Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Poroszló az árvíz után A víz váratlanul tört a falura. Szinte mindenki a gáton volt azokban az április végi napokban. De a hömpölygő víztömeget nem tudták megállítani. A hullámok elborították az árteret. A szántók, legelők tengerré váltak. A nedvességet nem bírta beszívni a föld. Most, az árvíz után több mint fél évvel ezeket a képeket idézzük fel a porosz- lyói November 7. Termelőszövetkezeti irodájában Szálai Istvánná.1, a közös gazdaság haUl főmezőgazdászával. — Nehéz és szomorú erre a nagy drámára visszagondolni — meséli Szalai István. — Óriási harcot vívtunk a természettel, de az emberi erő nem segített. Pedig visz- szagondolva, olyan szépen indult minden. Tavaly egyesült egy nagy gazdasággá a község két termelőszövetkezete. Nagy lett a határ, mintegy 22 ezer hold, és ennek tekintélyes része szántó. A terület zöme közvetlenül a . Tisza partján, az ártér közelében fekszik. Termékeny itt a talaj. Különösen kalászosok és kapások termesztésére kiválóan alkalmas. Az egyesülés után a tagság nagy szorgalminál látott munkához. épektűl és emberektől volt hangos a határ, öröm volt látni a szép eredményeket, a lelkes munkát Ekéket húzó traktorok járták a földeket és puhává, porhanyóvá tetr ték az ártér talaját Aztán 1? Gi felkészültünk a kora tavaszi vetésre, de a hirtelen jött víz mindent megakadályozott. Egyetlen holdon sem tudtunk vetni tavaszi kalászost, kukoricát és szálas takarmányt, hiszen az árteret víz borította. 2272 hold maradt kihasználatatlanul... — Az árvíz mennyi kárt okozott a szövetkezetnek? Elkomorodik. — A közös és a háztáji területeken mintegy 123 millió forintot. — Milyen volt a hangulat akkoriban a tagság körében? — Az összevonás után ez az első gazdasági év. A tagság nagy igyekezettel dolgozott és senki sem számított a természeti csapásra. A termelőszövetkezetnek négymillió forint biztonsági tartaléka volt, az árvíz azokban ezt is elvitte. A vezetőségnek komoly politikai feladatot jelentett a katasztrófa által okozott károk, kiesések megmagyarázása a tagság körében. A tagok többnyire meg is értették, hogy nem a vezetőség hibája okozta n nagy pénzügyi kiesést, hanem a kedvezőtlen időjárás. Ennek ellenére voltak, akik kiléptek tőlünk, de aztán újra is jelentkeztek. — A mérleg alapján mennyi a veszteség? Tűnődik. — Nyolcmillió-nyolcszázezer forint. Nem kis összegről van szó. 76 millió forint volt a tervezett bevételi tervünk, de ez az év végéig csak az ötvenmilliót fogja Terta L. Tízmillió tolás története Mintha valamilyen fantasztikus film díszletei ele- vednének meg, a támfalakról ezüstösen veröcBk vjsKza a lámpák fénye. A terem végében piros kontroli-lámpa világít Az épület amelyben állunk, tívül-beUil alumínium. A gépek halkan», egyenletes ütemben járnak. A Szilvásvárad! Állami Gazdaság húszezer férőhelyes tojóházában vagyunk. — Vajon milyen előzmények, milyen «ások miatt döntött úgy a gazdaság, hogy az Európa-hírű lipicai ménes mellett, a kevésbe hangzatos tojásgyártáasal is foglalkozzanak Szilvásváradon? — Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot amáleor elmondom, hogy gazdaságunk földjei nagyon rosz- szak. A lipicai törzstenyészet is nagyobb erkölcsi, mint gyakorlati hasznot hoz, s ezt a hasznot sem közvetlenül a gazdaság élvezi — mondja Kovács Mihály, az állami gazdaság igazgatója. — Azt azonban nyugodtan állíthatom, hogy az egész országnak csak jó „szolgálatot” tesz a lipicai ménes Nekünk azonban gyakorlati üzletembereknek is kell lennünk. Kerestük azt a lehetőséget, amellyel feleslegessé tudnánk tenni az állami dotációt. Két statisztikai adatot mondok és ebből nyilvánvalóvá válik elhatározásunk oka. A fejlett országokban így például Svájcban és az NSZK-ban személyenként évente 14— 18 kiló tojást fogyasztanak. Hazánkban évi 0—7 kilót. Ha még ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy az északi hegyvidék ellátottsága rossz, a lehetőség egyenesen adódik. — A tojósgyár a Bábolnai Állami Gazdaság tervei szerbit épült. Az első istállóbán már teljes a létszám. Az alumínium épület két iker részében tíz-tízezer Terta L fajtájú tojótyúk van. A fajta minden egyede 260—280 tojást biztosít 50 hét alatt. Jelenleg próbaüzem folyik, ám december végén már napi 18 ezer tojást adunk a kereskedelemnek. Januárban, ez a szám napi harminceaerre emelkedik Hí a második istálló is eilkészül és benépesül aifckorra a két fémistállóban negyvenezer Térte L a jövő esztendőben, tízmillió tojással járul hozzá az északi hegyvidék ellátásához. Azt már dr. Szabó Péter, az új telep vezetője mondta el, hogy a negyvenezer tojótyúknak naponta öt tonna takarmányt kell biztosítani és a tojás gyár mellékterméke napi tíz tonna trágya lesz. Nyáron a szellőztető berendezéseik óránként több mint százezer köbméter levegőt cserélnek ká. Egyébként a tojásgyár minden alkatrésze magyar gyártmány, a belső automata berendezésék Zalaegerszegen készülték, s a gyár dolgozói végezték a szerelést. A fémistállókban a tojás Ö86zes2edé9én ,kívül minden munkafolyamatot automatizálnak, a negyvenezer baromfit nyolc dolgozó látja eL — sz — elérni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága folyamatos hitelt biztosított, így a tagságnak a garantált havi fizetést biztosítjuk. Meg aztán az állattenyésztés is hozott mintegy másfél millió forintnyi többletbevételt. — Ki segített még? — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is támogatja szövetkezetünket. Dr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese itt járt nálunk és ígéretet tett szálas takarmány és erőgépek soron kívüli beszerzésére. Segítségével az elmúlt hetekben 280 vagon abraktakarmányt vásároltunk mintegy hárommillió fórint értékben és több erőgépet is kaptunk. A közeljövőben újabb munkagépek is érkeznek. — Az őszi munkákat mégis mennyire tudták elvégezni? Elgondolkodik, aztán számolni kezd. t— Az ártéren még most Is sok helyen foltokban áll a víz. Ezeket a földeket továbbra sem lehet megművelni. De azért terület-átrendezéssel 1753 holdon vetettünk Őszi búzát és harminc holdon őszi takarmánykeveréket Mindez persze a tagság áldozatkész munkájának köszönhető. Az emberek és a gépek egyaránt megküzdőitek minden talpalatnyi földért. — A jövőt illetően mit tervez a közös gazdaság? — Most a közelgő zárszámadás után különböző szervek bevonásával szanálási bizottság alakul majd, amely véglegesen felméri és értékeli azt, hogy a termelőszövetkezet hány év alatt képes kigazdálkodni a közel kilencmilliós kárt. Ennek alapján további állami támogatásra számítunk. A nagy kiesés ellenére folytatjuk a hatezer férőhelyes szakosított sertéstelep építését. A Gazdasági Bizottság döntése szerint pedig jövőre megkapja szövetkezetünk a Füzesabonyi Állami Gazdaság területének egy részét: 1S00 hold szántót és kettőezer hold rétet. Ezen intenzív gazdálkodást folytatunk majd. Szintén a Gazdasági Bizottság döntése értelmében 1973-ban, amikor a Tisza II. vízlépcső megkezdi működését, a már említett ártéri területeket „lekapcsolják” a szövetkezettől. Addig azonban a víz továbbra is beleszól a gazdálkodásba. Az árvíz után fél évvel a veszélyes időszakot idézzük a főmezőgazdász szobájában. Szinte hihetetlen: néhány hét alatt mennyi kárt okozott az ár. S szinte félő arra gondolni: mennyi idő kell a veszteségek pótlásához. Mentusz Károly Közös gondunk! a lakás A CIMADÖ MEGÁLLAPÍTÁS korántsem új, a mostani — mint központi gondolat köré font — egri kiállítássorozat ts legfeljebb nyomatékosabban eszünkbe juttatja. Ismételten kifejezi kinek-kinek a régi vágyát, törekvését: a saját otthon megteremtését. Úgy vélem, hogy e helyen aligha szükséges hangsúlyozni mekkora örömet jelent az embernek a lakás, a megfelelő, saját lakás. S ugyanekkor még a legnagyobb erőfeszítések, áldozatvállalások mellett is milyen sok Idős és fiatal házaspárnál, családnál elérhetetlen álom! Köztudott, hogy napjainkban sem vagyunk minden igény — nagyszámban jogos igény — kielégítésére képesek, mert a lehetőségeink változatlanul meglehetősen korlátozottak. Bár kétségkívül határozott, erőteljes léptekkel haladunk előre a megvalósítás útján, "jócskán álcád, akinek csupán a biztatás, a remény jut. örvendetes és egyszersmind dicséretes * is országunk, megyénk vezetőinek törekvése, miszerint a jövőben lényegesen tovább csökken a lakásínség. Hazánkban a IV. ötéves terv időszakában újabb 400 ezer otthon felépítésével számolunk, s ebből — nem is olyan keveset — mintegy 10 és fél ezret Heves megyének szánunk. Hozzávetőlegesen fele-fele arán}'ban, központi és magánvállalkozással tervezik az új lakások felépítését, kilencven százalékban városainkban, s ez utóbbi helyeken — a szűkös területviszonyok miatt — különösen az államiaka: főleg többszintes kivitelben. A munkában , (Színváltozás”, hogy fokozottabban igyekeznek majd figyelembe venni a különböző kívánságokat Is, s eszerint a lakások differenciált felszereltségnek lesznek: készülnek olcsóbb és drágább kivitelben, kényelmesebb és luxusmegjelenésben. ÁLTALÁNOS CÉL a településszerkezet javítása is: több helyütt elavúlt, korszerűtlen házak helyére kerülnek az újak egy-egy öreg . lakónegyed valósággal megfiatalodik. A tervek szerint törekszenek Heves és Füzesabony kimondottan városias kiépítésére — városainkban, kiváltképpen a történelmi értékű egri belterületen nagy ütemben, folytatják f rekonstrukciót Az újak mellett a régebbi lakások fenntartásával, karbantartásával, modernebbé tételével is nagyobb mértékben törődnek majd, mint eddig, annál is inkább, mivel ötven százalékkal több pénz áll rendelkezésre ilyen kiLPÜJSÁG Eltüntetik a hatvani „fehér foltokat adusokra, mint korábban, a III. ötéves tervidőszakban. Nagy és szép elképzelések foglalkoztatják, a tanácsokat: azt szeretnék, ha 1976- ra Heves megyében az országos sátlagnál jobbak lennének a lakásviszonyok.,Sokatmondónk a tervezett arányszámok: amíg országosan 100 lakásra átlagosan 106. a városodban 109 lakó jut, megyénkben általában 102,1; városainkban 104, kimondottan Egerben 103,6; Gyöngyösön 103,7; Hatvanban pedig 105,7 lesz ez az index. TETEMES ÖSSZEGEKBE kerül persze mindez, szükségesek hozzá a lakosság forintjai is. S a forintokon túl a nagyobb megértés, a szélesebb körű összefogás! Csak segíthet a roppant vállalkozáson, ha többen is osztozunk a gondokon. Ha többen is belátjuk, hogy például a pénz önmagában még nem minden, s olykor a nagy igyekezet Is kevés. Ttjbbi. között Igazán jó telekgazdálkodásra Is szükség van, aztán a rendelkezésre álló területet a legjobban kell kihasználni. S ez utóbbi nemcsak egy „portán", hanem egy-egy házon belül. a lakások kialakításánál ia legyen szempont: úgy tervezzék, úgy készítsék a leendő otthonokat, hogy még a néhány négyzetméteren is legalább viszonylag kényelmesen elférjenek a lakók. A lakások berenlezéséhess sokkal tökéletesebben alkalmazkodjék az Ipar, a háztartáshoz ügyesebben simuljon a kereskedelem. Röviden: a „lakhatóság” elsődleges irányelvként határozza meg a munkát. EZEKET TEKINTSE KIKX az új lakásoknál. A már meglévőeknél pedig értékük megőrzését. A lakók érezzék mindenkor a gazda, a jó gazda felelősségét, hiszen — reméljük iparunktól — a lakások nemcsak egy életre hivatottak, hanem akár nemzedékeiknek is otthont Jelenthetnek. Tíz és fél ezer új lakás. S csak „egyelőre”. Aztán a többi. Mindaddig, amíg mindenkinek nem jut, amíg mindenki álmából valóság lesz... LEÍRNI, KIMONDANI te szép. Rpgondolni is boldogság! Gyón! Gyula Hatvanban, a városi, tanács és a helyi ÁFÉSZ nemrégiben feltérképezte a kereskedelem „fehér foltjait”, s közös elhatározással terv született, elsősorban a peremterpletek ellátásának mielőbbi javítására. Ennek során kezdett a fogyasztási szövetkezet egyébként jól működő, de roppant zsúfolt, s már meglehetősen elavult vegyesboltja■ szomszédságában — a Kisfaludy és a Zrínyi utca sarkán — egy korszerű ABC-áruház is ’ itozó létesítéséhez. A saját kivitelezésben készülő üzleiházhoz a tanács 100 ezer forintot'adott, további 700 ezret az ÁFÉSZ biztosít. Az új kereskedelmi egységek az elképzelések szerint a jövő nyáron nyitnak, „ ílr'oto: Kiss Béla) Eredményesen peregnek a napok Viszneken AMIKOR A BESZÉLGETÉSÜNK végéhez értünk, azt kérdeztem Szabó Jánostól, a visznek! tanács vb-elnökétől, hogy nem túlságosan „szép ez a gyerek”? Mert elsorolta akkorra, hogy a tanács az Idén menynyi mindennel foglalkozott, a testületi üléseken mik kerültek napirendre, hogyan állapították meg bizonyos elégedettséggel, hogy korszerű iskolát sikerült kialakítani, tavaly befejezték a kétcsoportos óvodát, amiben több mint száz gyerek kap elhelyezést, megszervezték a napközit az idén, nemsokára megnyílik az új vegyesbolt, egy hónappal ezelőtt pedig megalakították a víztársulást, mert 1972-re be akarják fejezni a törpe vízmű építését. A legfontosabb most a vízmű. A lakosság hatvanöt százaléka már tagja a társulásnak. A kutat még 1965-ben fúrták. Háromszázezerbe került. A vízmű pedig összesen majdnem négy és fél millióba. Nem lesz gond a munkáival, mert arra a tsz műszaki brigádja vállalkozik. Így olcsóbba is kerül. A lakosságnak csak annyi marad, hogy a kiásott árkokat betemesse, a földet elegyengesse. Aztán szerelhetik a fürdőszobákat’ is. Most is van abból vagy tucatnyi, de azok is, akik mostanában építkeznek, már nem hagyják ki a helyiségek közül a majdani fürdőszobát sem. Törekvő, szorgalmas nép a visznek!. A tsz jelentősen növelte az állattenyésztést. Most a szarvasmarha-kombinát megépítésén fáradoznak, de a háztájiban is sok a szarvasmarha és a sertés. Az állattenyésztésnek hagyományai vannak a községben. Felújították a községen átvezető utat is, de annak minőségét gyakran szóvá teszik az emberek. A friss utat már kátyúzni kellett. Tárnáméra felé csak négy méter széles az út felülete, Jászárokszállás irányába már hat méterre tágul, de a minősége sokkal rosszabb, • mint amihez csatlakozik. Igáz, a másik részét, a folytatását a szolnokiak csináltatták. Mennyivel különb az! A TANÁ'CSTESTÜLET foglalkozott a község egészség- ügyi helyzetével is. Az orvos és a védőnő dolga aránylag könnyű, mert a visznekiek szeretik a rendet és a tisztaságot. Megbecsülik azokat Is, akik fáradhatatlanul őrködnek egészségük felett. A kettő összefügg. A tanév végén az általános iskola munkáját elemezték. Örömmel állapították meg, hogy a végzett 37 gyerekből csak négy nem tanul tovább. Különösen büszkék az Iskolai tanulmányi átlagra, amely 3,72. Nagyon figyelemre méltó. Annak már nem örültek, hogy a fiatalok közül kevesen vonzódnak a. mezőgazdasághoz. Inkább az ipari szakmunkás oklevél , a kívánatos, a középiskolák közül pedig a technikum. Valami olyan meggondolásból, hogy minél előbb szakmája legyen a gyereknek. í Érdekes törekvés található meg a tsz-ben, ami a nagy ütemben fejlődő állattenyésztés miatt már természetesnek vehető. Állatorvost akarnak a közös gazdaság állategészségügyének fejlesztéséhez. A szarvasmarhaállomány ma már nemcsak a tsz-ben, hanem a háztájiban is tbc-mentes. Mint a felsoroltakból kiviláglik, az idén minden fontos dologgal foglalkoztak a tanácsüléseken. A legutóbbit pktóberben tartották, ami- kpr a tanács megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelték. Most is a tanácstagok között található id. Csombok József, Horváth Rudolf, Magda István, Tóth László, Szánkó Istvánná és id. Ádám Dezső. Elismerésként most dicsérő oklevelet kaptak. Hogy mennyire szoros » kapcsolat a választott fN* nácstagok éa a község lakossága között, a mostani tanácstagi beszámolók is bizonyítják: általában a körzethez, tartozó családok hatvan százalékából elmagy valaki, hogy meghallgassa fa tanácstagot és egyben saj&t véleményét is elmondja. A tanácstagok nagyon komolyan veszik megbízatásukat. A testületi üléseken igazolatlanul nem marad el senki, a napirendek tárgyalásakor pedig általában a huszonhárom tagú testületnek a fele részt vesz a vitában. •Ezek után kérdeztem meg Szabó János vb-elnököt: Nem túlságosan szép ez a gyerek? Csodálkozott, hogy a kétség egyáltalán felmerülhetett bennem. Amit elősorolt, az a tényleges valóság. Ennek igazát bizonyíthatják azok a visznekiek is, akik majd elolvassák a községükről szóló tájékoztatást. Hiszen — hangsúlyozta ismételten — Visznek lakói szorgalmas, törekvő emberek, akik szeretik a hasznosat, a széliét és ezekért különböző erőfeszítésekre is Ír ó rt/s c ölri HA VALAKI VÉGIGSÉTÁL a községen, mindenütt ennek a nyomait, jeleit láthatja.
