Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
Ä tárlat alapja: huszonkét festmény Nagyon sokféleképpen lehet megítélni azt a huszonkét festményt, amit a Művészeti Alap ajándékozott a gyöngvösi Mátra Múzeumnak, de egyetlen' dologban mindenképpen meg kell egyezni: ez a huszonkét kép az alapja annak a majdani állandó kiállításnak, amely most már ebben a mátraalji városban is nyújthat bizonyos élményeket a mai magyar festészet iránt érdeklődőknek, illetve: egyáltalán adhat ízelítőt a festészetről a múzeumlátogatóknak. A tényt tehát nagyon is gáláns gesztusnak kell felfogni. Aminek értékét az sem kisebbíti, hogy az Alap évente rendszeresen vásárol képeket a mai táblafestőktől, hogy ezáltal egyszerűen lét- fenntartásukat biztosítsa. Mecénás! tett ez. Ezért nyílik alkalma az Alapnak a gyöngyösihez hasonló ajándékozásokra, amik túlnőnek majd a kezdeti szerény kereteken, hiszen a kis gyűjtemény feltétlenül arra serkenti a helyi tanácsot, a környező vállalatokat és szövetkezeteket, hogy kulturális alapjukból maguk is áldozzanak újabb festmények, kis- plasztUák beszerzésére. Módszertani, agitatív szerepe is jelentős tehát ennek a me- cénási gesztusnak. Egészen bizonyosra vehető, hogy a huszonkét képet nem mindenki fogadja majd egyforma tetszéssel, sőt: bizonyos, hogy lesznek olyanok, akiknek egyik vagy másik kép egyáltalán nem fog tetszeni. Mert a szerencsés válogatás egész széles skálán nyújt betekintést a mai alkotómódszerek gazdagságába, a művészi kifejező eszközök sokaságát is hangsúlyozva ezáltal. A kubizmust idézi Aczel Ilona Szerszámok című képe, a konstruktív alkotói módszert példázza Mohácsi Ferenc Vasútja. Elnagyoltnak, szögletesnek tűnik Kontár Gyula Aktja. Az előbbieknél nagyobb vonzást fog gyakorolni a nézők többségére Boross Géza öregasszony, fiatalasszony, Óvári László Anyám, Szilvássy Maigit Nyár című képe. Ezek mind a könnyebben érthető alkotó módszereket hordják magukban. Áttételeket csak any- nvit használnak, amennyit vagy majdnem mindenki meg tud érteni, vagy esetleg sokan észre sem vesznek. Érzelmileg is könnyebben felfoghatók, sőt: vonzók. Azonnal visszhangoznak, válaszolni kell rájuk. Már a nehezebben érthetők közé tartozik Molnár József Ünnep című képe. Könnyebbnek tűnik Hock Ferenc Szőlőmetszője és Dezső József Dombos tája. Ebből a vázlatos felsorolásból is kitetszik, hogy a huszonkét kép majdnem) minden, látogatónak ad olyan élményt, ami neki tetszik, amí iránt van érdeklődése, amire saját emlékképeivel tud felelni. Jó volna, ha a huszonkét kép betöltené hivatását Gyöngyösön: kiindulása lenne egy későbbi, gazdag tárlatnak, és kerete a közönség ízlésnevelésének, a képzőművészeti alkotások megértésére és élvezésére való szoktatásnak. A mai magyar festők valamivel több mint húsz műve jó szolgálatot teljesíthet Gyöngyösön. ' (gmf) A hét Nem A televízió jelenti új köntösben, bár ősatyai voltát e megszűnt heti programnak nem óhajtja eltagadni. Vitray Tamás fesztelen, csevegésszerű műsorvezetése egyéniséget adott a bemutatkozásnak és élményt a valóban „exkluzív” aúyag, a döbbenetesen érdekes és izgalmas jordániai beszámoló. Kicsit görcsösen kezdődött, de aztán feloldódott és végül is valóban háziasszonyi szinten is közérthetővé vált a riporter és dr. Csikós Nagy Béla beszélgetése napjaink egyik kétségkívül legizgalmasabb hazai témájáról: az árszínvonal alakulásáról. Ha „Hét”-ről „Hét”-re csak ennyi és ilyen jellegű anyagot kapunk a vasárnap esti komoly műsorban — minden 'bizonnyal nemcsak az igazolódik be, hogy lehet vasárnap este is komolyan beszélni komoly dolgokról a képernyőn, de az is, hogy e műfaj talán a legalkalmasabb erre. Tizennéey vértanú ... az aradi tizenhárom. Annyi igaz: nem egyszerre végezték ki a tizennégyet, egyszerre csak tizenhármat. De mindvalamennyi, az is. aki osztrák, vagy német, vagy horvót, _ vagy szerb volt, mindvalamennyi a népek szabadságáért, közte a magyar szabadságharc győzelméért áldozta életét — tudatosan vállalva az áldozatot. Nemes- kürthy István tv-filmje e tudatos áldozatvállalás előtt kívánta méghaj tahi az emTv-film a frankhamisításról szül a híres frankhamisítási ügyről. A filmet írta és rendezte Bokor Pétéi-, operatőr: Darvas Máté. A film nagyrészt eredeti anyag felhasználásával készül, egyes érdekesebb esetek pedig színészi alakításban jelennek meg. Képünkön: Bokor Péter író, rendező. Szilágyi Tibor, aki herceg Windischgraetz Lajost alakítja, és Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány, akit Sinkovits Imre alakít. (MTI foto — Hadas János) t. 1943 októberében Ribbent- rop náci külügyminiszter barátságosan megveregette egyik legfőbb bizalmi emberének, Wagner követségi tanácsosnak a vállát, aztán kiengedte irodájának ajtaján. Wagner útja egyenesen a hitlerista kémszervezet, a Sicherheitsdienst főnökéhez, Schellenberghez vezetett. Az SD vezetője már várta a követségi tanácsost. Wagner szabad utat kapgtt,. neipcsak JKi. október 13.. kedd n kapuban, hanem az emeleteken is, ahol civil ruhás, zsebre dugott kezű nácik sétáltak föl és alá, hogy útját állják minden hívatlan látogatónak. Schellenberg harmadik emeleti irodájának ajtaja egy gombnyomásra megnyílt Wagner előtt, amikor az ajtóban álló őr egy mikrofonba bemondta az érkező nevét. Schellenberg Wagner elé jött, és szokatlan előzékenységgel vezette be szobájába. Wagner úgy látszik tudatában volt fontosságának, mert. amint leült, minden bevezető nélkül elmondta jövetele célját. — A külügyminiszter úrtól •azt a megbízást kaptam, hogy részletesen tájékoztassam önt arról az ajánlatról, amelyet Törökországból kaptunk. A külügyminiszter úr úgy véli, hogy az ügy feltétlenül a Sicherheitsdienst hatáskörébe is tartozik ... Az „is” szócskát külön megnyomta, ezzel jelezve, hogy Ribbentrop nem szándékozik teljesen átengedni az ügyet... Wagner a továbbiakban elmondta, hogy von Papén, a német birodalom ankarai nagykövete rejtjelezett táviratot küldött a külügyminiszternek, amelyben közölte: az ankarai angol nagykövet, Sir Knatshbull Hughes- sen inasa felajánlkozott a német7 nagykövetség egyik attaséjánál, s közölte, hajlandó a német hírszerzés részére dolgozni... Schellenberg mosolygott magában, s égy szót sem szólt arról, hogy von Papén rejtjelezett távirata néhány órával Berlinbe érkezése után már ott feküdt az ő íróasztalán is. Természetesen most sem volt szándékában elárulni, hogy a Sicherheitsdienst ugyanúgy'megfejti a külügyminisztériumi táviratokat, mint Ribbentrop emberei, sőt olykor talán még gyorsabban, s előbb kerülnek elemzésre, mint odaát, a néhány épülettel arrább levő Aussenministériumban. A náci kémszervezet ugyanis nemcsak szerte a világon építette ki hatalmas és jól pénzelt apparátusát, hanem benn, a harmadik birodalomban is. így aztán nem volt nehéz hozzájutni a külügyminisztériumi kódokhoz, amelyekkel az összes külföldi német követségről érkező rejtjelezett táviratokat, jelentéseket megfejthették. Schellenberg tehát tudta, hogy miről akar vele beszélni Wagner, s milyen üzenetet hozott Ribbentroptól,v de nem szólt semmit. Úgy tett, mint aki figyelmesen hallgatja a követségi tanácsost^ — A távirat szerint az inas fantasztikus összegért hajlandó ,az angol nagykövet páncélszekrényéből . megsze rezni és átadni számunkra különböző nagy jeienlőségű okmányokat. Azt állítja, hogy már eddig is több ok mány fotómásolata van a birtokában, s ezekért 20 ezer fontot kér. Minden további filmtekercsért, 15 ezer fontot várna tőlünk ... |F oly tatjuk) fékezés és a kegyelet zászlaját. Tette ezt úgy, hogy választotta a nehezebb utat: mindenféle harci jelenet, iz- galmäs csatakép helyett emberi relációba, „csak” emberi sorsukban mutatta be a szabadságharc végül is likvidált tábornoki karát. Ügy látszik azonban, hogy sem az idő, sem az energia nem volt elegendő ahhoz, hogy az. egyéni tragédiák szemeit füzérré fonja, hogy egy-egy vértanú sorsának mélyebb ábrázolásával, s e sorsok összefüggéseinek rajzával valódi drámát teremtsen a képernyőn. Hajdufy Miklós sem tudott többet tenni, minthogy meddő harcot vívott az illusztrációhatás ellen Nagy Józseffel, operatőrjével együtt. Igaz, ízlése, teatralitástól, hősi pózoktól ésx megkopott beállításoktól mentes volt ez a film, s miután e téren mindig nagy a kísértés, nem lebecsülendő erény ez. Am mégis, végül is televíziós dráma helyett illusztrációit kaptunk. Ha jó minőségben is! (gyurkó) Kongresszustól kongresszusig Nagyobb állami támogatást kapnak képzőművészeink A Művelődésügyi Minisztériumban összegezték a két pártkongresszus között elért képzőművészeti eredményeket. Megállapították, bár a IX. kongresszus óta eltelt időszakban képzőművészetünk számos ellentmondásos vonást mutatott: művészeti kultúránk jelentős alkotásokkal gazdagodott a négy év során. Számottevően megnőtt a képző- és iparművészet társadalmi támogatása, az alkotásokkal szemben támasztott társadalmi igény. 1966 és 1969 között tehát korszerűbbé vált a képzőművészet irányítási s támogatási rendszere. Az 1968 februárjáig külöp-külön működő irodalmi, zenei és ljépzőmű- vészeti alap egyesítésekor 2593 képző-, ipar- és fotóművész lett tagja az egyesített művészeti alapnak. Az alap tízféle segélyformában biztosít művésztagjainak támogatást alkotó munkájukhoz. Ugyanakkor az állam évente mintegy 8 millió forint értékben vásárol magas színvonalú művészeti alkotásokat. A képző- és iparművészeti alkotások iránti - kereslet a IX. kongresszus évéhez képest mintegy 30 százalékkal emelkedett. Az elmúlt időszakban rugalmasabb, sokrétűbb, szervezettebb lett kiállításpolitikánk is. A Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus a négy esztendő során 1942 hazai kiállítás megrendezéséhez járult hozzá, így a két kongresszus közötti időszakban mintegy másfélszeresére növekedett a hazai kiállítások száma, a látogatóiké pedig 753 ezerről 851 ezerre emelkedett. Magyarország az elmúlt években részt vett valamennyi jelentős nemzetközi kiállításon is. Külföldre az idő alatt 214 képzőművészeti kiállításhoz küldtünk anyagot, miközben idehaza 253 tárlatot rendeztünk külföldi alkotók munkáiból. Továbbra is kitűnik magas színvonalával a magyar grafikusművészet. F-őteljes fellendülés . tapasztalható a kisplasztikában, az éremművészetben, az alkalmazott grafikában és az ipari formatervezésben. Gazdagodtunk köztéri szobrokban, emlékművekben, épületdíszítő festményekben. Az elmúlt négy évben 600 szobor, 300 festészeti és iparművészeti — köztéri, illetve középületeket díszítő — alkotás elhelyezésére került sor. Általános szokássá vált, hogy a jelentősebb történelmi és politikai évfordulókat képzőművészeti kiállításokkal,' szobor-leleplezésekkel kötik össze. A magyar képzőművészet nemzetközi rangjának elismerését jelentette, hogy a legutóbbi nemzetközi műtörténész-kongresszust Budapesten rendezték meg. (MTI) Milyen a népművelés Lengyelföldön ? Már három éve, hogy baráti kapcsolatot tartanak a lengyelországi Olsztyni Vajdasági Művelődési Ház és a Megyei Művelődési Központ munkatársai. Az eddigi cserelátogatások mindkét fél számára kamatozóak. Ez év májusában az olsztyniak szakmai vezetői* jártak Egerben. Meghívásukra — szeptember végén — a Megyei Művelődési Központ munkatársai látogattak el az olsztyni vajdaságba. A programban, éményekben gazdag egy hét tapasztalatairól érdeklődtünk Fehér Vilmostól, a Megyei Művelődési Központ igazgatójától. — A szakmai jellegű látogatások önkéntelen összevetésre inspirálják az embert. Miben különbözik a lengyelek népművelési tevékenysége a mienktől? — Bejártuk a vajdaságot. Megismerkedtünk városi, járási művelődési központok munkájával, s ellátogattunk jónéhány falusi klubba is. Meglepett az egyenletes színvonal. Egy-egy város vagy egy-egy község néművelő tevékenysége közt nincs akkora színvonalkülönbség, mint nálunk' sainos adódik. Kuriózumként említeném a legkisebb faluban is megtalálható Ruch klubokat. Tulajdonképpen vállalati elárusítóhelyek, ahol szeszes italon kívül mindent lehet kapni. Jókora termek ezek, ízlésesen berendezve. Itt folyik á népművelő tevékenység, melyet a községi társadalmi tanácsok irányítanak, szerveznek, s ötleteket, szakmai tanácsadást a . járási-és a vajdasági művelődési központoktól kapnak. Olajozottan,. színvonalasan működnek ezek a kereskedelemmel ügyesen összeházasított intézmények. — Milyen eredményeket lehetne nálunk is meghonosítani? — A járási valamint a vajdasági központok ötletesen szervezik munkájukat. Erre csak egy példát. Minden héten két napon át fogadónapot tartanak. Ilyenkor bármilyen népművelési problémával felkereshetik őket a községi illetve falusi klubok képviselői. Ez a szervezettség eredményessé teszi munkájukat. Érdemes kacérkodni az ötlettel: miért ne lehetne ezt nálunk is megvalósítani? Irigylendőén fejlett náluk a képzőművészeti nevelés. Nem egy fogást, módszert vettünk kölcsön tőlük, mert nálunk e téren még bőven akad tennivaló. Ugyancsak magas színvonalú az öntevékeny művészeti csoportok munkája. Nemcsak városon, hanem falun is Szervezési és propagadagondjaik egyébként azonosak a mi problémáinkkal. — Tervezik a kapcsolatok további bővítését? — Feltétlenül, amennyiben erre lehetőség adódik. Jövőre szeretnénk ifjúsági zenekarunkkal Olsztynba látogatni. Tervezzük a szinfónikus zenekarok közti karmestercserét is. Arra is törekszünk, hogy járási, községi, gyakorló népművelők cserelátogatását szervezzük meg. (pécsi)
