Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
\ A pártértekezletekről jelentjük: A pártmunka új, korszerű stílusa alakult ki négy esztendő alatt Megtartották járási küldöttértekezletüket a füzesabonyi járás kommunistái Vasárnap tartották meg a füzesabonyi járás kommunistáinak küldöttei járási írtértekezletüket F üzesalyban, a járási tanács moll épületének nagytanács- méhen. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Havellant Ferenc, az MSZMP Heves megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke is. A 46 pártszervezet 1745 párttagját képviselő 110 küldöttet dr. Bocsi József, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási tanács elnöke köszöntötte, majd Veres István, a pártbizottság első titkára mondotta él a már előzőleg, a küldötteknek eljuttatott pártbizottsági beszámolóhoz a kiegészítést. A küldöttértekezlet első napirendi pontként a pártbizottság beszámolója, és e kiegészítés alapján megvitatta a járási bizottság, a járás kommunistáinak négyesztendős tevékenységét. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága által kiadott irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítása fölött nyílt meg a vita, majd a küldöttértekezlet titkos szavazással megválasztotta a 41 tagú pártbizottságot, valamint azt a 21 küldöttet, akik a megyei párt- értekezleten képviselik a járás kommunistáit. Az új pártbizottság első ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság első titkárának újból Véres Istvánt, titkárának Zsámba Lajost, tagjainak Ipacs Józsefet, Barta Andrást, Kórós Istvánt, Csirke Antalt, Makai Jánost, dr: Bocsi Józsefet, Bíró Endrét, Mezei Jánosáét és Antal Lajost választotta meg. * Reggel fél 9 órakor kezdődött és egy óra múlva már megkezdte a vitát a füzesabonyi járási pártértekezlet. Az előre kiküldött terjedelmes,' sokoldalú és igényeden elemző beszámoló, valamint gz ehhez csatlakozó kiegészítés világos és egyértelmű képet adott arról a tevékenységről, amely az elmúlt négy esztendő alatt a füzesabonyi járás kommunistáinak vezetésével. irányításával a járás területén végbement. A beVasárnap — megyénk legnagyobb települései közül '■'"óként — került sor Hatéban a városi pártórte- ’ "tre. Az ünnepi esemé- ■ r'szt vett többek között Pálinkás Ferenc, a megyei párt-vb tagja is. A városi pártbizottság j-ói számoló és a vita részletesen elemezte a járás mezőgazdaságának helyzetét, a kialakuló ipar fejlődését, s ha kellett; önkritikusan, ugyanakkor „felfelé” is kellő kritikai hanggal elemezték nemcsak a végzett munkát, de a várható tennivalókat is. Ami különösen örvendetesnek tűnt e küldöttértekezleten, hogy a beszámolókból és a vitából egyaránt az csendült ki, hogy rendkívül nagy felelősségérzettel, egy- egy terület mély ismeretével, konkrét tényekkel és adatokkal, ugyanakkor azonban a részletkérdésekbe nem elmerülve vizsgálták az értekezlet részvevői a járás életét. — Nagyfokú felelősségérzet csendült ki a pártértekezlet felszólalóinak szavaiból — mondotta dr. Havellant Ferenc felszólalásában, akit egyébként e pártértekezlet jelölt küldöttnek a megyei pártértekezletre, s aki a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, többek között a jelenlévőknek. Majd hozzátette: — Fel kell használni az itt elhangzott sok nemes és szép gondolatot. Lelkes, szorgalmas, hozzáértő vezetés van e járásban, s bebizonyosodott, hogy helyes módszerekkel mozgósítanak a kommunisták a nagy feladatok megvalósítására, — mondotta még többek között. S valóban, e helyes módszerek a pártmunka kialakuló új stílusát példázzák. Csirke Antal besenyőtelki küldött mondotta el például a párt gazdaságszervező munkájával , kapcsolatosan, hogy az éves sőt több éves gazdasági tervek, átfogó gazdasági kérdések elemzése a pártszervezet legfőbb feladata, és nem a részletkérdésekkel való bíbelődés. Barta András országgyűlési képviselő, füzesabonyi küldött, azt is megfogalmazta e kérdéskomplexum kapcsán: hogyan és mit kell tennie a pártvezetésnek, a párt- és gazdaságvezetésnek, hogy a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdeke találkozzék. S vajon nem a szocialista demokrácia szélesedését, tartalmi mélységét jelenti-e, s ezzel együtt természetesen a párt politikájának hatását, összeállított — részletes, de ugyanekkor mértéktartó — beszámolóját a testület írásos anyagként bocsátotta a küldöttek elé, majd az érdekes, izgblm's téma felett Szabó Ferenc titkár nyitott vitát. Jóllehet, a beszámoló eschogy mint dr. Orosz Miklós, a járási tanács vb-elnöke elmondotta, egyetlen esztendő alatt 16 ezer választóval beszélgettek el a tanácstagok a járásban mindazokról a problémákról, amelyek egyrészt a választók részéről, másrészt a vezetés irányából vetődtek fel. De a többi felszólaló —, hogy csak néhányat említsünk még: Ipacs József, Gál Piroska, Mezei Jánosné, Makai János — is aláhúzta a pártbizottság beszámolójának azt a megállapítását, amely szerint: „Fontos, nehéz és bonyolult feladatokat oldottunk meg* de azok a feladatok még nagyobbak lesznek, amelyeket a X. kongresszus határozata alapján kell majd végrehajtani.” A pártértekezlet a kongresszus irányelvei és a Szervezeti Szabályzat-tervezet megvitatása során, miközben biztosította a Központi Bizottságot mély egyetértéséről politikáját illetően, néhány kérdésben javaslatot tett, többek között árrá nézve, hogy a kongresszus munkájában milyen kérdések kapjanak nagyobb hangsúlyt. E javaslatban különösen hangsúlyozta a pártértekezlet a termelékenység növekedését gátló tényezők vizsgálatát, a szocialista össznépi, a szövetkezeti tulajdon védelmét, a termelés hatékonyságának növelését, ennek módszereinek behatóbb vizsgálatát, s a Szervezeti Szabályzatot il* letően, például javaslta a pártértekezlet, hogy vizsgálják meg a kongresszus elé terjesztés előtt a progresz- szív tagdíjfizetés rendszerét. Sokoldalú, elemző, érdekes és értékes vita zajlott le a Füzesabonyi Járási Tanács modern nagytermében. A küldöttek kommunista felelősségtudatuk teljes mélységével tekintettek vissza majd fél évtized tevékenységére, s e felelősségtudat, a vitából kicsendült optimizmus, a pártmunka módszereinek tökéletesedéséről számot adó tények és érvek garanciát nyújthatnak arra nézve, hogy az új időszak, új sikerek forrása lesz a füzesabonyi járásban is. Gyurkó Géza pán Hatvan legutóbbi négy évének tapasztalataival foglalkozott, közvetlen környékének közelmúltját ismertette, a felszólalások során akaratlanul is távolabbról kezdték a visszaemlékezést. Világosan él ugyanis még a hatvaniakban, hogy annafc idején — a II. világháborút követő, ínséges időkben — az idevalósiak mindenekelőtt a várasd rangot kérték. A megelégedés hangján került ismét szóba a régi történet, s mert éppen a párt politikája tette lehetővé a felszabadulás után elsőként városi rangot kapott Hatvan sok álmának megvalósulását — a pártértekezleten nem hiányzott a köszönet sem. Hatvan város nyilvánvalóan nagyokat lépett élőre, s örvendetes, hogy előrehaladáséban gazdag fejezetet Jelent a legutóbbi négy esztendő, a III. ötéves terv kezdete, a IX. kongresszus óta eltelt időszak. Az össz- beruházás értéke elérte a 700 millió forintot. Ha szerény mértékben is, de változatosabb Jett a város ipara — több új gazdasági egység született — számottevően korszerűsödött a két nagyüzem, a cukorgyár és a konzervgyár, 108-ról 139-re szaporodott az üzletek száma, a mezőgazdaságban az 1966-os száztizenegy helyett ma már száznyolcvan trafc- taregységet említhetünk, ha a termelés műszáléi ellátottságáról esik szó. Kereken ötven százalékkal emelkedik az év végéig a teljes termelési érték, ami így már másfél milliárd forint! Észrevehetően modernebb lett a város úthálózata — befejeztek a 3. számú fő útvonal városi szakaszának rekonstrukcióját, új hidat kapott a Zagyva, felüljárót a vasút — új járdáik épültek, a nagyarányú közmű- fejlesztéssel a múlt régi adósságait törlesztették. A III. ötéves terv folyamán 635 család költözhetett új otthoniba azáltal, hogy sikerüli teljesíteni a lakás, építési programot. Az egészségügyi helyzet gyökeres javítására elkészült egy olyan kórház — és baleseti osztály —, amely messzi környéken egyedülálló. A lakosság megnövekedőit jólétét bizonyítja sok más mellett, hogy az 1966-os 40 millióról az idei december végéig előreláthatóan 120 millió forintra emelkedik a takarékbetét-állomány. Ami örvendetesebb: a városi rangból fakadó gyarapodás jelei egyre inikábib felismerhetők már a hatvani irányítás alá tartozó községekben is. A henédiek küldötte beszélt erről szemléletesen, miközben annak a reményének is kifejezést adott, hogy a jövőben mind általánosabb tapasztalat lesz ez bizonyára Boldogon, Nagykőkényesen is. Mindezek mellett természetesen. hangot adtak! a felszólalók annak is, hogy az eredményekkel még korántsem lehetnek elégedettek. A részvevők, a küldöttek, a beszámoló, a kongresszusi program kiegészítése, elfogadása során az eddigi eredmények tökéletesítését, megsokszorozását kérték, jelölték feladatul. Végül pedig e törekvések koordinálásához, irányításához szavaztak bizalmat az új tisztikarnak, élén az ismét városi pártbizottsági titkárrá választott Szabó Ferencnek. A vb tagja , lett: Adorján János, Ambruzs Endre, Bocsi László, Gácsér Istvánná, Fehér Istvánná, Kepes Lajos, Kovács József, Kovács Kálmán, Mozsár István, Rabecz Lajos. Ugyanekkor a küldöttek 43 tagú pártbizottságot választottak és 19 kommunistát delegáltak a megyei pártértekezletre. . móri) Halvan városi rangja 2 kiírnyszű községeknek is felemelkedést jelent Tizenhárommilliő forintos indulőkészlet Felkészült a téli ruházati vásárra a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelm Vágatat Bár a „vénasszonyok nyara” kellemes napsütést hozott ezekben a napokban,, a jó idő tartósságára azonban már nem számolhatunk. A „mínuszok” időszakára mind- annyiunknak idejében kell előkészülni; például házi ruhatárunkat a legszükségesebb holmikkal — a divatnak. de még inkább a pénztárcánknak megfelelő téli ruhákkal — felfrissíteni, kiegészíteni. — Örömmel számolhatok be arról, hogy a várható igényeknek megfelelően készültünk fel a téli ruházati vasárra — tájékoztat Forgács György, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályvezetője. — A megyében levő 87 üzletünkben eladásra váró árucikkeink — ez az indulókészletünk — összértéke tizenhá- rovnmillió forint. Megítélésünk szerint gazdagabb az áruk választéka, mint az elmúlt év hasonló időszakában, hiszen igényesebb vásárlóinknak az újdonságokat, a hagyományos ruhákat kedvelőknek pedig az olcsóbb cikkeket ajánlhatjuk többféle színben és fazonban. Ezek után vegyük sorra azokat a téli ruházati cikkeket, melyekre különösképpen felhívjuk a vásárlóközönség figyelmét. A részletekről Gál Béla áruforgalmi osztályvezető informál. — A nők számára új termékkel, a nylon alapanyagú velúr ruhával jelentkezik a Hódmezővásárhelyi Kötött- és Divatárugyár. A több színben kapható, gyűrődésmentes, könnyen tisztítható és vasalást nem igénylő ruhának mindössze 198 forint az ára. Remélhetőleg megoldódik a harisnyanadrág-ellátással kapcsolatos probléma is. — Helyiipari termékként kerül forgalomba — és csalt a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban kapható — a marhabox bőrből készült női bundacsizma — fekete és barna színben. A divatos, elegáns lábbelinek körülbelül hatszáz forint lesz az ára, s október végén kerül az üzletekbe. — Minden bizonnyal többek tetszését nyeri majd el a 865 forintos trevira ruha, mely több színű, s előnye egyebek között, hogy forma- tartó. Űj megyei termékként — négy és fél ezer forintért — árusítjuk a francia műszőrméből — fekete, barna és ezüst színben — készült bundát. Yagyobb mennyiségj maxi kabát — hat fazonban — is a vásárlók elé kerül. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat többféle olcsóbb ruhát is forgalomba hoz az idei télre. Például kapható lesz a végig gombos flanellruha, a különböző színű pongyola és pulóver. Fiatal lányok körében 'remélhetőleg népszerű lesz a 98 forintba kerülő, gumi talpú — piros, fekete és barna színű — kordbársony cipő, a habszivacs kabát és a nadrágkosztüm. — Férfiaknak mindenekelőtt az importált, automatikusan működő esernyőt ajánlom — mondja a továbbiakban az áruforgalmi osztály- vezető. —• Sötétkék és fekete színben kapható, s az ára kétszáznyolcvan forint csupán. Könnyű, de meleg téli viselet az a velúr zakó, melyet 1600 forintért árusítanak. Az ugyanezen alapanyagból készült kabát két és fél ezer forintba kerül. Helyiipari termék a lakkbőrből gyártott fekete félcipő — felülete tükörfényes —, amit 425 forintért hozunk forgalomba. Bizonyára sokan megvásárolják a 268 forintos fél „vikszos” cipőt — szintén a helyi ipar munkája —igen tetszetős külsejű, s kényelmes járást biztosít. Bő a választék az importból származó és hazailag gyártott garbókból, a különböző színű és szabású pulóverekből, melyeket 450—650 forint közötti áron lehet kapni. — Természetesen az olcsó ruhák között is válogathatnak férfi vásárlóink. Például a műszálas öltönyök nyolcféle színben 580 és 700 forint közötti értékben kaphatók. Jelentős a készletünk a 220 forintos nadrágokból is. A különböző alapanyagú ingek ára 180 és 220 forint között lesz. Kamaszok és kisebb fiúk számára a kordbársony- nadrágokat és a habszivacskabátokat érdemes megvásárolni, melyekből minden méret rendelkezésünkre áll — mondja végezetül a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője. Egymillió szabálysértés Ügyészségi elemzés a szabálysértési eljárások törvényességéről Az ügyészi szervek elemezték a szabálysértésekkel kapcsolatos 1969. évi ügyforgalom alakulását. Az elmúlt évben mintegy 500 ezer szabálysértési ügyben hoztak határozatot, s hasonló arányt képviselt a helyszíni bírságolás: így együttesen mintegy egymillió esetben foglalkoztak szabálysértési ügygyei a különböző hatóságok. Az előző évekhez képest országosan kevesebb volt a szabálysértési eljárás, a két legnagyobb ügyforgalma hatóságnál — a tanácsoknál és a rendőrségnél — pedig nagyobb mérvű volt a csökkenés. A tanácsi igazgatási szerveknél főleg azért, mert a szabálysértések nagy részének elbírálása a községi tanácsok hatáskörébe került, másrészt a községekben kevesebbszer indítottak hivatalból eljárást olyan szabály- sértések miatt, amelyeket korábban a járási tanácsok bíráltak el. A rendőri szervek különösen a közlekedési szabálysértési ügyekben, de egyéb területeken is gyakran alkalmaztak — eljáráson kívül — figyelmeztetést. Mintegy 310 ezer ügyben született marasztaló — bírságolást és elzárást kiszabó — határozat. Ez mintegy 110 ezerrel veit kevesebb, mint a feljelentések száma. A tanácsi igazgatási szervek hatáskörébe tartozóan leggyakrabban tulajdon elleni, iskolai, közegészségügyi, köztisztasági szabálysértések fordultak elő, a rendőrség hatáskörébe tartozóknál pedig főleg közlekedési szabálysértések miatt került sor eljárásra. A közrend és a közbiztonság sérelmére elkövetett szabálysértések között leggyakoribb a botrányt okozó részegség, a verekedés, a garázdaság miatt indult eljárás. Emelkedett a vám-, deviza- és pénzügyi szabálysértések száma is; Az állami kereskedelmi felügyelőségek által elbírált szabálysértések között főleg az árdrágítás és a vásárlók megkárosítása miatt indítottak eljárást, s a legtöbb bírságolásra a szövetkezeti szektorban került sor. Az elemzés megállapította, hogy a szabálysértési eljárások terén általában megfelelően érvényesül a törvényesség, azonban a szabálysértések és a bűntettek elhatárolása, egyes eljárási szabályok helytelen értelmezése, alkalmazása kapcsán téves, esetenként pedig törvénysértő határozatok is születtek. (MTI) 1670. «kt&ber 13, IsmU
