Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A X. kongresszusról jelentjük *_________________________________________________________________________________________— (Folytatás az 5. oldalról) ' Hihetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetkezetek működése lehetővé teszi a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek mind teljesebb összehangolását; egyben elősegíti a munkában, a jövedelemelosztásban, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a szocialista elvek érvényesülését. A szövetkezetek működési területükön érvényre juttatják a szocialista demokratizmust, elősegítik az egyén •politikái és kulturális fejlődését, szocialista emberi közösségek kialakítását. Növelik a kollektív felelősség- érzetet a szocialista tulajdon .erősítésében, az oszthatatlan szövetkezeti vagyon, a szocialista tulajdon gyarapításában. A szövetkezeti mozgalomba tömörült állampolgárok éjét- és munkakörülményeinek, életszínvonalának, politikai fejlődésének alakulása társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, előmozdítása társadalmunk egészének érdeke. Ezért foglalt úgy állást pártunk IX. kongresszusa, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hozzanak létre területi és országos szövetségeket, és céljaikat élőmozdító társulásokat. Ezek kialakultak, s mind jobban kibontakoztatják hasznos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal, és támaszkodik rá. Szövetkezetpolitikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek szocialista vonásaik. Gazdálkodásukban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. Társadalmunkban számottevő politikai erő a nőmoz- gakan. A Központi Bizottság, a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt különös figyelmet fordít a nők helyzetére. Jelenthetjük, hogy a IX. kongresszus idevonatkozó határozatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a legközelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős szerepet töltenek be társadalmunk s életében, és hazánk aktív keresőinek 40 százalékát teszik ki, eredményesen dolgoznak az élet minden területén. Nyilvánvaló a családban betöltött szerepük iagy jelentősége. A nőmozgalom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, a gazdasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa a közéletből korábban kirekesztett nőket. A legöntuda- tosabb nők az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi felemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták.- A párthatározat a nőmoz- galom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat a uépfrontbizottságok mellett, a mm, oovaaHas tedd szakszervezetekben, a szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszer artnyi elvlárs- nő végez rendszeres munkát a mozgalomban, mint korábban. Mindez hozzájárul, hogy egész társadalmunk, amely a szocializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzék a nők társadalmi ' kérdéseivel és elősegítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. Az ifjúság életével, gondjaival a párt, államunk, társadalmi szervezeteink rendszeresen és sokoldalúan foglalkoznak. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik,- hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. „ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömegszervezete, a párt irányításával teljesítette és teljesíti feladatait. Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alapjainak lerakásával és teljes felépítésének megkezdésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alapszervezetében több mint 800 ezer tagot tömörít; ez a 14—26 éves fiataloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is növekedtek a társadalom, de egyben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy jobban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsődlegessége. Akkor képes hivatását mind magasabb színvonalon betölteni, ha jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit; különösen azt a körülményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, múlik része pedig már a termelőmunka és a társadalmi ólet cselekvő részese. A KJSZ törekedjék arra, hogy szocialista hazánk hű polgáraivá, hazafias és internacionalista szellemben nevelje ifjúságunkat. A szocializmus építésére mozgósítsa a fiatalokat, kezdeményező szerepet vállaljon az ifjúság munkájának, művelődésének, kulturális- és sportéletének szervezésében, anyagi, szociális helyzetének javításában. A párt vezető szerepe megfelelően érvényesül a KISZ irányításában. A párt- szervezeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítaniuk, segíteniük kell az ifjúsági szövetséget problémáinak megoldásában. A pártvezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ törekvéseit, és aktívan részt vegyen az ifjúság egészének eszmei-politikai nevelésében. Az ifjúság nevelésében , külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt utánpótlása, jórészt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai A fiatalokat meg kell ismertetni a marxizmus—le- ninizmus tudományával, fegyelmezett és kötelességtudó, a közösség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden áldozatra kész emberekké kell formálni őket, t közülük a legjobbakat kommunistává, a párt tagjaivá kell nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt: oz ifjúság a párt, a nép, a szocialista haza ígérete és jövője! A párt belpolitikájának sarkalatos pontja a szövetségi politika. A szövetségi politikának, amely alapvetően a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgálja, hatalmas ereje van; a helyes marxista irányvonal mellett társadalmunk előre- vitelének döntő tényezője. Szövetségi politikánkban az osztály szövetséget, az ösz- szefogást, az egységet hirdetjük és valósítjuk meg. A szocializmus felépítő-, sében az egész nép, társadalmunk .minden dolgozó osztálya és rétege, minden egyes magyar állampolgár érdekelt. A legteljesebb társadalmi és emberi szabadságot, a különb életet, a magasabb élet- színvonalat csak a szocialista társadalom biztosíthatja. Politikai szövetségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja a szocializmus, elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk a közösség boldogulására. A párt szövetségi politikája a Hazafias Népfrontmozgalom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt politikai tömörülés, amelyben a párt részvételével és vezetésével együtt vannak és munkálkodnak hazánk legElvtársak: A szocialista építés jelenlegi szakaszában különleges fontossága van pártunk gazdaságpolitikájának, amely a termelőerők fejlesztését, a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkörülményeinek javítását, szocialista céljaink elérését szolgálja. Gazdaságpolitikánk, gazdasági munkánk fő eleme a szocialista tervgazdálkodás, amely egyedüli módja a termelőerők tervszerű fejlesztésének és -alapja a szocialista gazdasági rend építésének. Népünk csak a munkásosztály politikai hatal-, mának megteremtésével, a termelési eszközök köztulajdonba vételével, a szocialista tervgazdálkodás bevezetésével tudta, a felszabadulás óta eltelt rövid 25 év alatt, a romok helyén új hazáját felépíteni, százados' elmara- dottságqt felszámolva az országot iparosítani, a szocialista mezőgazdaságot megteremteni. Hazánk társadalmi fejlődésében, s ezen belül nép- gazdaságurikban, a szocialista építőmunkában új helyzet alakult ki az 1960- as évek elején. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a népgazdaság minden tő területén győztek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok. A népgazdaság ugyanekkor túlhaladta az ext?nzív fejlődés szakaszát, és szükségszerűvé vált az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés. Az elért gazdasági fejlettségi színvonal már lehetővé tette, céljaink pedig sürgették, hogy termelőerőink fejlesztése, a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében legalább kezdeti lépéseket tegyünk a nemzetközileg kibontakozó tudományos-technikai forradalom áramlatába való bekapcsolódásra is. A pártnak szembe kellett néznie az új helyzet új kérdéseivel, és ki kellett jelölnie a további előrehaladás útját. Mélyreható elemzéseket kellett végezni, a hazai és a többi szocialista ország tapasztalataira, a szocialista közgazdaság-tudomány és fontosabb, társadalmi és tömegszervezetei; másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a szocializmus építése céljából. • A Hazafias Népfront-mozgalom keretében az országban közel négyezer népfrontbizottság működik, mintegy 120 ezer taggal, több százezer aktivistával. A Hazafias Népfrontban tömörülnek a munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, s különböző világnézetű emberek, , a kommunisták és pártonkívüiiek — mindazok, akik vállalják a közös célt; a szocialista Magyarország felépítését. A Hazafias .Ncpfrontmozgatomban részt vesznek hazánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is, akik társadalmunk egyenjogú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista hazát. A Hazafias Népfront-mozgalomban együtt /annak hívők és nem hívők, állami tisztviselők és az egyházak képviselői. Államunk biztosítja a szabad vallásijakor- lást, az egyházak működését. Társadalmunk értékelni tudja, hogy az ország minden bevett felekezetének egyháza elismerte, önmagára nézve kötelezőnek tartja a Magyar Népköztársaság alkotmányát, törvényeit, és elfogadta népünk törekvéseit, szocialista célkitűzéseit. A népfrontmozgalomban való közös részvétel pedig jól példázza, hogy különböző vimás tudományágak eredményeire támaszkodva kellett kidolgozni a kérdések megoldásának módozatait. A gazdálkodás magasabb szintjén feltétlenül szükséges, hogy minden gazdasági döntésben messzemenően érvényesüljenek a közgazda- sági szempontok. Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek: gazdasági hatásával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körülményeket. A közgazdasági szemlélet érvényesítése azonban gém teheti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges. Lenin útmutatásai arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy egyetlen nagy' rohammal, kizárólag a párt tekin- . télyére, a proletárhatalomra és az öntudatos munkások lelkesedésére támaszkodva nem lehet a szocializmust felépíteni. A párt befolyására, a munkáshatalom erejére, a dolgozók szocialista lelkesedésére építeni kell, ezeket az erőinket szüntelenül növelni kell, de ezenkívül szükség van arra, hogy a dolgozók a • szocializmus építésében anyagilag is érdekeltek legyenek. Az alapos elemzések, a számtalan megoldási módozatok kidolgozása éveket vett igénybe, s végül az elhatározások a gazdasági mechanizmus reformjában öltöttek testet. A gazdasági reform alapelveit a ■ IX. kongresszus jóváhagyta, s 1968. január elsejével bevezetésre kerültek. Ennek lényege: a szocialista tervgazdálkodásnak — a közgazdasági szabályozók, az üzemek önálló vezetése, a dolgozó kollektívák és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége útján történő — megvalósítása. A gazdasági reform' alapelveit megismerve, párttagságunk csaknem egésze, s az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte azokat. De a fogadtatás és a helyeslés nem volt’ osztatlan. Itthon is, határainkon túl is akadtak őszinte barátaink, akik aggódtak, vajon bevdlnak-e újításaink? Jobboldali revizionista körök lágnézetű emberek között lehetséges kölcsönös megbecsülés és jó együttműködés olyan közös célok érdekében, amelyek a nép boldogulását, hazánk* Javát szolgálják. A Hazafias Népfront nagy segítséget jelent a pártnak, jó szolgálatot tesz közös ügyünknek; úgy véljük, hogy a mozgalom még tovább növelheti aktivitását a társadalmi életben. A Hazafias Népfront-mozgalom eddig is sokat tett és még sokat tehet a legátfogóbb szocialista nemzeti egység megszilárdításáért, a nemzet alkotó erőU nek tömörítéséért. Nagy és a tanácsok önállóságának növekedésével fokozodó, politikai jelentősége van annak, hogy a népfront az országos kérdések mellett intenzíven foglalkozik a lakosságot legközvetlenebbül érintő város- ós községfejlesztés sokrétű problémáival is. s ezzel erősíti a helyi önkormányzati szervek nélkülöződéien tömegbázisát, azok demokratizmusát. Pártunk mindenkor .hirdette és szervezte a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kommunisták és' ‘pártönkívü- liek összefogását, a nemzet ■ minden alkotó erejének tömörítését. E politikának nagy jelentősége volt történelmi harcainkban és van ma is. Társadalmunk egysége a közös, szocialista munkában kovácsolódik mind erősebbé. A párt a jövőben is folytatja szövetségi politikáját, abban a mély meggyőződésben. hogy az a munkásosztály. a dolgozó nép érdekeit Szolgálja, és közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. rendszerünk fellazulását remélték tőlük; szektás, dogmatikus körökben ennek bekövetkezését jósolták. Ellenségeink — zavarkeltő szándékkal — a kapitalista piac- gazdálkodás irányába tett első lépésről beszéltek. Miről tanúskodnak a tények? A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak; a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei beváltak; az- új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform három éve alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok; magasabb színvonalra emelkedett a szocialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoportérdek és a személyi érdek egyaránt és megfelelően érvényesüljön!. Erősödött a gazdálkodás biztonsága, nőtt a vezetők felelősségérzete. A hatékonyabb gazdálkodás elősegítette a termelés és a szükségletek közötti jobb összhangot. Mindez lehetővé tette, hogy az értékesítés és a nemzeti jövedelem nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A népgazdaság egyensúlya szilárdult; fejlődött a külkereskedelem, eleget tettünk nemzetközi szerződéses kötelezettségeinknek. A határidő lejártáig még több mint egy hónap van hátra, de már most jelenthetjük a kongresszusnál?, hogy • a III. ötéves népgazdasági tervet sikeresen teljesítettük. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben, 39—40 százalékkal emelkedik. Az ipar termelése 33—35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 16— n százalékkal növekszik. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Teljesítettük a terv többi előirányzatait is. Bíztató változást és terveinknek megfelelő növekedést tapasztaltunk a hazánk adottságai miatt különösen fontos külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, a többi szocialista országgal, a harmadik világ országaival,_ és gazdasági, politikai ériig-' keinkkel összhangban, a kapitalista országokkal is. A III. ötéves terv jelentős túlteljesítésének értékét növeli, hogy az irányítási -rendszer bevezetése, kétmillió ember munkaidejének csökkentése ugyanezekben az években történt meg. Ugyanakkor látni kell azt is, hog> a. harmadik ötéves terv során néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését. Aj nagyobb ipari termelésnek csak 55—60 százaléka származik a termelékenység növekedéséből; nem emelkedett megfelelően a termelés műszaki színvonala. Egyenetlen volt a beruházási tevékenység, és nem javult hatékonysága; lazaságok voltak a munkaerő-gazdálkodásban és a munkafegyelemben. A III. ötéves terv éveiben az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. A növénytermesztésben viszont az 1961 —65-ös évekhez viszonyítva sikerült előrelépnünk, a legutóbbi öt év alatt o búza or- . szágos termésátlaga 35 százalékkal növekedett s elérte a hektáronkénti 25 mázsás szintet. A kukorica termésátlaga, ugyanezeket az időszakokat összehasonlítva, 23 százalékkal növekedett, s országosan számítva elérte hektáronként a 32 mázsát. Ezekben' az eredményekben már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölénye mutatkozik meg. A gazdasági munka átfogó mérlege azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a fejlődés útjának bonyolult, de eredményes szakaszát tettük meg. A népgazdaság helyzete kiegyensúlyozottabb lett, színvonala emelkedett és a fejlődést segítő tendenciák növekedtek. Népgazdaságunk szilárdságának, egészséges alapjainak, teherbíró képességének meggyőző bizonyítéka az idei év is, melyben az árvíz okozta károknak; a védekezés költségeinek, a termelésikiesésnek összesen csaknem nyolcmilliárd forintnyi terhével, a növénytermesztésben számottevő kiesést okozó rossz időjárás nehézségeivel kellett s kell megküzdeni. Nehézségek voltak és van* nak, de a hathatós kormány- intézkedésekkel, dolgozó népünk helytállásával, népgazdaságunk erőivel mégis biztosítottuk a termelés és az ellátás folyamatosságát, a III. ötéves terv teljesítését. A négy év alatt elért fejlődés, a nehéz feladatok megoldása annak köszönhető, hogy a Központi Bizottság a párt IX. kongresszusa által megerősített gazdaságpolitikai elveket követte, és a kongresszus határozatait a gazdasági munka területén végrehajtotta. A párt gazdaságpolitikájának pontos követésével dolgozták ki az új, IV. ötéves népgazdasági tervet is. „■ Az új ötéves terv irányelveit a Központi Bizottság hagyta jóvá A tervet a kormány kidolgozta, és az országgyűlés szeptember végén törvényerőre emelte. A IV. ötéves tervet azért lehetett már az év* folyamán kidolgozni és véglegesíteni, mert egyrészt gazdaságpolitikánk nem változik az új ötéves tervvel, másrészt a legfontosabb partnereink, elsősorban a Szovjetunió. segítő szándékú készségével lezárhattuk a terv nyersanyag- és energiaszükségleteinek kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen, gazdasági kapcsolatainkat kölcsönösen fejlesztő nemzetközi tárgyalásainkat, meg(Folytatás « í. Á gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik >
