Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
Kongresszusra keszülve: Mérlegen: öt esztendő Életszínvonal —- kicsiben és nagyban Mi lt~z az ABC-vei? Modem szolgáltatóhoz Gyöngyösön Mondják, jól élünk. Állítják az ellenkezőjét is. Akárcsak azt, hogy egyenletesen növekedett az életszínvonal, meg azt hogy nem emelkedett. Több a jövedelem? Nagyobbak az árak is! Ahány ember, annyiféle nézőpont. Hol az igazság,'ki állít valót?- Hiszen alá egészen jól él, az is azt panaszolja: szeretne, de nem tud még jobban élni.™ Mit mondjon akkor gz, alti valóban csak szerény körülmények között éli mindennapjait? Ahány ember, család, annyi „életszínvonal"? Igen, ha a nagy egészet molekuláira bontjuk. Az egész, meg a rész is igaz külün-külön. Együtt azonban a való. Mert az életszínvonal: viszonyítás. Hozzátett az élet A harmadik ötéves tervről szóló törvény IV. fejezete 29. paragrafusának (3) bekezdésében ez áll: „A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14— 16 százalékkal növekedjék. A parasztság jövedelme — a mezőgazdaság termelési eredményeire támaszkodva — az átlagosnál valamivel nagyobb ütemben emelkedjék." Az életszínvonal: jövedelmek, életkörülmények bonyolult kölcsönhatásának függvénye.- Alakításában része van a bérnek éppúgy, ■mint az árpolitikának, a szociálpolitikának, s így tovább. Jövedelmünk is kétféle. A személyes rendelkezésű jövedelem forrása a munka. A meghatározott rendeltetésű jövedelem pedig — mint amilyen az ingyenes orvosi ellátás, a bölcsődében levő gyermek költségeinek állami fedezete stb. — társadalmi juttatások formájában járul hozzá életszínvonalunkhoz. Növekedés gondokkal A reáljövedelmek évi növekedési átlaga a második ötéves terv esztendeiben, 1901—1965. között 3,7 százalék volt. 1966—1969. között 6,2 százalék. A lakosság főbb jövedelmi forrásokból származó pénzbevétele 1966-ban 98,1 milliárd forintot tett ki, 1960-ben már 126,5 milliár- dot. Tengernyi pénz. S hogy van, akinek fazéknyi, másnak csak bögrényi jut belőle? önmagában ez nem lenne baj, hiszen cél volt és maradt, hogy az életszínvonal elsősorban a munkával összefüggő differenciált reálbérek után emelkedjék. A gond, a baj az, hogy ma még kevésbé van így. S ezért, hogy a családok esetében, az egy főre jutó jövedelmet tekintve — szakszerpen — „nagy a szóródás”. Azaz: azonos jövedelem esetén is jól élhet a háromtagú, s szerényen a hattagú család. Vágj’: a jobban kereső, de szövetkezeti lakásban lakó esztergályos életszínvonala mérséklődik, míg gyengébb képességű, de olcsó állami bérlakást élvező társáé emelkedik ... Furcsa? Igen. Ezért szükséges a munkával összefüggő - jövedelemnek nagyobb súlyt kapnia az életszínvonal emelésében. Gyors, ötletszerű fölsorolás: a harmadik ötéves terv esztendeiben több ízben került sor bérrendezésre (textilipari éjszakai pótlék bevezetése, egészségügyiek bérének rendezése stb.). Emelték az alacsony nyugdíjakat, ma ötven százalékkal több pénzt fizetnek ki nyugdíj cnhén, mint a n\ásodik ötéves terv esztendeiben. Bevezetésre került a 44 órás munkahét. Hétszázezer család élvezi a felemelt családi pótlékot. Megvalósult a gyermek gondozási segély. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 1756 forint volt 1965-ben. s 1990 forint 1969-ben ... Mindez része az életszínvonalnak. A gondoknak is alkotóeleme. W>9. október 10., szumb.it I A megítélés mércéje Jó dolog, s nagy vívmány, hogy a lakosság 97 százaléka élvezi a .társadalombiztosítást, s hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben 'a nemzeti jövedelem 12 százalékára rúgtak a társadalom- biztosítási kiadások. Az ösz- szes jövedelmek '75 százalékát teszik ki a munkával összefüggő bevételek, s 25 százalékát a társadalmi juttatások. Ám a megítélés mércéje torz. Az emberek döntő többsége természetesnek veszi e juttatásokat, s nem tekinti jövedelmének, életszínvonala részének! Ahogy a 2 —3 százalékos reálbér emelkedését sem, amint ezt a vizsgálatok igazolják, s ezért, hogy bár 1957. óta egyetlen esztendő sem akadt, amelyben ne emelkedtek volna a reálbérek, a családok nagy többsége csak a jelentős többletet — új kereső, nagyobb prémium stb. — hajlandó növekedési tényezőként elismerni. Azt pedig végképp nem, hogy a nemzeti jövedelemből nemcsak _a fogyasztásra, hanem a felhasználásra fordított hányad is az életszínvonal emelkedését szolgálja. Sokszor közvetlenül is, mint például a lakásépítés. (1966 —1969 között évente átlagosan 62 ezer lakás épül.) Azaz: ma még az emberek nagyobb része csupán fizetését, a forintot tekint^.,életszínvonalnak.'’ Miben mérve? Végül is tehát miben lehetne, kellene mérni Nagyék, Egy olyan emberrel akartam beszélni, aki több társadalmi tevékenységet vállalt magára, mint mások. Egy olyan embert akartam megismerni, aki pihenő-, szórakozóidejéből áldoz valanieny- nyit a társadalom érdekében. ★ A javasolt személy némi késéssel érkezik, sűrűn kapkodja a lélegzetét, s azonnal mentegetődzeni kezd: — A segélyezési albizottság ülésezett. Onnan rohantam. — Mikor „ültek össze" ... ? — Még reggel. Vita volt... Az óramutatók tizenkettőt jeleznek. — Mi a beosztása... ? — ■ Művezető... — Ss ilyenkor mit csinálnak a beosztottak? — Heggel kiadtam a munkát. — Milyen funkciója van még? — A sportkör einöke vagyok. — Mikor ülnek össze? Miniatűr zsebnaptárt vesz elő. — Holnapután délelőtt, tízkor. — Akad még valami? A oeszélgclés alanyának ajánlója lelkesen közbeszól: — Állandóan kiveszi részét a beteglátogatásból. Sőt nem egy lógóst sikerült mar lelepleznie! — Mikor mennek legközelebb? — érdeklődöm. — A jövő hetién ... De idejében, reggel kell indulnunk, mért a főnök csak délutánig1 adja ide a kocsit. — A munkásőrségnek nem tagja véletlenül? — vetem közbe. Tiltakozik. — Ugyan kérem! Nem bírnám idővel. Hosszú szolgálatok, szabad szombati gyakorlatok, vasárnapi őrség.,.. A feleségem egyből elválna tőiéin ... E rövid diskurzus után a beszélgetést a személyzetissei folytatom. — Remek ember! — áradozik azonnal. — Bármilyen társadalmi munkával bízzuk meg, készséggel vállalja. Szinte fáradhatatlan... if Hm! Vagy az éri felfogásom tevés, \agy; mások«, uc Kissék, Kovácsét, Szuboék életszínvonalát? Abban, hogy 1966—1969 között a nemzeti jövedelem évi átlagban hét százalékkal emelkedett, s ez a legmagasabb növekedési ütem modern történelmünk során? Abban, hogy 1965- ben 19 orvos .jutott tízezer lakosra, s 1969-ben 22? Vagy abban, hogy a harmadik ötéves terv éveiben a kiskereskedelmi forgalom esztendőnként átlagosan 8 százalékkal, ezen belük az iparcikkeké 9,2 százalékkal emelkedett? Kukkantsunk asztalunkra? 1965-ben egy lakos 97 kg-ot fogyasztott tejből és tejtermékből, 1969-ben 111 kg-ot. Tojásból 188 helyett 218 darabot. Gyümölcsből 52,8 kg- ról 68,9 kg-ra nőtt a fogyasztás, egy főre számítva. IJab- lcávéből 69 dkg-ról 1.20 kg- ra. Nézzük meg, mi készült nekik a gyárakban? 1965-ben 103 ezer, 1969-ben 214 ezer viHamos hűtőszekrény például... írjuk föl, mit látunk konyhájukban, i szobájukban? 1965-ben ezer lakosra 114 mosógép jutott, 1969-ben 158. Hűtőszekrényből 25, illetve 80. Tévéből 82, illetve 155. S még a személygépkocsi is... 1963-ben ezer lakosra tíz autó jutott, 1969-ben 19. Tehát? Döntse el mindenki maga, alaposan, tárgyilagosan fölmérve, jobban él-e, mint öt éve; Á nagy többség csakis igennel felelhet. S hogy ehhez az igenhez még egy támaszt adjunk: 1950-ben mindössze 300 millió volt a takarékban. 1965-ben 20,4 milliárd. S 1969-ben 35,1 mil- lfárd forint.... Mészáros Oltó valakinél áavaros a társadalmi tevékenységet fedő fogalom. Mert az említett eset után több helyen is próbálkoztam, és hasonló jelenséggel találkoztam. — Lelkes társadalmi munkás ! — így jellemezte a személyzetis a hivatalos munkaidő alatt végzett tevékenységéért. Ügyes „mindenes”. No, de milyen szakember? Sajnos, ezt már alig tudják. Ugyanis amikor annak ideje lenne, egyáltalán nem űzi azt a „mesterségét”, amiért tulajdonképpen fizetik. Es még Ezt kérdezik egyre gyakrabban az emberek Gyöngyösön. amikor elmennek a déli városrészben felépült új szolgáltatóház mellett. Hetek óta látják az itt folyó, készülődést, de hetek óta hiába várják, hogy végre az üzletek kinyissanak. Ügy volt, hogy idén, az alkotmányunk ünnepére végre a lakosság szolgálatába áll a létesítmény. A műszaki átadást júliusban meg is kezdték, aztán el kellett halasztani, mert a különböző hiányosságok miatt az eljárást nem leheteti lefolytatni. Szeptember közepén végül megtörtént az átadás. Bonyolította a kérdést, hogy kezdetben nem tudtak dönteni: ki kezelje az épületet? A legnagyobb részét használó Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vagy az Ingatlankezelő Vállalat? Miután akármelyik megoldás helyetelen lett volna. megszületett a salamoni döntés: az élelmiszer kisker. a saját részét önmaga gondozza, a többit pedig vegye át az ingatlankezelő vállalat, így a népgazdasági érdekeken sem esik csorba, mert a kisker. nem kap „nemzeti ajándékot”. De nem is kell olyan terhét a nyakába ven- ie, ami nagyon idegen a szo- ásos működési területétől, tehát bérlőkkel foglalkoznia. A szolgáltatóházban ugyanis helyet kapott még a női fodrászat és kozmetika, a fotószalon, valamint a szabó- és cipészrészleg. A fodrászok és a kozmetikusok meleg víz nélkül nem tudnak dolgozni. Honnan vegyenek meleg vizet, mikor a kazánházra nincsen az épület rákötve? Nemrég derült ki, hogy még a hőközpontja is hiányzik, tehát hiába lenfurcsább, hogy ilyesmi egyenesen jó pontként kerülhet be egy hivatalos minősítésbe. S ilyesmivel gyakran háttérbe szorítják azokat a valóban lelkes embereket is, akik a Munka Törvénykönyvében megszabott időn túl teszik fáradozásuk gyümölcsét a társad álom asztalára, egyetlen funkción belül. Ügy, ahogy egyébként a becsület, az élet és a közösség érdeke is kívánja! Nem nehéz eldönteni, hogy melyik ér többet... ne minden rendben u kazánok körül, u szolgáltatóhoz nem kaphatna fűtési, mert a technikai íelteteie: a kőközpontja, vagyis a szabályozó egysége nem készült el. Ennek a szerelése még csal? most folyik a régi. szén tüzelésű kazánházban. Az ingatlankezelő vállalat igazgatója. Marosán Lajos, úgy nyilatkozott, hogy az ünnepélyes megnyitóra, október 1.7-re, mindenképpen megoldják a melegvíz-szolgáltatást is és a fűtést is. Most már minden akadaly elhárult tehát a szolgáltató- ház üzembe helyezése elől. Illetve ... ! | Néhány észrevételt megkockáztatnék. Furcsa, hogy a tetőről a csapadékot éppen az ÁBC előtti járdára vezettette le a tervező. Ide viszont elfelejtett elvezetőaknát építtetni. Micsoda boldogság lesz a vevőknek a lefolyó víz elől ugrálgatniuk, ha az üzletet meg akarják közelíteni! Az aszfaltot sem lehetett úgy leteríteni, ’ hogy a vizet elvezesse. Ugyan! Szépei) összegyűjti egy-egy nagyobb foltba, szelíd kis mesterséges tavakat képezve így ki,az üzlet' előtti járdán. Nehogy bosszankodás nélkül lehessen bejutni a modern, tágas boltba. Bejutni!... Ez még megy valahogy, de a kijövetel -némi nehézségbe ütközik majd. Ha valaki táskát vitt magával, azt le kell tennie az üzlet/előterében, mielőtt be-1 Kiből lesz jó diplomás? Beváltják-e a hozzájuk bűzött reményeket a felvett hallgatók? Szerepet játszik-e az oklevél minőségében a középiskolai és a felvételi vizslák eredménye?,— Ezeket a kérdéseket vizsgálta legutóbb a felsőoktatási pedagógiai kutatóközpont —^tapasztalataikról tájékoztattál? az MTI munkatársát. A megfigyeléseket 464 nappali tagozatos mérnökjelölt adatai alapján végezték. Ennyien nyertek ugyanis felvételt , a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának első évfolyamára öt esztendővel ezelőtt. De mi töi’tént a diplomaszerzésig eltelt öt év folyamán? Közülük 62-en nem szereztek dipcsekély hibával menne a kiről: ott áruk i:óaé. De fizeti»' Után r pénztá : >1 már ugyanoda nem méh ■ vissza — a tervező szeileni.-; ötlete folytan. Lehet, hog-a.: üzletnek egyik dolgo.r mindig csak a letett. ..a „a kát, szatyrokat fogja hívogatni az ajtón? Elismer, ., újszerű megoldás lesz. És a teherautók ... ! Ki ”... kítottak egy belső udvari, amely a raktárak elé ve/,’ Az udvart, nem zárja fel , pu. csupán egy elég n-,jv méretű vasbeton "áthidal nyaktag fogja össze az ép:; let felső magasságában a kei épületrészt. A feljáró és az udvar betonozását úgj’ esi nálták meg, hogy a 'megrakott teíierautó it magasan levő betonaljzat miatt nem fér be a felső nyaktag alatt. Persze, az árut kézben is be lehet cipelni az utcáról a rak tárba, az a néhány méteres cipekedés senkit sem tesz tönkre. Hogy minek akkora belső udvar? Ezt tessék a tervezőtől megkérdezni. Szóval: hem értek valamit. Ha. már ’ tervezünk egy új dolgot, miért nem lehet ebbe gyakorlati szakembereket Is bevbnni ? A szakminisztérium miért hagy jóvá, olyan terveket, amik bosszantó apróságok miatt a kellemetlenségek sorozatát adják? Deltát örüljünk a ténynek — annyi huzavona titán mégiscsak megnyílik a szolgáltatóház Gyöngyösön, okút- beer 17-én. Ha igaz! (g. molnár) lomát — időközben lemorzsolódtak. Arányuk jelentős: az összlétszám 13,3 százaléka. Az is érdekes, Rogy az így kirostálódott 62 mérnök jelöl:- ből 59-err elég jól felvételiztek: 13—19 pontot szereztek, annak , idején, 22-en pedig az érettségi vizsgát is kitűnő vagy jeles eredménnyel tették le: A hallgatók egy másik csoportja az a 84 mérnökjelölt, akik időveszteség — bukás, évismétlés, évkihagyás, betegség — miatt hem szereztek diplomát az előírt időben. (Közülük a felvételi összpontszáma mindössze kilencnek volt 13, a többségük tehát 14 és 20 pont között szerepelt. Szembetűnő, hogy ebből a 84 mérnökjelöltből 34 eminens volt a középiskolában. , De mi a helyzet a közepe seknél és a jobbaknál? A közepesen diplomázók aránya elég magas volt: az összlétszám 27,3 százaléka, ami azt jelenti, hogy 127 új mérnöknek jelezték a diplomájában, a közepes eredményt. Közülük 4'7-en kitűnően vagy jelesen érettségiztek an-, nak idején. 31-nek pedig az egyetemi szóbelin is tíz-tíz pontot adott öt évvel korábban a bizottság. legnagyobb arányban — szám szerint 136-an — jó rendű diplomát kaptak, ez az összlétszám 29,3 százaléka. Többségük a középiskolában is jól tanult, így 79-en kilenc vagy tíz ponttal indulhatott annak idején a felvételizők sorában. Szembetűnő, hogy viszonylag kevesen végeztek jelesen vagy kitűnően a vizsgált 464 mérnök jelöltből: de a 27 eminensen diplomázottból 15 már a középiskolában is kitűnt tárgyi tudásával. A vizsgálat szerint tehát a beiratkozott hallgatóknak mintegy 14 százaléka hagyta abba egyetemi tanulmányait, 69 százaiéiba állta meg a helyét és 17 százaléka neríi szerezte meg az előírt idő alatt az oklevelet. Az is kiderült a felmérés-' bői, hogy az írásbeli felvételi vizsgák alkalmasabbak az egyetemi tanulmányokra való érettség, rátermettség elbírálására, mint a szóbeli vizsgák. Az írásbelin legalább közepesnek minősítetteknek nem egészen tíz százaléka morzsolódott le — es csaknem háromnegyed részük időben végzett, Laczik János 117 milliós beruházás 7 hónap alatt Az Óbuda Termelőszövetkezet a belga Deforclie céggel kooperálva 15 darab, egyenként 3uuo négyzetméter alapterületű üveg- házat épít. A növényházakba távvezérléssel működő fűtő, szellőztető és öntözőrendszer termeli meg a korszerű agrotechnikai feltételeket. A hálózati villanyáram kimaradása esetén egy 200 kilowattos agregátor. valamint egy tartalék kasán biztosítja a tartalék elektromos- és hőenergiát. Ai, iiiiyh(iíti!\ai lépcscsciesai miHiottáli munkába, így az idén már 40 millió farit megtérül a beruházásból. ■ , .A~ építkezés ütemere jellemző, hogy .c '( en márciusban kezdték, el a munkát és ■ervezett novemberi határidő előtt oktobí (i-ra elkészítik a 117 millió foritt érték uvegházakat. ' Képünkön: Viragapolás a mar megépü növényházakban. J 1 (Mii ioio — Bajkor József( felvétele) Ki az igazi társadalmi munkás ? 464 mérnökjelölt adatait vizsgálták meg Az írásbeli vizsga alkalmasabb a szóbelinél a rátermettség elbírálásához
