Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

f a MŰSOROK' Rjíitíir 1 KOSSUTH 8.30 KSnsyOaen«. (.M Harsar a kürtaaol ».12 Verdi: Lulaa Miller. Háxomfelv. opera* U.M Besaélgetéa aa új m*gT*i versről. 11.« Kórusmttvefc. _____ 1 2.00 Todósltáa aa MSZMP X. kongresszusáról. 12.30 Melódiákok*«, 13.30 KI nyer mai 14.00 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.12 Rádiójáték gyermekeknek. Hírek után toMaftia »a MSZMP X. kongresszusáról. 1540 Erkel-irUlC. I. 5.25 Rádióiakolá. 16.05 Dalok. 16.31 Riport. 16.52 Népi aeaa. 15.05 Van ÚJ a Nap alaík II. 10 Beethoven szimfóniái. 16.30 A Szabó család. 19é0 Tudósítás as »— X. kongresszusáról. 20.15 Könnyűzenei híradó. 20.45 Bartókkal. 2143 Népi zene. 22.00 Hírek, összefogtaM aa MSZMP kongresszusa eseményeiről. 22.20 Rádiószatíra. 23.13 Schumann-mflvek. 0.10 Népdalok. PETŐFI 3.« Zenekari muzsika. (.45 Riport. 3.00 Nótacsokoc. 11.45 Előadás. 12.00 Kodály és Wetner műveiből. 13.03 Operarészletek. Randevú kettőtől —' hatig. 18.10 Fiatalok hullám­hosszán. 20.15 Operarészletek. ______ 2 0.30 Összefoglaló aa MBZM kongresszusának esem nyélről.' 20.4* Arany: Toldi. R.-VÓH. I. rész. 21.3« Szimfonikus hingvei sa 22.23 Népi zene. 23.15 Gül baba. Részletek. MAGYAR 8.OS Iskola-tv, 17.28 Hírek. 1745 Kuckó. 17.55 RiportfDm. 18.25 Tárlatról — 19.00 Bartók-bemutatók nyomában. 15.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 19.50 Az MSZMP X. sáról jelentjük... 30.30 Turgenyerv: Első szerelem. (TV-filmváltozat.) 31.45 Ella Fitzgerald énekel. 32.10 TV-hírtdó. POZSONYI 10.35 Dvorasák: h-motl gordonkaverseny. 10.00 és 21.45 Tv-hlradó. 21.30 A labdarúgás hírét. fib* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-S3) Délután fél 4 és fél t árakor Szép magyar komédia Szirtes, magyar film. Este S árakor Magasiskola Szirtes, magyar film. EGRI BRODY: (Telefon: i4-07) Fél 6 és fél 8 órakor Dél csillaga szirtes, angol-rfrancla film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Érik a fény GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Onlbaba HATVANI KOSSUTH: Az éjszaka rablásra való HEVES: Hattyúk tava FÜZESABONY: A bosszúállók újabb kalandjai GYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon. 17-27). Ismét búcsú egy öreg háztól A2 Egri Vas- és Fém Ktsz Maczky Valér utca 3. szám alatti lakatos és hűtőgépja­vító üzeme kiköltözött eddi­gi helyéről, az életveszélyes­sé nyilvánított épületből. Most megkezdték a régi épít­mény lebontását. A ház valóban megérett a bontásra és sem műemléki, sem városképi értéke nin­csen. Nem fáj tehát az el­múlás, de ha megállunk a szűk kis utcában és elgon­dolkozunk ott: megszólal a múlt, a régi idők szava, amelyből egyet-mást az alábbiakban kívánunk el­mondani. ★ A XVIII. század első felé­ben — miként bizonyára a török időkben, sőt valószí­nűen előbb is — a mai Maczky Valér utca és kör­nyéke már beépített, lakott terület volt. Az utca két ol­dalán ekkor kicsi lakóházak sorakozhattak, jórészt még az ozmán világból, favázas falakkal, erkélyekkel, a há­remek szobácskáival... Az egykorú írásokból tud­juk, hogy itt — a most le­bontásra kerülő Maczky Va­lér utca 3. számú ház egyik régebbi elődjében lakott Udvardy Szabó Pál becsüle­tes egri polgár, hosszú évti­zedeken ét, majdnem az 1700-as évek közepéig. Ez a derék ember volt azután a házigazdája későbbi nagy’ történetírónknál c. Katona Istvánnak (1732—1811) egri jezsuita kisdiák korában. A magyar történetírás ezen nagy hírű megalapozója ezt írta „História Critica regum Hungáriáé” című 42 kötetes (!) munkájának egyik feje­zetében: „ ... Én még mint gyermek sok török marad­ványt láttam Egerben (ez úgy 1740 után lehetett!) —, mivel szállásom is törők házban, s az iskola is, amelyben jártam, török kápolnában vagy me­csetben volt. (Ez a mecset a közelben, a mostani Gárdo­nyi Géza Gimnázium helyén állott.) Szállásom volt — ír­ja Katona István — Udvardy Pánál, ki 103 éves volt, ami­kor 1744-ben meghalt, s aki sokszor sírva beszélte el előt­tem, hogy mennyi rosszat kellett tapasztalnia és szen­vednie a töröktől, kik Eger­nek 91 évig urai voltak.. Igen, ezek hangzottak el az egykori kicsi házban, amely a fiatal Katona István otthona lehetett, és amelyik azóta bizonyára többször át­építve, vagy újraépítve, de immár lebontásra kerül ★ Lebontódik erre tehát egy öreg ház, mint ahogyan meg­semmisült valamikor a kö­zelben az akkori város egyik nevezetes létesítménye. Ha tehát már itt jártunk, emlé­kezzünk meg pár szóval er­ről a történeti érdekességről Is! Az Udvardy Pál-íéle ház közvetlen szomszédságában, körülbelül a mai új vásár- csarnok helyén állott Eger hódoltsági korszakában a tö­rökök „Barutkhane erődít­ménye”. Elia Cselebi, az 1664—1666 között nálunk járt mozlim „világutazó” er­ről a következőket írta itt- léttekor: ........Az erődít­m ényt az 1068 évben (a mi időszámításunk szerint 1659- ben) Köprüli Mohammed pa­sa építetette. Magyar szer­kezetű kerekekkel ellátott malmok vannak benne, ame­lyekben elbámul az emberi ész. A Makla vize hajtja. (Itt összetévesztheti Evlia Cselebi a „Makla vizét” az „Eger vizével”, talán mert a várostól délre Makiár falu közelében az Eger patakot valaha „Makiár vizének” ne­vezték?) Négyszögletű épü­let, hat tomyú, vaskapus, erős vár. Négy oldalról víz veszi körül, s hidakon kell bemenni. Éjjel-nappal fe­kete puskaport készítenek itt...” A lőpormalom azon­ban már a város felszabadu­lása után: 1691 július 31-én éjjel felrobbant, a romokat azután elhordhatták, az egy­kori épületnek ma már nyo­ma sincsen. ★ íme, mennyi a mesélni való lakóhelyünk egyik egé­szen kicsi területén. Hevesy Sándor $ .ŰzüMmtmié, Irt i Háromezer sonka naponta fel naponta a Veszprém me­gyei Húsipari VáUala-t pápai gyárában, ahol a 'külföldön is népszerű dobozos sonkakülön­legességet készítik. Ezzel a termékével aranyérmet nyert a vállalat a legutóbbi Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállításon. • (MTI-foto — Jászai Csaba) A Holdon marad a Lunohod ? Az első holdterepjáró la­boratórium már több napja sikerrel tevékenykedik égi szomszédunkon. A kezdeti kipróbálási, ismerkedési kor­szák utón immár hosszabb, mintegy 100 méteres útra in­dult, hogy kiterjessze azt á körzetet, amelyben tudomá­nyos tevékenységét folytatja. A leszállás helyétől né­hányszor tíz méteres távol­ságra történő eltávolodás a kutatások szempontjából mindenképpen hasznos. El­sősorban azért növeli ez a kutatások értékét, mert a le­szállás közvetlen környezeté­ben a fékezőrakéták hajtó­műveiből kiáramló gázok el­fújják a felszínről annak legfelső, finom porszerű ré­A pártkongresszus színhelye A nagy tanácskozások színhelye, a budapesti MÉ- MOSZ Székház ad ismét ott­hont a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sának. Immár negyedik al­kalommal rendezik meg az 1949-ben avatott hatalmas épületben a párt kongresz- szusát. Az elmúlt 20 évben nagyon sok fontos bélföldi és nemzetközi esemény zaj­lott itt le, legutóbb például a DÍVSZ kongresszusa. A szervezők, a rendezők alaposan felkészültek a ta­nácskozásra, igyekezték min­den tekintetben biztosítani a kongresszus munkájához és á követelmény tájékoztatásá­hoz szükséges feltételeket. A munka zömmel az 1180 sze­mély befogadására alkalmas tanácskozóteremben Zajlik majd, amelyet erre az al­kalomra felújítottak, korsze­rűsítette s a többi között lég­kondicionáló berendezéssel láttak el A székház sok ki- sebb-nagyobb terme és szo­bája ad majd helyet a kü­lönböző bizottságoknak és munkacsoportoknak, így a többi között a szerkesztő bi­zottságnak, a fordító- és gyorsíró irodának. A kong­resszus külföldi vendégel a tolmácsberendezés segítségé­vel kísérhetik majd figye­lemmel a. tanácskozást, A felszólalásokat hat nyelven tolmácsolják. Kilenc parlamenti gyorsíró készíti folyamatosan a kongresszus teljes jegyző­könyvéi s ennek alapján ál­lítja össze a szerkesztő bi­zottság a kongresszusról szó­ló tudósításokat. A Népsza­badság, az MTI, a rádió és a televízió külön kirendelt­séget létesít a kongresszus színhelyén. A MUOSZ-szék- házban és a Bányász-szak­szervezet épületében sajtó- központot rendeznek be, ahol a külföldi újságírók külön­böző nyelveken kaphatják meg a kongresszusi beszéde­ket, felszólalásokat, i Az MTI ícülföldre sugár­zott adásai számára külön riporteri gárda készíti* majd a tudósításokat. Ugyancsak külön szerkesztő gárda gon­doskodik arról, hogy az MTI telexhálózatán a me­gyei és a városi lapok folya­matosan megkapják a kong­resszusról szóló beszámoló­kat. Kiveszik részüket a tá­jékoztató munkából a fotóri­porterek is; a kongresszus­ról készített fotóikból a Központi Sajtószolgálat na­ponta ad friss válogatást kép távírón. A tv és a rádió helyszíni közvetítései közvetlen bete­kintést adnak majd az or­szág egész népének a kong­resszus munkájáról. A sajtó­tudósítást végző szerkesztők, újságírók úgy szervezték meg a munkát, hogy a hír­adások általában egy órával követhetik az eseményeket. Az ország közvéleménye te­hát "gyorsan és sokoldalúan informálódhat a kongresszus munkájáról folyamatosan figyelemmel kísérhati a párt e nagy jelentőségű tanácsko­zását. N. L. Az elegáns kis édes­ségbolt pultja mögött élénk diskurzusban volt a két eladó. Az idősebbnek látszó, so­vány, fekete nő vitte a szót: — Képzeld, Olgicám, a Plomberger Baba, tudod, aki pénztáros itt, a sarki illatszer- boltban, az a szemü­veges, nagy fogú nő, házassági hirdetést adott .fel az újság­ban. Az Olgicámnak ne­vezett gömbölyű, sző­ke hölgy ..ámuldozott a hír hallatára. — Ugyan, ne beszélj Arankám! Az ö korá­ban! Hiszen van az már vagy negyven­éves! — Negyvenhárom! — vágta rá a jólérte­sültek büszkeségével Aranka. — És tudod, mennyinek írta ma­gát a hirdetésben? Harminckilencnek! — Nahát, hogy mik vannak! — hüledezett Olgica. Ekkor boltba Miklós belépett a gróf Zrínyi a költő és hadvezér, és megkér­dezte, van-e török áfi- urq ellen való orvos­ság? — Csak gyógype­metefű-cukorkát tar­tunk: Tessék talán a szemközti patikában próbálkozni — mondta kifogástalan udvari­assággal Aranka, majd, mintha mi sem történt volna, vissza­fordult kolleganőjé­hez és folytatta: — És képzeld, akadt je­lentkező is a hirdetés­re! Méghozzá egy kö­zépiskolai kémiata­nár! — Egy kémiatanár? Hihetetlen, Arankám, hihetetlen! Nyílt az ajtó, Sophia h*!**mtm fém lovon ült, Wellington- csizma és bikini volt rajta, a fülében két kriptonégő lógott. — Kérek harmincat kiló málnazselét — mondotta egy kis fel­ső-magyarországi ak­centussal. A két hölgy kici­pelte a zselésdobozo­kat a raktárból, segí­tett felkötözni a nagy csomagot a lóra, majd szívélyes búcsút vett a kedves vevőtől, vissza­ment a pult mögé és folytatta a diskurzust. — És képzeld, Olgi­cám, az a tanár már kétszer volt nős, de kénytelen volt elválni, mert mind a két fele­sége ugyanazzal a mozigépésszel csal­ta — Te jó Isten! — csapta össze a kezét Olgica, és nem tudott hova lenni a csodál­kozástól. Az ajtón most egy hirdetőoszlop lépett be, hosszú pórázon vezet­ve egy bengáli tigrist. — Kérek hat deka krumplicukrot! De jó savanyú legyen! — tette hozzá. Olgica kiszolgálta a vevőt, visszaadta az aprópénzt. — Figyelek azért, Arankám, csak foly­tasd! — Persze, a Plom­berger így is veszkő- dik érte, és mindent megtesz, hogy tessen neki. Még ősz esíkéi fa festetett a hajába, mert a tanárnak is olyan van... Olga teljesen oda volt a meglepetéstől. — Még ilyet! Na- hátj ősz csíkot feste­tett a hajába! Őrü­let ... Az ajtó előtt megállt egy repülő csészealj, kiszállt belőle egy marslakó és azt mond­ta: — W5xyz3 yzoc3 zxy3 bbbrrrrrssss! — Ik sprehe nikt dájcs — közölte lebi­lincselő mosollyal Aranka. — Na, de a legjobbat még nem is mondtam! Tegnap es­te bementünk a fér­jemmel a presszóba, hát ki ül ott? A Plom­berger a tanárjával! És tudod, mi volt a Babán? Sötétlila szok­nya és méregzöld kar­digán! Olgicának még az álla is leesett. — Lila szoknya, zöld iMrdigán? Fantaszti­kus!!! gadliinfí tegél s az alatta megmara­dó réteget sem hagyja érin­tetlenül a hajtóműből kiá­ramló forró gázsugár. Hosszabb viták és kísérle- tek után döntöttek arról is, hogy a Bunohod 1. kereke­ken közlekedjen. A lehet­séges egyéb megoldások kö­zül a csupán elvben alkal­mas típusok kiszűrése után választották ezt a típusi Ki­derült, hogy a lánctalp, amely viszonylag nagy fel- fekvő-felülete miatt jó te­herelosztást eredményez a talajon, s csökkenti a jármű súlya által a felületegységre gyakorolt nyomást, homokos, morzsalékos talajon képtelen megfordulni, mert a lánctal­paknak a talajon történő csúszása során a laza .anya­got maga előtt feltornyozza,, s ebbe a jármű „belefullad”. A lénetalpas meghajtás kezdetben a kis talajnyomá­son kívül azért is előnyösnek tűnt, mert annak bármilyen kis felülete képes a jármű­vet mozgásba hozni, a leg­egyenetlenebb terepen is. Ugyanezzel a képességgel rendelkezik azonban egy olyan több kerekes jármű is, amilyen a Lunohod 1., amelynek kerekei egymástól függetlenítve vannak, s még az átellenes oldalon levő ke­rékpárokat sem kapcsolja össze a tengely. A kerekek egyedi meghajtás esetén — s a Lunohorlnál ezt alkal­mazták — ugyancsak képe­sek "mozgásba hozni a jár­művet. Többen feszegették azt a kérdést, hogy a Lunohod 1, visszatér-e a Földre. Erre a kérdésre minden bizonnyal nemmel kell válaszolni, még­pedig több oknál fogva is. Először is az a televíziós film, amelyet a szovjet tele­vízió adott közre november 17-én, azon a napon, amikor a Lunohod 1. megkezdte te­vékenységét a Hold felszí­nén, világosan megmondta, hogy a holdterepjáró a Luna 17. felszálló, vagyis a Földre hazaindító fokozatának a helyét foglalta el. Ebből az következik, hogy a Luna 17. nem vihetett magával fel­szálló fokozatot, vagyis a holdterepjáró hazaindítására nincs felkészítve. Másrészt azt is tudomásul Éell vennünk, hogy a Luno­hod műszaki- és tudományos felszerelése úgy készüli hogy az a mozgás során gyűjtött mintákat a helyszínen, a Hold felszínén elemezi, s az elemzések eredményeit tele- metrikus úton, rádióadások formájában eljuttatja a Földre. Nem sok értelme volna ezek után annak, hogy visszahozzák a berendezést a Földre, amikor már a ter­vezett feladatokat elvégezte; Ehhez ugyanis további egy­ségre, nagyobb súlyra lenné szükség, s ez pillanatnyilag szükségtelehnek látszik. "Sinka József lífiFCJSáifl

Next

/
Thumbnails
Contents