Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
A X. kongresszusról jelentjük A Központi Bizottság Kádár János elvtárs előadói beszéde i (Folytatás a 2. oldalrőt) Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Elvtársiak! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresszus útmutatásait híven követve, határozatainak megvalósításáért küzdve, politikailag és szervezetileg megerősödve érkezett a -X. kongresszus küszöbére. Munkásosztályunk, népünk az elmúlt négy esztendőben a párt vezetésével céltudatosan haladt előre, és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésének minden területén. A Szervezeti Szabályzat előírásának és A párt politikájának megfelelően készültünk fel a kongresszusra. A Központi Bizottság a • kongresszusi okmányokat kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére . bocsátotta, majd véleményezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Nők Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának, végül, a sajtó útján is közzétette, az ország lakosságával is megismertette. A kongresszus előkészítésében pártunk minden alapszervezete, a párttagság több mint 90 százaléka aktívan részt vett. A taggyűléseken a részt vevők 30 százaléka felszólalt, a pártértekezleteken a képviseleti aránynak megfelelően, megválasztották a X. kongresszus küldötteit. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a széles körű és magas színvonalú vitát, amely a kongresszusi okmányok alapján a pártszervezetekben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban,- az országban általában ki- bontakbzott. Ebben a vitában a pártélet, a belpolitika, a szocialista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérkezett észrevételek egy részét a Központi Bizottság már hasznosította, a javaslatok más részét a kongresz- szus szerkesztő bizottságának rendelkezésére bocsátja, s ajánlja, vegye figyelembe a határozatok megszövegezésekor. A kongresszus előkészítésének, a vitának további számos értékes tapasztalatát, megállapítását pedig a mindennapi párt- munkábam kell hasznosítani. A kongresszust előkészítő vitában egyértelműen kitűnt a legfontosabb: párttagságunk egységes, pártunk és népünk között egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdések megítéléA párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja; a kongresszustól a párt fő irányvonalának megerősítését, a párttól a helyes politika következetes végrehajtását, a gyakorlati munka megjavítását várja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről,' a párt munkájának, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetiének főbb adatairól; e jelentést két héttel ezelőtt írásban eljuttatta a kongresszus küldötteinek, tegnap pedig a párt központi napilapjában nyilvánosságra hozta. Az előzetes' jelentés részletes adatait figyelembe véve, a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója arra törekszik, hogy a legfontosabb és legidőszerűbb elvi, pölitikai kérdésekre irányítsa a figyelmet. Az előkészítés véget ért; a párt X. kongresszusa megkezdte munkáját. Párttagságuk, dolgozó népünk most a küldött elvtársaktól, a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését A kongresszusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell társadalmunk jelenlegi helyzetét; ki kell jelölnie a párt feladatait, az ország további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményeikre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona Tisztelt kongresszusKedves elvtársak! Most, amikor a kongresszusnak pártunk egész tevékenységét kell mérlegelnie, mindenekelőtt a társadalmunkban végbemenő objektív folyamatokat kell megvizsgálni. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha Leninnek a kommunisták számára mindenkor érvényes útmutatásából indulunk ki. „A marxizmus azt követeli tőlünk, — mondotta — hogy az osz- tályerőviszonyokat és minden egyes történelmi helyzet konkrét sajátosságait a legpontosabban, objektíve ellenőrizhetően számba vegyük.” Az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes fő ágazataiban, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyo^. A IX. kong- x’esszus határozata alapján és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos kongresszusának egyetértésével megalkotott új földtörvény megteremtette a jogi alapját és gyakorlati lehetőségét annak, hogy a szövetkezetek használatában lévő földek, megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek., ízzel falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, nagy lépést tettünk előre társadalmunk szocialista jellegének erősítésében. Egész népgazdaságunkban uralkodóvá vált a termelési eszközök szocialista tulajdona;. szilárdak a szocialista termelési viszonyok. Ez abban is megfelelően tükröződik, hogy a nemzeti .jövedelem 9S százalékát a szocialista szektor adja. Részletezve: az egész nem- sett jövedelem 69 százaléka az állami, 25 százaléka a szövetkezeti, 4 százaléka pedig egyéb szocialista szektorból származik; a magánszektor részesedése mindössze két százalék. Társadalmunkban a szocialista forradalom győzelmével kialakultak és megszilárdultak rendszerünk új osztályalapjai. Az ország lakosságának fele, ötmillió fő vesz részt a termelésben, aktív, önálló keresőként. Közülük 72 százalék munkás és alkalmazott, 25 százalék szövetkezeti tag. A magántermelők, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, valamint a szabad foglalkozásúak aránya három százalék. Az a nagyarányú fejlődés, amely a felszabadulás óta végbement és országunkat közepesen fejlett agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében iá átcsoportosulást és, mélyreható változásokat idézett élő. A város és a falu közötti nagyarányú társadalmi mozgás, a mezőgazdaságból az iparba történő tömeges át- áramlás az utóbbi évékben lélassult. Az ipar fejlődésével, a mezőgazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével természetesen a jövőben is lesz bizonyos mozgás, átáramlás társadalmunkban és az - osztályokon, rétegeken belül is. A munkások és alkalmazot- , tak részaránya tovább nő, de ez a dolgozó osztályok és rétegek helyzetét alapvetően már nem befolyásolja. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály Felszabadult hazán! gyedszázados története .során, a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és áldozatkészséget. Számbelileg is a legnagyobb osztállyá van,; az utóbbi őt évben létszáma nyolc százalékkal 1 növekedett, és a népgazdaságban most már 2 millió 600 ezer munkás dolgozik. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásság termeli meg. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja; a szocialista, társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szerepének szilárd és fokozódó érvényesülése. Teljesen világos, hogy üres formaság, és a munkásosztály vezető szerepéhez a világon semmi, köze nincs annak, ha az ország vezetői, szinte egyenruhaként, elkezdenek munkássapkát és. felöltőt hordani, amint art nár lünk a 40-es évek végén-, az 50~es évek elején tették. Viszont még vannak, akikben, az a téves hiedelem él, hogy a munkásosztály vezető szerepe csak ott érvényesül, ahol a munkások fizikailag is jelen- vannak és többségben vannak. A munkásosztály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol ennek döntő a jelentősége, például a Központi Bizottságban, a kormányban, az országgyűlésben. De már elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan ez, mondjuk á Tudományos Akadémia elnökségében, az t rvNemiek vezető testületei- ben*. az írószövetség vezetőségében és más, hasonló helyeken. A munkások jelenléte sok helyen elengedhetetlen, mégsem a számarány a leny«g, ' A munkásosztály vezető szerepe hazánkban áz osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkás- osztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, áld a hatalom kivívásával egy időben és azóta az ország vezető posztjaira kerültek. Érvényesül rendszerünk szocialista demokratizmusa révén, amely biztosítja a munkások közvetlen beleszólásának jogát és lehetőségét a közérdekű kérdések eldöntésébe. Végezetül, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésiét bizonyítja társadalmunk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom, építésével a munkásosztály forradalmi célját valósítja meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg legöntudatosább tagjainak példamutatásában és áldozatkészségében a munka frontján, a szocialista mun- kavereenyék eredményeiben. Megmutatkozik a munkás- osztály nagyszerű kezdeményezése nyomán született és fejlődő szocialista brigád- mozgalomban, amelyben a részt vevő brigádok száma rm, már százezer, a brigád- tagok száma pedig egymillió fölé emelkedett. Hazánkban a hatalom jó kezekben van; a munkás- osztály nemcsak vállalta, •• hanem felelősen és méltóan be is tölti társadalmunk életében vezető szerepék A munkásosztály eddig is helytállt és a jövőben is mindenkor kész lesz a szocializmus vívmányainak védelmére, gyarapítására, az építőmunka feladatainak megoldására. Társadalmunk másik nagy osztálya, a szocializmus útjára lépett parasztság, szintén nagy fejlődést ért el. Parasztságunk a munkásosztály messzemenő i segítségével, odaadó, szorgalmas munkával, különösem az elmúlt .években, megszilárdította, és szocialista nagyüzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságokban mind szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban egyre nagyobb szelepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrár- értelmiségieknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. A termelőszövetkezetek megerősödése, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Politikánk, rendszerünk nagy eredménye, hogy a j IX. kongresz- szus határozatának megfelelően, a munkásosztály életszínvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Hazánkban a termelőszövetkezetek megteremtésével, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával, parasztságunk szellemi és anyagi felemelkedésével falun is győzött a szocializmus, győzött a lenini szövekezeti eszme. Kongresszusunk megállapíthatja, hogy mindKádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámolóját tart}*. ezek eredményeként teljesebbé vált a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének alapkérdéseiben, tovább erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. v. Társadalmunkban növekszik az értelmiség szerepe, részaránya, súlya és felelőssége. A párt, az állam nagy figyelmet fordít a tudomány, a technika, a kultúra fejlesztésére. Teljes bizalommal támaszkodunk a tudományok, a kultúra, a művészet embereire, mert csak velük együtt haladva érhetjük el fő céljainkat, a szocializmus, a kommunizmus felépítését. Értelmiségünk is jól tudja, hogy alkotó tevékenysége csak a szocialista társadalmi rendben bontakozhat ki szabadon és igazán, csal: ebben a rendszerben lehet biztos abban, hogy munkásságának hasznos és i szép eredményei nem a kapitalista kizsákmányolok önző, szűk érdekeit, hanem a nép boldogulását és felemelkedését szolgálják. A Központi Bizottság véleménye szerint értelmiségünk a szocializmus céljait magáénak vallja, és méltó mádon Kiveszi részét a szocialista építőmun- kából: A párt, az ország számíthat a magyar értelmiségre. Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben ez még inkább így legyen. A kispolgárság — a kisiparosok, kiskereskedők, a magánszektor más képviselőinek — száma, részaránya társadalmunkban kicsi. Nagy társadalmi céljaink javára együtt halad velünk a ‘kispolgárság .is. Beilleszkedett az új társadalmi rendbe, elfogadja a szocialista társadalom építésének célját, s közülük a tisztességesen dolgozó többség munkájával, különösen a szolgáltatás, az ellátás területén, hasznosan szolgálja a közérdeket. Társadalmunk értékeli ezt. Hazánkban a szocialista forradalom győzelmével, el tűntek a kizsákmányoló osztályok, s velük a társadalmi osztályok közötti Söbé- kítbeteOm dolgozó osztályok alapvető érdekei fegybeesnek, megkezdődött az osztályok közti különbségek csökkenésének és fokozatos megszűnésének folyamata is. Társadalmunk egységes és harmonikusan fejlődik. Ugyaniakkor azt is tudnunk kell, hogy viszonyaink között is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a parasztok érdekei, a társadalom általános érdekei és a csoportérdek, valamint az egyének érdekei között. Az érdekek különböaősége jelentkezik a nemzeti' jövedelem elosztásakor, ár-, bér- &s piaci viszonyokban, a város és falu közötti különbségek gyorsabb vagy lassúbb kiegyenlítésének meghatározásában, és más kérdésekben. Az ellentmondások áthidalhatók, feloldhatók a munka menetében. A társadalom általános érdekeinek és szocialista céljainak megfelelőtöretlen; fejlődést a kü- lönhöző érdekeltségek ősz- széhangolasával biztosítottuk. Ez a jövőben, is biztosítható, ha az alapvető érdekeikért elsősorban felelős, a nemzeti jövedelem elosztására befolyással bíró vezető testületek mindenkor kellő figyelmet fordítanak az egyes dolgozó osztályok sajátos érdekeire, a dolgozók napi érdekeire is. Továbbá akkor biztosítható, ha az egyes munkások, parasztok, értelmiségiek és más dolgozók napi érdekeikből kiindulva sem feledkeznek meg a társadalom távlati fejlesztésének általános követelményeiről. Az a fontos, hogy a megoldásokkal, a dolgozó osztályok alapvető érdekközösségét szem előtt Tartva, népi államunk hatalmát erősítsük, és szocialista céljaink megközelítését segítsük elő. Társadalmunk helyzetét, a fejlődés irányát áttekintve, megállapítható, az elmúlt négy évben hazánkban, a IX. kongresszus határozatainak megfelelően, a szocializmus alapjai tovább szilárdultál:, társadalmunk szocialista vonásai számottevően erősöd tek. Előbbre jutottunk tehát, de meg nem állhatunk. Az ország további lendületes fejlődése ma, mindenekelőtt, a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását igényli, a dolgozó osztályok öntudatának és egységének növelését, a társadalom szocialista vonásainak további erősítését köre teli meg. (Fnl-trtei.•am&aktm S4* Isséé
