Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

Mit igér az Országos Műemléki Felügyelőség? Megyénkbe — a természe­ti szépségek mellett — első­sorban a kor és művészet­történeti szempontból érté­kes műemlékek vonzzák a turistákat. Épp ezért nem érdektelen, miként restaurál­juk, óvjuk, őrizzük a múlt relikviáit. Erről érdeklőd­tünk Merényi Ferenctöl, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatójától, alá a mú­zeumi hónap megnyitója alkalmából érkezett a me­gyeszékhelyre. — Egri viszonylatban mit ígér az 1971-es év? — A vár feltárása ez év­ben is szép eredményeket produkált és produkál. A jó­váhagyott program szerint még 1970 végéig befejeződ­nek a középkori székesegy­ház romkonzerválási mun­kálatai. Folytatódik a .Szép bástya melletti kaputo­rony restaurációja. Szakvé­lemények igazolták, hogy a LÚ-—15 méter magas, támfal szerepet is betöltő várfalak állapota veszélyes. A megyei tanács vb — a vár alatti ki­sajátításokkal védősáv ki­alakítását kezdeményezte. A túlzottan forintigényes és különleges felkészültséget igénylő munkát csak szak- vállalat végezheti. A progra­mot még ez évben elkészít­jük, mert összegszerűen be­folyásolja egyéb tevékenysé­günket is. A vármunkála­tokra mintegy 1 millió 500 ezer forintot szánunk. Le­bontatjuk építésvezetősé­günk egy raktárépületét, mert alatta középkori kápol­na maradványai rejlenek. Helyreállítjuk a Buttler-há- zat. Itt majd a vármúzeum irodái kapnak helyet. A munkálatokkal még 1971-ben végzünk. — Sokan sürgetik — elsősorban turisták — a kazamaták további fel­tárását. Számíthatunk er­re? — Semmi esetre sem. A kazamaták — mint ezt az eddigi feltárások is bizonyí­tottál! — nem rejtenek külö­nösebb titkokat, nem hall­gatnak építészeti kuriózu­mokról. Legfeljebb romanti­kusak a turista számára. Sokkal érdemesebb a felszín titkait kutatni, arra fordíta­ni a pénzt, ami a kor- és művészettörténeti értékekben kamatozik. — A patrióta egriek sokszor hosszan kodnak amiatt, hogy Valida szul- tána török fürdője csak részben feltárt és aligha gondol valaki az állag­megóvásra. Várható e téren megnyugtató válto­zás? Nem kell különösebb jós­tehetség, hogy a csütörtök esti premier után előre je­lezzük : u Csárdáskirálynő most is színházi siker lesz Egerben. Kálmán Imre zené­je, a humorral átszőtt szö­vegkönyv, no meg -a színé­szek játéka biztosítja a kö­zönség hangulatát. Cecíliát Máthé Éva alakít­ja. A művésznőnek nem ez uz első találkozása a Csár­dáskirálynővel. Évekkel eze­lőtt. amikor Miskolcon ját­szották ezt az operettet Stázi grófnőt alakította. Akik ak­kor látták, még most is . em­lékeznek, remekül. A krónikás is emlékszik egy egri bemutatóra, amikor s Bónit Fehér Tibor, Miskát a föpincért pedig Pethes Fe­renc alakította nagy sikerrel. A.z idő azonban halad, a könnyelmű Béniből kedé- tyeskedő bölcs Miska lett. Fehér Tibor ezt a szerepet is jó kedvvel alakítja: — Már régen kacsingatok a Miska után. Szeretem ezt a szerepet, az operett lélek­tanán belül is nagyon embe­ri figura ez a Miska. Bo- hémsaga. szíve nagyon közel all hozzám — mondja Fehér Tibor két felvonás, között. A további szereplők: Ed- vih, Rózsa Tibor. Szilvia, Várhegyi Márta, Bóni, Mar- kály Gábor, Kerekes Ferkő Pákozdy János, Stázi Komá­romi Éva. ★ Miskolcon már sikerrel játsz- szák Bródy Sándor A taní­tónő című drámáját. Ezt a produkciót november 19-től láthatja az egri közönség. A címszerepet Balogh Zsuzsa játssza, ifj. Nagyot Harkányi János, a tanítót Varga Gyu­la, a főszolgabírót pedig Fü- zessy Ottó. Rendező: Jurka László. Ezt, a bemutatót különös érdeklődéssel várjuk Eger­ben. Érdeklődésünk nemcsak az egri születésű írónak szól, jól él még emlékezetünkben az: az egri előadás, amikor Kovács Mária aratott nagy sikert a tanítónő címszerepé­ben. Befejezésül két hír az elő­készületekről. QJfégwM 4®?í. «kteb«' lL*_yatarnap irányi tósá- a miskolci Orosz György val próbálják színilázban Zorin Koronázás című vígjátékát. Szereplők: Makay Sándor, Varga Gyula, Máthé Éva, Hegedűs László, Csapó János, Lenkey Edit és Daridai Róbert. Az érdekes­nek ígérkező, szatirikus víg­játékot január 7-én mutatják be Egerben., Néhány nap múlva meg­kezdik a Bánk bán próbáit is. A címszerepet Paláncz Ferenc játssza, Gertrúdist Kovács Mária, Melindát ven­dégművésznő, Balogh Emese alakítja. Katona József drá­májának egri bemutatójára február 4-én kerül sor. (márkusz) Sólyom—Szabó: — A több éve részben fel­tárt romok helyreállításához tanácsi kisajátításokra van szükség. Amíg ez meg nem történik, addig nem kezdhe­tünk dolgozni. Ha megvaló­sulna a közeljövőben, akkor megkezdhetnénk a teljes helyreállítást, s a jövő év­iién egy újabb idegenforgal­mi kuriózummal gazdagod­na Eger városa. — Milyen ütemben folytatódnak a gyöngyös­patai templomban vég­zett munkák? A több periódusban épült templom jelentős mű­emléki kutatást igényel Helyreállításában lényeges segítséget nyújtanak az egy­házi szervei! is. A munkák mielőbbi kezdését nemcsak az idegenforgalmi érdeklő­dés, hanem az értékes be­rendezések rongál tsága is sürgette. A kutatások ered­ményei alapján 1971 első fe­lében elkészül a dokumen­táció, s terveink szerint két év alatt befejeződik a hely- Veállitás. — Egri viszonylatban mit tart az elkövetkező öt év leglényegesebb fel­adatának? — A várfeltárási munkál! folytatása mellett a történe­ti városmag rekonstrukcióját. A munkálatok — mint is­meretes — tömbrekonstruk­ció formájában indultak meg. Csak ez a módszer biztosítja a tervszerű, összehangolt, gazdaságos kivitelezést, s egyben lehetőséget ad — ez nagyon lényeges szempont — az igények és a korszerű városrendezési — műemléki követelmények kellő össze­hangolására. —- A vidék számára mit nyújt majd a IV. öt­éves terv időszaka? — Gyöngyösön a városké­piig is domináló Szent Ber­talan templomot kell helyre­állítani. Tisztázni kell mű­vészettörténetünk egyik leg­jelentősebb emlékének, a feldebrői templomnak törté­netét, mert csak rangjának megfelelően folyhatnak a rekonstrukciós munkálatok. Véglegesen rendbe hozzuk a tamaörsi Orczy-kastélyt, megóvjuk a megye népi mű­emlékeit (szilvásváradi vízi­malom, Átány, Rákóczi u. 58. szám alatti ház). Csak a lényegesebb munkálatokat emeltem ki, ezek mellett sok egyéb feladat vár megoldás­ra. (pécsi) HAZATÉRŐ KATÓNAK (Foto: Barananskas — Szovjetunió): Jó helyre kerül a pénz Detki akciók — „csábító plusz" Untig ismert, de nagyon is él a probléma — kevés a fiatal a termelőszövetkeze­tekben, kevés például a det- fei Szabadság Tsz-ben is. És a lehetőségek? — Nagy szükségünk volt állattenyésztőire — mondta Szabó Imre tsz-elnök. — Egy fiatalember jelentkezett nálunk. Ügy láttam, megfe­lel. Kérdeztem, mennyi volt a fizetése az előző munka­helyén. Mondta, hogy két- ezerhatszáz, de szerényen hozzátette, hogy kétszázzal akarják emelni az összeget. Megkérdeztem, hogy négy­ezerrel megelégedne-e? ... Ez az összeg nem túlzás, a detki termelőszövetkezet dolgozói megteremtettél! a megfelelő alapot, hogy gaz­dagnál! nevezhessék a közös gazdaságot. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy egy­néhány olyan kezdeményezés is született a szövetkezet­ben, amelyek jelentős ösz- szegbe kerülnek ugyan, de mindenképpen a célért szü­lettek. — Ügy gondoltuk, hogy saját kezelésbe vesszük a kultúrházat. Erre több mint százezer Ft-os évi költségve­tést tudunk biztosítani. Mi­ért vesszük át? A község la­kóinak zöme nálunk dolgo­zik. Szeretnénk, ha minden­21. Ezzel szemben a való­ság az volt, hogy a ja- páni hadiflotta a tenge­ren, háborús rendeltetési he­lyén tartózkodott, és az utcán sétáló japáni haditengerészek tengerészruhába öltöztetett gyalogosok voltak, akiket az­zal a céllal küldtek Tokió ut­cáira, hogy az amerikai és a velük szövetséges hírszerző szerveket félrevezessék. Mint az attasék jelentései bizo­nyítják, a félrevezetés sike­rült. Felszínre kerültek olyan korábbi vélemények is, ame­lyek szerint Japánban lehe­tetlen megfelelő ügynökháló­zat kiépítése, a kapcsolatok tartása és az irányítás. Meg­állapították, hogy a szétfor­gácsolt, minden koordinációt nélkülző amerikai titkosszol­gálat nem volt alkalmas a japáni hírszerzés elleni harc­ra. A Pearl Harbour-i támadás után újjászervezett amerikai hírszerzés elsőrendű felada­tának tartotta, hogy a koráb­bi mulasztásokat, hibákat gyorsan megszüntesse, és hat­hatós intézkedéseket tegyen a japánok, ellen, Eredményeket mindenekelőtt a technikai eszközök szélesebb körű fel- használásával igyekeztek el­érni. Ennek tulajdonítható, hogy tevékenységül! 1943-ra már sikerrel járt. 1943. áprilisában az USA tengerészeti hírszerző köz­pontja lehallgatott egy szi­gorúan bizalmas japán rá­dióadást, amelyet a japán tengerészeti főparancsnokság küldött a Csendes-óceán déli térségében állomásozó kato-- nai erőkhöz. A lehallgatott anyag megfejtése után meg­állapították, hogy Yamamoto admirális, a Pearl Harbour-i orvtámadás szervezője repü­lőgéppel ellenőrző körútra indult. A rádióadás utasítot­ta a japán flotta különböző egységeit, hogy készüljenek fel Yamamoto admirális fo­gadtatására. A rádióadás Ya­mamoto tervezett útvonalá­nak pontos menetrendjét is tartalmazta. A megfejtett anyagot, va­lamint az arra épülő akció­tervet az USA haditengeré­szeti államtitkára kapta meg, aki az USA elnökével ha­gyatta jóvá Yamamoto ad­mirális likvidálását. A végrehajtást « Csendes­óceán déli térségében állo­másozó amerikai haditenge­részeti egységekre bízták. A szigorúan titkos parancs uta­sította az illetékeseket, hogy Yamamoto gépét — veszte­ségre való tekintet nélkül — szét kell rombolni, az akció befejezése után a harcot be kell fejezni és minden más konfliktust elkerülve vissza kell térni a kiindulási bázis­ra. A parancs a legteljesebb titoktartást követelte az ak­ció előtt és az akció után is. 1943. április 17-én az egyik csendes-óceáni amerikai re­pülő- és haditengerészeti bá­zison megkezdődött az akció végrehajtásának pontos ki­dolgozása. A titkosszolgálat először is megfelelő katonai vezetőket választott ki az ak­ció lebonyolítására. A kivá­lasztott két tiszt, John W. Mitchell es Thomas J. Laphier őrnagyok részlete­sen megbeszélték az akció menetét a titkosszolgálat tisztjeivel. Két tervet készí­tettek. Az első terv szerint a ' kahilli kikötőben hajtják végre a támadást, mivel fel­tételezték, hogy Yamamoto admirális tengeralattjáró , képpen jól éreznék itt ma­gukat az emberék, s szeret­nénk, ha ezzel is ..csábító pluszt'’ produkálnánk: jöjje­nek minél többen hozzánk a fiatalok. Á meglevő kultúrházat újabb épülettel bővítették. A költségekhez a tsz 100 ezer forintot adott, s emellett öt­venezer forint értékű társa­dalmi munkát is biztosított, nem is beszélve arról, hogy az építőanyag szállításának és a fundamentum kiásásá­nál! a feladatát is vállalta! A tervek szerint e hónap 24-én, a tanácsok évforduló­ján veszik át ünnepélyesen, s ugyanekkor adják át ren­deltetésének a modern' szol­gáltatóházat is. (Ezt is a tsz építette, és üzemelteti majd.) — Más. mint Magyaror­szág — tréfálkoznak a det- kiék, ha a községről van szó. De van benne valami... A fantázia, az ötletgazdagság szerencsésen találkozott a cól felismerésevei, hogy a hát­térben meghúzódó, biztos anyagi fedezetről ne is be­széljünk. Az elmondottakon túl .még egy érdekes illusztráció ehhez a megállapításhoz: — Október 28-tól március 1-ig Bükkszéken üdül tétjük a legjobb tsz-tagokat. — Mennyibe kerül ez? dászhajón fog utazni. A két repülőtiszt javaslatára ezt a tervet elvetették, mivel a le­vőből'nehéz kiválasztani a kívánt hajót a kikötőben horgonyzó sok hajó közül. A második tervet fogadták el, amely szerint Yamamotót re- pülőútja alatt teszik ártal­matlanná. A megfejtett uta­sítás alapján másodpercnyi pontossággal ismerték indu­lási és érkezési helyeit, út­vonalát. Tudták azt is, hogy Kahillibe két Mitsubisi bombázóval és hat kísérő vadászgéppel érkezik. Törzse ugyancsak vele repül. A tá­madás helyéül a Kahillitől 35 mérföldnyire eső területet választották, amely 11 perc repülésnyi. időre esett attól a repülőtérről, ahoy — a terv szerint — Yamamoto gépele- szállni kíván. A feladat végrehajtására két vadászrepülő-századot je­löltek ki. Az egyik század csalétekként szolgált azzal a céllal, hogy magára vonja a Yamamotót kísérő vadászo­kat, a másik század célja pé- dig az admirálist szállító gép megsemmisítése volt. Ezt követően kiválasztot­ták az akcióban, részt vevő legénységet és gépeket, majd , április 18-án elindultak a harci feladat végrehajtására. A két vadászszázad egész idő alatt megtartotta a szigorú rádiózási tilalmat, annak ér­dekében, hogy a japánok iel( ne fedhessék köteléküket, és nagy kerülővel repültek a megadott cél felé. Az előre meghatározott Hőpontok szerint találkoztak 1 Yamamotót és kíséretét i 1 repülógépeklMt — Nekik — semmibe! Az üdültetést nem írjuk a ren­des szabadság terhére. Min­den költséget a tsz vállal';az egy hétre.’ S természetesén megkapják a napi nyolcvan forintos munkaegységet '. isi Hetenként tíz tsz-tagot üdül- tetünk „kötelezően” Bükk­széken. Azon túl,, hogy. gon­doskodunk a teljes ellátá­sukról, mi szállítjuk őket az üdülőbe, es vissza; Aztán egy ma még eléggé' aktuá­lis megjegyzés: az üdülő tsz- tagok minden nap megkap­jál! a Népújságot, s azon túl minden héten meglátogat­juk őket, visszüli az ittho­niak üzeneteit, tájékoztatják ékel a tsz napi dolgairól! Az eddig leírtakhoz túlsá­gosan sok kommentár nem kell. Reményt keltő mindez — reménytkeltő abban, hogy valóban otthonuknak érez­zék a majdani fiatal tsz- tagok is Detket, és jövedel­mező munkahelynek a ter­melőszövetkezetet. Annyit • még megjegyez­nénk, hogy megyénkben nemcsak ez az egy termelő-., szövetkezet mondhatja ma-, gát „gazdagnak” — így hát­ha e sorok gondolat- és öt­letébresztők lesznek?... (hátai/ * ■ -‘■-k Az amerikaiak első vadász- százada magasan repülve ma­gára vonta a japán vadászok, figyelmét. A japán vadászok védelem nélkül hagyták.,, n bombázókat és az amerikai vadászgépek megtámadására: indultak. Ezt kihasználva ' a második amerikai vadászsza-1 zad megtámadta a Yamamo­tót és törzskarát szállító ^két bombázót, és mind a kettői, megsemisítette; ezzel meg­született az első visszavágás a Pearl Harbor-i orvtáma- üásórt. • ■ *>. A japán titkosszolgálat ala­pos vizsgálatot tartott a1 tör­ténték után, azonban a szi­gorú amerikai hírzárlat miatt nem talált megfelelő magya-: rázatot. Nem tudtak aKx>L hogy rejtjelző gépeik titkát és rejtjelkulcsaikat az ame­rikai titkosszolgálat már . ré­gen megfejtette. A vizsgá­latot azzal a végkövetkezte­téssel zárták, hogy Yamamo­to admirális halála - véletlen1 volt; az amerikaiak Ids vad- in’ vadásztak — és nagyot! találtak. E magyarázat’.vájt. ■ íz oka annak is, hogy később sem vezettek be előzőit», el’-' lenőrző intézkedéseket. Yamamoto admirális, .liifcvi-', dálásának tényét a második világháború befejezése . után. hivatalosan is bejelentettéi!.' Első ízben Chester W. Ni-: mitz, az USA csendes ­óceáni flottájának volt főpa­rancsnoka, és Hanson W. Baldwin, a New York Times volt katonai szakértője nyi- latkpzott erről egy sajtókon­ferencián. tv som

Next

/
Thumbnails
Contents