Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

Ballada egy lányról, aki elindult, hogy szánészné legyen A lány, aki elindult, hogv színésznő legyen: Horváth Teri volt. A nép és az élet legmélyéről jutott művészi pályájának csúcsára, a mély­ségben is az emberségből és a mii vészi magaslatokon is me'jőrizvo a „mélység” tit­kait. A'z a partrésórozat, amely három ismert, pályá­jukat a felszabadulás után kezdő színészt mutat be a televízió nézőinek — Hor­váth Terivel kezdte a be­mutatást és jól kezdte. Sajá­tos, érdekes volt a bemutató, ha Tomkai Judit néha'pate- tikus felhangot is ütött meg, kizökkentve nézőt, színészt a magával ragadó hangulatból. A Honegger-oratórium élet­igenlése és a Kalevala „bű- bája” között, lényegéiben csak egy Hemingway-jelenet adott képet Horváth Teriről a „színpadon”. Voltaképpen szépen, tisztán, torkot fogó fénylő magyar beszéddel ön­magát alakította a képer­nyőn, önmaga történetét mondta el, amelyben oly sok művész és nem művész, fel­szabadult ember sorsa, dol­ga tükröződött vissza. Nem Hiányzott a megkapó lirai- ság, a döbbent drámai pilla­nat, — nem találván jobb kifejezést: egy nagy paraszti tragika mutatkozott be azok­nak, akik nem, s másoknak, akik ismerik őt. Az imént már használtam a kifejezést, most sem tudok találóbbat írni: Horváth Teri tiszta, szép művészete balla­dái veretű, tömörségű, az ősi népi ballada csendül ki be­lőle, de valami új, sajátom felhanggal, a felszabadulás utáni világ tisztán csengő felirangjával: a lány, aki el­indult, hogy színészire le­gyen, sok és nehéz buktatón át eljutott addig, hogy az is .legyen. Az egyébként szépen kom­ponált operatőri munka ta­Asxódy János: XIII. A „Bernhard- inűvelet” Most pedig hadd beszél­jünk a nemzetközi hamisítá­sok történetének minden re­kordot megdöntő, legna­gyobb pénzhamisítójáról: Adolf Hitlerről... Julius Mader könyvének, a Haramiák kincsének egyik fejezete. ’ A papírfegyver cí­met _viseli; pregnáns jellem­zése' ez a cím annak a cél­nak, amelyet a történelem legnagyobb pénzhamisítási akciója tűzött maga elé. A III. Birodalomnak azért volt szüksége e hamis bank­jegyekre, hogy hadiipara számára csak devizával be­szerezhető nyersam-:>"ok-v vásárolhasson a semo szagoktól, hogy megfizethe­sse „ötödik hadoszlopának zsoldosait, valamint kém- és szabotőrhadseregét. s végül, hogv aláaknázhassa Hit) 1910, november 17., kedd Ián egv-két helyen tűnt csak keresettnek és Bozó László rendezése sem tudta, vagy akarta néha a kissé pateti- kus hangvételt tompítani, — ám a stáb ígéretes, igényes produkciót teremtett, oly­annyira, hogy nagy izgalom­mal várjuk a két másik arc­képet. ★ Mitől riporter egy ripor­ter? Kolozsvári Andor való­ban lenyűgöző biztonsággal, gyorsasággal, s magas mes­terségbeli tudással „végezte” ellenfeleinek gazdasági éle­tét. A hamis bankjegyek gyártását az SD-re bízták (Sicherheitsdienst, ami for­dításban biztonsági szolgála­tot jelent, lényegében azon­ban a Himmler vezette kém­szolgálatot jelölte). Az ..And- reas-művelet” fedőnevű ak­cióban a legjobb német szak­értők: matematikusok, papír- gyarosok, '-ésnökök, litográ­fusok, nyomdászok stb. mű­ködtek közre. Az akció 1939- ben kezdődött. 1941. márciu­sában az SD megbízottja Svájcba utazott r grünewal- di (Berlin) kis műhelyben készült első hamisított font sterling bankjegyekkel. Egy zürichi bánkba vitte a pénzt, s kérte, vizsgálják meg. mert a feketepiacról szerezte be őket... A svájci szakértők semmit sem kifogásoltak, a ont sterlingek tökéletes ih.nzatok voltak. Később egyébként az An&oi Bank szakértői sem fedeztek fel semmilyen, különbséget az igazi és a hamis font ster- hr.gek között. 1942. őszén a vállalkozás” irányítását Bernhard Krüger SS-Haupt- sturmführerre bízták, aki a Ki.'odaltni Biztonsági Főhi­vatal,, az BSHA JH hivatala tíf a Sarkodéba három cso­portját. Müller Tibornak is­mét és itt sem akadt más dolga, mint hogy hajtogassa a „nem” az „igen”,'vagy a „nem jellemző” fogalmakat. A gyorsaság jó tíz percet ho­zott a műsoron —, amelyet nyugodtan be 'lehetett volna fejezni a Kolozsvári Andor­ral váltott néhány szó után. De a riporter onnan ripor­ter, hogy megérzi: idő is van, érdeklődés is óriási valahol a képernyők mögött, s egy ügyes kis ötlet —, folyik to­vább a rögtönzött játék. Ettől riporter a riporter. Hogy megérzi a pillanat le­hetőségét. Hogy ráérez a kő- zönségre. Hogy kiszimatolja, miből lehet, ha nem is min­dig szenzáció, de sokakat ér­deklő riport. Mert hogy Müller Tibor „játéka” bi­zony riport volt a javából, egy kiváló barkochba-játé- kosról. (gyurkó) „F” csoportjának főnöke volt. Krüger abban a meg­tiszteltetésben részesült, hogy neve után az akciót ,,Bernhard-művelet”-nek ke­resztelték el. Bernhard Krü­ger egyébként a „fekete egyenruhás hóhérok” világá­nak más ismert alakjaival — Schellenberggel és Skor- zennyel — működött együtt. A kis műhelyt a sachsen- hauseni láger 18—19-es tömbjébe költöztették, s et­től kezdve a „Bernhard- művelet” külföldi pénzt gyártó nagyüzemmé alakult át. Az üzem munkásait a sachsenhauseni, buchenwal- di, dachaui, auschwitzi hit­lerista gyűjtőtáborok foglyai közül válogatták ki; 1944. elején a munkások száma száznegyvenre emelkedett. Nincs pontos adat arra néz­ve, mennyi bankjegyet gyár tottak Sachsenhausen- ben. Julius Mader vélemé­nye szerint az itt nyomtatott angol bankjegyek száma 8 900 000 darabra tehető, ösz- szesen 134 600 000 font Stef­iin névértékben. Jelentős ösz- szeg volt ez, hiszen 1933-ban a brit birodalom egész aranykészlete 13Z000 000 font A hatvani utcán közleke­dő járművek közóu gyakran feltűnik egy csukott Nysa, vagy egy ponyvás Zsuk. Ol­dalukon hatalmas piros be­tűkkel a felirat — Boyszol- gálai... (S íme néhány jel­lemző adat: 1965-ben két triciklivel kezdtek; ezeket teherszállításra is alkalmas Nyírség motorkerékpárok kö­vették; jelenj eg két kisautó­val dolgoznak a „lakosság szolgálatában ...!” S ma Hatvanban a lakos­ság is és a boyszolgálat is gondban van. A LAKOSSÁG: s A beszélgetések során többször is elmondták, hogy sok olyan szolgáltatást kér­tek már a boyszolgálat iro­dájában, vagy telefonján ke­resztül, amit egyszerűen nem vállaltak. Más esetekben pe­dig vonakodva teljesítették a kéréseket. Konkrét példát is emlegettek jó néhányan. így például azt, hogy nem szál­lítják szívesen házhoz a fű­tőolajat. Vagy: nem vállalt sterlingre rúgott. A nácik nyomtatta hamis bankje­gyek névértéke tehát csak­nem egyenlő volt a biroda­lom aranykészletével, ame­lyet az Angol Bank őrzött a londoni Threadneedle Street- en. Más becslések szerint Eu­rópában, Ázsiában és Afri­kában kb. 12 000 000 font összegű hamis angol bank­jegyet hoztak forgalomba. Az amerikai titkosszolgálat ál­tal a háború után előter­jesztett, úgynevezett McNal- ly-jelentés azonban, amely ezt a számot említi, a hami­sított bankjegyek egész meny- nyiségének csak 9 százalékát tudta felölelni. Angliában 1943. vége felé figyeltek fel először a ha­mis bankjegyekre. Az Angol Bank azonnal beszüntette a tíz fontnál nagyobb értékű bankjegyek kibocsátását, 1945. március 24-én pedig be is vonta ezeket a bankje­gyeket. Csakhogy a „'papír­pénzbombázás” (ez volt a „Bernhard-művelet” másik nev^) idején a nácik renge­teg ötfontos bankjegyet is nyomtak. Pár héttel a hitle­risták fegyverletétele után az Angol Bank kénytelen volt bevonni, pontosabban visszaváltani az ötfontos bankjegyeket is. A „papír­pénzbombázás” elnevezés nem volt véletlen. íme, mit ír Walter Schellenberg, a ha­misítók egyike, emlékiratá­ban: „Eredetileg az volt a tervünk, hogy ezekkel a ha­mis bankjegyekkel „légi csa­tát” rendezzünk Anglia, fö­lött. E csata során repülőgé­peink bomba helyett tonna­számra hamis pénzt szórtak volna a brit szigetekre .. 1944. végén a sachsenhau­seni üzem megkezdte hamis dollárok nyomását is. ,A, Egri műemlék Cscmybcm Egv kedves ipartörténeti műemlékkel lett szegényebb Eger. amikor a Heves me­gyei Gyógyszertári Központ elrendelte a Dobó téri patika korszerűsítését. A helyiség bővítésével együtt „halálra ítélte” a Hibay-féle „Kígyó” gyógyszertár berendezését. A múlt ’századból ránk maradt értékes berendezés ugyanis kicsinek bizonyult ahhoz a forgalomhoz képest, ami az utóbbi években jelentkezett. Megfelelő múzeumi elhelye­zést szántak ekkor a neoba­rokk, a századforduló stílus­jegyeit magán viselő bútor­nak. Sajnos csak egy lehető­ség kínálkozott: raktárban tárolják, kitéve az enyészet­nek. Szerencsés időben dön­töttek a csányi patika új el­helyezéséről, mert megszüle­tett a megnyugtató megol­dás; a berendezést rendbe hozatták és az új környezet­ben helyezték el. A Semmelweis Orvostörté­neti Múzeum tulajdonát ké­pező műemlék eredeti szép­ségében ‘látható ma már a csányi gyógyszertárban, ahol sok évtizedes múltjához hí­ven rendeltetését, az embe­rek gyógyítását szolgálja. Néhány érdeklődő, műem­lékeinkért aggódó ember el­zarándokol a községbe, ahol Demeter András gyógyszer­tár-vezető készséggel el­mondja a nagy becsben tar­tott bútorok történetét. Tu­domása szerint az 1880—83­(Foto: Pilisy) as esztendőkben készült Bal­ka József egri műbútor-aszta- los műhelyében. A megraga­dó fafaragások pedig egy lengyel származású vándorle­gény munkáját dicsérik. Hatvani bayszoígálat — pallókkal a szolgalat budapesti utat, pedig sürgős dologról volt szó. . Nem egy ilyen és eh­hez hasonló eset ejti gondba a hatvani embereket, s ért­hető, ha azon morfondíroz­nak: mi is ennek az oka? A BOTSZOLGALAT: A kérdésekre készségesen adtak választ, hiszen a prob­lémával ókel is sokszor fel­keresik. Változtatni — mint mondták —, rövid időn be­lül nem tudnak. A gondok­nál Várnai Gyula főkönyve­lő is órákig időzhetne. A hatvani boy szolgálatot ugyanis a helyi Házi- és Kézműipari Szövetkezet tart­ja fenn a lakosság szolgála­tára — szívességből! Állítá­suk szerint működtetése veszteséges. Mintegy három­negyed év alattt 40 ezer fo­rintos ráfizetést mutatott a mérleg. Volt olyan is — mondták —, hogy három hó­nap alatt csak 2700 forint volt a szolgáltatásokért befi­zetett összeg. A meglévő két kocsi közül az egyik olyan öreg, hogy jobb nem boly­gatni a korát. Ezzel távolsá­gi útra indulni képtelenség, s egyben nagy könnyelműség is lenne. A másik — az újonnan vásárolt Zsuk — pedig a szövetkezet legké­nyesebb, exportra termelt áruit szállítja Budape.üe, s csak időnként szabad. Ezzel meg — érthetően — nem vállalnak olajszállítást. (Ez a probléma időközben megol­dódón, mert a TÜZÉP vál­lalja már a házhoz szállí­tást .. .) , MI LENNE A MEGOL­DÁS? Hatvanban 22 ezer ember él, de nyugodtan vegyül: rr eg hozzá a környező községek lakóit is, E számok alapján nehéz elképzelni azt, hogy a lakosság alig használja ki a boyszolgálat adta lehetősé­geket. Azt mondják: ráfize­téses. Lényegében minden szolgáltatás az, mégis szük­ség van valamennyire, mert hozzátartoznak mindennapi életünkhöz. Ebben a városban minden­képpen szorosabbá kellene tenni a boyszolgálat és a la­kosság közti kapcsolatot; bő-« víteni kellene és megismer­tetni az emberekkel a szol­gaitatások különböző formáit! Ilyen esetben a jó reklám —. ha sokba kerül is — feltétlen nül megérné. . A helyi viszonyoknak meg« felelő megoldást meg lehetné találni, méghozzá a város il- letékes szerveinek összefogá­sával. (szilvás) Amatőr képzőművészet a közönség előtt A múzeumi hónap rendez­vényei után novemberben új kiállítás megnyitását ter­vezi a Hatvani Múzeum­ban a Városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya. A tár­laton tizenhárom Heves me­gyei amatőr képzőművész al­kotásai kerülnek bemutatás­ra. A szakértőkből álló bíráló bizottság a napokban 121 festményt, grafikát, kisplasz­tikát és iparművészeti mun­kát tekintett meg. Ezek kö­zül választották ki azt az 53 alkotást, amelyet megnézhet­nek majd a tárlat látogatói., A kiállítás kezdeményezését egyébként a bíráló bizott­ság — a bemutatott munkák alapján — örömmel fogadta annál is inkább, mivel Heves megyében az utóbbi évtized­ben elég szegényes volt az amatőr képzőművészeti élet összefogása. Ezt ennek a ki­„Bernjiard II-művelet” fe­dőnevű akció során 5, 10, 50, 100 és 1000 dolláros bankje­gyeket nyomtak. Az SD „for­galmazó szervei” — kezdés­képpen— 500 millió dollárt rendeltek Bernhard Krüger- nél. Az ,,alpesi erődítmény” 1945. tavasza. Németország, Ausztria, Csehszlovákia or­szágútjain visszavonulnak a hitlerista csapatok. Április 10-én Hitler bejelenti, átköl­tözik a Bajor-Alpokba, s ott az „alpesi erődítményben” megszervezi a náci erők vég­ső ellenállását. Végül azon­ban a „führer” ott maradt berlini bunkerjében, ahol, mint tudjuk, öngyilkosságot követett el; holttestét ben­zinnel locsolták le és eléget­ték ... Az „alpesi erődít­ményt” azonban mégis a ná­cik által egész Európából összerabolt kincsek, vala­mint a titkos dokumentu­mok és irattárak hatalmas rejtekhelyévé alakították át. A hegyek között megbúvó tengerszemek, a meddő és elhagyatott bányák, a bar­langok és odúk megteltek rejtélyes ládákkal és konté­nerekkel. Ide. ebbe az Auszt­ria, Németprszág és Cseh­szlovákia határai közé ékelt hatalmas háromszögbe hord­ták tizenhat vasúti kocsiban a sachsenhauseni berendezé­seket is. A nyomdai felszere­lésből semmi sem került elő többé. Ami pedig azt a száz­negyven foglyot illeti, akik a 18—19-es tömbben berende­zett nyomdában dolgoztak. ffolytatjuk). állításnak a megrendezése csak fellendítheti. A szakzsü- ri véleménye alapján a ki­állítás anyagát a megye te­rületén bárhol kiállíthatják, sót, a tervek szerint sor ke­rülhet arra, hogy csereakció keretében Nógrád megyében is -bemutassák. A kiállítók közül egyéb­ként néhányan majdnem minden beküldött anyaguk­kal kivívták a zsűri elismeré­sét. Külön dicséretet érde­mel Kisterenyei Ervin hat­vani amatőr, aki csendéle­tekkel, aktokkal és rézkar­cokkal mutatkozik be a lá­togatóknak. A tájképábrázo- lás az erőssége László Ferenc karácsondi pedagógusnak; ezek közül kerül a falra né­hány kitűnő festmény. Tö­rök László nagykökényesi amatőr szobrász érdekes megoldású művészportrékkal vesz részt a kiállításon. A bemutatót Kamarás Katalin hatvani fiatal modern vo­nalú kerámiái díszítik, színe­sítik majd. A hatvani I. amatőr kép­zőművészeti kiállítást a ter­vek szerint november 26-tól december 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők a városi múzeum termeiben. r-s) Lóránt János festőművész kiállítása Parád­sasváron Kedves ünnepség színhelye volt a hét végén Parádsas- vár. A kis község nagy múl­tú üveggyárának művelődési házában ezúttal a gyár világ­hírű tennékkolekciói helyett festményeket és grafikákat áUtíottafc ki: Lóránt János, Salgótarjánban élő fiatal fes­tőművész alkotásaiból. A megjelent szépszámú lá­togató és a művész jelenlété­ben Czinke Ferenc, Munká- csy-díjas gráfikusművész nyi­totta meg a kiállítást Lóránt János képeivel és grafikáival egyébként a kö­zelmúltban ismerkedhetett meg az ország nyilvánossága a televízió képernyői előtt, a népszerű A tv galériája soro­zatban. A tethetséges, fiatal művész díjnyertes alkotásai­nak — a líraian megfogal­mazott képek, arcok, formák, amelyeknek mindig központ témája az ember — a kül- földi országok kiállító terme; és több hazai vidéki város után, most egy hétig a fes­tői Mátra völgyében Pará sasvár ad otthont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents