Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Ul min tartás a menye üzleteiben „Non stop" nyolc élelmiszerboltban — Bevásárlónap: csütörtök és péntek — Mi lesz a gyerekekkel? Oktober l-től új nyitvatartási rend lépett életbe megyénk élelmiszer- és iparcikküzleteiben. Bár az üzleti nyitva- tartást szabályozó miniszteri rendelettel, gyakorlati hatásával sokat "foglalkozott a sajtó, a rádió, mégis a t meglepetés erejével hatott, hogy vasárnap a korábbinál lényegesen több élelmiszerüzlet tartott nyitva- vagy az addig' korábban záró iparcikk-szaküzletek és áruházak a hét bizonyos napjain még a kora esti órákban is nyitott ajtóval fogadták a vásárlókat. Miskolci Lászlótól, a megyei tanács, kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjétől kértünk tájékoztatást, — Milyen változások történtek az üzleti nyitva tartásokban? — Általában a tanácsi elképzelésék megvalósításáról számolhatok be — mondta. — A miniszteri rendelet ugyan előírja, hogy az üzletek nyitva tartási idejét a lakosság igényeinek figyelem- bevételével a 1 vállalatok, a szövetkezetek vezetői határozzák meg, de azt egyeztetni kell a tanácsi szakigazgatási szervvel. Közérdekből ugyanis az illetékes tanács határozattal kötelezheti a vállalatok igazgatóit a nyitva tartási rend megváltoztatására. Ezt azért említem, mert ilyen esetekre is sor kerül, de lényegében a közösen kidolgozott irányelveknek megfelelően változtattak a nyitva tartások rendjén. Duplájára növekedett a vasárnap is nyitva tartó élelmiszerüzletek száma, az iparcikküzletek és áruházaknál a hét eleji napokon egységesen IS órai zárást rendeltek el, csütörtökön és pénteken a megyeszékhelyen 19 óráig nyújtották meg a nyitva tartás idejét. — Milyen üzletek tartanak nyitva vasárnap? — A három városban eddig négy üzlet, október l-től nyolc üzlet tart nyitva vasárnap is. Egerben a Dobó téri önkiszolgáló üzlet korábban is nyitva ■ tartott, Most annyi a változás, hogy április 15-től ezt a szerepet az Országos Csemege Vállalat Széchenyi úti, 116-os árudája veszi át. Nyitva tart a Lenin úti- ABC áruház. Szgk- , ségesneü tartjuk a Hadnagy úti ABC áruház kinyitását is, de ezzel nem ért egyet a? szakszervezet. Erre egyelőre nincs kötelező határozat. Gyöngyösön továbbra is nyitva tart a Fő téri 2101-es számú üzlet, de az egrihez hasonlóary fél év múlva a Lenin úti Csemege üzlet fogadja majd a vásárlókat. Nyitva tart a 2110-es ABC áruház a 80-as lakótelepen és az Április 4. úton lévő szövetkezeti ABC áruház. Hatvanban a 3101. számú ABC áruház tart „non stop” műszakot a Horváth Mihály úton. Az új-hatvani szövet, kezeti áruda az eddigi tej és tejtermék mellett teljes árukészlettel árusít. A tej- és sütőipari termékeket árusító üzletek vasárnapi nyitva tartási rendjében nincs változás. A piaci csarnokokban lévő MÉK elárusító standok számát ugyancsak megnövelték a vasárnapokon. — Milyen változás történt az iparcikk-kereskedelemben? — Az új nyitva tartási rend kidolgozásánál két alapelvet vettünk figyelembe. Az egyik szerint a késő délutáni órákban nyitva tartó üzletek számát megnöveljük. Ennek megfelelően a megyeszékhelyen a hétfői, keddi és szerdai napokon a korábbi S árudával szemben 35 tart nyitva 18 óráig. Probléma van a „tárca-közvetlen” boltokkal, mint az óra- és ékszer-, a könyv- és az OFOTÉRT-üzletekkel, amelyek nem. módosították nyitva tartási rendjüket. Ezekben az esetekben határozati! ag kell kötelezni őket, hogy alkalmazkodjanak a többi üzletek nyitva tartásához. Gyöngyösön és Hatvanban a hét első három napján a 18 óráig nyitva tartó iparcikküzletek száma 13-ról 48-ra növekedett. A második alapelvünk, hogy csütörtökön és pénteken bevásárlónapokat alakítsunk ki. A megyeszékhelyen 18 áruda tart nyitva 19 óráig. Korábban egyetlen egy sem volt. Öt üzlet a felettes hatóság intézkedése nyomán ragaszkodik a régi nyitva tartáshoz. Gyöngyösön a „Gyöngyszöv” Áruház tart nyitva 19 óráig. A szombati nyitva tartás lényegesen nem módosult. — Megoldották a fokozott áruszállítást? — Az új nyitva tartási rend érvénybe lépésekor intézkedés történt a megfelelő árualap biztosításáról. A tej- és tejtermékellátás megoldott, a sütőipar az igényeket nem tarja olyan mértékűnek, Hogy vasárnapi műszakot is tartson. Szombati sü- tésű. kenyeret, péksüteményt árusítanak a^ üzletek vasárnap. — Sok édesanyát érint az új nyitva tartási rend. Mi lesz a gyerekekkel? — Nagy pröbléma • a kereskedelemben dolgozó nők kérésének teljesítése. Különösen csütörtökön és pénteken, amikor este hét után ér véget a munkaidejük, már nem mehetnek a napközis gyermekükért. Meg kell találnunk- a megoldást, hogy azokban a bölcsődékben, napközikben, ahol több kereskedelmi dolgozó gyermeke kapott helyett, tovább vigyázzanak a gyerekekre. pe. Csehszlovák gyümölcstermesztők kísérletei Heves megyében Beszélgetés dr. Fleischmann Sándorral, a bojnicei kutatóintézet igazgatójával Lapunk egy korábbi1 számában hírt adtunk arról, hogy a közelmúltban gyümölcstermesztésig ankétot rendeztek Egerben, ahol megyénk szakemberei előtt csehszlovák kutatók —■. a Bojnicei Gyümölcstermesztési és Gyümölcsnemesítési Kutatóintézet munkatársai — számoltak be szlovákiai tapasztalataikról. Az ankét után dr. Fleischmann Sándorral, a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagjával, a kutató- intézet magyar származású igazgatójával beszélgettünk. Kapcsolatok Heves megyével — A bojnicei intézetet milyen kapcsolatok fűzik Heves megyéhez? — Kapcsolatunk Heves megye közös gazdaságaival már több éves — kezdte válaszát dr. Fleisch mann Sándor. — Még a hatvanas évek elején a Nógrád megyei pártbizottság támogatásával felvettük a kapcsolatot a Heves megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőivel, és az ő kezdeményezésükre kezdtük tanulmányozni a nagyüzemi gyümölcstermesztés, többek között a nagyüzemi almatermesztés korszerű módjait. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban és néhány termelőszövetkezetben vizsgáltuk az üzemi almatelepítés terveit, agrotechnikáját és a gazdaságos termesztés feltételeit. A Heves megyei szakembereknek nagy szerepe volt abban, hogy megismertük és Csehszlovákiában is meghonosítottuk a nagyüzemi almatermesztést. A közelmúltban az Eger—Gyöngyös vidéki és a Dél-hevesi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetői jártak nálunk, Bojnicén, és arra kértek bennünket, hogy ismét látogassunk el Heves megyébe, és tartsunk előadásokat az intézetünkben folytatott bogyósgyümölcs-termesz- tési vizsgálatokról, és ezek szlovákiai tapasztalatairól. Örömmel tettünk eleget a meghívásnak, ez tovább erősíti kapcsolatainkat. Nyolcvanéves az intézet — Milyen kutatásokat végeznek Bojnicén? — Intézetünk a csehszlovák bogyósgyümölcs- — málna, eper, köszmétp, szeder — termesztés valóságos fellegvára. Tavaly Ünnepeltük az intézet fennállásának 80 éves évfordulóját, s ebből az alkalomból megkaptuk a legnagyobb csehszlovák kitüntetést: „A munka érdem- rend”-et. Intézetünk munkatársai három csoportban vizsgálják a bogyós gyümölcsök termesztésének lehetőségeit, agrotechnikáját, az egyes gyümölcsök élettanát és növényvédelmét. Ezeken kívül új fajtákat is nemesítünk és úgynevezett szaporítóanyagot állítunk elő. Vizsgáljuk, hogy a rendkívül munkaigényes bogyós gyümölcsök művelésére milyen gépeket lehet a leggazdaságosabban használni, a feldolgozóipar számára pedig közgazdasági számításokat végzünk. Fajtacserék — A továbbiakban milyen terveik vannak a magyar kapcsolatok bővítésére? — Heves megye közös gazdaságai közül a mátraballai, erki, tarnabodi és kápolnai termelőszövetkezetekbe mintegy hatezer bogyósgyümölcsszaporító anyagot szállítottunk az elmúlt hetekben. Ezeknek a szövetkezeteknek szakmai segítséget nyújtunk ahhoz, hogy megfigyeljék az adott éghajlati és talajviszonyok, között, mennyire gazdaságos az egyes bogyósgyü- mölcs-fájták ' termesztése,. Amennyiben a hozamok kielégítők lesznek, a szaporítóanyagok szállítását tovább folytatjuk más közös gazdaságba is.. Heves megyén kívül a Fertődi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, a Kertészeti Egyetem gyümölcstermesztési tanszékével és a Kertészeti Kutatóintézettel szintén tartjuk a kapcsolatot, ahol az újabb fajtákat és a kertészeti gépeket próbáljuk ki közösen, valamint tudományos dolgozatokat cserélünk és további tapasztalatcsere-látogatásokat szervezünk — fejezte be nyilatkozatát dr. Fleischmano Sándor. Mentusz Károly Mexikóban: Igen Idehaza: nem? A Figyelőben olvastam, hogy Mexikóban, vagyis hazánktól több ezer kilométer távolságra, Latin-Amerika egyik legfejlettebb államában magyar—mexikói vegyes vállalatot alapítottak. A hír hallatára felmerült bennem a kérdés, hogy Mexikóban igen, itthon nem? Az óceán túlsó partján sikerült partnert találni, idehaza meg valósággal csodájára járunk, ha két szomszédos termelőszövetkezet üzleti vállalkozásra társul. Külföldön sikerült megegyezni, hogy a Cortec S. A. nevű magyar—mexikói vegyes vállalatban a mexikói, illetve a magyar szerződő fél 50—50 százalékos tőkerészesedéssel vesz részt, fele-fele alapon be is fizették az 52 000 dollár alaptőkét. De itthon, a megyében, vagy széles e hazában vajon hány ipari vállalat akad, amely a közös feladat megoldására társult, közös vállalkozást alapított volna? Pedig idehaza nem kellene félszázezer dollárt összeadni ahhoz, hogy az egri vagy a gyöngyösi piacon két termelőszövetkezet közös standot létesítsen, ketten tartsanak egy eladót és közös erővel jobban ellássák áruval. Nem érdemes, nem kifizetődő? De mennyivel kisebb lenne a rezsiköltség, ha kétfelé osztanák. Melyik vállalatnak, mikor képződik annyi fejlesztési alapja, hogy a szükséges beruházás költségeit egyedül fedezni tudja? Ha továbbra is elaprózzuk a vállalati befektetéseket, mikor érjük el a beruházások hatékonyságának maximumát? Elvileg idehaza is mindenki elismeri, hogy szükség lenne a fejlesztési alapok át- ‘ csoportosítására, indokolt a közös vállalkozások létrehozása. Ki tagadja, hogy a tudományok és a technika rohamos fejlődése egyre újabb gépeket, s egyre inkább korszerű, tehát drágább üzemeket követel. De az elvekből mikor lesz nálunk gyakorlat? A tőkemozgásnak és a közös vállalkozásoknak idehaza eddig legfeljebb a mezőgazdaságban lehettünk tanúi. A szakemberek azt mondják, hogy most az iparon a sor. Én remélem és hiszem, hogy Mexikó után itthon is hamarosan kimondják: igen. Fazekas L. A' sarokban ültek egy régimódi óra mellett, amelynek ormótlan gépezete erős fémmancsokon nyugodott. Dick Holcy-Murphy már gyerekkorában, félt ettől a masszív gépezettől, amelyet ízléstelen díszítés és tarka velencei > üvecf borított, ötven éven át í hallgatta Dick a régi óra kimért ütését, amit a gépezet- vészjósló zakatolása kísért. [- Ebben a fojtó levegőjű' sötét szobában töltötte csendes, unalmas estéit Helennel és , 'Aleckal. Nap-nap után itt gyűltek össze esténként ezen a helyen, s mindaddig itt f 1970. október 11, vasárnap 1 voltak, amíg az öreg óra méltóságteljes, lassú kongá- saival arra nem figyelmeztette őket, hogy eljött az alvás ideje. S így volt ez egészen negyed évszázaddal ezelőttig, amikor az öreg óra váratla- ' nul elhallgatott, megállaitva az időt, és kitörölve ennek ' az éjszakának az emlékét. . Egy furcsa, nevetséges zöld. törpe ütött a gongra ezüstka- ■ lapácsával, s a gépezet szin- ' te reszketett a csengő bársonyos hangjától. A harmadik kongásra Alec letette az újságot, a negyedikre nagyot ásított, s mire a törpe ötödször is meglendítette ezüstkalapácsát, Alec már talpon állt, félig a hálószoba felé fordulva. || Ezen az éjSzaMtit/haszovi öt évvel ezelőtt, abban a pillanatban, amikor a törpe igen megfontoltan a hatodik ütést mérte a gongra, egy golyó szíven találta az óra gépezetét, a rúgok feljajdul- tak, és még élesebb emberi sikollyal összehúzódtak. Alecot csak a második’ golyó ölte meg, átütötte aortáját — az első a bal tüdőcsúcsot érte. Mindez másképpen is történhetett volna, ha a fiatalember egy-két másodperccel tovább marad a karosszékben. Akaratát és szokásait azonban a törpe irányította a szigorú ezüstkalapácsával. A gyilkosról soha semmit sem tudtak meg. White hadnagy azt állította, hogy a gyilkosság indítéka kristály- tiszta. Két nappal előbb ugyanis a városban elterjedi a hír, hogy Alec, aki mindig a mama kedvencének és keserű agglegénynek számított, megkérte Alice Gerricknek, a milliomos John Gerrick lányának a kezét. Gerrick versenyistállójában egy Vörös néven ismert fiatalember dolgozott. Gyakran látták Alice társaságában lovagolni — ő volt Gerrick lovásza, s gyakran kisérte el a lányt hosszú, romantikus sétáira a környező mezőkre. Azon a napon, amikor Alec közzétette elhatározását, a Vörösnek nyoma veszett. Az üteg John. Gémeit minden emberét keresésére indította, mindenáron meg akarta találni a Vöröst, hisz ő volt a legjobb lovásza, amióta csak az eszét tudta. De kárba veszett minden kutatás. Ezért volt White hadnagy szinte százszázalékosan meggyőződve arról, hogy a Vörös megölte vetélytársát, és kiszökött az országból. Dick és Helen Holey- Murphy számára egyetlen fiúk halála pótolhatatlan veszteség volt. Alec halálának minden évfordulóján este a két öreg ugyanezen a helyen ült a halott óra mellett, és arra várt, hogy a terasz szélesre nyitott ajtajában megjelenjen a gyilkos sziluettje. Önkínzó módon, szilárdan hittek benne, hogy sor kerül erre a találkozásra, készek voltak magukat új áldozatul felkínálni, csak hogy bosszút álljanak egyetlen fiúk gyilkosán. Az idő mintha megállt volna, az éjfélt csak a távoli expresszvonat dübörgése jelezte. — Minden hiábavaló — sóhajtott fel Helen, és lelökte magáról a könnyű gyapjútakarót, amit derekára kötött ezen a késő őszi éjszakán. — Igen — bólintott Dick. — Az igazi pillanat ismét elmúlt, b mi nem is éreztük. — De most mégis valami d szivembe markolt. Sőt, úgy tűnt, hogy kint valami történik ... — Valóban? És csak most mondod... — Minden rendben van, Dick. Hagyjuk ezt... Helen fölállt karosszékéből, és kérlelően nézett férjére. Az öregember megmozdult, szeme könnybe lábadt. Hirtelen felállt és testének egész súlyával, a régi órának támaszkodott. A törpe felugrott, az inga megmozdult, s egyszerre hirtelen minden megindult: az idő, a hang ok, a fény. Az ezüstkalapács erélyesen folytatta a negyed évszázaddal ezelőtt félbehagyott konga- tást és elütötte a régi éjféli muzsika dallamos ütemét. Helen levegő után kapkodott. De a látvány, ami a következő pillanatban tárult szeme elé, fagyos kézzel markolta meg a szívét, s öntudatának utolsó pillanatát is elragadta. Dick a teraszon állt, a holdfény végigömlött rajta. Teljesen nyugodt mozdulatokkal arcához emelte rövid vadászkarabélyának tusát. Szemben vele az ajtó közepén egy termetes embc sziluettje mozgott. Nyűgöd tan, semmit sem sejtve jól. vele szemben. Az ember valamit mondott neki, valami papírt lobogtatott feléje. Eldördült a lövés, a sziluett megtántorodott, és lassan egybeolvadt a kert kavicsos ösvényén rezgő árnyékkal. Dick eldobta a puskái, és mint az alvajáró, lement a lépcsőkön a kertbe. Az ember az oldalán feküdt. Megüvegesedett szemeiben a hold gondterhelt arca tükröződött. Dick leguggolt, és a halott óriás arcába bámult. Ötven év körüli erős ember volt, ősz hajába vörös fürtök vegyültek. Dick felnyögött u halott fölött, és görcsbe rándult markából eszelősen kirántotta a megsárgult papírdarabot. Az öregember az izgalomtól magán kívül hangosan felolvasta az ügyetlen, durva kézzel írt sorokat: „Drága Alice-om! Szeretett boszorkányom! Nem tehetem meg azt, amit akarsz. Még ma este elmegyek, isten tudja, hová, Kaliforniába vagy Mexikóba. Tudom, hogy nehezedre esik, és hogy az a nyomorult Alec Holey-Murhy nem érdemel meg téged. De én nem s.’píthetek rajtad. Édesapád szolgái között van elég vérszomjas revolverhős, aki ezt megteszi számodra. Én elmegyek, örökre, de sohasem foglak elfeledni. A te vörös hajú Bobod.-
