Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Csatát nyerünk magunk ellen? vv'VWVx. v'./W'^n/V v vWWvV vvVvVWvVWvV«v'vW»,; \S^/\A A csata a „Nehéz embe­rek” című filmmel kezdődött, a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárban foly­tatódott, ahol Szabó István találmányát, a görgősekét, illetve annak nullszériáját legyártották A gyárból ki­került 25 görgőseke — jó né­hány esztendővel ezelőtt — megkezdte és rövid idő alatt be is fejezte pályafutását. A gyakorlatban ugyanis nem vált be. A görgőseke körül azonban nem csitultak el az érv°k és ellenérvek hullá­— leszögezte, hogy a „Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár úgynevezett nullszériája — az első 25 görgőseke — inkább csak kompromittálta Szabó István nagy jelentőségű találmá­nyát”. Űj ütközet kezdődött, amely „Csataszög csatája” címmel bevonult egyik ran­gos irodalmi folyóiratunk ol­dalaira is. A Szolnok mellet­ti kis község termelőszövet­kezete, a Tiszamenti Szebb Élet. szinte ereiét meghala­• ‘ ■ : --"y ' y vg. t ■ A kerecsendi termelőszövetkezetben a közelmúltban két csataszögi görgőseke állt munkába. mai, szenvedélyes vita bon­takozott ki a nyilvánosság előtt a találmány mellett és ellen. A vitában egyre erő­teljesebb hangot kaptak a negatív vélemények, számos termelőszövetkezet jegyző­könyve tanúskodott a kedve­zőtlen tapasztalatokról. A madarasi Kossuth Termelő- szövetkezet jegyzőkönyve szerint a két megvásárolt görgősekét f,Kötött területen használni egyáltalán nem tudták... a műszaki vezető véleménye szerint gyártási hibája van.” A 60-as évek közepén a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem mezőgaz- daságtudományi karának hallgatói hivatalos szakvéle­ményként hallhatták géptan­gyakorlaton, hogy a görgős­eke nem ad lényegesen több újat, nem old meg döntő problémákat. A harcmező kiszelesedetv. Nádasy László az Űj írás hasábjain — egyébként 1967 óta mélyreható vizsgálódást szentelt a görgőseke ügyének dó terv megvalósításába ' fo­gott bele; elhatározta, hogy megindítja a görgőseke gyár­tását. A termelőszövetkezet vezetőségének hihetetlen ne­hézségekkel kellett megküz­deni, hogy elkezdhessék a sorozatgyártást. Nem volt elég, hogy a gazdasági ne­hézségek egész regimentjét legyűrték, hogy megfelelő szakembereket kerestek, hogy szinte a semmiből te­remtettek elő Olyan műhe­lyeket, amelyekben „az ipar­ban . elképzelhetetlen ütem­ben” hozzák létre az első kétszáz ekét. Ez nem volt elég. Jötttek a személyes dolgok. íme egy részlet Bódy József tsz-elnök és Emesz Ferenc üzemvezető leveléből, amelyet Nádassy Lászlóhoz ír­tak: „Mi jól ismerjük az éle­tet, és tudjuk, hogy mostan­tól kezdve minden lépésün­ket háromszor meg kell fon­tolni, még a magánéletünk­ben is, ... mert ha nem most, hanem később, és nem a görgőseke miatt, hanem egész másért fognak nekünk Miért mines elég 9,malomkerék”.. • ? Manapság a televíziotu- Lajdonosok népes táborá­ban sok panasz merül -fel egyes készüléktípusokra vonatkozóan. Az utóbbi időben különösen a székes- fehérvári Videoton-gyár termékeire sok a kifogás. A készülékek ugyanis ha­mar elromlanák és sokszor már a garanciális időn be­lül' sem tudják rendesen ' megjavítani őket! Hogy miért? Mert rosz- szak as alkatrészek, sőt egyes alkatrészekből szinte egyáltalán nincs utánpót­lás. Így van ez a nagyfe­szültségű tekerccsel is, ame­lyet köznapi nyelven „ma- lomkerék”-nek emleget­nek. „Malomkerék” év ele­je óta nincs a műszaki üz­letekben és a Gelkában sem. Hiába keresik, minde­nütt elutasító választ kap­nak a vásárlók ... Pedig ez utóbbi alkatrész nélkül nincs kép és a tv-tulajdo- nosok nem kis bosszúsága.- ra az adás élvezhetetlen... Az egri Gelkában példá­ul több mint kétszáz hibás készülék porosodik már hónapok óta azonos hibá­val. Azonban nagyfeszült­ségű tekercs hiányában egyiket sem tudják megja­vítani! De így van ez a megye más részein isi Le­velek. vaskos kötege bizo­nyítja, a Gelka vezetői fo­lyamatosan megrendelték az alkatrészeket, azonban a Videoton még vissza sem igazolta ezeket:.. Se pró, se honra, különösebb indok nélkül, még válasszal sem méltatta a megrendelő­ket ... A Videoton példája saj­nos nem egyedül álló! Ha­sonló probléma merült fel a Budapesti Rádiótechnikai Gyárral is. Ugyanis az ,,MK—21” típusú, kazettás magnetofonhoz „meghajtó leér ekek’'-bői a megrende­lések ellenére már több hónapja egyetlen darabot sem szállít. Indok azonban, nem tudni miért, de itt sincs! Még az sincs ... Pe­dig a hibás magnókészülé­kek is sorakoznak! Felmerül a kérdés, hogy c két nemzetközileg is*el- ismert gyárnak vajon meg- éri-e olyan típusú készülé­kek gyártása, amelyek hi­bás konstrukciók? Ha pe­dig már megkezdték a so­rozatgyártásokat, akkor miért nem biztosítanak eiég alkatrészt, még a harminc forintos „malomkerék”-ből is, hogy a vásárlók ne pa­naszkodnának és bosszan­kodnának állandóan emi­att .. tmentusz) kellemetlen órákat szerez­ni .. A csataszög! görgőseke megnyert egy csatát. Gya­korlati alkalmazása bevált, a termelőszövetkezetektől tu­catjával jött az elismerő le­vél, a görgőseke jól dolgozik. Csak egy vélemény a sok közül: „Megállapításunk az, hogy a hagyományos ekéhez viszonyítva a teljesítmény 30—35 százalékkal nagyobb. A csataszögi termelőszö­vetkezetet az idők folyamán az alábbi országok cégei ke­resték fel levélben: EAK, USA, Ausztria, Svédország,, NSZK, Olaszország, India, Pakisztán, Bolívia, Francia- ország Szovjetunió Dánia, Csehszlovákia, Hollandia, Kuba, Norvégia, Jemen stb. Már-már úgy látszott, vége a csatának, amikor robbant, s nem is olyan régen, az új bomba: a görgőseke feltalá­lói és a csataszögi termelő- szövetkezet pereskednek egy­mással, eladták-e a kizáróla­gos gyártási jogot, vagy csali gyártási jogot adtait a felta­lálók a termelőszövetkezet­nek. Ha a döntés megszületik, s ha az úgy szól, hogy a csa­taszögieken kívül más is gyárthatja a görgősekét, va­lószínű, hogy valamelyik gépgyár nagy kapacitással rááll majd a gyártásra. Nem kétséges, hogy a csataszögiek alul fognak maradni ebben a versenyben, hiszen egy álla- mi gépgyárban korszerűbb technikával és technológiá­val, nagyobb termelékeny­séggel és hatékonysággal, gazdaságosabban állítják majd elő, nagyobb szériában a görgősekét. Mivel mérhető az az ener­giamennyiség, amelyet tíz év alatt ebbe a szikrázó vitába beleöltünk — rólunk van szó, mindannyiunkról, akik így vagy úgy időt, energiát, fáradtságot nem ismerve ré­szesei voltunk ennek a csa­tának. S közben, egyetlen termelőszövetkezet macska­szívóssággal, összeszorított foggal küszködött mindany- nyiunkért. Mert a görgőseke magyar, a mi találmányunk. Nekünk hoz hírt, hasznot, üzletet. A csata most a végéhez közeledi!:. Megnyerjük ezt a csatát. És hányszor fogjuk még legyőzni önmagunkat? Szigethy András Gulyás Sándor A megye mezőgazdaságában alig akad, aki ne ismerné. Nem csoda ez, hiszen ti­zenegy évig a pártapparátusban dolgozott, másik tizenegy esztendeje pedig termelő­szövetkezeti elnök. 1963 ősze óta, a megye- szerte elismert hevesi Rákóczit irányítja. Eddigi munkássága, de minden idegszála is a mezőgazdasághoz, a fejlődő közös gazdál­kodáshoz kötötte. — Nem is tudom, hogy melyik a nehe­zebb. Pártmunkásnak, szövetkezeti elnök­nek egyaránt hálátlan és nehéz dolog hin­ni. Nincs idő a pihenésre, állandóan' tenni, dolgozni kell. És magyarázni. Hogy ez miért jobb, mint a régebbi és a következő miért lesz jobb, mint a mostani. ■EBEkn| Arról beszél, hogy tíz esztendő után minden szövetkezeti elnököt le kellene cse­rélni, friss erőkkel felváltani. Az idegmunka mindent kivesz az emberekből. Azt hiszem, a Rákóczi Tsz tagsága alig- ^ ha nyugodna bele, ha Gulyás Sándornak H távozási szándékai lennének. Csak szavai beszélnek a fáradtságról, hiszen hihetetlen energiával, munkabírással irányítja most is a közösség dolgait, sőt alkotó módon nyil­vánítja véleményét a megye egész mező- gazdaságát érintő kérdéseikben is. Valószínű éppen ezért választották kongresszusi kül­döttnek is. — Eddig még egyetlen pártkongresszu- ; son sem vettem részt. Most először esett * rám a választás. Ne vegye frázisnak, de ed- ■ digi mozgalmi munkámban ezt érzem a ieg- ; nagyobb megbecsülésnek. — Mit vár a kongresszustól? — Megmondom őszintén, sokat. Mái- át- ; tanulmányoztam az irányelveket s remélem, ; nem lesz alaptalan a várakozásom. Bízom Emelkedett a kiképzés színvonaléi, jelentősen nőit a néphadsereg védelmi képessége abba::, hogy a követk ző kongresszusig ige magas szilért omeikédik ir.ezógdnűaság ^ gépesítettsége, u legtöbb munkái már neni< fizikai erővel keil végezni. Szükséges az ál- < lattenyésztés : üapvető iparosítása is, hiszen f, «léikül az életszínvonal nem emelkedhet «> biztonságosan, összességében pedig azt vá- <• rom, hogy a mezőgazdaság ismét élőbbre i lépjen. Bízom abban, hogy ez meg is való- sül, hiszen az irányvonalok megvannak. $ Mit lehetne ehhez hozzátenni? Talán csak annyit, hogy a tervek meg valósításé- < hoz továbbra Is szükség lesz az olyan ener- £ gikus munkára, rugalmasságra, tág látó-} körre, mint amilyen Gulyás Sándort is jel-í lemzi. fkaposi) ■’ A Honvédelmi Minisztéri­um illetékesei összegezték, hogyan alakult néphadsere­günk helyzete és fejlődése a legutóbbi pártkongresszus óta eltelt időszakban. Mint az MTI munkatársának el­mondották: az elmúlt négy­éves időszak fejlődésének eredményeként néphadse­regünk harcértéke tovább növekedett, megfelelő kato­nai erővel támasztja alá ál­lamunk békepolitikáját. Az elmúlt években a korszerűsí­tés nyomán jelentősen növe­kedett a szárazföldi csapatok ütőereje. A minőségi fej­lesztés egyik fontos területe és tényezője volt az említett időszakban a kiképzés szín­vonalának emelése. A korsze­rűsítési folyamat ugyan még nem ért véget, de vitathatat­lan, hogy az új kiképzési rendszer — az újonnan épí­tett és felújított kiképzési bázisokkal együtt — figye­lemre méltó eredményeket hozott. A csapatok általában tartósan megfelelő és jó szinten tesznek eleget felada­taiknak. Tovább javultak a vezeté­si rendszer és módszer sze­mélyi, anyagi, technikai és szervezeti feltételei. Kétség­telenül a fejlődést, a korsze­rűsítést, a vezetés színvona­lának nagyobb ütemű eme­lését szolgálja a hadtudomá­nyi kutatómunka megindulá­sa és fokozatos terjedése. Az eredmények közé kell sorol­nunk azt is, hogy növeke­dett a parancsnokok felelős­Csökkent a sérülések száma Megyénk munkavédelme — a baleseti statisztika tükrében A harmadik negyedév — ahogyan ezt már többéves tapasztalat igazolja — min­dig fokozottabb feladatot je­lent a munkavédelem irányí­tói számára. A mezőgazda­ságban az őszi betakarítási munkák, a különféle válla­latoknál pedig az évi terv­teljesítések miatti munka­tempó-gyorsulás nagyobb óvatosságot követel a mun­kaegészségügy társadalmi aktívái, de a dolgozók részé­ről is: a balesetekből szár­mazó kiesett munkanapok száma mindig nő ebben az időszakban. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának munka- védelmi bizottsága, a válla­latokról beküldött a megyei szakszervezeti bizottságok ál­tal feldolgozott baleseti jegy­zőkönyveket összesítette és statisztikájában elkészítette a III. negyedév mérlegét a munkavédelem helyzetéről. A tapasztalatokat az SZMT elnöksége is megtárgyalta és meghatározta a jövő tenni­valóit. Mindezekről Gücző Géza munkavédelmi főfel­ügyelő tájékoztatta lapunkat. — Hogyan alakult az idei , év baleseti mérlege a mun­kahelyeken? — A 14 szakmát és a me­zőgazdasági termelőszövet­kezeteket felölelő statisztika adatai azt mutatják, hogy az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest némileg javult a helyzet. Megyénkben 147 balesettel volt kevesebb, hat­tal esSfc&esté a találós aérü^ lések és mindent összevetve 2030-cal csökkent a baleset miatt kiesett munkanapok száma. Az ezer főre jutó baleset 26,1-ről ebben a ne­gyedévben 24,2-rc csökkent. — Mit mutatnak ezek a számok az egyes szakmák­ban? — Az építőipari dolgozók­nál javulás tapasztalható, de az ezer főre jutó 29 baleset­tel még mindig a megyei át­lag fölött vannak. Hasonló a helyzet a vasas szakmában, ahol 25, valamint az autó- közlekedésnél, ahol 28,4 az ezer főre jutó balesetek szá­ma. Külön meg kell említe­ni a HVDSZ vállalatait, ahol a balesetek 26-ról 30-ra emelkedtek. Ez a vállalatok technikai színvonalával és a nem megfelelő munkafegye­lemmel függ össze. Ellenőr- -zéseket, helyzetelemzéseket tartunk ezeken a területe­ken: nemrég minősítettük a Patyolat Vállalatot és az utolsó negyedévben minősít­jük a Vas- és Fémipari Vál­lalatot is. Lényeges javulás van a KPVDSZ-nél, ahol 16,6-ra és a MEDOSZ-nál, ahol 35,7-ről 22,4-re(!) csök­kent az ezer főre jutó bal­esetek száma. Bár maradt a megyei átlag alatt a baleseti statisztika, mégis figyelemre méltó a helyzet romlása a tsz-eknél. Itt 1672-vel nőtt a baleset következetében kie­sett munkanapok száma. Hogy mennyire fontos az őszi betakarítási munkák idején @ ßs&aaotä ellenőrzés, azt @ közelmúlt példája is bizo­nyítja: az egri Dobó Terme­lőszövetkezet vontatójának felborulásakor csak a vezető lélekjelenlétén múlott, hogy nem lett tömegszerencsétlen­ség. Ebben az ügyben egyéb ként a vizsgálat még folyik. — A helyzetet elemezve, milyen feladatokat határozott meg az SZMT elnöksége? — Ahol romlott a helyzet, ott szigorúbb eljárást írtunk elő. A vállalatoknak föl kell mérniük a munkavédelem állapotát és sürgős változta­tásokat hozni. Mindegyik szakma na­gyobb időszakra — öt esz­tendőre — készíti ezekben a hónapokban szociális-kultu- rális-munkavédelmi fejlesz­tési tervét. Ezeket mi részle­tesen átvizsgáljuk, és ha szükséges, módosításokat je­lölünk meg. Már elkészült például a Mátravidéki Fém­művek ilyen jellegű terve, amely 35 millió forintot irányzott elő fejlesztésre a következő években. Hason­lóan nagyarányú fejlesztési tervek várhatók más vállala­toktól is. A következő években még szélesebb társadalmi üggyé kell tenni a munkavédelmi őrszolgálatot, a vállalatoktól az aktívák nagyobb megbe­csülését várjuk. Úgy, ahogy az ÉDOSZ teszi a napokban: munkavédelmi őrök tanács­kozáson értékelik ezt a mun­kát és a legjobb dolgozókat megjutalmazzák. imaketí) segerzete es igényessége a beosztottak nevelésében, fel­készítésében, kiválasztásá­ban és funkcióba állításában. A tervszerű és céltudatos képzés eredményeként je­lentős számban nevelt a had­sereg az elmúlt esztendők­ben is vezetésre alkalmas, jól képzett, tehetséges tiszteket. Tovább erősödött a hadsereg vezetési rendszerének alap­pillére: az egyszemélyi pa­rancsnoki rendszer. A kato­nai káderek felnőttek a fel­adatokhoz, s döntő többsé­gül: alkalmas a szocialista hadseregben a parancsno­kokra, a tisztikarra háruló feladatok maradéktalan megoldására. összegezve: hadseregünk felnőtt, méltó partnere ma már a szövetséges hadsere­geknek, megbízhatóan őrzi szocialista hazánk független­ségét, békénket, társadalmi rendünket. Az elért eredmények jó alapul szolgálnak a további munkához. E tekintetben ki­emelkedő jelentőségű fel­adat a jövőben a minőségi fejlesztés folytatása, a veze­tés korszerűsítésével kapcso­latos újabb lépések megtéte­le. Fő célunk, hogy az elkö­vetkező időszakban. biztosít­suk néphadseregünk kiegyen­súlyozott. arányos és egyen­letes fejlesztését. A technika: fejlesztés érdekében az a szándékunk, hogy a már rendelkezésünkre álló, kor­szerű harci eszközök meny- nyiségét növeljük, a 'régie­ket, a korszerűtleneket újakkal cseréljük fel. Igen fontos elérendő cél az is, hogy az eddiginél magasabb színvonalon folytassuk a ki­képzést. Mindabban, ami az előbbi­ekben ismertetett fejlődés­hez vezetett — sorkatonáink, a parancsnokok, a tisztika: sokszor áldozatvállalással együttjáró, becsületes helyt állása mellett — része van a párt és a kormány követ kezetes honvédelmi politiká­jának. Ugyancsak messzeme­nően hozzájárűlt a fejlődés­hez az a sok irányú, értékes segítség, amit a testvéri szovjet hadseregtől és a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek parancsnoksá­gától kaptunk. Mindez egy­ben biztosítéka, alapvető for­rása annak, hogy a követ­kező években is sikeresen oldjuk meg az előttünk ál­ló feladatokat —, fejezték be a tájékoztatást. (MTI) U36. íwweastas' 18., sserá» Á kongresszusi küldőn :

Next

/
Thumbnails
Contents