Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
Kongresszusra készülve Erősödő egységtörekvések V\AAAAAAWAM< r 7A moszkvai értekezlet óta javult a kommunista és munkáspártok közötti viszony” — állapítják meg az MSZMP Központi Bizottságának a X. pártkongresszusra kiadott irányelvei. Kezdenek beérni a tavalyi nemzetközi tanácskozás gyümölcsei, az imperialistaellenes akcióegység közösen kialakított alapján erősödik az egységtörekvés a kommunista és munkáspártok között. Ezt fejezi ki egyébként az irányelvek másik része, amely így hangzik: „A nemzetközi kommunista mozgalom az egység megerősítésével fokozottabb mértékben az imperializmus elleni közös harcra összpontosíthatja figyelmét". A politika iránt érdeklődők azt kérdik: miből lehet lemérni a pártok közötti viszony javulását, milyen tények alapján beszélhetünk az egységtörékvésék erősödéséről ? A legfontosabb mozzanat, bogy a pártok összehangol- tabban lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren. Ez pedig annak az eredménye, hogy a javuló viszony jegyében többször találkoznak, egyeztetik nézeteiket, akcióikat, politikájukat. Legjobb példa erre a Varsói Szerződés tagállamaiban működő pártok együttműködése. E pártok vezetői a moszkvai tanácskozás óta többször is összejöttek, közösen elemezték a nemzetközi helyzetet és azonos következtetéseikre jutva megegyeztek a követendő taktikái és számos akciót illetően. Nem titok, hogy több, később nagy visszhangot keltő akció terve éppen ezeken a konzultációkon született, s a pártok együttes erőfeszítéseinek nagy szerepe volt és van abban, hogy a szocia- K lista országok kezükben tartják a kezdeményezést az európai biztonsági rendszerért vívott harcban; A kapitalista országokban működő teslvérpártjaink is előbbre léptek harcuk ősz- szehangolásában. Idén nyáron például 18 nyugat-európai kommunista párt képviselője megállapodott abban, hogy .növelik az amerikai imperialista agresszió ellen küzdő, hős indokínai népek harcának politikai, erkölcsi, anyagi támogatását”. Az elhatározást tettek követték: Nyugat-Európában egymást érték a nagyszabású tömegmegmozdulások. A kormányokra a tömegek nagy, nyomást fejtettek ki, hogy az Egyesült államok szövetségesei is határolják el magukat az amerikai beavatkozástól. Kétségtelen, hogy ilyen összehangolt tevékenység elhatározása és végrehajtása a pártok közötti kapcsolatok javulását jelzi, ugyanakkor elősegíti akcióegységük további erősödését, hiszen annak legjobb kohója a közős harc. Tavaly az afrikai és az arab kommunista pártok, majd Mexikó, Közép-Ameri- ka és Panama kommunista pártjai, illetve tizenkét latin-amerikai kommunista párt képviselői tanácskoztak együttműködésük fokozásáról. Idén az európai testvérpártok, majd nyolc szocialista ország fcb-titká- rai, továbbá az észak-európai kommunista pártok .képviselői tartottak hasonló eszmecserét. Mindez egyértelműen a kapcsolatok megélénkülését bizonyítja. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom figyelemre .méltó egységde- monstráeiója volt a Lenin- centenárium moszkvai ünnepsége. Emlékezetes, hogy azon négyszáz kommunista és munkáspárt, nemzeti demokratikus párt,, haladó mozgalom, szocialista párt vett részt, köztük több olyan is, amely az 1969. júniusi, nemzetközi tanácskozáson nem képviseltette magát. A kapcsolatok azonban nemcsak a több-, hanem a kétoldalú megbeszéléseken is érlelődnek, edződnek. Ezen a téren is jelentős a lraladás. Hivatkozhatunllc az MSZMP példájára," amely a moszkvai tanácskozás óta^ legalább harminc-negyven párttal tanácskozott külön- külön. Hasonlóképpen tevékenykedett a Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi testvérpárt is.' Ennek hatása sok szempontból lemérhető, de talán elegendő megemlíteni azt a pozitív változást, amely például a kubai testvérpártunkkal való viszonyban érződik. Nemrég magyar pártküldöttség jár Kubában, s az eszmecserék a kérdések tisztázását, egymás jobb megértését, ua internacionalista szálak erősítését eredményezték. A kommunista pállok közötti viszony javulása abban keresendő, hogy a pártok túlnyomó többsége nemcsak elfogadta a tavalyi nemzetközi tanácskozáson kialakított közös elveket, hanem aszerint formálta gyakorlati politikáját is. Vagyis nem maradt puszta kijelentés, hogy a kommunista és munkáspártoknak „... eltökélt szándékuk, egységes frontban harcolni az imperializmus ellen”. A mozgalom nagy részében tettek követték a szavakat: „Minden párt internacionalista kötelessége, hogy sokoldalúan előmozdítsa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös bizalom fejlődését valamennyi párt között, újabb erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége”. Miközben ezeket a kétségtelenül kedvező tényeket, s ezzel együtt a X. párt- kongresszusra kiadott irányelvek igazát is megállapítjuk, óvakodnunk kell a megalapozatlan illúzióktól. Nincs még egység a nemzeti munkásmozgalomban, s — tegyük mindjárt hozzá —■ a teljes egységig hosszú még az út. Nincs döntő változás például a Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikájában, ontó azt is jelenti, hogy a KKP változatlanul szemben áll a' marxista—leninista pártokkal. Sajnos, érezteti még hatását a mozgalomban a nemzeti különállás, a nacionalizmus, zavart okoznak a jobb- és baloldali opportunisták. Röviden: nem tűntek még el a nézeteltérések. A lényeg azonban az, hogy miként néznek a pártok e nehézségek megoldásának lehetőségeire, és melyik tendencia erősödik: a széthúzásé, vagy az egységé? Ami pedig a tendenciát illeti: ha az említett eseményekre gondolunk. valamint arra, hogy fokozódott a. kínai politika elszigetelődése a nemzetközi forradalmi mozgalomban, az egyes testvérpártok a saját soraikban is erőteljesebb harcot vívnak minden elhajlás elleti (a Francia Kommunista Párt Garaudy nézeteivel szemben, az Olasz Kommunista Part a „Manifesto” folyóirat köré tömörült csoporttal stb.) akkor kétségtelen,: a fő tendencia az egységre törekvők pozícióinak erősödése és a széthúzó erőit gyengülése. Pálos Tamás Lapunkról, magunkról: Miről olvashat a Népújságban ? Leendő olvasóink bizonyára választ várnak arra, mit olvashatnak, lapunkban, mivel találkozhatnak a Népújság hasábjain? Mint arról már szóltunk, lapunk a megyei pártlrh sottság és a megyei tanács lapja. Ebből következik, hogy novemberben is rendszeresen hírt adunk a kongresz- szusi készülődésről, és az október végén összeülő megyei pártértekezlet, valamint a X. kongresszus határozatainak tükrében írásainkban összegezzük majd megyénk politikai, gazdasági, társadalmi fejlődését, az üzemek, falvak munkájának gyarapodása mellett bemutatjuk napjaink formálóját, az alkotót, a munkást, a termelőszövetkezeti tagot, az alkalmazottat3 az értelmiséget ■=• os EMBEP/r: A külföldi és országos, fontosabb események mellett, helyt adunk tudósítóink, olvasóink leveleinek, közérdeklődésre számot tartó kérdésekről beszélgetünk a lap hasábjain megyei, járási vezetőkkel, az irodalom és a művészet után érdeklődők igényeit is igyekszünk lehetőségeinkhez mérten kielégíteni. Kedvező választ adhatunk azoknak az olvasiónknak, akik izgalmas, folytatásos regényt és képregényt igényelnek. November 1-től folytatásos regényünk a kriminalisztika kalandos történetét, képregényünk az illegális kommunisták veszélyes harcát mutatja be. Megyénk politikai, gazdasági tevékenysége és eseményei mellett nagy helyet biztosítunk lapunkban a megye gazdag sportéletének, rendszeresen közöljük olvasóinkkal a rádió és a tévé, a színház és a mozik műsorát. Természetesen nem tudtunk mindent felsőroM, amellyel lapunkban találkozhatnak olvasóink , hiszen hogy csak egy példát említsünk: nagyon sok érdekest, nemegyszer izgalmas írásunk éppen olvasóink javaslatai, ötletei alapján kerülnek majd lapunkba. Ezeket ígérjük Önöknek, kedves olvasóink, és még egyet: az itt felsoroltakon túl még sok más egyéb témával, műfajjal, elgondolkodtató és szórakoztató írással találkozhatnak lapunk hasábjain. „Házunk tája — Hevesen Érdekes és hasznos elő adássorozat indult Heveseit a járási művelődési központban. Kéthetenként, a hétfői estéken termelőszövetkezeti tagok gyülekeznek a művelődési központ klubtermében, ahol a Dél-Heves megyei Területi Tsz Szövetség egyik agrármérnöke „Házunk tá ja” címmel tart előadást a háztáji gazdaságok helyes szervezéséről, b ismerteti az érdeklődőkkel az új, megváltozott igények és körülmények támasztotta követelményeket. A háztáji gazda Ságokba sok űjfajtájú ha szonállat került, amelyeket nem elég a légi módon gondozni, takarmányozni. Mindebben gyakorlati útmutatást sjyűjk » íflnwetftésekke egybekötött előadássorozat. ©jdooságnak számit az is; hogy 02 előadások meghallgatása után tavasszal a hallgatók és az előadó végigjárják a háztáji gazdaságokat, s a helyszínen beszélik meg a LegapróbbnUk tűnő részlet- problémákat is, amelyekkel a jobb és gazdaságosabb termelést segítik elő. Van-e tsz-arisztokrácia ? Kit tartanák arisztokratának? — Akinek sok pénze van«. — Aki parancsolgat a másiknak.« , — Aki nem dolgozik«. Boldogon két embernek volt százötven hold körüli földje, meg a malomtulajdonos állt gazdag ember hírében. A termelőszövetkezetben a közvélemény négy embert tart a legmagasabb polcon: az elnököt, a főkönyvelőt, a főmezőgazdászt és a párttitkárt. —• Miért tartják számon ezt a négy embert a kialakult „ranglista” elején? Dudás András, a termelő- szövetkezet párttitkára mosolyogva, megvonja a vállát. — Hát, hogy nem a fizetésért, az valószínű. — A jó vezetőnek jó fizeA HEVES MEG VEI Állami Építőipari Vállalat pártértekezletén, amelyen megválasztották a vállalati párt- bizottságot és a végrehajtó bizottságot, a beszámolóban és a vitában is sok, fontos kérdés került szóba. A hangsúly mégis a termelésen volt, ami nagyon is érthető. Hiszen a vállalatnak az elmúlt években jelentős mértékben nőtt meg a feladata, de ez a növekedés most még tovább fokozódik. A párttagok tehát nem térhettek ki a kérdés megvitatása elől. Nem is akartak kitérni. A beszámoló így fogalmazott: „A legutóbbi pártbizottsú- gi választás óta vállalatunk termelő tevékenysége jelentősen megnövekedett. Amíg az I960, évi termelés értéke — új áron számítva — 260 millió forint volt, az 1970. évi várható termelés 435 millió forint. A növekedés 68 százalékos.” A számok nagyon sokat elárulnak. Bizonyítják, hogy a vállalatnak komoly erőfeszítésre volt szüksége ahhoz, hogy az iránta támasztott követelményeknek a lehető legteljesebb mértékben meg tudjon felelni. A régi technológiai eljárásokkal már nem lehetett ezt a munkát elvégezni, ezért vált szükségessé korszerűbb megoldások keresése. Így vezeti Mt be az öntött-falas eljárást és a csúszózsaluzást. Furcsa ellentmondás, hogy az utóbbi években a lakásépítkezésnél megint visszatart és egyre nagyobb arányÉpítők pártértekezlete után Egyik fii kérdés a termelés és a termelékenység ban terjedt a legősibb technológia, a téglák téglákra való rakása. Az idén épülő összes lakásoknak majdnem a fele készül ilyen régi módon. BÁR A LÉTSZÁM is növekedett az eltelt négy év során, méghozzá mintegy ötven százalékkal, a l'eszített- ség nem enyhült. Ugyanis a szakmák szerinti összetétel nem a legkedvezőbb. Előfordul tehát időnként munkaerő-hiány. Ez a körülmény a ma már meglevő feszültséget csak tovább fokozza. A kulcs a termelékenység. Itt sincs azonban minden a legnagyobb rendben, mert az egy munkásra jutó termelési érték csak tizennégy százalékkal növekedett négy év alatt. Ha a miértre is választ akarunk kapni, akkor hivatkozni kell a külső okokra, mint amilyen az anyagellátás időszakos nehézsége, a kevés szállítóeszköz és gép, de nem kifogástalanok a raktározási lehetőségek sem. a központi telep és a különböző munkahelyek hiánya pedig még tetézi a gondokat. Mindent mégsem lehet csupán ennyivel magyarázni. Mert akad tennivaló a vállalaton belül is. Nem mindenki érti még meg, hogy a munkásokkal és a gépekkel vaiu bújócskázás mennyire árt a vállalat egészének. Ha néhány embert eltitkolnak egy építkezésen azzal az indokkal. hogy egy hét múlva úgyis szükség lesz itt rájuk és ugyanezt csinálják 'a különböző gépekkel is, akkor akadályozzák máshol a teljesítést. A munkahelyi vezetőknek és a középszintű vezetőknek egy része tehát nem érti meg az új gazdasági elveket. Ebből viszont az következik, hogy továbbképzésük elengedhetetlen. Általiban sem világos még mindenki előtt, hogy a rendelkezésre álló munkaerő és termelési eszközök tervszerű elosztását al és jobb kihasználásával lehet az eredményeket úgy növelni, hogy ehhez semmiféle befektetés nem kell. Sokat elárul a vállalaton belüli helyzet lényegéről az a két adat is, amely az egy személyre jutó termelési érték és az átlag keresetek növekedését mutatja. Amíg az előbbi tizennégy százalékkal emelkedett, az utóbbi, tehát a jövedelem: majdnem tizenhat százalékkal. A következtetés , megfogalmazása nem nehéz. Szokás hivatkozni arra, hogy a munkafegyelem megszilárdítása nem könnyű az építőiparban, hiszen kevés az ember, tehát a munkások gyorsan i>defc>h állnak egy házzal, ha valami nem tetszik nekik, mert a másik vállalat két kézzel kap rajtuk. Ez igaz. De az is igaz, hogy a dolgozók túlnyomó 'többsége követeli a fegyelmet. önmaga becsülése miatt is. Nem szereli azokat, akik csak tessék-lássék veszik kézbe a szerszámot. A lelkiismeretes többségre támaszkodhatnának jobban a munkahelyi vezetők, amikor a hanyagságot tapasztalják. De a szervezetlenség rossz nevelő eszköz. Ha az irányítás kapkodása és hanyagsága miatt kénytelen az állványt támasztani a munkás időnként és legfeljebb a fbci- meccsek eseményeit idézgetheti ez alatt, utána hiába megy oda hozzá a művezetője azzal, hogy jobban nézze meg, milyen munkát végez, legfeljebb elmosolyodik, ha nem vág vissza. CGY ÍTÉLH ETJ ti K-E meg végül az építőipar helyzetét, hogy az nagyon sok nehézséggel terhes? Azért, mert a pártbizottság beszámolója is őszintén elemezte a körülményeket, még nem kell sötéten látni. A termelés majdnem hetven százalékot elérő növekedése, valamint a munka minőségének is állandó javulása azt mutatja, hogy a vállalat vezetői, munkásai, a párbizottsággal együttt arra törekednek, hogy jó hírüket megalapozzák és fokozzák. A valóságot vizsgálják, azt veszik alapul a teendők meghatározásában is, mert tovább akarnak jutni a megkezdett úton. a ______ ! t és jár. Ezt senki nem tagadja. — Persze. Pontosan tudóin; hogy kinek mennyi a fizetése. Az elnöké négy és fél ezer, a főmezőgazdászé és főkönyvelőé négyezer-kétszáz. — És a magáé? — Háromezer-ötszáz." Volt. olyan gépkocsivezetőnk, Tóth István, aki megkeresett hatezret egy hónapban. Nem mondom, nagyon megdolgozott érte, dg hát az eredménye is megvan. Ha érdeklik az átlagkeresetek, sorolhatom tovább. A foga- tosoké 2800—3000 között van, persze csak azt vehetjük alapul, aki rendesen dolgozik. A többséget, egy-két kivétel mindig akad. A párttitkár gondosan felsorolja a fizetéseket, beszélgetés közben észreveszi, hogy a beállt sötétben nem látok jegyzetelni, felgyújtja a villanyt. — Gyakran szokott ilyen későig bentmáradni? — Igen, elég gyakran. —• Mennyi szabad ideje van? — Nem sok. Évenként egyszer elmegyünk valahová a családdal, vagy Pestre, vagy a Balatonhoz. Van három gyerek otthon, kell nekik a nyaralás, meg a feleségem is kipiheni magát. Egy kis kikapcsolódás jól jön a munkából. jűrtutík — meséli Dudás János. — Mivel voltaiig — Autóval. Az apám vett az öcsémnek egy kocsit. —> Ö is a tsz-ben van? *— Igen. Már régen. Én még csak négy éve dolgozom a tsz-ben, az építőbrigádban vagyok szakmunkás. — Mire költi a fizetését? — Igyekszünk minél több háztartási gépet venni, hogy megkönnyítse anyámnak az itthoni munkáját. Az ablak, világít, tehát itthon vannak. Bekopogok Tóth István gépkocsivezető házának ablakán. Az asszony nyit ajtót. Mondja, hogy a férje még nem ért háza, Gödöllőn van fuvarban. Megcsodálom a széles üvegajtós nagy házat, ami a fiatalasszony szerint is belekerült eddig legalább 250 ezerbe. — A Velencei-tónál voltunk lenn, meg a Balatonnál, úgy három-négy héttel ezelőtt. Tavasszal a Mátrában A főmezőgazdász az újsoron lakik. Üj sor, új házak. Elmagyarázzák ugyan többen, hogy melyikben lakik Molnár Albert, de kétszer is rossz helyre megyek be. Solt az egyforma ház. Végre jo helyen zörgetek. Nyílik az ajtó, rövid bemutatkozás, Molnáráé sajnálja, de a férje még nincs itthon. Ilyenkor még általában nem is szokott hazajönni. Ha találkozni akarok vele, altkor kint a tanyán valószínű megtalálom. Ha csak nem kellett valahová máshová» sürgős ügyben elmennie. Sz. A. Í j székház íMezőíárkánybaii A füzesabonyi körzeti takarékszövetkezethez tartozó mezt- tárkányi kirendeltség új székházéit kapott. ,
