Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-18 / 270. szám
Népi ellenőrök „bevásárló” körútja Heves megyében : "^»BÉGÜNKBEN 7 :. erm i i'' gva • orántf . közömfcü«. hogy nv.!> -.n a ‘..löriKet kiszolgáló lre;■ kém: mennyben s..-- ■jtx igényeinkhez, mit t a íogvr.vztóért. állal t . • minő nug>óbb megeléí, ' :lt. •'"&sea láttak témát e V-. -en a Keres mcy-. A j»i Ellenőrzési Bizottság munkatársai. akik a közel- ir, altban aztán széle- körä vizsgálatot is tartottaií „szőkébb hazánkban’'. A tapasztalataikból kedvező. hogy ez idei év háromnegyedében. a főbb jövedelmi forrásokból származó, s a tavalyinál hét százalékkal nagyobb bevételének birtokában. o lakosság bőségesebb ;s ■választékosabb raktárkészletet talál üzleteinkben, mint esztendeje. Ennélfogva a tanácsi és szövetkezeti hálózatban közel 13 százalékkal emelkedett az értékesítés. Az •ruszerkezetei elemezve, legnagyobb a felfutás a vegyes- iparcikkek körében, kisebb a ruházati cikkeknél, legkisebb — hétszázalékos — a bolti élelmiszereknél. Az egyes szektorokat tekintve a legdinamikusabb forgalomnövekedésről szövetkezeteinknél beszélhetünk, ennek valamivel több mint egyharma- dáról szólhatunk a tanácsi kereskedelemben. S ami szintén nem utolsó: a kiszolgálók udvariasabbak, kedvesebbek 1 lettek! Viszont kevésbé örvende-. tes észrevétel, hogy meg a nagyobb választék biztosítása sem jelentette, jelenti ma is a megnyugtató árubőséget. Ha például a tanácsi és a szövetkezeti kiskereskedelem együttes készlete a negyedév^ végén 42 millió forinttal nagyobb is volt, mint tavaly ilyentájban, megfelelőnek mondhatjuk a nyárt méteráru-kínálatot, a megszokottnál jobban lehet válogatni a szövetből készített női téli kabátokból, a bőrkabátokból, a szőrme- és műszőrme bundákból, vagy éppenséggel a kézi szerszámokból. 'zárakból, lakatokból. a hagyományos, a gazes olajtüzelésű készülékekből — még mindig meglehetősen terjedelmes a hiánycikkek, kiváltképpen az olcsóbb áruk listája. Többi között kielégítetlen a kereslet több gyermekruházati cikkből — főleg cipőkből —, kevés a kis szériában előállított finom konfek- ciós termék, a női kosztüm, kabát, a férfifelöltő, s ha akad is. színben, anyagban, fazonban nem minden eseti. -n felel meg n divat követelményeinek. bizonyos fokig egyoldalúvá vált a rádióké- s '.'.lékek gyártása, forgalmazása: addig, amíg a zseb- és táskarádiókból ma már szinte kedvünk szerint választhatunk, asztali rádiókból a tavalyinál lényegesen kevesebb változattal találkozhatunk, s alig találunk — vagy sokszor nem is — 1000 forinton aluli áron. Kevés a rozsdamentes evőeszköz. a kétszáz forintnál olcsóbb, szék vagy gyermek jármű, húsz forintnál kevesebben alig-alig lehet találni mély és lapos porcelántányért. RENDKÍVÜL „ÉRDEK SIS” az a statisztika, amelyet a népi ellenőrök az egri Centrum Áruház, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, illetve az ÁFÉ-SZ-ek gyöngyösi, hatvani. füzesabonyi, egri, parádé hevesi üzleteinek egy napjáról készítettek. A tizenegv kereskedelmi egységet ezen a napon összesen 6238-an látogatták: közülük 1791 ember egyszerűen csak érdeklődött, tájékozódott. 2957 vásárló igényét kielégíthették, 586-ét psak részben teljesíthették. míg kilencszáznégyen elégedetlenül távoztak. Az, hogy csaknem minden hetedik vásárlónak ,.nincs”-et kell mondani — bizony, meglehetősen lehangoló. Mindezek mellett aztán éppen elég bosszúságot okozott, okoz az is, hogy' az áthágásán viszonylag szerény áremeléseken túl, egyes cikkek 10—20 százalékkal is drágullak ... Ennek fő oka a nem tökéletes ármunka: gyakran hiányzik az alapos körültekintés, a rendszeresség. a tudatosság. Amíg a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál vagy néhány jelentősebb szövetkezetnél több időt szánnak erre, nagyobb felelősséget éreznek iránta — másutt, például a kisebb ÁFÉSZ-árudákban. nem érvényesül a központi árképzés, laza az áruellenőrzés, a megadott szorzószámok a,!apján gépiesen határozzák meg egy-egy cikk értékét, a boltok négy fala között... Ugyancsak kedvezőtlen tapasztalat, hogyr még mindig rendkívül sóik a minőségi reklamáció, kiváltképpen a cipők és az egyes textilneműék miatt. A vizsgált időszakban csupán a Hevesi Áruházban 504-en kifogásolták a megvásárolt lábbelik állapotát, a Füzesabony i Áruházba kilenc hónap ala\t csaknem ugyanannyi pár cipőt vittek vissza, mint tavaly egész esztendőben. AZ EMLÍTETTEKÉRT persze — nyilvánvaló — nem minden esetben a kereskedelem a bűnös. Hiszen a mégoly jó érzékű, ügyes ..boltos'’ is tehetetlen, ha az ipar nem törekszik kellőképpen a jobb minőségre, gyártmányskálájának szélesítésére, nem foglalkozik az úgynevezett kisszériás cikkek, esetleg egyedi darabok készítésével. Ám egyfelől érthető az ipar magatartása is: hiányzik az üzemek, gyárak kellő anyagi érdekeltsége, különösen az olcsóbb cikkek előállítását illetően. máskor a megrendelések hiányos elkészítései, a késedelmes kereskedelmi szállítások miatt idegenkedik partnereitől, s emiatt csak romlik a kapcsolat. A kereskedelem inkább abban ludas, hogy gyakran a meglevő lehetőségekkel sem tud kívánatosán élni. Néha nemcsak az országos, hanem a helyi ipar termékeit sem ismeri eléggé. Több esetben pedig egyszerűen ■ncm is igényli. Jellemző erre —I e sorok írójának legutóbbi személyes tapasztalain —. hogv a megyei kereskedelemben nemrég piackutatást végzett KISZÖV érdeklődő levelére, az abesárí, füzesabonyi, gyöngyösi, hatvani. hevesi, péterváséri szövetkezeti nagy áruházak, az egri Centrum Áruház és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közül csak e két utóbbi válaszolt. Kevés az olyan gyümölcsöző kapcsolat, mint amilyent például a parádi ÁFÉSZ tart a szomszédos, sasvári üveggyárral, a debreceni textilna gykeresk ed al- mi vállalattal. vagy a Gyöngyszöv Áruház a borsodiakkal. A l-rishatármenti forgalom kialakításáról is inkább még csak tárgyalnak a megyebeliek. A HELLYEL-KÖZZEL FELISMERHETŐ örvendeteseink jelenségéit mellett — még mindig a kérdőjelek egész sora. Sürgessék ezek a kérdőjelek iparunkat és kereskedelmünket egyaránt a kölcsönösen kamatozó, jobb együttműködésre, a termelő, forgalmazó és fogyasztó tökéletesebb összhangjának mielőbbi kielégítésére. Hiszen Voltaképpen ugyanarról a piacról élünk! Gyótti Gyula A szó ár János: XIV. Himmler parancsa világos volt: A „Bernhard-múvelet ’ nyomait el kell tüntetni. A különleges papírt és a hamis bankjegyeket égessék el, a lemezeket és a matricákat vessék a Toplitz tóba, ott, ahol a legmélyebb a víz, azt a száznegyvenet pedig vigyék az ebensee-i táborba és egytől egyig likvidálják őket”. Himmler parancsát csak részben teljesítették. A foglyokat elszállították ugyan Ébensee-be, de az amerikai tankok 1945.. május 5-i váratlan betörése megakadályozta az SS-eket abban, hogy kivégezzék a történelem legnagyobb pénzhamisításának szemtanúit. Nem hajtották végre a bankjegyek _ SüÄ.-4BSjEeB»ter 1*» aawi» elégetésére vonatkozó utasítást sem. Az SD és a Gestapo emberei ugyanis arra gondoltak, hogy nem árt, ha félretesznek egy kis pénzt az elkövetkező „sötét napokra”. Mintegy hatvan konténert tehát a Toplitz tengerszembe süllyesztettek. 1959-ben több konténert felszínre hoztak, s jó részükben hamis fontot találtak. A Toplitz tó mélyébe rejtett pénz mennyiségére és értékére vonatkozó adatok rendkívül ellentmondóak. A sachsenhauseni hamisítások .következményeinek kérdésében az Interpol diszkré- tebb volt, mint bármikor, noha a háborút követő években foglalkozott a még forgalomban levő bankjegyek felkutatásával és az ezeket forgalmazó szélhámosok üldözésével. A Daily Mail 1950. június 5-i száma azt írta, hogy „Himmler hamis font sterlingjei továbbra is áramlanak. JiagR-fejR. JEöbbségük a? európai országokból érkezik, de jön hamis pénz Argentínából, vagy Ausztráliából is”. Ismeretes, hogy Hága az Interpol hamisítványokkal foglalkozó irodájának székhelye. 1947—1949. között ez az iroda százhuszonhét ha- misitványtípust fedett fel. A nyomozók felfigyeltek arra, hogy a sachsenhauseni' hamis dollárok készítésénél alkalmazott matricák, lemezek. papírminták sosem kerültek e!ő. Egyes újságok, nemkülönben egyes szerzők, köztük Julius Mader is, így arra következtethetett, hogy az 1949-ben forgalomba került hamis dollárok és az eltűnt nyomdafelszerelések között kapcsolat van. „Úgy tűnik, hogy a hamisítók ugyanazokat a matricákat használják, amelyekkel a háború idején a nácik nyomták a hamis dollárokat” — állapította meg a nyugat-berlini Telegraph 1949. augusztus 29-i száma. Igaz — mutat rá az amerikai titkosszolgálat} Biológiáéra az egri X-es iskolában. (Foto: Kiss Bélaj Meditáció a korszerű hazaíiságról Beszélgetés Fekete Gyulával Moral'zóló alapállású, az emberi cselekvések lelki és társadalmi összetevőit egyaránt. kitartóan kutató író. S ehhez még egy szimpatikus vonás: gondolatait nem rejti véka alá. nyíltan, kendőzés- mentesen töprengő alkat, akit a valóságfeltárás makacs szenvedélye azért sarkall, hogy a kilábolás legcélravezetőbb. legrövidebb útját megtalálja. Meghívottként részt vett az Egerben rendezett — a hazafiság_ és ifjúság kapcsolatát elemző — országos tanácskozáson. Erről az oly sokat vitatott, ám mégis mindig aktuális problémakörről érdeklődtünk tőle. — Miként értékeli a hazafias nevelés helyzetéi? — Nem akarok ünneprontó lenni, de író vagyok és kötelességem látni, s a látottakon meditálni, gondolataim elmondani. Véleményem szerint nem rózsás a helyzet A hazafiság lényege szerintem a kötődés, kötődés a szű- kebb pátriához, a magyarsághoz, a /szocializmushoz, az új világot építő népek táborához. Nos, a kötődés mélységével vannak problémák. már említett jelentése is —, hogy 1947—1949. között szinte egy időben kerültek forgalomba ilyen bankjegyek Franciaországban, Belgiumban. Hollandiában. Svájcban, Angliában és Norvégiában. A későbbi eseményeit ellenben azt mutatták, hogy a hamisítók tevékenységének fokozódása világjelenség, és nincs kapcsolatban a háború idején alkalmazott „papírbombázással”. A hamisítások „fellendülése” nem volt egyéb, mint a második világháború után fokozódó bűnözés kísérőjelensége. 11. Csempészet! Kezdetben csak ..hadicsem- pészet”-ről beszéltek. Az 1659-es pireneusi, majd az 1713-as utrechti egyezmény elvileg leszögezte, hogy csempészcikknek számítanak általában a fegyverek, továbbá „a hadviselést szolgáló összes tárgyak”. A? ostromlott erődítmények esetében ezekhez sorolták még az élelmiszereket is. Az idők során azonban a csempészet fogalma tágabb értelmet nyert. Sőt, mondhatni — igen tág értelmet ... Az üzérkedésre alkalmas, rendkívül változatos tárgyak listáján így, a fegyvereken kívül, ott szerepelnek a borzalmas kábítószerek, értékes régészeti leletek, pornográf kiadványok; egyszóval mindaz, ami „pénzre váltható”. A szeszcsempészet volt például egyik előidézőbe a gengszterizmus szököNéhány példát csak illusztrálásul. Nemrég vizsgáltam egy szociológiai felmérés adatait. Fiatal lányoktól kérdezték meg: férjhez mennének--e külföldi — nyugati állampolgárhoz. A megdöbbentő az volt. hogy a kérdezetlek majd hetven százaléka igennel válaszolt. Érvelnék még a disszidálósok mindinkább növekvő számával. í-lol itt az előbb említett kötődés, amikor oly könnyen válnak fiataljaink renegáttá, s ott keresik, keresnék a hazát, ahol pillanatnyilag ízesebb falatok kerülnek az asztalra. Hol itt a rendünket építő, áldozni is kész makacs akarás? Úgy vélem, érdemes ezen elgondolkodni. — Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a hazafias nevelést? — Megkerülném a kérdést. A tennivalók meghat rozá- sánál szerintem elsödlege- sebb feladat a valós helyzet szépítésmentes felmérése, pontosan fel kell térképeznünk, meddig jutottunk, hol állunk, le kell mondani az önámításról, a lakkozott, de semmitmondó szavakról. Csak vaskosan realista álláspontból kiindulva lehet élethullámának. amely 1924— 1936. között az Egyesült Államok csaknem valamennyi nagyvárosát elborította. Azt mondtuk, ..egyik előidézője”, mert az első világháború után az Egyesült Államokat ért megrázkódtatások alapvető okai társadalmi és gazdasági jellegűek voltak. Századunk második évtizede volt az az időszak, amelynek vége egybeesett a kapitalizmus történetében ismert legkegyetlenebb gazdasági válság kirobbanásával. Ebben az évtizedben hatalmas méreteket öltött, s még a végrehajtó és a törvényhozói hatalom, valamint az igazságszolgáltatás legmagasabb köreibe is befurakodott a korrupció meg a csalás. Ez volt az az évtized, amelynek folyamán az Egyesült Államokban példátlanul állandó banditizmus dühöngött”. Az alkoholtilalmi törvény, amely 1920. január 16-án lépett érvénybe, megtiltotta valamennyi szeszes ital gyártását és árusítását. Azonnali eregiényeként megnövekedett az alkoholfogyasztás. Egy hónappal a alkoholtilalmi törvény megjelenése után egy szicíliai rabló, Co- lossimo, alát „Big Jim”-nek is hívtak, hozzákezdett a tiltott alkohol nagymértékű gyártásához és árusításához. Ily módon — írja Thorwald — Chicagóban megszületett a szicíliai Maffia amerikai ágazata, amely a hangzatos Cosa Nostra nevet viselte. (Folytatiittí, _ hű helyzetképet formálni. — Milyen módszert ajánl az értékeléshez, felméréshez? — Nem véletlen beszéltem az előbb a disszidálás divatjáról. Meg kellene vizsgálni ennek történetét, összetevőit, nemcsak úgy, szubjektív hangoltságtól hajtva, felszínesen, hanem mélyenszántó- an. Érdemes elemezni, figyelembe venni a szociológiai felmérések eddigi eredményeit, s tervezni újakat. Megéri feltérképezni: milyen torz hajtásai vannak a hazafias szemléletnek. nevelésnek. Ismét egy friss példával érvelek. Néhány hete, egyik egyetemünkön, qgy jól képzett előadó a népi írókat. — ideértve Szabá Pált, Ily— lyés Gyulát is — reakciós eszmeáramlat képviselőinek minősitette ... Nem fertőzés, nem félrenevelés ez? Lehet ilyet engedni? Az a helyzet sajnos, hogy annyira hadakoztunk a nacionalizmus kórhajtásai ellen, hogy a nemzeteszme egészséges lényegét is megcsonkítottuk. Egyesek szerint már az is nacionalizmus, arról is szemérmesen illik hallgatni, hogy internacionalista hőseink magyarok voltak. Fel kellene számolni ezeket a szemérmesen, kényelmesen féliggondolt eszméket, nézeteket. Egyszóval: tiszta vizet kell önteni a pohárba. — Kaphatnánk néhány tippet a tanácskozások hatékonyabbá formálásához? — Régi vendég vagyok, jó néhány eszmecserén részt vettem. Maga az ötlet és az első tanácskozások tematikája vonzott, a mostanival viszont nem vagyok elégedett. Egyetlen általános kérdést —- a hazafiság és ifjúság kapcsolatát — vizsgálta. Ebből következően sok volt az üresjárat. Régen ismételt gondolatokat kényelmetlen minduntalan visszahallani, ez csak időveszteség, s ráadásul aligha szül előrelépést. Valódi vitaindító referátumot vártam, aztán o nézetek, vélemények nyers felvetését, hiszen megoldást, valódi eredményeket csak ezek ösz- szevetése jelenthet. Szerintem az lenne a helyes, egy szűkebb témakört, egy-egy speciális részkérdést tárgyalna, vitatnak csak egy tanácskozás. Akkor lehetne valóban reálisan felmérni minden összetevőt. Meg lehetne, meg kellene vitatni például a disszidálási hullám indítóokait. A témaszűkítés kizárja az általánosságokba burkolódzó semmii- mondást, s hozzájárul az eredményesebb hazafias neveléshez. . . (pécal)
