Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
Aki akar, elhelyezkedhet... Nire figyelmeztetnek a demográfiái adatok? Megyei munkaerőmérleg P «W^WvAAAAVVVVvW. Megyénk vezető testületéi ínár megvitatták a negyedik ötéves terv irányelveit, s kialakították 1975-ig a megye fejlesztési célkitűzéseit. E célok és feladatok között fontos helyen szerepel a foglalkoztatottság arányának növelése, hiszen az' életszínvonal emelkedésének egyik lényeges feltétele az, ha a ke- , resőképes lakosság minél ' nagyobb hányada dolgozik. Megyénkben jelenleg a keresőképes lakosság 73,3 százaléka dolgozik, amely szám szerint 171 ezer. 1975-ig a megye fejlesztési célkitűzései szerint 2,4 százalékkal kell nö- , vekednie a foglalkoztatottak arányának. Erre lehetőség van, hiszen a jelenlegi 211 000 munkaképes korú létszám 1975-ig — előzetes számítások szerint — 215 ezerre nö- iveksziik. Az is tény, hogyha munkaképes korúak között igen jelentékeny hányadot képviselnek a szakmunkás- képző intézetekben, közép- és felsőfokú iskolákban tanulók is, akiket a statisztika nem sorol a foglalkoztatottak közé. Egyébként elsősorban a nők, háziasszonyok körében a legkisebb a foglalkoztatottság aránya: megyei szinten alig éri el a 70 százalékot, amíg a férfiaké 97,6 százalék. Ezek a számadatok világosan mutatják a vállalatok, szövetkezetek vezetői számára, hogy a termelés bővítése ma már — és egyre inkább — szinte elképzelhetetlen a létszám növelésével. (Nem véletlenül lép életbe 1971-től kezdődően egy olyan adóztatási szabályozó, amely progresszív mértékben bünteti azokat a vállalatokat, amelyek a termelést csupán a létszám bővítésével tudják növelni). Látszatra ellentmondásnak tűnhet: hogyan lehet a foglalkoztatottak arányát növelni altkor, amikor az egyre gazdaságosabb vállalati gazdálkodás létszámbővítés nélkül valósítható meg elsősorban, s ennek következtében a vállalatok és szövetkezetek vezetői hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkaintenzitás fokozásával és műszaki fejlesztéssel igyekeznek a termelést növelni? Az ellentmondás valóban csak, látszólagos, mert a foglalkoztatottak körét profilbővítéssel — új üzemágak beindításával — is lehet, sőt így a legcélszerűbb növelni. Ugyanis — megyénkben is ez a tapasztalat — „szabad munkaerőt” ma már szinte kizárólag csalt a nők, a háziasszonyok köréből lehet toborozni, akiit számára a legalkalmasabb a bedolgozásos rendszer. Azt, hogy a keresőképes korúak száma hosszú távon sem növekszik, jól érzékelteti néhány demográfiai adat is: az általános iskolából kilépők száma megyénkben — a demográfiai „csúcs” előtti években — átlagosan 5100— 5200 körül mozgott 1969-ben került ki az általános iskolákból a legtöbb ifjú: 5900. Ez a létszám már ebben az évben is csökkent, s 1975-ig fokozatosan lecsökken 4100 főre, vagyis a normál átlag alá, ezerrel! — Ezek az adatok is figyelmeztetésül kell, hogy szolgáljanak a munkaerő-, a létszámbővítés tervezésekor vállalataink, szövetkezeteink vezetői számára. A városi és járási tanácsok munkaügyi hatóságainak jelentéseiből az is megállapítható, hogy a munkaerőmérleg már most is a kereslet oldalára billen: minden jelentkezőt szinte azonnal el tudnak helyezni, mert a munkaadók bejelentett létszámigénye 1970-ben mintegy kétszerese volt a kiközvetítésre jelentkezők számánál. Ha mindezekhez hozzászámítjuk azokat a szükséges létszámbővítéseket, amelyeket nagyobb gyáraink terveznek, még inkább a munkaerő-kereslet növekedésével kell számolnunk. (Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregysége mintegy ezer, s a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregysége is több száz dolgozóval tervezi növelni a következő években a létszámát). Mindent összevetve megyénk munkaerőmérlege pozitívnak teliinthető, hiszen a munltanélküliségnek semmiféle lehetőségét nem hordozza magában. Ugyanakkor a vállalati tervezések előtt feltétlenül figyelemmel kell lenni a létszám kialakításánál, a profiltervezésnél a jövőbe mutató demográfiai adatokra. Faludi Sándor A kongresszusi küldött : ?--------- - _____________ __________ /> / D r. Ga do Morast** ■ > diplomával oda « u ’ ■ , első állomása. Hen aroR a ; an 1-.öl > gyógyintézet sagédbrvcsa ták á szanatóriumba. lí: -um ;ll. igazgatóhelyettesi posztját. — Meglepett, hogy enge. .'áiusztotirk £ kongresszusi küldöttnek. S úgj xtéstu $&n > is érdemeltem ezt. hiszen aeffini: sü’e.:.e-.'a- < set nem tettem. Gyógyítok. orvos vagy .-k. > szeretem a munkámat hivatása r.ní .;z> tölti ki az életemet. • j Minden, póz nélkül szerény, s egyszerű- \ segélyen semmi me.;terkéltság. „Ürülök, hegyi szükség van rám. 'hogy segíthetek az em-£ bereken'' — így vallja hivatásának tártál-> mát. — Ha szót kapna a kongresszuson, mi- > ről beszélne elvtársainak? ? — Először is a munkaerő-vándorlásról. < az erkölcstelen c* 'bításokríl. Ezt komoly | gondnak tartom. Ha valaki becsületesen J dolgozik, annak a munkáját meg kell fizetni j kellően, hogy ne kényszerüljön helyet vál-< toztatni ötven. vagy száz forintokért. Beszél- f nék a nők helyzetéről. Arról, hogy meny-< nyíre többet kell tennünk, mint a férfiak-s nak, ha valamit el szeretnénk érni. Naponta s kell bioznyítanunk értékeinket. És beszél- > nék arról, hogy elégedetlen vagyok a muii-s Icámmal. Sok az adminisztráció, a feiesle-s ges iratgyártás, ami, ha van öntudat és lel- ki ismeret, az aktív gyakorlati munka rová-S sara nem mehet, csak a szabad idő roVá- s sóra. > Bocsánatot kér, siet betegeihez. Mert nem | akarja semmiképp megkurt-ítani a ' rájuk < szánt időt. s (pataky) < Szervezettség és rugalmasság Szövetkezeti elnök ismerősöm külföldi útjának egyik érdekes és tanulságos epizódjáról számolt be. Elmondotta, hogy kint tartózkodása idején alkalma volt megtekinteni egy árutőzsdét. Hatalmas teremben ültek a kis- és a nagykereskedők, mindenki előtt egy vezérlőasztalhoz hasonló szerkezet. A terem fő falán elektronikus jelzőtábla, amelyen megjelent, hogy mondjuk 20 vagon ub.orka vár megvételre, ennyi és ennyi árért. A kereskedőnek semmi mást nem kellett tenni, mint az előtte levő vezérlőpulton megnyomni a gombot, s máris feltűnt ajánlata a jelzőtáblán. Ha valaki többet ígért az áruért, ő is jelezte, s ez így ment tovább, amíg el nem kelt a felajánlott cikk. S mindez egy szó nélkül, hangtalanul. Elnök ismerősöm nem mint technikai vívmányt csodálta a modern tőzsdét, hanem a szervezettség és a rugalmasság lepte meg. Hiszen a piac alapos ismerőjének kell lenni ahhoz, hogy valaki másodperceken belül tudjon többször is dönteni, hogy menynyiért éri meg neki az adott árut megvásárolni, s kiszámolni, hogy milyen haszonnal tudja továbbadni. Mindezt csak azért mondta el, mert a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban nagyon sok olyan belső tartalék van nálunk is, amelyeket forintokra lehetne váltani a nagyobb fokú szervezettséggel és a rugalmasabb tevékenységgel. Arra gondolt, még ma is él a gyakorlat, hogy valamelyik vállalat, intézmény kiküldötte ellátogat a szövetkezet elnökéhez, megbeszélik, hogy milyen üzletet tudnának kötni, de a végén kiderül, hogy az egész beszélgetés felesleges volt, mert a vállalat küldötte nem írhatja alá a megállapodást. Mert nincs aláírási joga. Ezért van szükség néha öt- Éat előkészítő, egyeztető tárgyalásra, amíg döntésre keiül sor. Nem is beszélve az fljpmevezett; eirüéfceztótok- halmazáról, amelyekre azért 9 van szükség, mert olyan régen kezűtek el valamiről tárgyalni, hogy emlékeztetni kell rá az érintett feleket. A rugalmassággal sem sokkal jobb a helyzet. A szűklátókörűségből, vagy éppen a megfelelő információk hiánya miatt nem lehet komoly alapokon tárgyalni, mert az egyik fél mereven ragaszkodik tarthatatlan és alaptalan álláspontjához. Mindezek persze csak kiragadott példák, a témakör — sajnos — bővebb ennél. De ezek a példák is bizonyítják, hogy van még tennivaló. (kaposi) A parádfürdői SZOT-szanatórium igazgatóhelyettes főorvosnőjét a vizit kellős közepén találtam. Fekete, finom arcú, bizalmat sugárzó egyéniség. A gyógyítás fáradhatatlan munkása. Minden idejét betegei között tölti. — A gyógyulás nem kifejezetten a gyógyszereli kérdése. Sok-sok törődés, gondoskodás, kitartó türelem is kell melléje. Az orvosnak szívével is jelem kell lennie munkájában. Csépeli munkás leánya. 1958-ban szerezte diplomáját, de csak fizetésén érezte, hogy kezdő orvos. Mert jóval élőbb szegődött a gyógyítás szolgálatába, mint ápolónő, s mint műtősnő. A kórházból ment egyetemre, s A gépesítéssel, a műszaki fejlesztéssel nincs baj. Legalábbis erre engednek következtetni a Hatvani Cukorgyár főmérnökének, Vajda Józsefnek a szavai. Jók bevált már eddig is a kampánykezdetre 20 milliós költséggel elkészült „répa- mechanizáció”, ügyesek a lengyel importból beszerzett szivattyúk. A mosóházi munkás távirányítású kapcsolóval Szabályozza a cukornak- való adagolását, a gyárba érkezett termény emberi kéz érintése nélkül kerül a feldolgozó berendezésekig. S, hogy a nagy üzem termelése még tökéletesebbé váljon: a pesti Láng Gépgyárban már dolgoznak egy új, másfél ezer négyzetméternyi fűtőfelületű bepárlón, amivel a köMűszaki kiállítás Gyöngyösön A megyei műszaki hónap programján belül — a városi tanács művelődésügyi osztályának koordinálásával — kiállítást rendeztek Gyöngyösön a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások életéről, munkájáról, legszebb alkotásaiból. Több mint kétezer fiatal képviseletében — többi között — a jövő autószerelőinek, esztergályosainak, építőmunkásainak, lakatosainak, női szabóinak, üvegcsi- szolóinak hétköznapjaiba enged bepillantást a tárlat Hatalmas tablók, grafikonok 11- 1 lusztrálják a felszabadulás után gyökeresen megváltó- ; zott magyar szakmunkáskép- , zést a gyöngyösiek eredmé- } nyeit. Köröskörül és a bemutatóterem közepén remekek: műszaki rajzok, divattervek és divatcikkek — hagyományos és hímzett leánykaruhák, tetszetős fehérneműk — a parádsasváriak ólomkris- tály-csodái, közöttük a harmadévesek értékes Citrinvázája, s a- fémipar, elektromos szakma különösen jói sikerült munkadarabjai. Látványosak a tökéletes ügyességgel készített hajtóművek, esztergályo- zó készülékek, elismerést érdemel az osztófej-modell, a körasztal, vágj' a Nortonszekrény, vonzóak a szakközépiskolások szakmai gyakorlatainak termékei. Érdekesek az építőipar fiataljainak ajtó-, ablak-, tetőszerkezeti és zsaluzat! modelljei, figyelmet keltő a mini harántgyalu, amely természetesen működőképes, akárcsak a műszerészeszterga is. — A kiállítás dsőscnftaa ® Az első látogatók a kiállított szerszámok előtt (Foto: Szendrővári György) pályaválasztás megkönnyítésének jegyében született — mondták a rendezői —, s kedvet igyekszik teremteni az érdeklődők száméra. Szerdától rendszeres szaktanács- adások is lesznek a helyszínen, s filmvetítésekre kerül sor a szomszédos teremben. Szóba került már az is, hogy mindezt nemcsak a helybeliek, hanem a város vomzókö- rébe tartozó 33 község fiataljai számára is hozzáférhetővé tesszük. * A gyöngyösi műszaki kiállítást a F5 $éz| Üítürőháa emeleti nagytermében, vasárnap dóle-lőtt 11 órakor Kaszab Károly, a városi tanács művelődésügyi osztályának népművelési felügyelője nyitotta nieg. Az eseményen a tanács mellett képviseltették magukat a kiállító intézetek, részt vettek az iskoláit igazgatói, nevelői, szakoktatói is. Az első látogatók a helyi I. számú Általános Iskola és a Mű. M. 214. számú Szakmunkásképző Intézet diákjai voltak. A bemutató a hónap végéiig tart nyitva. , „ Gy< vetkező szezonra korszerűbb lesz az állomás is. Ugyancsak az új kampányra modem mosóberendezéssel is szeretnék gazdagítani a gyárat. . Inkább az emberekkel van probléma a Zagyva partján ... — Csupán idebent! a gyártelepen 160 ember hiányzott a létszámunkból az induláskor — beszélte gondterhelten a főmérnök — s noha 75 nyugdíjast is foglalkoztatunk már, 140 dolgozó még mindig elkelne... Kevesen, egyre kevesebben gyűlünk össze a kampányokra... Igaz, hogy a répa is szüntelenül fogy. Két éve még egyedül a mi gyárunk csaknem annyi répát kapott mint most a hatvani és a selypi együtt. No, de talán jövőre jobb lesz a helyzet! Észrevehetően szívesebben szólt a jövőről. Pedig eggyel-mással éppenséggel a jelenből is lehetne dicsekedni. Például a közelmúlt tisztes teljesítményeivel, avval, hogy a november 7-i műszakokban felállították az idei rekordot: 310,2 vagon répát sikerült feldolgozniuk a nap folyamán, s így az átlagosnál jóval több cukrot vihettek a raktárba! Vagy avval, hogy havi viszonylatban is túlteljesítik a cukor- termelést, miután naponta tartják a 290 vagonos répa feldolgozási szintet... Ilyen tempó — s az emlegetett gyenge termés, kevés répa — mellett nem csoda, ha a megszokottnál sokkal korábban ér most véget a szezon: előreláthatóan december közepéig a hatvani és a selypi gyárban is befe jezik az idei' kampányt. Ha jól emlékszenek a gyáriak : legutóbb tíz-tizenkét esztendeje végeztek ilyen korán. S ez az a „rekord”, aminek a legkevésbé örülnek ... (gyónt) Gyár épül Hevesen Kijelölték a területet — Építkezés két lépcsőben — 1971 első negyedévétől termel az „előüzem" A döntés már korábban megszületett, ahogy énről lapunkban már beszámoltunk —, de a megvalósítás — mint az elmúlt hónapok nehézségei igazolják —, , nem olyan egyszerű, mégha olyan „fiók-gyárról” is van szó, amilyent Hevesre terveznek. Két prognamegyeztető tár- g5'alásra került sor eddig, de megállapodás még nem született. Az egri Finomszerel- vémygyár. már alkalmat adott arra is, hogy a hevesiek megismerjék azokat a termékeket, amelyek a tervek szerint Hevesen készülnek majd. Két tervező vállalatot bíztak meg az építési program kidolgozásával. javaslatukat még ebben a hónapban előterjesztik és legkésőbb december elejére, várható a végeleges döntés is. Annyi mindenesetre már bizonyos, hogy az egri gyárban kijelölt üzem ni telepítését két lépcsőben valósítják meg. Várhatóan 1972- ben megvalósul az első és kezdődik az üzemszierű szerelési munka, mintegy 400 —420 dolgozót foglalkoztatnak majd. Az új gyár íarsjgártíájáí aa a tobö mint száz Hiunkáa Isépezi majd, eleik egyelőre gyári autóbusszal nap nap után Egerbe utaznak. A bejárók helyzetén kívánnak javítani azzal, hogy ideiglenes jelleggel kisebb üzemet építenék.. Erre a célra több mint félmillió forintért megvásárolták a Hevesi Állami Gazdaság Arany János utca; épületét, ahol máris hozzákezdtek az átalakítási munkákhoz. Ügy tervezik, hogy „előüzem” már 1971. első negyedévében termel. A községi tanács az előzetes tárgyalások alapján hozzákezdett a gyári építkezés előkészítéséhez. Kijelölték u gyár helyét a Nyitrai tó keléti. a gépjavítók gyáregységé és a 31-es országút közötti részen. Mintegy 17 holdas területet szántak erre u célra. Ugyanakkor a tanács azt is vállalta, hogy még az építkezés megkezdése előtt utat épít a területre és gondoskodik a telekhatárig a közművesítésről is. 1910. a^vember 11,, kedd Rövid szezonra számítanak a Hatvani Cukorgyárban
