Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A X. kongresszusról jelentjük _______ ■ _________________________ > ' és a szocialista demokrácia L (Folytatni a 3. oldalról) Az államélet Kedvét előtártak! Államunk, a népi demota- récla állatna, amely a mun- "káshatalmat testesíti meg, betölti történelmi szerepét, nélkülözhetetlen a munkás- osztály számára a gazdasági és kulturális élet irányításában, a szocializmus építésének szervezésében. Államunk rendeltetésszerű, szervezett működésének felbecsülhetetlen a szerepe és jelentősége népünk eddigi sikereiben, twptéraelemformáló munkájában. A szocialista állam ereje abban van, hogy jő politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, és tevékenységében a lakosság, a dolgozó milliók széles körű támogatására építhet A munkásosztály államát, a dolgozó nép szocialista vívmányait a Magyar Népköztársaság önállóságát és függetlenségét területi sérthetetlenségét, belső rendjét hűségesen védelmezik fegyveres erőink, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a belügyi szervek. A Központi Bizottság, a kormány, a honvédelmet a társadalmi rend védelmét egész népünk ügyének tekinti; az ellátásukhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket biztosította, és a jövőben is biztosítja. Az állam funkciói a fejlődés során változnak. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe folyamatosan csökken, politikai, gazdasági és kulturális szervező szerepe viszont folyamatosan növekszik. Államunk már sok feladat megoldásába bevonja a társadalom különböző szervezeteit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres testületek mellett az ország, a hatalom védelmét szolgálják a munkósőrök, önkéntes rendőrök, a polgári védelem tagjai. A szakszervezetek vették át és látják el a társadalombiztosítással, a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét. A dolgozók tömegesen vésznek részt az állam munkájában, mint tanácsi aktívák, bírósági ülnökök, népi ellenőrök. Meggyőződésünk szerint az államnak fontos szerepe van a szocializmus építésének időszakában. Nem fogadjuk H azokat a nézeteket, amelyek kétségbe vonják a szocialista állam szerepét, lebecsülik jelentőségét, és a hatalom gyengítésével voltaképpen veszélyeztetik a nép vívmányait. Belső feladataink és a nemzetközi körülmények egyaránt azt követelik, hogy tovább erősítsük szocialista államunkat, növeljük gazdaságszervező és kulturális szervező szerepét, fejlesszük az államigazgatási munkát, emeljük színvonalát. Ezzel egyidejűleg arra kell törekedni, hogy n lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervezetek munkájában. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres megoldása lendületet ad további fejlődésünknek. A szocialista demokrácia további kibontakoztatására irányuló tervünket biztos alapokra építjük, mert hazánkban a hatalom szilárd, az államépítésben pártunk, munkásosztályunk negyed- százados tapasztalatokkal rendelkezik, belpolitikai helyzetünk nemcsak szükségessé, hanem lehetővé is teszi terveink végrehajtását. Az államélet és a szociaBN. november 24., kedd lista demokrácia fejlesztése a munkáshatalom, a szocialista sáliam további megszilárdítását, erejének növelését, hatékonyságának fokozását jelenti. ÁlLaméle- tünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítjük a központi hatalmat és növeljük a helyi szerbek önállóságát. ‘ Különösen jelentősnek tartjuk a törvényhozói és kormányzati munka korszerűsítését. Országgyűlésünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozó szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rendszerünk szocialista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogy az országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékenység, növekedjék szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. A saooialimus építésének előbbrevitele az államapparátusban tevékenykedő kommunistáktól, minden dolgozótól politikáink következetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány rendelkezéseinek pontos végrehajtását kívánja, helyes ' vezetési módszert, jó közigazgatást, hatékony, operatív és jó ügyintézést követel. Az államigazgatási szervezet tökéletesítése, a pontosan körülirt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügyintézés egyúttal a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Ez a harc állandó és elemi kötelességünk, mert elhanyagolása fékezi fejlődésünket. Az államigazgatási szervezet tökéletesítésében és az ügyintézés fejlesztésében számítunk a köztisztviselőkre, akiknek e törekvésünk megvalósításában kulcsszerepük van. A köztisztviselő az állam képviselője és a köz szolgálója.-Magatartása, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az állam- hatalomról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ez által válik politikává. Most, az államélet fejlesztésének központi feladata a helyi és a középfokú tanácsok hatáskörének és munkájának fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus építésében, a nép életének megkönnyítésében jdeji- tősen előbbre léphetünk, ha az ügyek tetemes hányadát intéző tanácsok nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel dolgoznak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az államigazgatási munka és hatáskör fejlesztésével egyidejűleg, erősödjék a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege. Ez nem mond ellent állami szervezetünk demokratikus centralizmuson felépülő elvének és gyakorlatának. Ellenkezőleg, így biztosítható, hogy a központi szervek hatáskörében olyan ügyek maradjanak, amelyek a társadalmi összfolyamatok szempontjából fontosak, lényegesek, a helyileg megoldható ügyeket viszont a helyi szervekben intézzék. Fontos, hogy a minisztériumok és más központi, állami szervek mielőbb adjanak át konkrét intézkedési jogköröket a Fővárosi Tanácsnak és a megyei tanácsoknak. Ugyancsak szükséges, hogy egyidejűleg a Fővárosi Takács a kerületi tanácsoknak, a megyei tanáosok a városi és községi tanácsoknak adják át a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az önállóság, felelősség, önkormányzat érvényre juttatásának feltételeit. A tanácsok önkormányzati jellege feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokoldalú ellenőrzését. A tanácsok ügyvitele feletti ellenőrzést a kormány, a felsőbb tanácsszervek, a tanácstagok, a választók, a népttimegek gyakorolják. Vannak, akik a népi hatalom szilárdságának kockáztatását látják az irányítás további decentralizálásában, a tanácsok, önállóságának növelésében. Központi Bizottságunknak meggyőződése, hogy az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, ezen belül a tanácsok önállóságának növelése helyes osztálypolitika, amely államunkat, a dolgozó nép hatalmát erősíti.-Az államéletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesüljön a törvényesség. A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos törvényes rendünket , senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden törvénytisztelő állampolgár, származásra, foglalkozásra, világnézetre való tekintet nélkül — teljes védelmet élvez. A szocialista törvényesség e két követelménye érvényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. Az erről való gondoskodást pártunk, kormányunk alapvető kötelességének tartja. Nagy .jelentősége van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási rendszerünket továbbfejlesztik, hogy még álltái masabb legyen a népakarat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és választási lehetőség bővítésével — még inkább, mint eddig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba. A választási törvény egyik új rendelkezése, hogy a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tagjait a jövőben nem közvetlenül a választók,. hanem közvetett választással a helyi tanácsok választják. Ily módon a községi tanácsok munkáját irányító megyei tanácsok a helyi tanácsok küldötteiből alakulnak meg. A IX. kongresszus már utalt arra, hogy időszerűvé vált alkotmányunk módosítása. E munka hosszabb időt vett igénybe — és most került olyan stádiumba, hogy a közeli jövőben végrehajtsuk. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya ^népünk nagy történelmi vívmánya. A több mint két. évtizeddel ezelőtt elfogadott alkotmány rögzítette. hogv a Magyar Nép- köztársaság a dolgozó nép állama. összegezte addigi harcunk, munkáink eredményeit és nagy vonalakban kijelölte hazánk fejlődésének irányát. Az elmúlt húsz esztendő alatt gyökeres változások következtek be hazánk politikai. .gazdasági, kulturális életében. 4 történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szüksáeies- / nek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Nép- köztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat. Utaljon az államéletben, az országgyűlésben, a kormány, a tanácsok tevékenységében. bekövetkezett változásokra. Pontosabban határozza meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Kedves elvtársak! Pártunk, a magyar munkásosztály marxista—leninista, komrfiunista élcsapatként társadalmunk eszmei-politikai vezetője; irányítja, szervezi a szocialista építést, s ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kormányzópárt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom életének egészére. A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert tevékenységében a marxizmus—íeninizmus tudományos elmélete vezérli. Pártunk a marxizmus—Íeninizmus alkotó alkalmazásának híve. Lenint követi, aki arra ta^ nít, hogy „... a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés vezérfonala", másűtt ugyanezt, másképpen kifejezve azt mondja: „... a marxizmusban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése". Pártunk a marxizmus— Íeninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosztály forradalmi tapasztalataiból indul ki, és a konkrét * vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy feladatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat megvédeni és, megszilárdítani; a mezőgazdaság szocialista átszervezését végre- . hajtani; végül a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldania. Hogy pártunk ezeket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat határozottan és egyformán elvetette, s a marxizmus—Íeninizmus elveit követte. Pártunk működésének legfontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista mozgalom számára Lenin dolgozot ki tudományos pontossággal. A munkásosztály új típusú forradalmi pártja szervezeti életének és működésének lenini alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvényesek. A demokratikus centralizmus elvét kiegészíti a kollektív vezetés és a személyi felelősség elve. Saját tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus—Íeninizmus, a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsolatai, s elvész akcióképessége; érvényesülésük viszont meghatványozza a párt erőit. Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgatását és figyelembevételét szorgalmazzuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását A vártdemokrácia nélkül nem Az alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben már felvetődött, és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet, az ország hivatalos elnevezésének, címerének, állami 'zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét, azt, hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát; a nép államát. Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas fokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szervezeteinek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvész élcsapat jellege, ereje, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét. Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rendjében híven követi a munkásosztály forradalmi pártjának hagyományos lenini elveit. Jelenthetjük, a párt, a beszámolási Időszakban Ideológiailag, politikailag, szervezetileg egyaránt egészségesen fejlődött, erősödött. A pártnak négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és kereken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezer fővel, 13. százalékkal magasabb, 662 ezer fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az akkor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni elbírálás alapján, 35 250 elvtársat felvettek a párt tagjai közé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése pártunkban helyesnek bizonyult. A párt taglétszáma és összetétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a part politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkás jellege a tagság összetételében is érvényesül. A tagság 70 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párttagság 38 százaléka. A társadalomban végbemenő átré- tegeződési folyamatok következtében a tagság egészén belül a fizikai dolgozók aránya 4,5 százalékkal csökkent. Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszámolási időszakban újonnan felvett tagok 48 százaléka fizikai dolgozó, megfelelő arányban vannak közöttük nők; a korcsoportok képviselete is egészséges: 84 százalékuk 40 éven aluli. Pártunkban együtt él, dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke; a veterán harcosok, a középkorúak és az ifjabbak nemzedéke. Figyelemre méltó, hogy jelenlegi párttagságunknak több mint a fele 1956 óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közei a párthoz és vált párttaggá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömegszervezeti aktivisták közül kerülnek ki. s ennek így kell történnie ezután is. A tag- felvételi munkában továbbra is el kell kerülni a kampányszerűséget; az egyéni elbírálás elve változatlanul kötelező. A jövőben is megkülönböztetett figyelmeit kéül a szocialista társadalom teljes felépítése viszont még csak folyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szocialista köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, iifkább jussunk előbbre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével, A Magyar Népköztársaság neve ma is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. foirdítani a párt munkásjellegének erősítésére, az Ipari munkások, a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére, A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy az elmúlt négy évben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége. A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lényeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni, sem kívülről, sem belülről nem engedi senkinek. Az önként vállalt, lenini értelemben vett pártfegyelem, beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire. A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron lévő feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a párt tömegpolitikai, agitá- ciós és propagandamunkájával szemben. A párt politikájának képviselete céljainak hirdetése a párt valamennyi alapszervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propagandaeszközei; a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratai. A párt központi napilapja, a Népszabadság 7SS ezer példányban, 19 megyei napilapja összesen 780 ezer példányban jelenik meg. A Társadalmi Szemle, a párt elméleti folyóirata 36 ezer példányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 ezer példányban jelenik meg havonta. Pártunk elveti a tömegeket lebecsülő, a közvéleményt manipuláló minden megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztatását a szocializmus eszméinek propagálását rendkívül fontos feladatnak tekinti. A párt, a népi állam kezében lévő tömegpropaganda eszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgálniuk a jövőben még inkább és jobban, mint eddig is tették. A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elismerése mellett a párttagok sok helyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem. következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bízott* CFolatatáe mt 5. oldaioni Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rend ében híven követi a munkásosztály forradalmi pártjának lenini elveit
