással válhat­nak valósággá. Az elmúlt négy '.esztendő közös tevékenységéről adtak számot a legutóbbi tanácsü­lés alkalmával a testület tagjai, vezetői, akik erre az alkalomra meghívták Szalay Istvánt, a megyei tanács v-b- elnökhelyettesét is, e körzet megyei tanácstagját. Vadnai László, a besenyő­telki községi tanács vb-elnö- ke gondosan összeállított lis­tát tárt az ülés részvevői elé, melyben az 1967-es választás óta végzett közös munkáju­kat ismerteti. Tallózzunk egy kicsit e lis­ta adataiban: melyek is a besenyőtelkí tanácstagok munkájának eredményei, me­lyek a közös tervei? A községi tanács vala­mennyi ülésén a község prob­lémáival, megoldásuk lehető­ségeivel foglalkozott: meg­tárgyalták a gazdasági, kul­turális, kereskedelmi, egész­ségügyi és szociális ágazatok égető fontosságú kérdéseit. A termelőszövetkezet te­vékenységét — önállóságú­A gyöngyösi ipari szakkö­zépiskoláról Mérlegre • tett oklevelek címmel nemrégi­ben megjelent cikk írója a szakközépiskolát végzettek elhelyezkedésével kapcsola­tos kétségeiről ír. A cikk egyes megállapításaival és következtetéseivel kapcsolat­ban néhány megjegyzésünk van. A szakközépiskola álta­lános célját az 1965. évi 24. számi! törvényerejű rendelet így állapította meg: ,.A szakközépiskola korszerű ál­talános műveltséget és kö­zépfokú szakmai képzést nyújt. Növendékeit szocia­lista szellemben, sokoldalú­an fejlett emberré nevelik, olyan szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jár­tasságokkal és készségekkel látják el, amelyek birtoká­ban a képzés irányának meg­felelő szakterületen a köz­vetlen termelő munkától a részfolyamatok' irányításáig terjedő és a külön megha­tározott munkakörök felada­tainak megoldására képesek, továbbá előkészíti őket fel­sőfokú továbbtanulásra.” A társadalmi-gazdasági élet és az iskolaügy fejlett­sége között szoros kölcsön­hatás van. A társadalmi- gazdasági élet adott szintje meghatározott keresletet tá­maszt az ország lakosságá­nak, mint munkaerőnek, képzettségi szintjével és ösz- szetcfelével szemben. Ko­runkban a technika olyan ütemben fejlődik, változik, hogy a speciális ismeretek, jártasságok és készségek a termelés fejlődése révén vi­szonylag gyorsain elavulnak; igen nagy az egyszer meg­szerzett szakismeretek „er-1 kölest kopása”. E fejlődési tendenciák alapján a felme­rülő szakemberszüiksiéglet ki­elégítése zömében kvalifikált munkaerőt igényel. A szak­macsoportos képzést biztosí­tó szakközépiskola már a jövő iskolája, amely egyrészt lehetővé teszi a fiatalok azonnali munkavállalását, másrészt a termelés változó követelményeihez való gyors alkalmazkodást. A gyöngyösi ipari szakkö­zépiskola új épületében az 1970—71. tanévtől kezdődően a jóváhagyott megyei közép­nak megsértése nélkül — úgy segítették az új gazda­ságirányítási rendszer első évétől kezdve, hogy az min­denképp erősödjék. Ennek is köszönhető, hogy. ina 24 mil­lió forintos tiszta vagyonnal rendelkeznek, s a főbb nö­vények átlagtermése jóval meghaladta a megyei átla­got. A gazdasági élet tervei nemcsak a tsz további mun­kájával foglalkoznak, hanem a fiatalok és a nők helyi munkalehetőségeinek gyara­pítását is megjelölik. (Már megkezdődtek a tárgyalások egy háziipari bedolgozó rész­leg felállítása, valamint a füzesabonyi fómművekbe já­ró munkások utazási gondja­inak megoldása ügyében). A kulturális tevékenységet a könyvtár és a művelődési otthon, az iskolai munka eredményei jelzik: évente 43 —50 között mozgott a meg­tartott ismeretterjesztő elő­adások száma, melyet 3 ez­ren hallgattak meg; a könyv­tárban ötezer kötet áll a több mint hétszáz olvasó rendel­kezésére. Az iskola tanulmá­nyi átlaga egy évben sem volt 3,5 alatt; bővült a nap­közi, új politechnikai mű­helyt kaptak a tanulók. A jövőben egy új művelődés: otthon közös felépítését sze­retnék kiharcolni a tanácsta- ’ gok. Jelentős az előrehaladás a kommunális ellátás terén is: a község villamosítása befe­jeződött, korszerű világítótes­iskolai fejlesztési terv sze­rint, két szakmacsoportban, (finommechnikai & műszer­ipari, valamint gépészeti) történik az oktatás. Amíg a gépészeti szakcsoportoa kép­zés kimondottan Heves me­gyei érdeket szolgál, a fi­nommechanikai és műszer­ipari, a szomszéd megyék szükségleteinek kielégítését is segíti. Heves megye Tanácsának művelődésügyi osztálya éven! ként vizsgálja és elemzi a középiskolát végzett tanulók helyzetét, különös tekintettel az érettségizettek munkába állására és továbbtanulására, hogy a jóváhagyott képzés szerkezeti arányait a szak- emberszükséglethez igazodva tervszerűen alakíthassa. Az 1^70-ben végzettek teljes kö­rű felmérése még nem tör­tént meg. Az újságcikk ha­tására azonban a gyöngyösi iskola tanulóinak helyzetét megvizsgáltuk. A mechanikai műszerész szakmában 34-en végeztek. Ezek közül 22-en álltaik munkába, méghozzá a végzettségüknek megfele­lően, hatan tovább tanultak, egy katonai szolgálatra vo­nult be, ötről nem kaptunk információt. Ami az elektro­műszerész szakmát illeti, eb­ben szintén 34-en végeztek, s közülük 23-an álltak mun­kába. A képzettségnek meg­felelő helyre 22 végzett diák került, egyéb helyen egy dolgozik. A továbbtanulók száma hat, s ugyancsak öt diákról nem tudtunk infor­mációt szerezni. A szakma­csoportos képzés bevezetése előtt az ipari szakközépisko­lák (így a gyöngyösi is) csak egy szakmára adtak képesí­tést. Jelenleg az oktatás irá­nyának rhegfelelően egész körben. Példaként a gyöngyösi iskola szakma­csoportjait említjük meg. A finommechanikai és műsze- részipari szakmában szak­munkás munkakörben a sza­bályozástechnikai műszerész, az optikai műszerész, az elektroműszerész, az orvosi műszerész, a bemérőműsze­rész, vagy éppen a szerviz­műszerész szakmákat sajátít­hatják éL A középfokú vég­zettséget igénylő munkakör­ben képesítésit kapnak mű­tek teszik fényessé az utcá­kat. A lakosság egészséges ivóvizet akart: majdnem 2 millióért törpe vízmüvet és öt kilométer hosszú csőháló­zatot építettek. A jövőt ille­tően az utak, járdák felújí­tása, megépítése, a sáros ut­cák megszüntetése a cél. A lakosság kérését teljesí­tették akkor is, amikor a fü­zesabonyi ÁFÉSZ-szel közö­sen presszót TÜZÉP-telepet hoztak létre, s amikor több egységet bővítettek, korsze­rű berendezéssel láttak el. A hálózat egyébként még szé­lesedni fog: új ÁBC-áruhá- zat, olaj- és gázcseretelepet kap a község. Az egészségügyi ellátás is javult: nem kis köteleséggel hozták rendbe az orvosi ren­delőt, az egészségházat; a gyógyszertárat és egészítet­ték ki berendezésüket, fel­szerelésüket. Fokozott gondot fordítanak az idős emberek­re: az elmúlt év májusától 25 öreget gondoznak az öre­gek napközijében... S még egyetlen adat a számadásból: a besenyőtelki­ek a négy év alatt 1 158 504 forint értékű társadalmi munkát végeztek, amivel je­lentősen hozzájárultak a köz­ség mai arculatának kialakí­tásához és bizonyára hozzá­járulnak további szorgos, kö­zös munkájukkal a jövő ter­veinek megvalósításához is... (szilvás) szakirajzoló, műszaki segéd- szerkesztő, idöelemző, kal­kulátor, tmk-előadó, műve­lettervező, munkaügyi elő­adó, beosztott technológus, raktáros, munkatervező, üzemszervező, műszaki be­szerző, műszaki átvevő, disz­pécser, normás stb. munka­kör betöltésére. A gépészeti szakmacso­portban szakmunkás munka­körben az esztergályos, a marós, a köszörűs, az auto­mata szerszámgép-bellii tó. a fómnyomó, a géplakatos stb. végzettséget szerezhetik meg. A középfokú végzettséget .igénylő munkakörökben a beosztott és önálló időelem­ző. újítási előadó, gyártó­eszközgazdálkodó, diszpécser, időutalványozó, gépészeti előadó, metallográfiái elő­adó, műszakirajzoló és rajz- kezelő, szerszám- és részlet­szerkesztő, szabványügyi elő­adó. minőségellenőr stb. ké­pesítést szerezhetik meg a növendékek. Az újszerű szakmacsopor­tos képzés alapján a végzet­tek elhelyezkedési lehetősé­gei jelentősen kibővültek. A jóváhagyott iskoláztatási terv ellenére, a végzettek helyze­ténél? rendszeres vizsgálatát továbbra is fontos felada­tunknak tekintjük, hogy a beiskolázás arányait a szük­ségleteknek megfelelően vál­toztathassuk. Ismételten megjegyezzük azonban, hogy egy-egy szakiközépiskola nemcsak egy-két üzem, ha­nem egy meghatározott terü­let szakemberszükségletét elégíti ki. A szakközépiskolában érett­ségizett tanulók a felsőfokú oktatási intézmények bár­mely szakán továbbtanulhat­nak. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy elsősorban a szakközépiskolai szakmák­nak megfelelő felsőoktatási intézményekben — felsőfokú technikum, műszaki főiskola, egyetem — előnyösebb a to­vábbtanulásuk. ' Kruppa László a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője Megyénk valamennyi nö­vénytani, állattani, földtani, tájképi és egyéb természeti értékeinek számát sem tud­juk, s azok — kellő védelem hiányában — elpusztulnak, 11 tönkremennek. Ezért is ítél­hetjük jelentősnek azt a kez­deményezést, amelyet a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya indí­tott természetvédelmi értéke­ink teljes felmérésére, vala­mennyi védelmet érdemlő objektum felkutatására, nyil­vántartásba vételére. Ha­zánkban hasonló, egész me­gyére kiterjedő kezdeménye­zés eddig még nem történt, s ebben a munkában Heves megye az úttörő szerepre vállalkozott. A természetvé­delmi értékek kataszterének ^elkészítéséről, s az ezzel kap­csolatos kérdésekről Sóskúti Györgytől, a mezőgazdasági osztály erdészeti és vadásza­ti felügyelőjétől kértünk in­formációt: — Természetvédelmi érté­keink összeírásával, felméré­sével az a célunk — mondot­ta —, hogy megakadályozzuk pusztulásukat, gondatlan ron­gálásukat, azáltal, hogy tu­dományos védelmükről is gondoskodunk. Számba vesz- szük növénytani értékeinket: egyes fák, facsoportok, faso­rok, park-kertek, tudomá­nyos célú arborétumok, kü­lönleges növények, növény- társulások előfordulási helye (száraz terület, tó, láp, mo­csár) stb. Idetartoznak olyan öreg, különleges faegyedek is, amelyek történelmi, kul­túrtörténeti vonatkozással bírnál?. Felkutatják és felmérik a munkák során — száraz és vizes területeken — * külön­ít pedagoí.'iiskép?'*'* négy észtén de jc A Művelődésügyi Miniszté­riumban négy évvel' ezelőtt önálló osztály hatáskörébe került a pedagógusképzés Ugye. Ennek.eredménye, hogy a központi irányítás - renciáltarr valósul meg, ű egy érdemibb fejlesztés ,e. . - tőségét »biztosítja. A képzés tartalmi es re - szertani fejlődésének újabb állomása az- Idén , .:- szel életbe lépett új la. ‘ vek és pro"- -"o!? meg: nése. Ezek egyrészt érvé.. - sitik az egész magyar ie oktatásra vonatkozó, . /, egyetemi és főiskolai sz • emberképzést fejlesztő a lános irányelveket, más: ct azokat a speciális irányé két, amelyek kifejezetten a pedagogusisépzésre vonat, .-z- nak. Az új dokumentu­mokban a kor igéi ■ .-i, a szocialista társadalom fejlődésének követelményei tükröződnek, hiszen a cél az, hogy az. eddiginél még jobb, még alkalmasabb nevelők kerüljenek az óvodákba és az általános iskolákba. Éppen ezért a jövő pedagógusait besaédművelésre, igényesebb egészségtanra is, fogják akta'- ni és külön stúdium kereté­ben készítik fel őket az isko­lai munkában használt mo­dern technikai eszközök ke­zelésére. Jelentős tartalmi fejlesztés, hogy a tanítókép­zésben — és kísérletképp" í a tanárképzésnél is — beve­zetik az úgynevezett special kollégiumok rendszerét, hogy a pedagógusjelöltek ér­deklődésüknek és képessé­geiknek megfelelő irányban még alaposabb felkészítést kaphassanak. A pedagógusképzés tartal­mi fejlődésében ugyancsak jelentős lépés, hogy a Nyír­egyházán működő új tanár­képző főiskola ez év őszétől már az általános iskolák szá­mára egyaránt képez alsó ta­gozatos tanítókat és a felső tagozaton működő szaktaná­rokat. Néhány adat a negyedik ötéves tervből: csaknem 170 milliós beruházás nyomán tovább javulnak majd a pe­dagógusképzés feltételei. Új kollégium épül Kecskeméten, Kaposvárott és Szegeden. leges rovarok, lepkék, mada­rak, emlősök, s más különle­ges állatok előfordulási he­lyeit. A most is fokozott vé­delem alatt álló madarakon kívül nyilvántartásba veszik a megyénkben költő madár­fajokat és madártelepeket is. így például a vízimadár, kékvércse-telepeket stb. A természetvédelmi ka­taszterben szerepelnek majd a barlangok, barlangfelszín, kőfülke, sziklaalakzatok, szurdok, forrás (patakrész- szel) és környéke, patakme­der és környéke, kövületek, ősleletek, hév- és gyógyfor­rások, vízesések és egyéb földtani értékek. Nyilvántartásba kerülnek a védelmet érdemlő tájképi értékek: tájvédelmi, tájeszté­tikai jelentőségű területek, gyógyászati, üdülési és tu­risztikai jelentőségű, rendel­tetésű területek, várromok és egyéb műemlékek környeze­te. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya a természeti értékek és valamennyi védel­met érdemlő objektum fel­kutatására, a fontosabb ada­tok begyűjtésére a tanácsok­tól, az erdészetektől, erdő­felügyelőségektől, az Orszá­gos Erdészeti Egyesület egri csoportjától, a vadásztársasá­goktól és a természetjárók­tól kért segítséget. És segít­séget várnak minden ember­től) aki szereti a természetet, mindazoktól, akik természeti értékeink védelmét szív­ügyüknek tekintik. (pataky) 1970. november 26., csütörttUc Napirenden: a tanácstagok tevékenysége Közös munka eredménye Besenyőtelek mai arculata Minden ember segítségére számítanak! Elkészítik megyénk természetvédelmi értékeinek kataszterét Megjegyzések a Népújságban megjelent „Mérlegre tett oklevelek” című cikkünkhöz

Next

/
Thumbnails
Contents