Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

Egy látogatás és egy myifaÉozat A Centropress hétfő esti kommentárba <eptävírónkon érkezőn Lezajlottak az amerikai választások. Ezek eredmé­nyeit még sokáig és részlete­sen elemzik majd a megfi­gyelők. De legalább annyira érdekli a szakembereket — és természetesen a nemzet­közi közvéleményt — maga a kampány. Talán monda­nunk sem kell, hogy minde­nekelőtt a kormányon levő republikánusok, vagy még rövidebben, az elnök takti­kája. Az egyik legfontosabb ta­nulság máris levonható. Nixon a korteskörutak során is igyekezett, sőt azóta is igyekszik úgy tenni, .mintha a vietnami háború immár nem lenne központi téma Amerikában. A Fehér Ház az ügyes és kevésbé ügyes manipuláció egész hatalmas és költséges gépezetével azt az érzést akarja kelteni az amerikai állampolgárban, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon „már túl van a háború nehezén”. Hogy már látszik a fény az alagút végén, hogy ami még Délkelet-Ázsiában hátra van, már „nem olyan veszélyes”. Az, hogy a republikánus jelöltek az egész kampány során igyekeztek agyonhall­gatni az egész indokínai di­lemmát, hozzásegíti a világot annak a megértéséhez, hogy Richard Nixon Vietnammal kapcsolatos, cinikus taktiká­zása új formában folytatódik és ez a forma semmivel sem veszélytelenebb ez eddigi módszereknél. Emlékszünk: kezdetben vala a választási ígéretek korszaka. Nixon, az elnökje­lölt, ha sokszor közvetve is, de elítélte a demokraták vi­etnami politikáját és egyér­telműen azt ígérte, hogy megválasztása esetén befeje­zi az amerikai történelem legdicstelenebb háborúját. Megválasztották, és akkor bedobta a vietnamizálás és az amerikai erők fokozatos csökkentése, a deeszkaláció jelszavát. A legutóbbi hetek­ben ezek a jelszavak is el­halványultak és a kabinet egyszerűen úgy tesz, mintha a vietnami agresszió is el­halványulna. A veszély lényege az, hogy ez egyszerűen nem igaz. A háborút csak az ok megszün­Hruscsov nyilatkozata MOSZKVA: Nyikita Hruscsov az aláb­bi nyilatkozatot adta a sajtó számára: „Mint az Amerikai Egye­sült Államok és néhány más kapitalista ország sajtóköz­leményeiből kitűnőik, most készítik elő közlésre N. Sz. Hruscsov úgynevezett em­lékiratait, vagy visszaemlé­kezéseit. Ez koholmány és felháborít engem. Semmiféle emlékiratot, vagy emlékirat jellegű anyagokat soha san- íkinek nem adtam — sem a Times-nek, sem más külföl­di kiadónak. Szovjet ki­adóknak sem adtam ilyen anyagokat. Ezért kijelentem, hogy mindez hamisítvány, ilyen hazugságokkal már nem egy ízben lepleződött le a megvásárolható bur- zsoá sajtó. N. Hruscsov”. (TASZSZ) Jedrychowski külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Varsó­ba érkezett Tepavac jugo­szláv külügyi államtitkár. Nagy érdeklődéssel és fi­gyelemmel várt tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatokra, s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseire elsősorban az eu­rópai biztonság témakörére terjednek ki. A lengyel sajtó melegen köszöntötte Tepavac látoga­tását. Varsóban hangsúlyoz­zák, hogy Lengyelország és Jugoszlávia azonos, vagy egymáshoz közelálló nézete­ket vall a fő nemzetközi kérdésekben. Lengyel részről megelége­déssel hangsúlyozzák, hogy a Belgrád több mint negyed- százada sikraszáll az Odera —Neisse-határ végleges jel­lege mellett. A MY LAI TÖMEGGYILKOS A BÍRÓSÁG ELŐTT Megkezdődött a My Laá tömeggyilkos, a 102 ártatlan dél-vietnami meggyilkolásával vádolt William Calley had­nagy perének tárgyalása, miután a múlt héten megválasz­tották az esküdtek tagjait. Képünkön Calley hadnagy. (Telefoto: — AP—MTI—KS) Képesítéssel és hosszabb tsz-gyakorlattal rendel­kező beosztott könyvelőt keresünk Jelentkezés írásban, vág/ személyesen: ARANYKALÁSZ TSZ, MEZÖTÁRKÁNY A Heves megyei Tanács Kórháza, Eger 1. Pf.: 15. alkalmaz GÉPÍRÓKAT és érettségizett KÖNYVELŐKET — KÁLÁSZ-képesitéssel rendelkező! • .ínyben részesülnek. Valamint TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezni lehet a kórház személyügyi csoport­jánál: Eger, Széchenyi a. 27. ÁFOR Heves megyei műhelye, Füzesabony felvételre keres kőműves, lakatos, csőszerelő, hegesztő és villany szerelő szakmunkáit és segédmunkást Jelentkezés: ÁFOR új kirendelt** FÜZESABONY Tepauac Isatogatassa If aradban tetésével lehet megszüntetni és az ok változatlanul fenn­áll. Az egyik Laird hadügymi­niszter nyilatkozata, amely „ellenintézkedésekkel” fe­nyegeti a VDK-t, ha lelövi a légi terét megsértő amerikai gépeket, a másik pedig Ky tábornok egyesült államok­beli látogatása. Az első esetben az ameri­kai kormány egyik legfonto­sabb tagja lényegében kije­lentette, továbbra is csak az ököljogot ismeri el Délkelet- Azsia földjén, illetve légi te­rében. A második esetben Washington hivatalosan fo­gad egy olyan politikust, akit a választások előtt mind­össze néhány hete még nem hivatalosan sem enge­dett be az országba. Mind Laird nyilatkozata, mind Ky jelenléte arra em­lékezteti Amerikát és a vilá­got, hogy a kompányködfüg- göny senkit nem téveszthet meg-: az agresszió politikája folytatódik, tehát a háború is folytatódik. Az angliai Hove-ból érkező szerelvény kisiklott a Ion doni Bridge pályaudvaron. Szinte csodával határos módon, komoly sérülés nem történt. (Telefoto: a p - MTI—KS) ’~VTV: A szovjet hatalom győzelme Ötven éve ért véget as oroszországi polgárháború 1920. november 17-én befejeződött Vrangel fe­hérgárdista seregeinek szétverése, felszabadult a Krím. Ezzel lényegé­ben véget ért az orosz- országi polgárháború. Ö tvan év telt el azóta, hogy kudarcba ful­ladt a nemzetközi imperia­lizmus szovjetellenes kato­nai intervenciója és véget ért az 1917—20-as oroszor­szági véres polgárháború. A szocialista országok néped, a világ dolgozói büszkén és az erkölcsi elégtétel érzésévé! emlékeznek meg erről a ne­vezetes dátumról. A nemzetközi imperializ­mus fegyveres harcot szer­vezett a Szovjet Köztársaság ellen- 1918. tavaszán német csapatok elfoglalták a Balti­kumot, Belorussziát, Ukraj­na egy részét. Egyidejűleg angol, amerikai, francia és japán csapatok szállnak partra és megindulnak északra, délre, Távol-Kelet­re, a Kaukázus és Közép- Ázsda felé. Elfoglalják Mur- manszkot, Arhangelszíket, Odesszát, Novarosszijszkot, Bakut, Turkesztánt és fellá­zítják az ország belsejében tartózkodó cseh hadtestet. Pénzelik, katonailag támo­gatják a fehér gárdistákat, csapataikat felfegyverzik és kiképezik. Anglia 1919. szeptemberéig mintegy 100 millió font sterlinget, Japán pedig 1919. októberéig 160 millió jent költ az interven­cióra. A burzsoá történészek szí­vesen elhallgatják a Nagy- Antant intervenciójának té­nyeit és a Vörös Hadsereg­ről azt állítják, hogy saját népe ellen fordította fegyve­reit. A közvéleményt azon­ban nem tudják megtévesz­teni éppúgy, mint azok ez amerikai történészek sem, akik azt erősítik, bogy Ame­rika nem követett *ä agnesa- sziót Szorvjet-Oroszocszág el­jön. HW. Mwnanfrar 17., kedd A fehérgárdisták és in- " tervenciósok garáz­dálkodását nyolcmillió em­ber sínylette meg. 112 000 embert tartottak börtönök­ben, vagy koncentrációs tá­borokban. Az intervenció okozta kár meghaladja az ötvenmilliárd békebeli arany­rubelt. Ennyibe került a szovjet népnek, hogy „jó­akarói megmentsék a köz­ponti hatalmak agressziójá­tól”, hogy a cseheket és a szlovákokat „megvédjék a felforgató elemektől és az osztrák—német ügynökök­től”. Lenin annak idején lelep­lezte és megbélyegezte a nemzetközi reakció politi­kai képmutatását és rámu­tatott, hogy a segítség ürü­gyén végrehajtott elnyomás, éppúgy, mint a közvetlen fegyveres erőszak, közked­velt és gyakori eszköz az imperialista politikában. A burzsoá ideológusok a mai napig törik a fejüket, hogyan történhetett, hogy a négyéves háborúban elvér­zett Oroszország győzelmet aratott a tőkés nagyhatal­mak kitűnően felszerelt és ellátott, tapasztalt tisztek ál­tal vezényelt hadseregei fe­lett? A „titkot” Lenin an­nak idején így fejtette meg: az októberi forradalom új hatalmas erőforrásokat szült: az új szocialista társadalmi és államrendet, a munkás- osztály és a parasztság szi­lárd szövetségét, a szovjet köztársaságok katonai-politi- kai szövetségét, az erős Vö­rös Hadsereget, a nemzetkö­zi proletárszolidaritást, vé­gül a kommunista pártot, amely a győzelem érdekében nagyszerűen kihasználta eze­ket a tényezőket. A munkások és parasztok szövetsége, Szovjet-Orosz­ország népeinek összefogása kiállta a legnehezebb próba­tételt A Vörös Hadsereget és a Vörös Flottát pedig a kommunisták lelkesítettek, eítík hűségükkel és hősiessé­gükkel példát mutattak a katonáknak. megtanítottál! őket a forradalmi fegyelem­re, fejlesztették politikai lá­tókörüket. A forradalom ve­zetői, a hivatásos forradal­márok —, mint Antonov­cvszejenko, Vorosilov, Kri- lenko, Frunze — kitűnő ka­tonai vezetőkké váltak. Ki­magasló szervezők és politi­kai vezetők voltak Larisnyi- kov, Guszjev, Dzerzsinszkij, Kirov, Kujbisev, Ordzsani- kidze, Sztálin és mások... Egyszerű katonából, altiszt­ből, vagy a cári hadsereg egykori tisztjéből kiemelke­dő hadvezér lett Elücher, Bugyonnij, Tuhacsevszkij, Csapajev, Scsorsz, Jaldr stb. A párt a régi katonai szak­értőkből állította a maga ol­dalára Doncs-Brujevicset, Vacetiszt, Jegorovot, Kame- nyevet, Lebegyevet és má­sakat. ■ kJ agy segítséget kapottá •'* szovjet nép a külföl­di proletariátustól. Az „El a kezekkel Szovjet-Oroszor­szágtól!” j-elszó hatására a katonamundérba bujtatott brit, francia és amerikai munkás megtagadta a harcot orosz osztálytestvérei ellen. A proletárszolidaritás maga­sabb fokú megnyilvánulása volt az, hogy a szovjet hata­lom megszilárdításáért fo­lyó harcban részt vették a nemzetközi harcosok is. Ma­gyarok, mint Kun Béla, Zal­ka Máté, Varga Gyula, Münnich Ferenc, valamint sok bolgár, kínai, lengyel, román, koreai, szerb, cseh és szlovák internacionalista harcos nevét őrzi emlékeze­tében a szovjet nép. Az intervenció és a pol­gárháború tapasztalatai azt mutatták, hogy a védekezés lehetetlen lett volna a kom­munista párt nélkül. A köz­ponti bizottság valóságos főhadiszállás volt, ahonnan a szovjet állam védelmét irányították. A politikai bi­zottság plénumáin és ülése­in, amelyeket közvetlenül Lenin vezetett, részletesen foglalkoztak a katonai hely­zettel. A tényekkel ellentét­ben a nyugati történetírói!, kisebbítve a központi bizott­ság és Lenin irányító & szervező munkáját, azt pró­bálják bizonygatni, hogy az intervenciósok és a fehér­gárdisták szétzúzásában minden érdem Trocldjé. Az ötven éve aratóit győ­zelem világtörténelmi jelen­tőségű. Eredményeként a világ egyik legnagyobb or­szágában szilárdan megve­tette lábát a szocialista rendszer, létrejött a munká­sok és parasztok állama, amely a dolgozók forradalmi és felszabadító mozgalmá­nak támasza, a szocialista rendszer alapja lett. Az oroszországi események egybeforrasztották és aktivi­zálták a nemzetközi forra­dalmi erőket. Október nap­jaiban egyetlen valódi pro­letár-párt volt. 1920-ban már negyven országban mű­ködött kommunista párt, amelyeket marxista és leni­nista alapon a III. Kommu­nista Intemacionálé fogott össze. Az intervenció kudar­ca felnyitotta az elnyomot­tak szemét. Rájöttek, hogy a nemzetközi imperializmust is le lehet győzni, csak a győz­tes proletariátusnak egy pil­lanatra sem szabad letennie kezéből a fegyvert, védenie kell vívmányait, és megfele­lő fegyveres erővel kell rendelkeznie. Az oroszorszá­gi polgárháború tapasztalata azt is bizonyítja, hogy az imperializmus legyőzéséhez szükség van a szocialista köztársaságok egységére és összeforrottságára, szoros ka­tonai és politikai szövetsé­gére. Az egység megbontá­sára irányuló kísérletet Le­nin megengedhetetlennek tartotta és minden ilyen je­lenséget árulásnak tekintett. A háborúk kirobbantá­” sa ellen küzdő szocia­lista országok internaciona­lista közössége ma is a béke fennmaradásának megbíz­ható támasza. Ezt bizonyít­ja a nemrég befejeződött „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlat is, amely ki­nyilvánította, hogy a Varsói Szerződés Szervezetének fegyveres erői egységesele, meg tudják védeni népeik békéjét és alkotó munkáját. Ismételten bebizonyították, hogy a szocialista nemzetikö­zösség egységes és szilárd harci «wftvetsége legyőzhetet­len. Pávet Dmítrijev ezredes Vőszülj Klevcov ezredes a történelemtudományok kandidátusai. (APN — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents