Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Poroszló az árvíz után A víz váratlanul tört a fa­lura. Szinte mindenki a gá­ton volt azokban az április végi napokban. De a höm­pölygő víztömeget nem tud­ták megállítani. A hullámok elborították az árteret. A szántók, legelők tengerré váltak. A nedvességet nem bírta beszívni a föld. Most, az árvíz után több mint fél évvel ezeket a ké­peket idézzük fel a porosz- lyói November 7. Termelő­szövetkezeti irodájában Szá­lai Istvánná.1, a közös gazda­ság haUl főmezőgazdászával. — Nehéz és szomorú erre a nagy drámára visszagon­dolni — meséli Szalai István. — Óriási harcot vívtunk a természettel, de az emberi erő nem segített. Pedig visz- szagondolva, olyan szépen in­dult minden. Tavaly egyesült egy nagy gazdasággá a köz­ség két termelőszövetkezete. Nagy lett a határ, mintegy 22 ezer hold, és ennek tekin­télyes része szántó. A terület zöme közvetlenül a . Tisza partján, az ártér közelében fekszik. Termékeny itt a ta­laj. Különösen kalászosok és kapások termesztésére kivá­lóan alkalmas. Az egyesülés után a tagság nagy szorga­lminál látott munkához. épektűl és emberektől volt hangos a határ, öröm volt látni a szép eredményeket, a lelkes munkát Ekéket húzó traktorok járták a földeket és puhává, porhanyóvá tetr ték az ártér talaját Aztán 1? Gi felkészültünk a kora tavaszi vetésre, de a hirtelen jött víz mindent megakadályo­zott. Egyetlen holdon sem tudtunk vetni tavaszi kalá­szost, kukoricát és szálas ta­karmányt, hiszen az árteret víz borította. 2272 hold ma­radt kihasználatatlanul... — Az árvíz mennyi kárt okozott a szövetkezetnek? Elkomorodik. — A közös és a háztáji területeken mintegy 123 mil­lió forintot. — Milyen volt a hangulat akkoriban a tagság körében? — Az összevonás után ez az első gazdasági év. A tag­ság nagy igyekezettel dolgo­zott és senki sem számított a természeti csapásra. A ter­melőszövetkezetnek négy­millió forint biztonsági tar­taléka volt, az árvíz azokban ezt is elvitte. A vezetőségnek komoly politikai feladatot jelentett a katasztrófa által okozott károk, kiesések meg­magyarázása a tagság köré­ben. A tagok többnyire meg is értették, hogy nem a ve­zetőség hibája okozta n nagy pénzügyi kiesést, hanem a kedvezőtlen időjárás. Ennek ellenére voltak, akik kiléptek tőlünk, de aztán újra is je­lentkeztek. — A mérleg alapján mennyi a veszteség? Tűnődik. — Nyolcmillió-nyolcszáz­ezer forint. Nem kis összeg­ről van szó. 76 millió forint volt a tervezett bevételi ter­vünk, de ez az év végéig csak az ötvenmilliót fogja Terta L. Tízmillió tolás története Mintha valamilyen fan­tasztikus film díszletei ele- vednének meg, a támfalak­ról ezüstösen veröcBk vjsKza a lámpák fénye. A terem végében piros kontroli-lám­pa világít Az épület amely­ben állunk, tívül-beUil alu­mínium. A gépek halkan», egyenletes ütemben járnak. A Szilvásvárad! Állami Gazdaság húszezer férőhe­lyes tojóházában vagyunk. — Vajon milyen előzmé­nyek, milyen «ások miatt döntött úgy a gazdaság, hogy az Európa-hírű lipicai ménes mellett, a kevésbe hangzatos tojásgyártáasal is foglalkozzanak Szilvásvára­don? — Azt hiszem, nem áru­lok el nagy titkot amáleor elmondom, hogy gazdasá­gunk földjei nagyon rosz- szak. A lipicai törzstenyé­szet is nagyobb erkölcsi, mint gyakorlati hasznot hoz, s ezt a hasznot sem közvet­lenül a gazdaság élvezi — mondja Kovács Mihály, az állami gazdaság igazgatója. — Azt azonban nyugodtan állíthatom, hogy az egész országnak csak jó „szolgála­tot” tesz a lipicai ménes Nekünk azonban gyakorlati üzletembereknek is kell len­nünk. Kerestük azt a lehe­tőséget, amellyel felesleges­sé tudnánk tenni az állami dotációt. Két statisztikai adatot mondok és ebből nyilvánvalóvá válik elhatá­rozásunk oka. A fejlett or­szágokban így például Svájcban és az NSZK-ban személyenként évente 14— 18 kiló tojást fogyasztanak. Hazánkban évi 0—7 kilót. Ha még ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy az északi hegyvidék ellátottsága rossz, a lehetőség egyenesen adó­dik. — A tojósgyár a Bábolnai Állami Gazdaság tervei sze­rbit épült. Az első istállóbán már teljes a létszám. Az alumínium épület két iker részében tíz-tízezer Terta L fajtájú tojótyúk van. A fajta minden egyede 260—280 to­jást biztosít 50 hét alatt. Je­lenleg próbaüzem folyik, ám december végén már napi 18 ezer tojást adunk a kereske­delemnek. Januárban, ez a szám napi harminceaerre emelkedik Hí a második istálló is eilkészül és bené­pesül aifckorra a két fémis­tállóban negyvenezer Térte L a jövő esztendőben, tíz­millió tojással járul hozzá az északi hegyvidék ellátásá­hoz. Azt már dr. Szabó Péter, az új telep vezetője mondta el, hogy a negyvenezer to­jótyúknak naponta öt ton­na takarmányt kell biztosí­tani és a tojás gyár mellék­terméke napi tíz tonna trá­gya lesz. Nyáron a szellőz­tető berendezéseik óránként több mint százezer köbmé­ter levegőt cserélnek ká. Egyébként a tojásgyár minden alkatrésze magyar gyártmány, a belső automa­ta berendezésék Zalaeger­szegen készülték, s a gyár dolgozói végezték a szere­lést. A fémistállókban a to­jás Ö86zes2edé9én ,kívül minden munkafolyamatot automatizálnak, a negyven­ezer baromfit nyolc dolgozó látja eL — sz — elérni. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága folyama­tos hitelt biztosított, így a tagságnak a garantált havi fizetést biztosítjuk. Meg az­tán az állattenyésztés is ho­zott mintegy másfél millió forintnyi többletbevételt. — Ki segített még? — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is támogatja szövetkezetün­ket. Dr. Soós Gábor, a mi­niszter első helyettese itt járt nálunk és ígéretet tett szálas takarmány és erőgé­pek soron kívüli beszerzésé­re. Segítségével az elmúlt hetekben 280 vagon abrakta­karmányt vásároltunk mint­egy hárommillió fórint ér­tékben és több erőgépet is kaptunk. A közeljövőben újabb munkagépek is érkez­nek. — Az őszi munkákat mégis mennyire tudták el­végezni? Elgondolkodik, aztán szá­molni kezd. t— Az ártéren még most Is sok helyen foltokban áll a víz. Ezeket a földeket to­vábbra sem lehet megmű­velni. De azért terület-át­rendezéssel 1753 holdon ve­tettünk Őszi búzát és har­minc holdon őszi takarmány­keveréket Mindez persze a tagság áldozatkész munkájá­nak köszönhető. Az emberek és a gépek egyaránt meg­küzdőitek minden talpalatnyi földért. — A jövőt illetően mit tervez a közös gazdaság? — Most a közelgő zár­számadás után különböző szervek bevonásával szaná­lási bizottság alakul majd, amely véglegesen felméri és értékeli azt, hogy a terme­lőszövetkezet hány év alatt képes kigazdálkodni a közel kilencmilliós kárt. Ennek alapján további állami tá­mogatásra számítunk. A nagy kiesés ellenére folytat­juk a hatezer férőhelyes szakosított sertéstelep építé­sét. A Gazdasági Bizottság döntése szerint pedig jövőre megkapja szövetkezetünk a Füzesabonyi Állami Gazda­ság területének egy részét: 1S00 hold szántót és kettő­ezer hold rétet. Ezen inten­zív gazdálkodást folytatunk majd. Szintén a Gazdasági Bizottság döntése értelmében 1973-ban, amikor a Tisza II. vízlépcső megkezdi működé­sét, a már említett ártéri területeket „lekapcsolják” a szövetkezettől. Addig azon­ban a víz továbbra is bele­szól a gazdálkodásba. Az árvíz után fél évvel a veszélyes időszakot idézzük a főmezőgazdász szobájában. Szinte hihetetlen: néhány hét alatt mennyi kárt oko­zott az ár. S szinte félő arra gondolni: mennyi idő kell a veszteségek pótlásához. Mentusz Károly Közös gondunk! a lakás A CIMADÖ MEGÁLLAPÍ­TÁS korántsem új, a mos­tani — mint központi gon­dolat köré font — egri kiál­lítássorozat ts legfeljebb nyomatékosabban eszünkbe juttatja. Ismételten kifejezi kinek-kinek a régi vágyát, törekvését: a saját otthon megteremtését. Úgy vélem, hogy e helyen aligha szükséges hangsú­lyozni mekkora örömet je­lent az embernek a lakás, a megfelelő, saját lakás. S ugyanekkor még a legna­gyobb erőfeszítések, áldo­zatvállalások mellett is mi­lyen sok Idős és fiatal há­zaspárnál, családnál elérhe­tetlen álom! Köztudott, hogy napjaink­ban sem vagyunk minden igény — nagyszámban jogos igény — kielégítésére képe­sek, mert a lehetőségeink változatlanul meglehetősen korlátozottak. Bár kétségkí­vül határozott, erőteljes lép­tekkel haladunk előre a megvalósítás útján, "jócskán álcád, akinek csupán a biz­tatás, a remény jut. örvendetes és egyszers­mind dicséretes * is orszá­gunk, megyénk vezetőinek törekvése, miszerint a jövő­ben lényegesen tovább csökken a lakásínség. Ha­zánkban a IV. ötéves terv időszakában újabb 400 ezer otthon felépítésével számo­lunk, s ebből — nem is olyan keveset — mintegy 10 és fél ezret Heves megyének szánunk. Hozzávetőlegesen fele-fele arán}'ban, központi és ma­gánvállalkozással tervezik az új lakások felépítését, ki­lencven százalékban városa­inkban, s ez utóbbi helye­ken — a szűkös területvi­szonyok miatt — különösen az államiaka: főleg több­szintes kivitelben. A mun­kában , (Színváltozás”, hogy fokozottabban igyekeznek majd figyelembe venni a különböző kívánságokat Is, s eszerint a lakások diffe­renciált felszereltségnek lesznek: készülnek olcsóbb és drágább kivitelben, ké­nyelmesebb és luxusmegje­lenésben. ÁLTALÁNOS CÉL a tele­pülésszerkezet javítása is: több helyütt elavúlt, korsze­rűtlen házak helyére kerül­nek az újak egy-egy öreg . lakónegyed valósággal meg­fiatalodik. A tervek szerint törekszenek Heves és Füzes­abony kimondottan városias kiépítésére — városainkban, kiváltképpen a történelmi értékű egri belterületen nagy ütemben, folytatják f rekonstrukciót Az újak mellett a régebbi lakások fenntartásával, karbantartá­sával, modernebbé tételével is nagyobb mértékben tö­rődnek majd, mint eddig, annál is inkább, mivel öt­ven százalékkal több pénz áll rendelkezésre ilyen ki­LPÜJSÁG Eltüntetik a hatvani „fehér foltokat adusokra, mint korábban, a III. ötéves tervidőszakban. Nagy és szép elképzelések foglalkoztatják, a tanácso­kat: azt szeretnék, ha 1976- ra Heves megyében az or­szágos sátlagnál jobbak len­nének a lakásviszonyok.,So­katmondónk a tervezett arányszámok: amíg országo­san 100 lakásra átlagosan 106. a városodban 109 lakó jut, megyénkben általában 102,1; városainkban 104, ki­mondottan Egerben 103,6; Gyöngyösön 103,7; Hatvan­ban pedig 105,7 lesz ez az index. TETEMES ÖSSZEGEKBE kerül persze mindez, szük­ségesek hozzá a lakosság fo­rintjai is. S a forintokon túl a nagyobb megértés, a szé­lesebb körű összefogás! Csak segíthet a roppant vállalkozáson, ha többen is osztozunk a gondokon. Ha többen is belátjuk, hogy például a pénz önmagában még nem minden, s olykor a nagy igyekezet Is kevés. Ttjbbi. között Igazán jó te­lekgazdálkodásra Is szükség van, aztán a rendelkezésre álló területet a legjobban kell kihasználni. S ez utób­bi nemcsak egy „portán", hanem egy-egy házon belül. a lakások kialakításánál ia legyen szempont: úgy ter­vezzék, úgy készítsék a le­endő otthonokat, hogy még a néhány négyzetméteren is legalább viszonylag kényel­mesen elférjenek a lakók. A lakások berenlezéséhess sokkal tökéletesebben alkal­mazkodjék az Ipar, a ház­tartáshoz ügyesebben simul­jon a kereskedelem. Rövi­den: a „lakhatóság” elsődle­ges irányelvként határozza meg a munkát. EZEKET TEKINTSE KI­KX az új lakásoknál. A már meglévőeknél pedig értékük megőrzését. A lakók érez­zék mindenkor a gazda, a jó gazda felelősségét, hiszen — reméljük iparunktól — a lakások nemcsak egy élet­re hivatottak, hanem akár nemzedékeiknek is otthont Jelenthetnek. Tíz és fél ezer új lakás. S csak „egyelőre”. Aztán a többi. Mindaddig, amíg mindenkinek nem jut, amíg mindenki álmából valóság lesz... LEÍRNI, KIMONDANI te szép. Rpgondolni is boldog­ság! Gyón! Gyula Hatvanban, a városi, tanács és a helyi ÁFÉSZ nemrégiben feltérképezte a kereskedelem „fehér foltjait”, s közös elhatározással terv született, elsősorban a peremterpletek ellátá­sának mielőbbi javítására. Ennek során kezdett a fogyasztási szövetkezet egyébként jól működő, de roppant zsú­folt, s már meglehetősen elavult vegyesboltja■ szomszédságában — a Kisfaludy és a Zrí­nyi utca sarkán — egy korszerű ABC-áruház is ’ itozó létesítéséhez. A saját ki­vitelezésben készülő üzleiházhoz a tanács 100 ezer forintot'adott, további 700 ezret az ÁFÉSZ biztosít. Az új kereskedelmi egységek az elképzelések szerint a jövő nyáron nyit­nak, „ ílr'oto: Kiss Béla) Eredményesen peregnek a napok Viszneken AMIKOR A BESZÉLGE­TÉSÜNK végéhez értünk, azt kérdeztem Szabó Jánostól, a visznek! tanács vb-elnökétől, hogy nem túlságosan „szép ez a gyerek”? Mert elsorolta akkorra, hogy a tanács az Idén meny­nyi mindennel foglalkozott, a testületi üléseken mik ke­rültek napirendre, hogyan állapították meg bizonyos elégedettséggel, hogy korsze­rű iskolát sikerült kialakíta­ni, tavaly befejezték a két­csoportos óvodát, amiben több mint száz gyerek kap elhelyezést, megszervezték a napközit az idén, nemsokára megnyílik az új vegyesbolt, egy hónappal ezelőtt pedig megalakították a víztársu­lást, mert 1972-re be akar­ják fejezni a törpe vízmű építését. A legfontosabb most a vízmű. A lakosság hatvanöt százalé­ka már tagja a társulásnak. A kutat még 1965-ben fúr­ták. Háromszázezerbe ke­rült. A vízmű pedig össze­sen majdnem négy és fél millióba. Nem lesz gond a munkáival, mert arra a tsz műszaki brigádja vállalkozik. Így olcsóbba is kerül. A la­kosságnak csak annyi marad, hogy a kiásott árkokat bete­messe, a földet elegyenges­se. Aztán szerelhetik a für­dőszobákat’ is. Most is van abból vagy tucatnyi, de azok is, akik mostanában építkeznek, már nem hagy­ják ki a helyiségek közül a majdani fürdőszobát sem. Törekvő, szorgalmas nép a visznek!. A tsz jelentősen növelte az állattenyésztést. Most a szarvasmarha-kom­binát megépítésén fáradoz­nak, de a háztájiban is sok a szarvasmarha és a sertés. Az állattenyésztésnek ha­gyományai vannak a köz­ségben. Felújították a községen átvezető utat is, de annak minőségét gyakran szóvá te­szik az emberek. A friss utat már kátyúzni kellett. Tárnáméra felé csak négy méter széles az út felülete, Jászárokszállás irányába már hat méterre tágul, de a minősége sokkal rosszabb, • mint amihez csatlakozik. Igáz, a másik részét, a foly­tatását a szolnokiak csinál­tatták. Mennyivel különb az! A TANÁ'CSTESTÜLET fog­lalkozott a község egészség- ügyi helyzetével is. Az orvos és a védőnő dolga aránylag könnyű, mert a visznekiek szeretik a rendet és a tiszta­ságot. Megbecsülik azokat Is, akik fáradhatatlanul őrköd­nek egészségük felett. A ket­tő összefügg. A tanév végén az általá­nos iskola munkáját elemez­ték. Örömmel állapították meg, hogy a végzett 37 gye­rekből csak négy nem tanul tovább. Különösen büszkék az Iskolai tanulmányi átlag­ra, amely 3,72. Nagyon fi­gyelemre méltó. Annak már nem örültek, hogy a fiata­lok közül kevesen vonzódnak a. mezőgazdasághoz. Inkább az ipari szakmunkás oklevél , a kívánatos, a középiskolák közül pedig a technikum. Valami olyan meggondolás­ból, hogy minél előbb szak­mája legyen a gyereknek. í Érdekes törekvés található meg a tsz-ben, ami a nagy ütemben fejlődő állattenyész­tés miatt már természetes­nek vehető. Állatorvost akarnak a közös gazdaság állategészségügyének fej­lesztéséhez. A szarvasmarha­állomány ma már nemcsak a tsz-ben, hanem a háztáji­ban is tbc-mentes. Mint a felsoroltakból ki­világlik, az idén minden fontos dologgal foglalkoztak a tanácsüléseken. A legutóbbit pktóberben tartották, ami- kpr a tanács megalakulásá­nak huszadik évfordulóját ünnepelték. Most is a ta­nácstagok között található id. Csombok József, Horváth Rudolf, Magda István, Tóth László, Szánkó Istvánná és id. Ádám Dezső. Elismerés­ként most dicsérő oklevelet kaptak. Hogy mennyire szoros » kapcsolat a választott fN* nácstagok éa a község la­kossága között, a mostani tanácstagi beszámolók is bi­zonyítják: általában a kör­zethez, tartozó családok hat­van százalékából elmagy valaki, hogy meghallgassa fa tanácstagot és egyben saj&t véleményét is elmondja. A tanácstagok nagyon komo­lyan veszik megbízatásukat. A testületi üléseken igazo­latlanul nem marad el sen­ki, a napirendek tárgyalása­kor pedig általában a hu­szonhárom tagú testületnek a fele részt vesz a vitában. •Ezek után kérdeztem meg Szabó János vb-elnököt: Nem túlságosan szép ez a gyerek? Csodálkozott, hogy a kétség egyáltalán felmerül­hetett bennem. Amit előso­rolt, az a tényleges valóság. Ennek igazát bizonyíthatják azok a visznekiek is, akik majd elolvassák a közsé­gükről szóló tájékoztatást. Hiszen — hangsúlyozta is­mételten — Visznek lakói szorgalmas, törekvő embe­rek, akik szeretik a haszno­sat, a széliét és ezekért kü­lönböző erőfeszítésekre is Ír ó rt/s c ölri HA VALAKI VÉGIGSÉ­TÁL a községen, mindenütt ennek a nyomait, jeleit lát­hatja.

Next

/
Thumbnails
Contents