Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
KOSSUT i 8.20 Népdaljáték. 8.54 f úvószene. 9 ,95 Vitaműsor. 9.30 Áriák. i.0.05 Rádióegyetem. 10.35 Zenekari muzsika. 12.00 Tudósítás 5 MSZMP X. kongiv .jcsusáról. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 K! nyer ma? 14.00 Vita a mezőgazdaságról. 14.'20 Kóruspódium. 14 *0 5 önnyűzenc. 1.4.35 Kodály nyomában. 15.00 Hírek. Tudósítás‘az MSZMP X. kongresszusáról. 15.15 Griöojedov: Az é^z bajjal jár. R.-változat. 16.41 Népi muzsika. 17.15 Beethoven: IX. szimfónia. 18 28 Pavlov nyomában. 5.8 48 Könnyűzene. 19.00 Tudósítás az MSZMP X. kongresszusának eseményeiről. 50.15 Bartók: A Kékszakállú herceg vára. 31.11 Ncpdal csokor. 22 00 Hírek, összefoglaló a partkongresszus tanácskozásáról. 22.20 Cperettdalok. 22 40 Vitaműsor. 23.00 Tánczene. 33.30 Kamarazene. 0.10 Tánczene. PETŐI3.05 Liszt-etűdök. 3.09 A koldusdiák. Részletek. 11.50 Magánvélemény, közügyekben. 1.2.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Mozart: B-dúr zongara- verseny. 13.03 Győri stúdió. 1.3.20 Operarészietek. Kettőtől — hatig ... 1.8.10 Rádióegyetem. 18 40 Rádióhangversenyekről. Í9.J.0 Vujiesics: Alföldi képek. 15.20 Hangverseny. 2015 Könnyűzene. 20.51 összefoglaló az MSZMP X. kongresszusának eseményeiről. 21.09 Rozov: Vacsora előtt. Rádióváltozat 22.05 Fiatalok a népzenei fesztiválon. 22 30 Előadás. 22 40 Lemezgyűitők húszperce. 23-15 0:*erarészletek. 23.30 Népi zene. MAGYAR 3.10 Iskola-tv. 17.23 Hírek.' 17.30 Mikszáth: Prakovszki, a siket kovács. (Tv-film.) 18.20 A KISZ Központi Művészegyüttes műsora. 19.05 Esti mese. 19.30 Tv-híradó 19.50 Az MSZMP X. kongresszusáról jelentjük. 20.30 A titkos jelszó: Csupaga ... 2. rész. 21.59 Parabola. 22.10 Tv-híradó. XFiifPfl EGRI VÖRÖS CSILLAG: <Telefon: 22-33) Délután fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás I—II. Színes, szovjet film. (Dupla helyárak) EGRI BRÖDY ; (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor 12+1 Színes, szinkronizált, francia vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Erotissimo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Befejezetlenül (Délután háromnegyed 6 órakor) Egy az ezerhez (Este 8 órakor) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Egy kínai viszontagságai Kínában FÜZESABONY: Csak egy telefon Egerben, este 7 órakor: NYUGALOM, A HELYZET VÁLTOZATLAN (Bemutató-bérlet) Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11i0). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telelőn: 17-27). , Vendégünk volt: Hej, halászok... Nem akad olyan színház- látogató, tévénéző,' rádióhallgató, aki ne ismerné nevüket, aki ne emelékezne sikeres alakításaik sorára. Művészek. alkotók, a szó nemes értelmében, minden produkciójuk új, eddig még nem érzékelt ízeket-színeket teremt, egyéniségük, színészi karakterük ismeretlen vonathozását villantja fel. Néhány nappal ezelőtt az egri Gárdonyi- Géza Színházban láthattuk őket. Ekkor kereste, ekkor találkozott velük lapunk munkatársa, s érdeklődött tőlük munkájukról, művészi produkcióik műhelytitkairól. — Nemcsak színházban lépnek fel, hanem filmszerepeket is vállalnak. A filmművészet sajátos terület, más művészi alapállást, más kifejező- eszközöket kíván, mint a színpad. Jelent-e gondot az átállás? BÁSTI LAJOS: — A film a rendező úgyszólván kizárólagos művészete, elképzelései, meglátásai érvényesülnek a színész ötleteivel szemben; dirigensi pálcájának intésére mozognak mind a főszereplő, mind a mellékfigurák. A színház más világ, ott a rendező munkatársa, alkotó partnere a színész. Ilyen légkörben könnyebben kibontakoznak a színészi képességek, egymás után fakadnak az ötletek, ilyenkor a színész új vonásokkal tudja gyarapítani az alakított figurát. Erre egy személyes példát mondanék. A kéf Bolyai bemutatója után megkeresett Németh László és ezt mondta: „Amikor írtam, fel sem ötlött bennem, hogy ez a Bolyai így szereti a fiát, ennyire tud igaz apa lenni”. S még egy óriási előnye-van a színháznak: a játélj folytonos, a színész éli a drámai akciót, játékát nem darabolják néha többször is ismételt jelenetek. BÁRDI GYÖRGY: — Bármennyire kedvelem a filmet, a televíziót, számámomra mégis a színház az egyetlen, az első. Művész számára csak a látható, a fizikailag érzékelhető közönség lehet alkotásra inspiráló erő, a közvetlen kontaktus valósággal szárnyakat ad az embernek, érzi, hogy azonnal, hogy helyben zsűrizik. A filmgyárban, ‘ a televízióban épp ez hiányzik, ott az árnyalatokra is érzékenyen reagáló közönség helyett a süket csöndet hallom. MÁRKUS LÁSZLÓ: — Nekem is a színpad jelenti az igazi világot, érzékelhető közönség nélkül nem élvezet a játék, az alakítás. A színházban egy ive van a produkciónak: az ember elkezdi este hétkor és befejezi tízkor, s azzal a semmivel sem pótolható jóérzéssel távozik, hogy élt, alakított egy sorsot, egy figurát. Nem színészi arisztokratizmus, amit most mondok, hanem vitathatatlan igazság: filmen laikusok is produkálhatnak rendkívülit; színházban ez kizárt dolog. Ennek ellenére mégis izgalmas filmszerepet alakítani, sportnyelven szólva: edzés a színész számára, milliók előtt bizonyíthatja sokoldalúságát — Az író megírja darabját, a rendező közli elképzeléseit, a színész életre kelti a figurát. Mennyi időt vesz igény- I be az egyéniségformálás, miként kerülhető el az önismétlés, hogyan gazdagítja előadásról «tóBásti, Bárdi, Márkus adásra a színész az ábrázolt alakot? BÁSTI LAJOS: — Egyénisége válogatja: nem vagyok ösztönösen teremtő alkat, előbb logikailag térképezem fel az életre keltendő alakot, amikor így helyére raktam, akkor következehet az intuitív formálás. A színés számára a legnagyobb elismerés, ha a darab írója méltányolja, hogy ösztönösen érzékletesebbé formálta szerepét. Legutóbb Illyés Gyula mondta ezt a Tiszták premierje után. 111 színpadi premierem, s ki tudja hány előadásom volt már: az önismétlés ellen makacsul hadakoztam. Véleményem szerint az igényes színész előadásról előadásra érleli a figurát, mindig hozzácsempész új, meg új színeket. A Pygmalion Higginsét már ki- lencszázszor játszottam, 17 éve alakítom Ádámot. Mindkét figurában felfedezek valami újat. Ugyanígy vagyok a versekkel is: egy-egy kép, egy-egy sokszor elmondott fordulat mindig tisztább értelmezést kap. BÁRDI GYÖRGY: — Köny- nyen alkotó színész vagyok, azt hiszem, ez a szerencsésebb alkat. Gyorsan megérzem a figurát, ez persze nem jelenti azt, hogy hajlamos vagyok a felületességre, csupán csak azt, hogy azonnal személyes ismeretségbe kerülők azzal az egyéniséggel, amelyet formálnom kell. Gyerekkoromtól kezdve jó megfigyelőkészséggel rendelkezem, egy-egy jellegzetes mozdulat ösztönösen belém rögződik. Ebből, mint gyarapodó kelléktárból válogatok szerepformálás közben. Az alakítás folyvást csiszolódik, időközben jellegzetesebb mozdulattal, hangszínnel cserélődnek a kevésbé kifejezők, * MÁRKUS LÁSZLÓ: — A változatos alakítási lehetőségek vonzanak: drámában, komédiában, operettben, mu- sicalban, chansonban az embert, a legsokoldalúbb lényt szeretném tükrözni. Véleményem szerint, ha a színész benne él, mozog a mindennapi életben, akkor sosem ismétli önmagát, a mind szélesebb skála a képességek erőpróbája. Minden megbízatást szívesen vállalok, csak egyet nem: képtelen vagyok verset előadni. 1950-ben, főiskolás koromban, hirtelen lámpaláz fogott el, képtelen voltam folytatni a megkezdett verset, azóta legyőzhetetlenül kísér ez az emlék. Chansont is csak azért tudok énekelni, mert magam mellett érzem a zongorakíséretet — Mindhárman vezető színészek, évek során a legparádésabb szerepeket alakították. Feltételezem, hogy mégis vannak rejtett szerepálmaik. BÁSTI LAJOS: — Úgyszólván minden klasszikus i alakítással megpróbálkoztam, méghozzá olyan partnerekkel mint Bajor Gizi, Tőkés Anna, Csortos Gyula. így hát nincsenek dédelgetett szerep- álmaim. Egyet azonban szeretnék: jó drámákat, ügyes drámaírókat, akik életből ellesett, sokszínű figurákat mintáznának, legalább olyan színvonalon, amilyet a magyar líra a XIX. század végén és a XX. század első felében produkált. BÁRDI GYÖRGY: — Sokszor elmondtam, de hadd ismételjem — úgy vélem, nem hiába —: Gugyerák kivételével minden szerepet izgatottan várok, a klasszikustól, a mai figurákig. MÁRKUS LÁSZLÓ: — Minden olyan • alak izgat, ami hús-vérből mintázott és sokszínű, próbára teszi a színész képességeit, lehetőséget ad a bizonyításra, az önfeledt játékra. Feljegyezte: Pécsi István A ködös, párás levegőt tó felett időnként áttöri a késő őszi napfény. Itt is, ott is megcsillan a víztükör, a halak sütkéreznek, élvezik az ilyenkor ritkán adódó kellemes sugarakat. Közelebb érve, a vízben emberek tűnitek fel — lehetnek vagy 25-en — hatalmas hálót fognak körül és erőlködve húzzák a part felé. A bekerített halak már nem sokáig örülhetnek a napfénynek — a zsákmány nagyszerűnek ígérkezik. A múlt héten kezdték meg a domoszlói termelőszövetkezet víztárolójában nevelődött halak lehalászását. Három szakember érkezett segítségükre a Hortobágyi Állami Gazdaságtól, akik megfelelő felszerelést is hoztak magukkal. A víz egy részének leeresztése után megkezdődhetett a nagy munka, — kíváncsian várták, vajon mennyi hal kerül a hálóba. — Az első húzásnál egyszerre 12 mázsát fogtunk ki. Meg lehet nézni, ott fickándoznak a kikarózott hálóát között. Van ott taviponty, süllő és még sok másfajta is; a legtöbbje 2—3 kiló. A 120 holdas tóból legalább 300 mázsát fogunk ki egy 'hét alatt. Ahogy a munkát figyeljük, egyszerre csak lelkendezve siet felénk — már amennyire a térdig érő sár engedi — a halászmester. Már messziről kiabálja: — Gyorsan karókat! Nem bírjuk tartani! Legalább 20 mázsa hal van a hálóban! Egyszerre fogtunk annyit, mint az előző két nap alatt. A mély sárban combig érő csizmában caplatnak kifelé a halászok. Arcukon a jó munka elégedettsége, és ami kint a parton várja őket, még csak fokozza a jókedvet: hatalmas bográcsban rotyogva fő a finom halászlé, avatott kezű szakértő ügyel rá, hogy minden benne legyen — ízletesen, paprikásán, magyarosan — hortobágyi módra. — hekeli — Az e^ri borok védelmében S sítottak meg a Magyar Állami Pincegazdaság egri, tavaly korszerűsített, vasútállomás melletti pincészetben: nég<jezer hektoliteres, izotermikus tartálysort építettek fel. Ide kerül kb. 10 napi időtartamra az a bormennyiség, amelyet előzőleg a hozzá tartozó, NDK-ból vásárolt pasztőröző berendezésen vezettek át. Az effajta fizikai borkezelés a legmodernebb a mai borászatban, segítségével mostoha raktározási körülmények között is stabillá, azaz palackállóvá válik a bor anélkül, hogy íze megváltozna. (MTI-foto — Kunikovács László.) XXL íme, néhány: „Ne tegyetek semmit a zsebetekbe! Ügy is elég kövéreknek látszotok” „Tartsátok magatok előtt a fényképezőgépet. Nem szükséges, hogy valamelyik járókelő, vagy utas, akivel véletlenül összeütköztök, megérezze fűzőtök keménységét”. „Ne engedjétek meg, hogy a légi kisasszony segítsen felcsatolni a biztonsági övét..." Az egyik legenda szerint Harun-al — Rasid, a bölcs kalifa, amikor kincstárnokra volt szüksége, maga köré gyűjtötte udvaroncait, majd egyenként átvezette őket kincstárán. Ezután felszólította őket, hogy táncoljanak a színe előtt. Azok, akik pár perccel előbb még könnyedén, ruganyosán lépkedtek, ezúttal nemhogy táncolni, de mozogni is alig tudtak a zsebükbe nagyhirtelen beletömött drága kincsek súlyától. Sajnos, a vámőrség nem vetheti alá az utasokat ilyen divatjamúlt ellenőrzésnek. India bécsi követségének tisztviselői aébátw naepalas 1962-es esztendő beköszöntése előtt lakosztályában rábukkantak Azsaj Mitra holttestére. A fiatal indiai diplomata néhány órával előbb két ismeretlen férfi Látogatását fogadta. A vizsgálat kiderítette, hogy a látogatás folyamán a házigazda vendégeivel együtt megivott egy üveg konyakot. A látogatók gondoskodtak az ujjlenyomatok eltüntetéséről, s jól letörölgették az üveget meg a poharakat is. A boncolás kimutatta, hogy a diplomata halálát ismeretlen keleti méreggel kevert, nagy adag luminál okozta. A pénzszekrényben a rend-- őrség egy rejtjeles írást fedezett fel: a bécsi csempészvezérek név- és címjegyzéke. A rendőrség adatai szerint, amelyeket összevetettek az Interpol feljegyzéseivel is, ezek a banditák az Indiába irányuló aranycsempészettel foglalkoztak. „Igen, férjem a csempészek nyomában volt” — jelentette ki a diplomata felesége. Nyilvánvaló, hogy diplomáciai munkaköre mellett Azsaj Mitrát országának kormánya megbízta egyéb, titkos feladatokkal is, s ő ezeket sikereken teljesítette. Röviddel a diplomata halála előtt az indiai hatóságok letartóztatták több nagy nemzetközi csempész „geng” vezetőit. A gyilkosság tehát „vérbosszú” volt. Azsaj Mitra meggyilkolása csupán egy epizódja az indiai rendőrség és a nemzetközi aranycsempész-szerve- zetek háborújának. A csempészett arany valósággal árad India felé. A magyarázat egyszerű: az arany ára Indiában csaknem kétszerese a nyugati országokban fizetett árnak, s a csempészek kihasználják ezt a helyzetet, amely nem véletlen és újkeletű, hanem az idők folyamán szükségszerűen alakult ki. Repülnek a gyémántok is... A gyémánt nem csupán a csempészek, hanem a nemzetközi tolvajok figyelmét is vonzza. E drágakövek sokfelé utaznak szerte a világon és a gyémántlopások fantasztikus arányokat öltenek. Évente több százszor előfordul, hogy a hivatalos gyémántküldemények címzettjei, amikor az állítólag drágaköveket tartalmazó dobozokat felnyitják, mindenféle haszontalan, de a feladott gyémántokéval megegyező súlyú tárgyat találnak bennük. A repülőgép útközben többször is leszáll, és minél többször történik ez meg, annál nagyobb, veszély fenyegeti a küldeményeket. A lopást gyakran menet közben, a levegőben követik el. íme, például, mi történt azzal az egymillió frank értékű gyémántszállítmánnyal, amelyet repülőgépen küldtek Párizsból az algériai Consían- tine-ba, Marseille-en és Algíron keresztül. , Marseille- ben jelentkezett egy ékszerész, akit a párizsi cég — a feladó — megbízott, hogy je- l^n legyen a küldemény vámolásánál. A csomag azonban ekkor már nem drágaköveket, hanem... tégladarabokat tartalmazott. Az egyik rendőr felügyelőnek jó gondolata támadt. Ellenőriztette a Marseille-ben kirakott összes csomagokat. Ezek között volt egy terjedelmes, de feltűnően könnyű láda is. S a ládában, amely akár egy embert is befogadhatott, csak egy széket találtak... (Folytatjuk)