Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
't '■"sssssssssssssssssssfs/'/s/ss/s/ssssfsr/sssi'ssfSf* I I Nem, sehogyan sem szeretem a statisztika precíz szárazságát, a számokat, amelyek minden érzés, különösebb érzelem nélkül közölnék velem már megmásíthatatlan dolgokat. Csak, hogy a statisztika nem szerelem és nem diós sütemény, nem a „szeretem — nem szeretem” nyűg- lődés kiskölykös elveit valósítja meg; A számomra rideg számok, tények, adatok nélkül jómagam sem dolgozhatnék: olyan ez. mint a feleség, vele nagyon nehéz, nélküle tehetetlen. Nos, aki persze most azt hiszi, hogy elmefuttatásommal a statisztika szerepét és fontosságát akarom hangsúlyozni a népgazdaság, a társadalom, sőt a világegyetem mozgását illetően — nyugodtan tovább olvadhatja soraimat. Eszem ágában sincs ilyesmit tenni. Inkább egy sajátos szemlélet statisztikáját, hogy ne mondjam a statisztika nem egyszer félresikerült szemléletét óhajtom inkább tollvég- re, illetőleg írógépbillentyű-végre kapni; „ de legyen szabad megjegyeznünk, hogy a fennforgó jelenségek nagy forgalmunknak mindössze hal- hét: százalékában fordulnak elő...” Olvashatatlan aláírás! Nem .tudom miért, de az aláírások, különösen, ha reklamációra adott válaszok alatt szerepelnek, rendre olvashatatlanok. De ez egy másik téma már, mi most és itt KOKTÉL A szemlélet statisztikája avagy a statisztika szemlélete maradjunk a hat-hét százaléknál, illetőleg e válaszlevél típusnál. Mert típusról van szó, amely ilyen vagy olyan variációban, ilyen vagy olyan cég nevével a fejlécén másmás százalékkal ugyan, de lényegében mindig egyet fejez ki: a statisztika szerint a hibák aránya százalékban kimutathatóan alacsony. Ha pediglen alacsony, akkor nagy baj nincs! Csakhogy a statisztika csalfa dolog. Mert igaz lehet ugyan, hogy tíz millió gyufaszál esetében hat-hét százalék gyufa fej nélkül, nem tűnik nagynak. Ám ha kiszámoljuk, hogy példánkban ez a százalék hétszázezer gyufát jelent „méreg” nélkül. azazhogy méreggel, csak a gyufa feje helyett a gyufát használni akaró fejében, — már nem is kicsi ez a szám. önmagában sem. Hátha még társai, embertársai is akadnak: hétszázezer ember mérge, vagy egy ember hétszázezer mérge! Mert ezek a statisztikák lehetnek — és valóban azok is! — meggyőzőek és megnyugtatóak arra nézve, mint lesz jobb évről évre az ügyintézés, kevesebb a selejt, jobbak a szolgáltatások, de évről évre csökkenő mértékben sem boldogító érzés ama bizonyos „hat-hét százalékának lenni. Mert én ugyan elhiszem, hogy a cipők reklamációja alig éri el az „x” százalékot, de sajnos én vagyok az a bizonyos „x” százalék, én reklemálok és futok a pénzem után. És emiatt „én” fütyülök a statisztika megnyugtatására. Való igaz: éppenúgy, mint a fémek tisztaságában el lehet Jutni a végtelen számú 9-esig a tizedes pont után, de az . abszolút tiszta - fémig soha, ugyanúgy el lehet jutni a tört számokkal kifejezhető statisztikai minimumig a panaszokban is. Az abszolút panaszmentességig temésze- tesen soha! Nem mintha most éppen ez a veszély fenyegetne bennünket legjobban. De nem is erről van szó — hiúbb reményeket ébreszteni, vagy ápolni kebelünkben egyformán szamárság lenne. Arról azonban feltétlenül szó van, hogy vállalatok, intézmények eme statisztikai szemlélete félrevezető, e szemlélet képviselői önmagukat csapják be és szerelik le a munka további jobbítását illetően, A számok — kezdtem így az elején — precízek és szárazak. De. ha arra gondolunk, hogy a számok embert, sőt embereket, fázó csecsemőket, reménytelenül csoszogó, ijedt öregeket, bányászt, mérnököt, szövetkezeti parasztot, bérelszámolót, minisztert, költőt és színészt jelentenek, — nos, akkor e számok még nagyon sok kilencessel a tizedes pont után is, aligha lehetnek megnyugtatóak. Hogyan élnek Senki sem mond szívesen búcsút a családnak, a kényelmes, nyugodt, kulturált otthonnak, hogy a vándoréletet válassza. Nagy teher, sok-sok lemondás, áldozat- vállalás az ilyen élet. Vajon megtesznek-e mindent az üzemek, vállalatok, hogy könnyítsenek a terheken, hogy pótolják az otthon kényelmét? Egyáltalában, hogyan élnek az emberek a munkásszállásokon?.., EGERCSEHI.. 1 A padló döngölt föld, gödrösre kaptatott. Deszkaprtccsek vackai. A falon málló, repedezett vakolat. Minden repedés népes poloskacsalád tanyázó- helye. A sötétedés óráiban elősorjáznak az undok férgek, ellepik a párnákat, takarókat, el az embereket, a fáradt nyugvókat... Hosszú időn ét ez volt a helyzet Egercsehiben, a csó- kosl barakkokban. Úgy élt itt a bányász, mint egy utolsó fogolytelepen. Az 50-es évek elején változás történt: munkásszállót építettek, emeletest. Hetven ember gondjain könnyítettek akkor. — Most már régóta kihasználatlan — mondja Gubán Gyula, munkaügyi osztályvezető. — A 70 férőhelyet 33-ra csökkentettük, s még ez sem kitöltött, hiszen csak 22 rekamié foglalt. A szálló II. kategóriába sorolt. Idén végezték el felújítását. A betonos, cementlapos, mosókonyha jellegű szobákból szállodai szobákat varázsoltak. Mindenütt szőnyeg és virág. A szobák falain képek, művészi rézkarcok, s kinek-kinek Ízlése szerint, kiegészítésül — sztárfotók. Lakályos, otthonos környezet, havi 140 forintért. — Televízió? Volt az is. Ám a szak- szervezet levitette a presszóba (?!) HÁRMASKŰT ... Tizennyolc leány él itt a Bükk- fennsikon, tavasztól késő őszig, amíg az erdei munka tart: padkázás, csemetézés. gallyhúzogatás stb. Idén márciusban már írtam elhanyagolt sorsukról, helyzetük azóta sem sokat változott. A szobákban emeletes vaságyak. Kaszárnyahangulat. Az ajtókról hiányzanak a kilincsek. A mosdóban három lavór, öt embernek jár egy lavór — ez a „szociális” norma. Az ebédlőterem szépen díszített: a falon festmények, ékes bélapátfalvi tányérok. Szekrény — tele könyvekkel. 'A könyvek elnyűttek, ron- ' gyoltak. Állványon televízió. „Őskori” szerkentyű. A legelső Orion-típus Most éppen rossz. Hang van, a képet qsak hozzágondolhatják. Kint az udvaron a gondnok két hatalmas üstöt mutat. Abban melegítik a vizet a mosakodáshoz. Egy erdészeti vezető mondta: — Még legalább 25 évre lenne szükség, hogy utolérjük magunkat. Oly nagy a szociális lemaradásunk. Igény van, de ki győzné azt. kielégíteni pénzzel... S hiszem is a magyarázatot, míg egy pompás vadászlak meg nem állít. Belátni a „fürdőszoba” ablakán: türkizszínű csempék a falon körben, fürdőkád és termé- . szetesen a boyler sem hiányzik. Ki ide belép, nem tu- ■ dóm, gondol-e kicsit is a hármaskúli lányok kormos üstjeire... PÁSZTÓ ... Régi, öreg ház a Kossuth utcán. A szűk szobát az egri Közúti Építő Vállalat bérli munkásainak. A szoba tömegszállás, vaságyakkal. Asztal nincs. Szekrény sincs. Ilyen helyeken csak hálni lehet, s legtöbbször még azt sem. Egyetlen kulturális vívmányuk — a alapvetőbb szociális normák sem biztosíthatók. Sok helyen tapasztalható, hogy a gazdasági vezetés, helytelenül értelmezett megfontolásokból —, hogy jobb legyen a gazdasági eredmény, nagyobb legyen a felosztható nyereség — nem gondoskodik a dolgozók megfelelő munka- és életkörülményeinek megteremtéséről. Ez nagyban sérti a dolgozók emberi önérzetét, lerontja hangulatukat, munkakedvüket. Az olyan törekvések, amelyek a. dolgozók szociális ellátásának rovására kívánják a gazdasági eredményeket javítani, mindenképpen elítélendők. Az ötezret is felülheted ja azoknak az embereknek a száma, akik a megye különböző munkásszállásain élne!;. S az tapasztalható, hogy —a gazdasági feladatok megoldása mellett — nem fordítanak a munkásszállásé kon...? rádió. Apró lámpa a meny- nyezeten. Ki tudja, eljut-e a sápadt fény a sarokba is, a ' legszélső ágyig Hosszan sorolhatnánk még a példákat, de tudom, sokan ellenvetést tesznek, miért nem említjük Visontát, Kiskörét, vagy az építők egri és gyöngyösi szállóját. Remek, impozáns, a szemnek is tetszetős, gyönyörködtető épületek ezek, ahol szállodai kényelem, az üdülők pihentető, lakályos, kulturális környezete fogadja a dolgozókat. Példák ezek is, de tagadhatatlanul. nem a legjellemzőbb példák. Maradjunk mindjárt az építőknél... Az építők jelentős része vándorló munkás. Egy-egy létesítmény befejezése után új vidékre, más munkahelyre kell vonulniuk. S az építőipar vándor dolgozóinak csak' ideiglenes felvonulási épületek nyújtanak szállást. Nem megfelelő a munkás- szállások lakóinak kulturális „kiszolgálása”. Rádió , vagy televízió szinte kivétel nélkül minden szálláson van, s legtöbb helyen klubszoba is található, a csoportos szórakozásra. A szálláson lakók kulturális, művelődési igényeivel azonban — azon túl, hogy van rádió, tv, könyvtár stb. — alig törődnek. A szabad idő eltöltését mindenkinek az egyéni tetszésére bízzák. Csináld magad ...! Legnehezebb körülmények között az építőipar vándorló munkásai élnek. Felvonulási szállásaik felszerelése, berendezése a legprimitívebb, legegyszerűbb, nyugalmas otthont nem nyújtanak. A bérelt magánszállások pe még ennél is alávalóbbak, szén e szálláshelyeken a le, kellő figyelmet ezeknek a családtól, a kényelmes, nyugodt, kulturált otthonuktól távol került embereknek az életkörülményeire. Az SZMT elnöksége 19Gá- ben, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pedig 1066-ban végzett felmérést utoljára a munkásszállások helyzetéről. Ideje lenne újból napirendre tűzniük e fontos kérdés vizsgálatát. Pataky Dezső Szerelmesek (MTI foto — Bar a István felvételeY „Vastag-beszéd Egy érdekes nyelvi formára hívta fel a figyelmünket egyik levélírón^. Azt kérdezi, mit akart szomszédja ezzel a mondattal: Testemlelkem mivelésére is vetemedett vastag beszédjében a sógorom”. Hogy a helyes választ megadhassuk, idézzünk néhány bejegyzést a régi egri városi jegyzőkönyvek lapjairól: „Sok ördög, eb, disznó atta, Teremtette fertelmes káromkodásokban, Lelki Testi mivelésekben tapasztal- tattván...” (1774). — „Fertelmes káromkodásokat elkövetett, atta Teremtettével Társait, miveléssel apja Lelkit illetve..." (1775). — „Regvei a Szőllőben menyén .... előre jól meg pá- linkázván ... nedékenység- bül sok Lelki míüelésekkel és Kutya, Disznó Teremtettével káromkodtak...” (1776). — „...az Iffiú Legény ... az Nemes váras verbunkossát mivelni hétszáz teremtette lelkét káromkodással illetni bátorkodván...” (1778). stb. Kitűnik az idézetekből, hogy' az egriek régebben gyakori „szidalmazó”, „mocskolódó”, „káromoló", „szitkozódó”, ' „becstelerrítő” nyelvi formáinak leggyakrabban használt változatát őrizte meg az idős egri ember, amikor arról panaszkodott, hogy testi-lelki mívelésekkel mocskolták, szidalmazták. A jegyzőkönyvek arról is tanúskodnak, hogy nagyon megbecstelenítő volt az idé- zett káromló szó. Erre utalnak az érte kirótt büntetések-is: „Lelki-testi Mivelé- sekért az Váras Piarczán három pénteken százeötven pálczával megverettettvén? (1701). Még régebben j.nyelv- váltságot” róttak ki a ká- romkodóira, a mocskolódóra. A kivetett pénzösszeggel“ valóban a nyelvét „váltotta” meg, mert arról 1s vannak feljegyzéseink, hogy a gyakori szitkozódásnak, mocs- kolódásrtak súlyos büntetéséül kivágták a szitkozódó ember nyelvét. Különben a szóval való megbecstelenítésnek igerr-o-> változatos formáitól árulkodnak az egri jegyzőkönyvek is. Ma enyhe, tréfás szitkozódásnak ítéljük a jegyzőkönyvekben olvasható e formákat: ördögadta, ördögteremtette, ebadta, hunc- fut, eblelke pogánya, bes- tye, pernahajdcr, kalafinta, selma, cafka, bojtorkodó, hódi stb. Ma enyhítő, szépítő szóként, kifejezésként is élünk velük akkor, amikor társadalmi illendőségből, tapintatból tudatosan óvakodunk a durva szavaktól, kifejezésektől. Az egri régi jegyzőkönyvekben felsorakoztatott büntetésnemek között ezekért a mocskolódó szavakért még kalodába zárták, megvesszözték, megpal- cázták és megkorbácsolták az illetőket. Dr. Bakos József Mi az a sex ? — Eddig kérem szépen, > zsák vízhullámról hal- m-— mondta méltatván a Eufrém Leómé, tett Mélypataki Lujza eg esetleg a hajhul- l. Most meg sexhullám így, sexhullám úgy, állandóan sexesnek az újságban, a tv-ben, meg a parkokban is kérem, — folytatta töprengését Eufrém Leómé, alig rejtegetve enyhe felháborodását. — Nem beszélve arról, hogy többet látni egy mai fiatal lányból, ha fel van öltözve, mintha levetkőzött volna, kérem. En nem vagyok álszent kérem szépen, de ami sok, az sok. Emlékszem, szegény jó édesanyám, az isten nyugosztalja, akkora pofont adott, hogy a nagybőgőt is égnek néztem, amikor észrevette, hogy a Pista benyúl a pruszlikomba. Pedig akkor már régen a jegyesem volt, meg, nem is azért nyúlt be, hanem, hogy oda dugtam a mozijegyet, mert édesanyám a mozit is bűnnek tekintette. Mivel sötét van ott. Dehát ezeknek a mai fiataloknak a világos is sötét és a sötét sem elég világos, csak a sex, meg újból a sex. Csak tudnám kérem, hogy mi az a sex, meg a sexulizmus, vagy seluxiz- m us, avagy sexuia ... szóval ez a nyavaja, ami miatt állandóan pucérok a tűmén is, a tv-ben . is, meg mindig az ágyat keresik. Elkényelmesedett kor ez. Biztos valami modern betegség, lehet, hogy ez is- az atomtól van, de nem jól van. Miért kell a mai fiataloknak olyat csinálni, amit ki sem lehet mondani? — tűnődött tovább Eufrém Leóné, született Mélypataki Lujza. — Az én Leómnak.. Igen? Hát az a Pista, amikor meg volt a baj, akkor otthagyott... Tudja, milyenek a férfiak. Olyanok hát. Mint az Egon is... Hogy Leót mondtam. Azt mondtam hát drága uram, Leót az uramat. A mostanit. Mert hogy ez a harmadik férjem. En nem tudom, de valahogy én mindig kifogtam. Az Egon az csak a jegyesem volt, de gazember egy ember volt, kérem. Amikor meg volt a baj, otthagyott. Tudja milyenek a férfiak. Olyanok hát. Mint a Lajos volt.. A Lajos az első férjem volt. Szép, nyalka ember, aztán három esztendőre rá meghalt sorvadásba. Es drága uram, ahogy engem a sors vert, a ■Sándorral sem éltem meg az ötödik esztendőt, pedig de erős egy marha nagy ember volt. Sorvadásban halt meg az m. Az én Leóm, ez a mostani, ez csendes, rendes ember, csak az utóbbi időkben egy kicsit betegeskedik. Na, de nem is ezt akartam én mondani. Hanem azt, hogy az én Leómnak soha nem jutott eszébe az, hogy sex, meg miegyéb. Éppen úgy, mint nekem sem. Mégis megvagyunk, mégis szeretjük egymást és szép családot nevelünk, bizony... A tizennégy gyerekből öt már igencsak nagy, a legkisebb meg másfél éves a szentem ... Na, de hogy szavam ne telejtsem. Tizennégy gyereket szültem én drága ujram, de mindnek kikaparnám a szemét, ha kiejtenék a szájukon azt a csúnya szót, hogy sex... — Csak tudnám legalább, a fene ette volna meg, hogy mit is akar ez a szó jelenteni. Biztos valami nagyon izés, pirulás valamit — mézeit rám gyanakodva Eufrém Leóné, született Mélypataki Lujza, de én nem válaszoltam. Maradjon meg sötét tudatlanságában! (egri) 19~0. október 11., vasárnap ' ■ : i r
