Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A X. kongresszusról jelentjük { (Folytatás a 4. oldalról) iság, s párt középfokú irá- . nyitó szervei és a párt alap- •zervewtei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb összehangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő tanácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pértellen- lenőrzés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének. A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a titkárságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában, és részben a pártbizottságok és pártszervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párthatározatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész, pártban annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmunka, a' szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a' párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése szempontjából is. A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A, párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek, a pártaiapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának új, megfelelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Miiköziben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a pártszervezet befolyása az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőikre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok ellen. A_ pártnak, a kommunistáknak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munkában elől járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A páti; a jövőben még fokozottabb mértékben igényli, és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt egyes határozatainak képviseletében nyíltan. és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzék megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Szabályzat előírásainak. A Központi Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti döntésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatát; A Szervezeti Szabályzat megfelelően tflferftó!; fing# partunk kommunista párt, « munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leniniz- mus eszméje vezérel. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalmi élcsapattal szemben támasztott követelménynek. Ezért a párt Szervezeti Szabályzatának alap- elvei nem szorulnak változtatásra. A kongresszusnak eá&rt csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat javaslunk, amelyeket a változó körülmények tesznek szükségessé, amelyele növelik a pártmunka hatékonyságát. A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó részletes javaslatot és indoklást a küldött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bizottság a párttagság véleményének figyelembevételével legutóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításnak csak néhány kérdését érintjük: — A tagfelvétel alsó korhatárát 21 évről 18 évre javasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is, akik vitattál? a korhatár leszállításának helyességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termélőimunkában részt vevő ifjak, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú állampolgárok számára is legyen lehetőség a pártba való belépésre is. — A párttagság helyeslés• sel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban meglevő egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados1 többséget kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszervezetek vezetőségének nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti választását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gyakorlatra tegyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanokkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket, és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba a következő szöveg: „a bírálat elfojtói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani”. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvédj ük pártunkban, és a közéletben, is, a bírálat jogát mindenkivel szemben. — A tagdíjak mérséklését javasoljuk az alacsonyabb keresetű, és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál, javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tagdíjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás ércekében, a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet vesziff figyelembe. A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértik indítékait és a kongresszus elfogadja a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetője, -a tömegek szervezője, pártunk a IX, kongresszus óta is betöltötte a hivatását ás munkájával kiérdemelte munkásosztályunk, népünk, nemzetközi osztály- testvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összefor- rottsága tovább erősödjék. így tudja továbbra Is megőrizni és növelni pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a kommunista mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábban és erejének most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása. Á pórt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson Tisztelt kongresszus! Hazánkban a munkáshatalom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanú- jelét adta politikai érettségének, hazaszeretetének és eredményesen végzi szocialista építőmunkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek leküzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján még a velünk szembenállók is kénytelenek . tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhatjuk, abban hagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szövetségi politikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszélesebb tömegekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények között tölti be hivatását. A Magyar Nép- köztársaságban a történelmi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy politikai párt a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk a szocializmus megvalósulásánál a formák sokféleségét tételezi fel ennek megfelelően politikai rendszerében, a különböző» országok történelmi fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevékenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos körülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia kell. A nálunk kialakult egypártrendszer sok tekintetben megkönnyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes alkotó erőinek politikai tömörítését Ez azonban nem megy az építőmunkába végbe automatikusan; megvalósítása a párttól fokozott figyelmet követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt belpolitikai tevékenységében egyrészről közvetlenül a tömegekre, másrészről a tömegszervezetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szerveire, a helyi munkában a tanácsokra ' támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. I A párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményeinek önállóságát, hatáskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről törekszik rendeltetésszerű működésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állás- foglalásai alapján az ügyek ben a szükséges, konkrét in-v tézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szerveik, a társadalmi szervezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki, maguk határoznak, és határozataikért, * azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, Illetve tagságuknak. A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módozatainak kidolgozásába bevonják a társadalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések legjobb ismerőit az állami, gazdasági, kulturális szervek embereit, tudósokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgo- gozólc széles körét. Az így előkészített döntések tudományosan megalapozottdö- bak, számításba veszik országunk adottságait és viA IV. ötéves te rvben 190 ezer áj lakás öl az országba« szonyait, az emberek véleményét. Ez szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt állásfoglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt maguké nak vallják. A párt" arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az é^ítőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét és végezze el feladatát. A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek kell eggyé válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatában. Pártunk tevékenységében az ország valamennyi társadalmi és tömegszervezetére, tömegmozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tömegszervezete, a munkásság legszélesebb osztályszervezete, a szakszervezet. A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szak- szervezeteknek fontos szerepük van a párt tömegkap- csolataiban az ország életében, a szocializmus építésében, és jelentős nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülményeket és feladatokat teremtett a szakszervezetek számára. Alapvető feladatukká vált s ennek eleget is tesznek, a munkás- osztály politikai hatalmának, a nép közös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építésének támogatása. Ez rendszerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysége azonban ebben nem merülhet és nem merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektív szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatározó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetségesek. Ezért a szocialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, képviseljék napi érdekeiket. A hatalomra jutott munkásosztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyrészt az össztársadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyés dolgozók érdekeinek védelme. Az elmúlt négy évben a szak- szervezetek politikai szerepe növekedett, bővült jogköre. A gazdaságirányítás reformjával, az állami szervek hatáskörének decentralizáláséval növekedett az üzemi, vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok munkájának jelentősége, szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszervezetek betöltik érdekvédelmi szerepüket, ugyanakkor állás- foglalásaik megfelelnek társadalmi fejlőd esünk , jelenlegi követelményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közős feladatok jó megoldása érdekében minden szinten megfelelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszer vezetéknek kialakultak és fejlődnek munkakapcsolataik. Az utóbbi időben ren d ■ szeressé váltak a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának veze - tői közötti tárgyalások. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai és más fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének, növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb betartását. Nagy lehetőségét nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér, szociális és kulturális alapokat — ésszerűbben használ ják fel, és a dolgozók szélesebb körét vonják be ezen ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevél. A kollektív szerződések kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgozók elismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikai megjegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemelosztásban a kollektív szerződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyira fontos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait. A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biztosított jogok minél teljesebben érvényesüljenek a szocializmus építésének általános érdekel és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennék megfelelően, munkájukban támaszkodnak a szakszervizetekre, és dolgoznak további megerősítésükért. Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkban a szövetkezeti • . mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. A társadalmi és gazdasági rendszerünk szerves részét alkotó termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint kétmillió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharmada. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. A szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 százalékát adják, a kiskereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyolítják. E nagy tömegeket átfogó mozgalomé nemcsak nélkü(Folytatás a 6. oldalon) 1970. november 24, ketU
