Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

KOSSUT i 8.20 Népdaljáték. 8.54 f úvószene. 9 ,95 Vitaműsor. 9.30 Áriák. i.0.05 Rádióegyetem. 10.35 Zenekari muzsika. 12.00 Tudósítás 5 MSZMP X. kongiv .jcsusáról. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 K! nyer ma? 14.00 Vita a mezőgazdaságról. 14.'20 Kóruspódium. 14 *0 5 önnyűzenc. 1.4.35 Kodály nyomában. 15.00 Hírek. Tudósítás‘az MSZMP X. kongresszusáról. 15.15 Griöojedov: Az é^z bajjal jár. R.-változat. 16.41 Népi muzsika. 17.15 Beethoven: IX. szimfónia. 18 28 Pavlov nyomában. 5.8 48 Könnyűzene. 19.00 Tudósítás az MSZMP X. kongresszusának eseményeiről. 50.15 Bartók: A Kékszakállú herceg vára. 31.11 Ncpdal csokor. 22 00 Hírek, összefoglaló a part­kongresszus tanácskozásáról. 22.20 Cperettdalok. 22 40 Vitaműsor. 23.00 Tánczene. 33.30 Kamarazene. 0.10 Tánczene. PETŐI­3.05 Liszt-etűdök. 3.09 A koldusdiák. Részletek. 11.50 Magánvélemény, közügyekben. 1.2.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Mozart: B-dúr zongara- verseny. 13.03 Győri stúdió. 1.3.20 Operarészietek. Kettőtől — hatig ... 1.8.10 Rádióegyetem. 18 40 Rádióhangversenyekről. Í9.J.0 Vujiesics: Alföldi képek. 15.20 Hangverseny. 2015 Könnyűzene. 20.51 összefoglaló az MSZMP X. kongresszusának eseményeiről. 21.09 Rozov: Vacsora előtt. Rádióváltozat 22.05 Fiatalok a népzenei fesztiválon. 22 30 Előadás. 22 40 Lemezgyűitők húszperce. 23-15 0:*erarészletek. 23.30 Népi zene. MAGYAR 3.10 Iskola-tv. 17.23 Hírek.' 17.30 Mikszáth: Prakovszki, a siket kovács. (Tv-film.) 18.20 A KISZ Központi Művész­együttes műsora. 19.05 Esti mese. 19.30 Tv-híradó 19.50 Az MSZMP X. kongresszu­sáról jelentjük. 20.30 A titkos jelszó: Csupaga ... 2. rész. 21.59 Parabola. 22.10 Tv-híradó. XFiifPfl EGRI VÖRÖS CSILLAG: <Telefon: 22-33) Délután fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás I—II. Színes, szovjet film. (Dupla helyárak) EGRI BRÖDY ; (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor 12+1 Színes, szinkronizált, francia vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Erotissimo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Befejezetlenül (Délután háromnegyed 6 órakor) Egy az ezerhez (Este 8 órakor) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Egy kínai viszontagságai Kínában FÜZESABONY: Csak egy telefon Egerben, este 7 órakor: NYUGALOM, A HELYZET VÁLTOZATLAN (Bemutató-bérlet) Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11­i0). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­lőn: 17-27). , Vendégünk volt: Hej, halászok... Nem akad olyan színház- látogató, tévénéző,' rádióhall­gató, aki ne ismerné nevü­ket, aki ne emelékezne sike­res alakításaik sorára. Mű­vészek. alkotók, a szó nemes értelmében, minden produk­ciójuk új, eddig még nem érzékelt ízeket-színeket te­remt, egyéniségük, színészi karakterük ismeretlen vonat­hozását villantja fel. Néhány nappal ezelőtt az egri Gárdonyi- Géza Színház­ban láthattuk őket. Ekkor kereste, ekkor találkozott ve­lük lapunk munkatársa, s érdeklődött tőlük munkájuk­ról, művészi produkcióik műhelytitkairól. — Nemcsak színházban lépnek fel, hanem film­szerepeket is vállalnak. A filmművészet sajátos terület, más művészi alapállást, más kifejező- eszközöket kíván, mint a színpad. Jelent-e gondot az átállás? BÁSTI LAJOS: — A film a rendező úgyszólván kizáró­lagos művészete, elképzelé­sei, meglátásai érvényesülnek a színész ötleteivel szemben; dirigensi pálcájának intésére mozognak mind a főszereplő, mind a mellékfigurák. A színház más világ, ott a ren­dező munkatársa, alkotó partnere a színész. Ilyen lég­körben könnyebben kibonta­koznak a színészi képessé­gek, egymás után fakadnak az ötletek, ilyenkor a színész új vonásokkal tudja gyara­pítani az alakított figurát. Erre egy személyes példát mondanék. A kéf Bolyai be­mutatója után megkeresett Németh László és ezt mond­ta: „Amikor írtam, fel sem ötlött bennem, hogy ez a Bolyai így szereti a fiát, ennyire tud igaz apa lenni”. S még egy óriási előnye-van a színháznak: a játélj folyto­nos, a színész éli a drámai akciót, játékát nem darabol­ják néha többször is ismételt jelenetek. BÁRDI GYÖRGY: — Bár­mennyire kedvelem a filmet, a televíziót, számámomra mégis a színház az egyetlen, az első. Művész számára csak a látható, a fizikailag érzékelhető közönség lehet alkotásra inspiráló erő, a közvetlen kontaktus valóság­gal szárnyakat ad az ember­nek, érzi, hogy azonnal, hogy helyben zsűrizik. A film­gyárban, ‘ a televízióban épp ez hiányzik, ott az árnyala­tokra is érzékenyen reagáló közönség helyett a süket csöndet hallom. MÁRKUS LÁSZLÓ: — Ne­kem is a színpad jelenti az igazi világot, érzékelhető kö­zönség nélkül nem élvezet a játék, az alakítás. A színház­ban egy ive van a produk­ciónak: az ember elkezdi es­te hétkor és befejezi tízkor, s azzal a semmivel sem pó­tolható jóérzéssel távozik, hogy élt, alakított egy sor­sot, egy figurát. Nem színé­szi arisztokratizmus, amit most mondok, hanem vitat­hatatlan igazság: filmen lai­kusok is produkálhatnak rendkívülit; színházban ez kizárt dolog. Ennek ellenére mégis izgalmas filmszerepet alakítani, sportnyelven szól­va: edzés a színész számára, milliók előtt bizonyíthatja sokoldalúságát — Az író megírja da­rabját, a rendező közli elképzeléseit, a színész életre kelti a figurát. Mennyi időt vesz igény- I be az egyéniségformálás, miként kerülhető el az önismétlés, hogyan gaz­dagítja előadásról «tó­Básti, Bárdi, Márkus adásra a színész az áb­rázolt alakot? BÁSTI LAJOS: — Egyéni­sége válogatja: nem vagyok ösztönösen teremtő alkat, előbb logikailag térképezem fel az életre keltendő alakot, amikor így helyére raktam, akkor következehet az intui­tív formálás. A színés szá­mára a legnagyobb elisme­rés, ha a darab írója méltá­nyolja, hogy ösztönösen ér­zékletesebbé formálta szere­pét. Legutóbb Illyés Gyula mondta ezt a Tiszták pre­mierje után. 111 színpadi premierem, s ki tudja hány előadásom volt már: az ön­ismétlés ellen makacsul ha­dakoztam. Véleményem sze­rint az igényes színész elő­adásról előadásra érleli a figurát, mindig hozzácsem­pész új, meg új színeket. A Pygmalion Higginsét már ki- lencszázszor játszottam, 17 éve alakítom Ádámot. Mind­két figurában felfedezek va­lami újat. Ugyanígy vagyok a versekkel is: egy-egy kép, egy-egy sokszor elmondott fordulat mindig tisztább ér­telmezést kap. BÁRDI GYÖRGY: — Köny- nyen alkotó színész vagyok, azt hiszem, ez a szerencsé­sebb alkat. Gyorsan megér­zem a figurát, ez persze nem jelenti azt, hogy hajlamos vagyok a felületességre, csu­pán csak azt, hogy azonnal személyes ismeretségbe kerü­lők azzal az egyéniséggel, amelyet formálnom kell. Gyerekkoromtól kezdve jó megfigyelőkészséggel rendel­kezem, egy-egy jellegzetes mozdulat ösztönösen belém rögződik. Ebből, mint gyara­podó kelléktárból válogatok szerepformálás közben. Az alakítás folyvást csiszolódik, időközben jellegzetesebb mozdulattal, hangszínnel cse­rélődnek a kevésbé kifeje­zők, * MÁRKUS LÁSZLÓ: — A változatos alakítási lehetősé­gek vonzanak: drámában, komédiában, operettben, mu- sicalban, chansonban az em­bert, a legsokoldalúbb lényt szeretném tükrözni. Vélemé­nyem szerint, ha a színész benne él, mozog a minden­napi életben, akkor sosem ismétli önmagát, a mind szé­lesebb skála a képességek erőpróbája. Minden megbíza­tást szívesen vállalok, csak egyet nem: képtelen vagyok verset előadni. 1950-ben, fő­iskolás koromban, hirtelen lámpaláz fogott el, képtelen voltam folytatni a megkez­dett verset, azóta legyőzhe­tetlenül kísér ez az emlék. Chansont is csak azért tu­dok énekelni, mert magam mellett érzem a zongorakísé­retet — Mindhárman vezető színészek, évek során a legparádésabb szerepe­ket alakították. Feltéte­lezem, hogy mégis van­nak rejtett szerepál­maik. BÁSTI LAJOS: — Úgy­szólván minden klasszikus i alakítással megpróbálkoztam, méghozzá olyan partnerekkel mint Bajor Gizi, Tőkés An­na, Csortos Gyula. így hát nincsenek dédelgetett szerep- álmaim. Egyet azonban sze­retnék: jó drámákat, ügyes drámaírókat, akik életből ellesett, sokszínű figurákat mintáznának, legalább olyan színvonalon, amilyet a ma­gyar líra a XIX. század vé­gén és a XX. század első fe­lében produkált. BÁRDI GYÖRGY: — Sok­szor elmondtam, de hadd is­mételjem — úgy vélem, nem hiába —: Gugyerák kivételé­vel minden szerepet izgatot­tan várok, a klasszikustól, a mai figurákig. MÁRKUS LÁSZLÓ: — Minden olyan • alak izgat, ami hús-vérből mintázott és sokszínű, próbára teszi a színész képességeit, lehetősé­get ad a bizonyításra, az ön­feledt játékra. Feljegyezte: Pécsi István A ködös, párás levegőt tó felett időnként áttöri a késő őszi napfény. Itt is, ott is megcsillan a víztükör, a ha­lak sütkéreznek, élvezik az ilyenkor ritkán adódó kelle­mes sugarakat. Közelebb érve, a vízben emberek tűnitek fel — lehet­nek vagy 25-en — hatalmas hálót fognak körül és eről­ködve húzzák a part felé. A bekerített halak már nem sokáig örülhetnek a nap­fénynek — a zsákmány nagyszerűnek ígérkezik. A múlt héten kezdték meg a domoszlói termelőszövet­kezet víztárolójában nevelő­dött halak lehalászását. Há­rom szakember érkezett se­gítségükre a Hortobágyi Ál­lami Gazdaságtól, akik meg­felelő felszerelést is hoztak magukkal. A víz egy részé­nek leeresztése után megkez­dődhetett a nagy munka, — kíváncsian várták, vajon mennyi hal kerül a hálóba. — Az első húzásnál egy­szerre 12 mázsát fogtunk ki. Meg lehet nézni, ott fickán­doznak a kikarózott hálóát között. Van ott taviponty, süllő és még sok másfajta is; a legtöbbje 2—3 kiló. A 120 holdas tóból legalább 300 mázsát fogunk ki egy 'hét alatt. Ahogy a munkát figyeljük, egyszerre csak lelkendezve siet felénk — már amennyi­re a térdig érő sár engedi — a halászmester. Már messzi­ről kiabálja: — Gyorsan karókat! Nem bírjuk tartani! Legalább 20 mázsa hal van a hálóban! Egyszerre fogtunk annyit, mint az előző két nap alatt. A mély sárban combig érő csizmában caplatnak kifelé a halászok. Arcukon a jó mun­ka elégedettsége, és ami kint a parton várja őket, még csak fokozza a jókedvet: ha­talmas bográcsban rotyogva fő a finom halászlé, avatott kezű szakértő ügyel rá, hogy minden benne legyen — íz­letesen, paprikásán, magya­rosan — hortobágyi módra. — hekeli — Az e^ri borok védelmében S sítottak meg a Magyar Állami Pincegazdaság egri, tavaly korszerűsített, vasútállomás melletti pincészetben: nég<jezer hektoliteres, izotermikus tartálysort építettek fel. Ide kerül kb. 10 napi időtartamra az a bormennyiség, amelyet előzőleg a hozzá tartozó, NDK-ból vásárolt pasztőröző berendezésen vezettek át. Az effajta fizikai borkezelés a legmodernebb a mai borászatban, segítségével mostoha raktározási kö­rülmények között is stabillá, azaz palackállóvá válik a bor anélkül, hogy íze megváltozna. (MTI-foto — Kunikovács László.) XXL íme, néhány: „Ne tegye­tek semmit a zsebetekbe! Ügy is elég kövéreknek lát­szotok” „Tartsátok magatok előtt a fényképezőgépet. Nem szükséges, hogy vala­melyik járókelő, vagy utas, akivel véletlenül összeütköz­tök, megérezze fűzőtök ke­ménységét”. „Ne engedjétek meg, hogy a légi kisasszony segítsen felcsatolni a biz­tonsági övét..." Az egyik legenda szerint Harun-al — Rasid, a bölcs kalifa, amikor kincstárnokra volt szüksége, maga köré gyűjtötte udvaroncait, majd egyenként átvezette őket kincstárán. Ezután felszólí­totta őket, hogy táncoljanak a színe előtt. Azok, akik pár perccel előbb még könnye­dén, ruganyosán lépkedtek, ezúttal nemhogy táncolni, de mozogni is alig tudtak a zsebükbe nagyhirtelen bele­tömött drága kincsek súlyá­tól. Sajnos, a vámőrség nem vetheti alá az utasokat ilyen divatjamúlt ellenőrzésnek. India bécsi követségének tisztviselői aébátw naepalas 1962-es esztendő beköszönté­se előtt lakosztályában rá­bukkantak Azsaj Mitra holttestére. A fiatal indiai diplomata néhány órával előbb két ismeretlen férfi Látogatását fogadta. A vizs­gálat kiderítette, hogy a lá­togatás folyamán a házigaz­da vendégeivel együtt megi­vott egy üveg konyakot. A látogatók gondoskodtak az ujjlenyomatok eltüntetésé­ről, s jól letörölgették az üveget meg a poharakat is. A boncolás kimutatta, hogy a diplomata halálát isme­retlen keleti méreggel ke­vert, nagy adag luminál okozta. A pénzszekrényben a rend-- őrség egy rejtjeles írást fe­dezett fel: a bécsi csempész­vezérek név- és címjegyzé­ke. A rendőrség adatai sze­rint, amelyeket összevetettek az Interpol feljegyzéseivel is, ezek a banditák az Indiába irányuló aranycsempészettel foglalkoztak. „Igen, férjem a csempészek nyomában volt” — jelentette ki a diplomata felesége. Nyilvánvaló, hogy diplomáciai munkaköre mel­lett Azsaj Mitrát országának kormánya megbízta egyéb, titkos feladatokkal is, s ő ezeket sikereken teljesítette. Röviddel a diplomata halá­la előtt az indiai hatóságok letartóztatták több nagy nemzetközi csempész „geng” vezetőit. A gyilkosság tehát „vérbosszú” volt. Azsaj Mitra meggyilkolása csupán egy epizódja az in­diai rendőrség és a nemzet­közi aranycsempész-szerve- zetek háborújának. A csem­pészett arany valósággal árad India felé. A magyará­zat egyszerű: az arany ára Indiában csaknem kétszerese a nyugati országokban fize­tett árnak, s a csempészek kihasználják ezt a helyzetet, amely nem véletlen és újke­letű, hanem az idők folya­mán szükségszerűen alakult ki. Repülnek a gyémántok is... A gyémánt nem csupán a csempészek, hanem a nem­zetközi tolvajok figyelmét is vonzza. E drágakövek sokfe­lé utaznak szerte a világon és a gyémántlopások fantasz­tikus arányokat öltenek. Évente több százszor előfor­dul, hogy a hivatalos gyé­mántküldemények címzettjei, amikor az állítólag drága­köveket tartalmazó dobozo­kat felnyitják, mindenféle haszontalan, de a feladott gyémántokéval megegyező súlyú tárgyat találnak ben­nük. A repülőgép útközben többször is leszáll, és minél többször történik ez meg, annál nagyobb, veszély fe­nyegeti a küldeményeket. A lopást gyakran menet köz­ben, a levegőben követik el. íme, például, mi történt az­zal az egymillió frank értékű gyémántszállítmánnyal, ame­lyet repülőgépen küldtek Pá­rizsból az algériai Consían- tine-ba, Marseille-en és Al­gíron keresztül. , Marseille- ben jelentkezett egy éksze­rész, akit a párizsi cég — a feladó — megbízott, hogy je- l^n legyen a küldemény vá­molásánál. A csomag azon­ban ekkor már nem drága­köveket, hanem... téglada­rabokat tartalmazott. Az egyik rendőr felügyelőnek jó gondolata támadt. Ellenőriz­tette a Marseille-ben kira­kott összes csomagokat. Ezek között volt egy terjedelmes, de feltűnően könnyű láda is. S a ládában, amely akár egy embert is befogadhatott, csak egy széket találtak... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents