Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

Három lépés — három sakktáblán így látja a hetet kommentátorunk, Pálty József: Régi az a hasonlat, amely- a világpolitikát sakkjátsz­mának tünteti fel. Ma úgy is mondhatnék, hogy a világ különböző térségeiben, egyes országaiban folyó küzdelmek szimultánnak felelnek meg, afféle sok táblán egyszerre lezajló versengésnek. Termé­szetesen, mivel minden ha­sonlat sántít, ez is hibás: a nemzetközi küzdőtéren az egyik „táblán'’ elért ered­mény kihat a másik „tábla” helyzetére... Ezen a héten a világmé­retű szimultán mérkőzésben három lépés érdemelt fi­gyelmet, három különböző táblán. Az első Vietnammal kapcsolatos, Nixon elnök ötpontos ame­rikai javaslatot terjesztett elő, jellemző módon először ő maga és a nagy nyilvános­ság előtt, s csak azután tet­te le a javaslatot a Vietnam­mal foglalkozó párizsi kon­ferencia asztaléra Bruce nagykövet. Nem volt egyet­len politikai 1 megfigyelő sem, aki ne vette volna ész­re, hogy Nixon húzása csak­nem kizárólag amerikai bel­politikai . célzatú. November 3-án törvényhozási válasz­tások lesznek az Egyesült Államokban, Nixon ezekben a hetekben minden lépésé­vel azt akarja elérni, hogy minél több republikánus képviselő és szenátor kerül­jön be a kongresszusba. Sa­ját pártjának vélt vagy va­lóságos érdekeit kívánja szolgálni a Fehér Ház ura. Persze, érdemes aláhúzni, hogy Nixon „agy tröszt je” is szavazatmilliók megszerzésé­re alkalmas trükknek ta­lálta, ha az elnök most • 95 ezer amerikai katonának Vi­etnamból történő kivonását, ígéri, ha nemzetközi érte­kezletet javasol az indokí­nai kérdések tanulmányozá­sára .., Való igaz, hogy te­kintélyes ellenzéke van a vi­etnami háborúnak az Egye­sült Állandókban- Kár, hogy ez az ellenzék nem ugyan­az, mint amely — mondjuk — a Fehér Ház közel-keleti politikáját bírálja, de- még azzal az ellenzékkel sem esik egybe, amely a nége­rek polgárjogaiért küzd, vagy az amerikai szegénység problémáinak megoldásáért hirdet harcot. Párizsban a Vietnammal foglalkozó négyes konferen­cia tovább folyik — érde­mi eredmény nélkül. Jogos lehet a türelmetlenség, de azt is számba kell venni, hogy „óriási a tét”. (Vissza­Kttipoütlkai heti összefoglaló Heti viiághíradó Az e&eméyek krónikája: hétfő: Jobboldali katonai hatalomátvéteU kísérlet Bolíviában - K’í'DD •°lytatócltak a lengyel-nyugatnémet tárgyalások Pompidou Moszkvába érkezett — Anvar SzadaV lett az az Egyesült Arab Köztársaságban szerda : Torres tábornok kerekedik felül Bolíviában — Nixon be- „ ,v,_ letenti „vietnami nyolc pontját" CSÜTÖRTÖK: Állásfoglalások Párizsban, a vietnami konferencián - PÉNTEK-01’ 61 nyUathozat a közel-keleti válságról ' SZOMBr^yhata!ml tanácskozás Nyugat-Berlinben A népi erők offenzívája Kambodzsában és Dél-Vietnam- ban emlékszem arra a verőfényes májusi napra, amikor Pá­rizsban a Kiéber sugárúti komor épületben, az egykori Majestic-szálióban először találkoztak Vietnam és Ame- sika képviselői... az újság­íróhad soraiban sokan kö­töttek fogadásokat: hány évig fognak tartani a tárgya­lások?) Nixon öt pontja Dél-Viet- nam ideiglenes forradalmi kormányának nyolc pontjá­ra akart valamilyen választ adni. Az amerikai demokra­ta párt egyik tekintélyes ve­zetője, Fulbright szenátor azt mondta, hogy a javaslat éppen csak a semminél több... elfogadhatjuk a vé­leményét. Végtelen lassúság­gal és úgy folyik az ame­rikai ősapa toli kivonása Dél- Vietnamből, hogy továbbra is ottmarad negyed milliós expedíciós sereg, a korábbi fél milliós létszámnak meg­felelő fegyverzet jelentős ré­sze pedig a saigoni bábkor­mány csapatainak Jut. Nixon folytatni kívánja a háborút, legfeljebb annyi változással, hogy a „pisácos munkát’' a saigoni csapatokra bízná. A politikai rendezés elől el­zárkózik, egyelőre ragaszko­dik a Thieu- és Ky-féle bá­bokhoz. f De nem lehetünk pesszi­misták a vietnami háború ki­menetelét illetően és éppen ezért ítélhetjük a „semminél éppen több inek Nixon öt pontját. A tárgyalások to­vább folynak, a majdani kompromisszumos megálla­podás egy-egy eleme most formálódik a nyolc pont, az öt pont egybevetése köz­ben ... A másik sakktábla, ame­lyen érdekes lépés történt ezen a héten, Latin-Amerika, Bolíviában a jobboldal, amely mér hónapok óta szervezke­dett az Egyesült Államok titkos szolgálatának, a CIA- nak a segítségével, megkísé­relte Kezébe kaparintani a hatalmat. Tévedés ne essék: eddig sem valamilyen egyér­telmű, baloldali vezetés volt a távoli és magasan fekvő országban ., • Óvandó tábor* nők, az eddigi elnök nevét éppenséggel akkor ismerte meg a világ, amikor katonái a partizánvadász akciók köz­ben megölték a latin-ameri­kai forradalmi mozgalom le­4. számú Autóközlekedési Vállalat felvesz központikazán-fütőket. segédmunkásokat, tmk- lakatosokat és szerkezeti lakatosokat, valamint gumijavító szakmunkásokat. Jelentkezes: Eger, Lenin út 194. sz. II. emelet, 21. szoba. „ ÜaJatift,.'» géndás alakját. Che Gueva- rát! Óvandó tábornok a ké­sőbbiekben szembefordult az észak-amerikai monopol tő­kével, az USA imperialista politikájával. Az országon be­lül néhány haladónak minő­síthető intézkedést hozott. Külpolitikájában pedig a szocialista országokkal való kapcsolat felvétele jelzett változást. Óvandó tábornokot a hét elején jobboldali kato­natisztek megbuktatták, a puccsisták Vezetőjét, Miran­da tábornokot azonban a bal­oldali és nacionalista tisztek szintén eltávolították. Az or­szág élére Torres tábornok került, aki haladó ember hí­rében áll. Ez év márciusában magam is jártam Latin-Amerikában, A Bolíviával szomszédos Peruban hasonló politikai rendszert láttam kialakulni: felvilágosult, a nép érdekeit szolgáló, antiimperialista gon­dolkodású katonatisztek tart­ják kezükben az ország kor- mányrúdját Egy pillantás a térképre meggyőzhet a bo­líviai események jelentőségé­ről: Bolívia nemcsak Peru­val, hanem azzal a Chilével is határos, ahol- szintén most folyik döhtő jelentőségű po­litikai harc! Két hét múlva dönt a chilei parlament, hogy elfogadja-e köztársasá­gi elnöknek dr. Allende sze­nátort, azt a baloldali poli­tikust, aki a kommunista párt támogatásával lett az elnöki szék első számú esélyese. Ha Bolíviában a néppel tartó tisztek, s ha Chilében a par­lamentáris úton előrejutott baloldali politikusok kerül­nek hatalomra, akkor Latin- Amerikában kialakul a nagy történelmi-politikai, gazdasá­gi-szociális változások három típusa: a kubai forradalom, a perui, bolíviai népi és ka­tonai rendszer, a chilei hala­dó és parlamentáris rezsim. A harmadik sakktábla a Közel-Kelet. A térség leg­fontosabb és legnagyobb ál­lamában, az Egyesült Arab Köztársaságban Nasszer el­nök halála pillanatnyilag olyan helyzetet teremtett, hogy a haladás ellenséget, a reakció hívei reménykedni kezdtek Washingtontól Tel Avivig. Arról ábrándoztak, hogy az egyiptomi társada­lomban még meglevő vissza­húzó erőket felhasználva megfordíthatják a történelem menetét. Csalódniuk kellett. Az ország négymillió tagot számláló, nagy pártja, az Arab Szocialista Unió gyor­san és határozottan döntött, ugyanígy cselekedett az egyiptomi parlament is: az október 15-i népszavazáson az EAK választópolgárainak azt ajánlja, -hogy Anvar Szá­dat eddigi aleínököt, Nasz- szer közeli munkatársát, az 1952-es forradalom egyik te­kintélyes harcosát válasszák meg a köztársaság elnöké­nek. Ezt követően megalakul az új kormány. Hírek szerint a kabinet élére és tagjainak sorába szintén olyan politi­kusok kerülnek, akik az el­hunyt elnök életművének folytatói lesznek. Végül hadd szóljunk a magyar külkapcsolatok e he­ti nagy eseményéről: Gin indiai államelnök budapesti látogatásáról. A kontinens nagyságú, több mint fél mil­liárd lakosú ázsiai ország­óriás első emberének utazá­sa a szocialista tábor orszá­gaiban (a Szovjetunióban, Bulgáriában és hazánkban tett most látogatást Girl el­nök), azt mutatja, hogy In­dia és a szocialista közösség kapcsolatai állandóan fej­lődnek. Áll ez a megállapí­tás a magyar—indiai, két­oldalú kapcsolatokra is. Jó­magam visszaemlékezem egy kerékasztal-beszélgetésre, amely Budapesten közgazda- sági újságírók részvételével zajlott le: egy indiai kollé­gám akkor azt a meglepő, de igaz megállapítást tette, hogy India számára a Magyar Népköztársasággal való gaz­dasági kapcsolatok ará­nyukban, jelentőségükben majdnem olyan fontosak, mint a Nyugat-Németország- gal valók... Szovjet reagálás a Nixon tervre MOSZKVA: A szovjet főváros politikai köreiben negatívan Ítélik meg Nixon elnök Indakíná- vaü kapcsolatos indítványait, s azokat az Egyesült Álla­mok propagandamanőverezé­sének tekintik. Mint a Prav­da kommentátora rámutat: a Nixon féle öt pont törvénye­síteni és tartósítani akarja az Egyesült Államok indokí­nai beavatkozását. Ami azt a Nixon féle in­dítványt illeti, hogy az el­rendelt tűzszünet vonalának mentén „rögzíteni keli az ál' iásokat”, a Pravda hírma­gyarázója rámutat: Tekintet­tel arra, hogy az amerikai betolakodók állásai idegen földön vannak, aligha vár­ható, hogy az indokínai ha­zafiak beleegyezzenek a kül­földi rabság „rögzítésébe”. Washington — húzza alá a szovjet sajtó vezetik lapja — a népeknek azzal a követe­lésével szemben, hogy von­ják ki az amerikai csapato­kat Indokínából, továbbra is kibúvókat keres. A MÁTRA VIDÉKI FÉMMÜVEK azonnali belépéssel felvesz gépírni nkásnőket, férfi segédmunkásokat és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: Máiravidéki Fémművek, Sírok, muakaerőgazdálkodáa. Mao filozófiája és a I PEKING: „A filozófia tanulmányozá­sa" Mao művei alapján nagyarányú tömegmozgalom­má fejlődött az utóbbi hóna­pok során Kínában .és az el­múlt hetek több magas szintű megnyilatkozásai központi feladatként jelölik meg a „ kampány fokozását. A KKP Központi Bizottságának ple­náris üléséről kiadott szep­tember 6-i közlemény, Lin Piao október 1-i beszéde, s a három vezető kínai lap ok­tóber . 1-i közös vezércikke egyaránt hangsúlyozza, hogy Mao Ce-tung filozófiai mű­veinek tanulmányozása or­szágos méretet öltött és to­vábbra is igen fontos feladat. „A filozófia tanulmányozá­sa” a gyakorlatban — mint az a sajtóban napról napra megjelenő terjedelmes beszá­molókból kitűnik — a min­dennapi építőmúnka során felmerülő konkrét problémák megoldására szolgáló mozgó­sítás eszköze. Szeptemberben ezekből a cikkekből váloga­tás jelent meg egy három részből álló sorozat első kö­teteként. -A mozgalom vezér­motívuma az, hogy „a filozó­fia nem rejtély”, „a filozófiát mindenki megértheti és al­kalmazhatja”. fi kampány „Liu Sao-csi és ügynökei” elleni éles támadásokkal pá­rosul. Ezek — úgymond — „megakadályozzák a filozó­fia terjesztését”, „kevesek kiváltságává”, sőt a „burzso­ázia diktatúrájának eszközé­vé” próbálták tenni. A sajtóban közölt anya­gokban a központi téma Mao Ce-tung két műve az ellent­mondások termésű.'Mről, ezen belül Dériig eg.y idézet, amely szerint „a dolgok fej­lődésének oka n un a cio! go­kon kívül, 'hanem azokon belül fejük". .A f ? ’’ i !"j- nulmányozásának” tő cl: .a így a tömegek megnyer .ke, 'hogy • a dolgon megváltozta­tása rajtuk az ö akaratukon múlik, amelv mint „belső ok" a változás aüipkit to- lent!. így a pro'• tornák „he­lyes filozófiai ériekn? to' -’” lehetővé teszi, hogy a talaj­javítást. vagy st öntözést ál­lóin! ' ser.ítséK néikiu vnió-'t- sák meg. a leveleket ponto­sabban kézbesítsék, elkerül­jék a baleseteket, növelték a seitéshoznm rk több fát ül­tessenek,. legyőzzék az árvi­zet, kldolgözaók az úi okta­tási anyagot. — hangsúlyozza a kínai sajtó. Ez a mozgalom tehát más, mint amit a világ más részein a filr>-vőa ta­nulmányozásán értenénk, viszont alkalmas arra, hogy b különböző nehézségek le­győzéséhez megkövetelt erő­feszítéseket indokolta. ,.s fi­lozófia tanulmányozása" so­rán Mao Ce-tung művein kívül más filozófiai munká­kat n»m idéznek. — tűnik ki a sajtóbeszámolókból. Nem ismeretes, hogy a konkrét alkalmazásra törő mozgalom mellett folyik-e tudományos igényű filozófiai kutatás. Mao Ce-tung művein -és a fentebb említett gyűjtemé­nyeik kívül Kínában ap utóbbi években nem jelent meg filozófiai tárgyú mun­ka. (MTI) Minikönyvgyüifffk Dorogon Oj szakcsoporttal, mini- könyvgyűjtőkkel bővült a dorogi „Ki mit gyűjt?” klub. A legfrissebb gyűjtési ág tag­jai a néhány milliméteres vagy centiméteres könyvecs­kékre „vadásznak". A szak­csoport megalakításával a klub segítséget nyújt e könyvgyűjtőknek, kapcsolatot keresnek kiadókkal. A nép­szerű dorogi „Ki mit gyűjt?” klub tagjainak száma egyéb­ként már meghaladja az ez­ret. Ügyszólván a világ mim den országéval leveleznek, névjegyzékük segítségével gyűjtő-levelező társakat ku­tattak fel Indonéziában, Bra­zíliában, Argentínában és In­diában is. Megérkezett AZ ÁLLAMI TÜZÉF-TELEPEK E az import üvegcserép. A GAGARIN ERŐMŰ beruházási munkálataihoz keretiünk azonnali belépésre VISONTAI KIRENDELTSÉGÜNKRE középnyomású kazánfűtőket, ousirendezoket, tolatásvezetőket, pályakarbantartó segédmunkásokat. .Jelentkezés: ERŐMŰ BERUHÁZÁSI VÁLLALAT KIRENDELTSÉGE. i'ISONTA, vezetőfiiszpéosernél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents