Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

A kamerák mögött Szavaztunk már villannyal és Hómos György, a kitűnő- humorista azt is megírta, ho- gyon ugrik meg a vízművek fogyasztásmérő készülékének mutatója Budapesten, amikor az Angyal sokatmondó mo-' sollyal átadja a rendőrségnek az elfogott bűnözőt. Az utol­só hangok már rendszerint a fürdőszobában, vagy a mel£ lékhelyiségben találják a nyájas nézőt, s ilyenkor 5— JO percre ijesztő mennyiségű víz fogy a fővárosban. Való­színűleg vidéken is — csak ott nincs mérőóra. Egyszóval, életünk ritmusát, legalábbis az esti órákban a képernyő szabja meg. S most csütörtöktől válto­zik a ritmus, hiszen a mű­sorban egyetlen fix pont volt: a nyolcórás Tv-híradó. Ezután fél órával előbb kez­dik. Az indok: sokan, első­sorban a vidékiek, nehezmé­nyezték, hogy a főműsor túl­ságosan későn, majdnem fél 9-kor kezdődik, ilyenformán tíz előtt ritkán van vége, márpedig, aki reggel 5-kor, vagy még korábban kel, az nehezen tartja nyitva a sze­mét este 10 óra körül — még ha szeretné is. Súlyos ok, s hozzátehetjük még, ho|y ősz­szel, télen a korai sötétedés ugyancsak indokolja a koráb­bi kezdést, de talán nem ár­tana a nyári hónapokban is­mét visszatérni a 8 órához. ★ Egyébként nemcsak a Tv- híradó időpontja változik — és időtartama is, hiszen húsz perc helyett félórás lesz —, hanem ezzel együtt más vál­tozásokat is bevezetnek ezen a héten. Például azt, hogy a Híradó 2. kiadása rövidebb lesz. mindössze tíz perc. S végre megnyugodhatnak a szülők, mert Pistit és Mari­kát hamarabb lehet az ágy­ba tenni, a fogát mosó Mac­kó ezután mindig pontosan 7 óra 15 perckor jelenik meg a képernyőn. A legjelentősebb változás a Tv jelenti megszűnése és helyette A hét című műsor vasárnapi jelentkezése. Az új rovat szerkesztőségében az iránt érdeklődtünk, mi lesz az első két számban. Mint a Rádióújságból már értesül­hettek a nézők, az október 11-én jelentkező 1. számban Vitray Tamás lesz-a vezető Riporter, és különböző embe­rektől azt fogják megkér­dezni r mit tartanak a hét legfontosabb eseményének, továbbá készítenek egy kör­interjút a levegő szennyező­déséről. A másodikban, amit Szepesi György vezet, a ‘hét 7 érdekes emberét szeret­nék megszólaltatni, ezenkí­vül Csanády György, Di- mény Imre minisztereket és Sarlós Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét, hogy beszél­jenek a téli felkészülésről. El­mondták a rovat szerkesztői, hogy kalandos körülmények között utazott el két munka­társuk Ammanba, Jordánia fővárosába, hogy már az el­ső számban filmbeszámolót adjanak a világ figyelmének középpontjába került város­ról. Chrudinák Alajos uta­zott el —, aki egyébként ara­bul is beszél — és Schóber Róbert, méghozzá azzal a különrepülőgéppel, amely Lo- sonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét,vitte Nasszer el­nök temetésére, Kairóba. Kairóból utaznak tovább Ammanba, és bíznak abban, hogy 11-én este már láthat­ják a nézők a filmbeszámo­lót. A második adásban az ENSZ ünnepi közgyűléséről készítenek New Yorkban in­terjúkat, és . 18-án este ez az esemény szerepel majd Ji. hétben. ★ Nemcsak a lapokban, ha­nem á tv stúdiójában sem ültek még el a hullámok amiatt a bizonyos híradó­kommentár miatt, amelyik­ben egy katedrán álló, kis rajzolt pedagógusfigura zse­bében tűnnek el a forintok. A felháborodott levelek és újságcikkek a pedagóguso­kat védelmezik, a tv-t pedig szidják. Csak több-kevesebb joggal, Az eset ugyanis pél­da a „jó szándék nem elég” tipikus esetére. Ez a kis kommentár ugyanis a népi ellenőrzés egy vizsgálatáról számolt be, amely szerint a szükséges és nem csekély ki­adások mellett, mintegy 70 milliót többnyire feleslegesen vesznek ki évente a szülők zsebéből. Az ügyről hasonló a véleményük a pedagógu-** soknak is, akik gyakran .ké­nyelmetlen és megalázó kö- rlümények között hajtják végre az ide vonatkozó uta­sításokat. Az ügyetlen rajz és néhány rosszhiszemű mondat az adás legfőbb szö­vetségeseit, a pedagógusokat fordította maga ellen. Most mindenki felháborodva szid­ja a kommentár készítőit, közben mintha azokról -meg­feledkeznének, akik végül .is ezt a 70 milliót kikunyerál- ják, vagy kikényszerítik a szülők zsebéből. ★ Egyszer három napot tölt­hettem egyfolytában az agg­teleki cseppkőbai'langban egy expedíciós csoporttal. Felejt­hetetlen élmény volt, első­sorban azért, mert a föld felszínén ritkán érzi magát az, ember a természet olyan egyedülálló, mégis szerves részének, mint egy hangta­lan, csupa sötét cseppkőbar­langban, ahol ha fény gyul­lad, a méretek, az arányok, az erő nyomán furcsa módon minden arra- készteti az em- ' bért, hogy önmagára figyel­jen. Talán ezért volt olyan jót ötlet Mikó,Andrásé, hogy jgartók A kékszakállú herceg vára című művét az aggtele­ki barlangban rendezte meg. Ez a természetes környezet nagyban hozzájárulhat ah­hoz, hogy. minden néző szá­mára világosé váljék: itt az emberi lélek belső kapuiról, legbensőbb titkairól van szó. A tv egyébként szép soro­zattal tiszteleg a Bartók-év- fordulón a nagy zeneszerző emlékének. A fából faragott királyfi és A kékszakállú után a jövő szombaton A csodálatos mandarint is megismétli, így mindhárom Bartók-mű látható másfél hét alatt a képernyőn. Látható —, ha megnézik. Bizonyára nem annyian, mint a leg­utóbbi Angyalt. Ámbár meg­tekinthettem egy augusztusi mintahét statisztikáját, ame­lyen 68 százalékkal a Hamis Izabella volt a listavezető, de ettől nem messze már Ka­rinthy 'Ferenc Gellérthegyi álmok ' című színművének közvetítése szerepelt 58 szá­zalékkal, x ami minimális becslések szerint másfél-két- rriillió nézőt jelent# A fából faragott királyfi közvetítése után megkértem, mutassák meg a telefon napló.t, ahová a műsor utáni hívásokat jegy­zik. Mindössze három be>-!. jegyzés szerepelt. Kettő gra­tulált, egy telefonáló azt kér­dezte: ott is fut a kép? Nem futott. ★ Minden szerdán műsor­ülést tartanak a televízió vezetői, ahol a következő két hét adásait beszélik meg. A legutóbbin Sándor György műsorigazgató javasolta, hogy egy programot szombat délutánról szerda estére, a főműsoridőbe tegyenek át. (Október 14., este 20 órára). A vérségi krónikásasszony a műsor címe és egy 57 éves özvegy parasztasszonyról szól, aki fiával és menyével él együtt nagy szorgalommal és a vezetők legnagyobb megelégedésére kapálja a f krumplit, töri a kukoricát, szedi a borsót a tsz-ben és este, éjszaka, könyvet, re­gényeket ír. Kettő már meg is jelent. Igaz mesék volt az egyiknek a címe és Vér­ségi hétköznapok a másiké. Szerzőjük összesen négy elemit végzett és egy _ gyo­morvérzés, a kórházi tétlen­ség vétette elő vele a ceru­zát — mert akkor még tol­la sem volt, mint elmondot­ta —, hogy megírja a maga igaz meséit. Amikor megje­lent a Vérségi krónika, elő­ször botrány tört ki a falu­ban, szidták, elmarasztalták. Most már büszkék rá. Leg­utóbb egy megyei vetélke­dőn már „téma” volt. Mar­ton Pálné, azaz Erzsi néni szerepelt a fejtörő rejtvé­nyei között. í Bernáth László Sólyom—Szabó: 17. • i A lány precíziós messzelá- tójával követte a repülőgépe­ket. Látta, amint a három csoport egyszerre válik el egymástól. Az egyik a szá­razföldi repülőtér felé tart, Wheelenbe; a másik a két, egymás mellett horgonyzó nagy repülőgép-anyahajó fö­lé; míg a harmadik kötelék a sok-sok csatahajó irányába repül. Eltekintve a repülőgépek zúgásától, Pearl Harbour csendes volt. A hajókon, a barakkokban, a hazakban éppen reggeliz­tek a tisztek és a katonák, vagy szolgálatátvételre indul­tak. Ruth Kühn figyelte a mozgást, de csak elvétve lá­tott itt-ott néhány embert. GiNémm- MM. «tunber \ »erd» Anyja lépett a szobába. — Mit akarsz?! — csat­tant fel a lány, anélkül, hogy hátra fordult volna. — Biztos vagy benne, hogy nem kell ruhákat ■ vinnünk magunkkal? — kérdezte az asszony, kissé idegesen. — Mondtam már, • hogy semmit, csak a pénzt! —- vá­laszolta a lány. — Menj visz- sza Hanshoz, kezdődik!... Még be sem fejeződött a rhondat, amikor a kis ház ablakai megzörrentek, és- a falak megremegtek. Néhány másodperccel későbt) már hallottak a légi torpedók el­ső sorozatának hangját, a bombák robbanásának mennydörgését, a zuhanó bombázók baljóslatú süvíté- sét... A japán császári légierő 105 repülőgépe rávetette ma- ' gát az Egyesült Államok csendes-óceáni tengeri és szárazföldi haderejének e fontos j bázisára. Rjith Kühn hatácozott han­gon beszélt apjához, aki egész tisztá-n, érthetően megismé­telte, amit a lánya mondott, s közben a szavakat fényje­lekké alakította át. A jele­ket • az ablakon keresztül to­vábbította. — Telitalálat egy- csataha­jón ... Egy romboló ég ... — villantotta Otto Kühn. jelző­lámpájával. És a város másik végében égy japán rádión továbbítot­ta a japán flotta parancsno­kának a fényjelek megfejté­sét... Hogy Uä volt a japán? Yamamoto, alias Kochi ba. Mellette állt Otoiro Oküdo japán konzul is. Amint a támadás megin­dult, pánik lett úrrá az amerikaiakon. De látszólag csak egy pillanatra, mert an­nak ellenére, hogy sem a lég­védelmi riasztó rendszer nem működött, sem a flotta, sem a hadsereg nem tartott fenn egyetlen felderítő vaav part menti járőrt sem, a hajókon Eimitázs - Budapesten A leningrádl Ermitázs grafikai gyűjteményéből 120 rajzot mutat be az a kiállítás, anw> lyp.t október 3-án Hantos János,' a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese nyitott meg a Szépmü veszeti Múzeumban. A tárlaton megjelent B. Pjotrovszkij az Ermitázs főigazga­tója, a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének munkatársai, valamint a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselői. (MTI foto .— Szebellédy Géza felvétele) Hangverseny az Egri Képtárban Az egri Vármúzeum Kép­tárában a hagyományos ka­marazenei hangversenyen jelentkeztek hétfőn este is­mét a zeneiskola fiatal ta­nárai. Az intim környezet, a zeneszerető hallgatóság és a kitűnően felkészült elő­adók egymásra találása él­ményt jelentett ezen az es­tén is. A kamarazene olyan műfaja az egyetemes zene­irodalomnak, amely finom hangzásával, bensőséges mondanivalójával nem érvé­nyesülhet nagy előad it-erem- ben. Itt a képtárban a ba­rakk és romantikus festm - nyék között a hallgató átad­hatta magát a művészetnek a szó nemes -érteimében. i Telemann triószéfriálójá-; ban elsősorban a barokk jj fúvós hangszerek (fuvola, I oboa) hangzáskultúrája ér- j vényesült, megteremtve a; kapcsolatot a közönség előadók előtt. J. C.h. Bach brácsaversenyében e szóló­ban ritkán hallott hangszer mélyzengésű, tömör hangjai­ban gyönyörködhettünk, majd a klasszikus kamara­zene egyik nagy mesteré­nek, J. Haydn triójának) lassú tétele jelentette az el-1 só, igazán nagy élményt. Bensőséges lírával telített ez a tétel, amely maradéktala­nul jutott el a ,hallgató­hoz. « Borodin Quartettjémék Notturno tételét az Egri Vo­------------------------­------------------t---------~ n éhány másodperc múlva működésbe léptek a légvé­delmi ütegek. Nem túl sok eredménnyel. S a japán te- . ^ülőgépek szünet nélkül bom­báztak. A hajók legelhárítását nem támogatták a szárazföl­di légvédelmi ütegek és a partvédő ütegek, legénységük . ugyanis távol volt.- De ha ott is lettek volna, akkor sem sokat tehetnek, hiszen egyet­len lövésre való lőszerük sem volt... Mindössze néhány repülő­gép és 18 tengerészeti zuhanó­bombázó támogatta a flotta légvédelmi ütegeit, azok a gépek,' amelyek a támadás» megkezdésekor^még fel tud­tak szállni az Enterprise re- pülőgép-anyahajóról. Am ezek sem voltak felkészülve, így nem tudtak sokat segíte­ni. Mindössze «gy tizenöt per­ces szünet következett, aztán a japánok ismét folyamato­san támadjak, egészen kilenc óra negyvenöt percig. Ami­kor végül elvonultak, azt kellett megálla-pitaóiuk, hogy összesen negyven gépet vesz­tettek ebben a nagy táma­dásban. Viszont a veszteség, amelyet okoztak, olyan nagy volt, hogy nemcsak ütőkép­telenné tette az Egyesült Ál­lamok csendes-óceáni flottá­ját, hanem ezzel a kilenc­venöt perces támadással Ja­pán tengeri és légi :<iténye biztosítva volt a Távol-Ke-. nóshégyes játszotta. A ka­marazene-irodalom „klasszi­kus” együttesére, a vonósné­gyesre írt mű egyik gyöngy­szeme a nagy orosz műked­velő zeneszerző műveinek. Poézis, önfeledt álmodozás, dús érzelemgazdagság csert­őül ki a tételből a nagysze­rű előadás nyomán. A vonósnégyes tömör, már-már ' zenekari . hangzás- világát oldotta fel Mozart népszerű klarinét triójának zárótétele, E műben a hang­zásúban egymástól oly tá­volinak tűnő hangszerek (zongora, klarinét, mélyhe­gedű) kecses, vidám hangjai ötvöződnek csodálatosan egybe. A kitűnő együttes méltán kapott nagy tapsot. Az est befejező száma Schu­mann híres a-moll Quar- telijének utolsó tétele volt. E nagy romantikus mester érett alkotását ismét az Egri Vonósnégyes tolmá­csolta, rászolgálva a közön­ség hálás elismerésére. Az est élményének hatá­sára fogalmazódik meg a hallgatóban a szerény büsz­keség, a kamarazenének immár 'Egerben is van ho- gyományos, méltó székhelye. Várjuk a következő előa­dást. (R. T.) limit a közönség is a pécsi filmszemlén (Pécsi tudósítónk telexe): Tegnap megélénkült a filmszemle ’ hangulata Pé­csett: szavazólapokat osztot­tak ki a közönségnek, s így bevonták a zsűri munkájába, A nézők ugyan már a ko­rábbi szemléken is szavaz­tak, de eddig a kiadott sza­vazólapoknak Csak a fele szo­kott visszaérkezni. Az idén a pécsi rendezőszervek sze­rint nagyobb aktivitás vár­ható. Ezért tegnap már kö­zel ' 'nyolcezer szavazólap volt kint a mozikban, hogy a filmek közül-minden ver­senyeimnek a vetítése előtt létén, lehetetlenné téve az amerikai és angol távol-ke­leti tengeri erők kombiná­cióit ... A kilencvenöt perces táma- ^ dásból nyolcvan percig Ruth * Kühn minden sikert jelen­tett apjának, aki fényjelekkel továbbította ezeket Oktoiro . Okúdénak’ és Yamamotónak, akik rádión továbbították a parancsnokságnak. És a pa­rancsnokság az értesülések alapján adta ki további pa­rancsait. De mielőtt még be­fejeződött volna a támadás, abbamaradtak a jeladások. Nem sokkal fél tíz előtt ugyanis kinyílt ’a padlásszo­ba ajtaja. Ruth hallotta ezt. Apja is. De nem fordultak i hátra, abban a hiszemben, hogy . Kühnné jött be ismét. Ruth csak ennyit mondott: — Menj ki! — ßs tovább figyelte a hatalmas füstgo- molyagot, amely a kikötő fö­lött lebegett. A lány csak akkor fordult hátra, hirtelen mozdulattal, amikor apja kiáltását hallot­ta: „Istenem!... Aztán egy idegen férfi hangja csattant élesen: „Fel a kezekkel!’^ Ruth két amerikai kémei- hárító tiszttel talalta magát szemközt. ’ (Folyisijuk) kioszthassák a nézőknek. Mindegyiken négy letéphető szelvény: jó-, közepes, gyen­ge, illetőleg rossz minősítés­sel. Az este tehát megkezdő­dött a szavazás, mégpedig Várkonyi Zoltán Szemtől szembe és Sirnó- Sándor Szemüvegesek című filmjé­ről döntött a közönség. Azt persze még nem tudjuk, hogy hány és milyen minősí­téssel járó szavazatot , ka­pott ez a két film, csak szombaton összesítik a vok- sokat és a társadalmi zsűri a fődij odaítélésénél figye­lembe veszi a szavazás eredményét. Délelőtt sajtótájékoztatót rendeznek, ahol Zsugán Ist­ván filmkritikusi a szemle sajtóirodájának vezetője tá­jékoztatta az újságírókat. El­mondotta : a nemzetközi filmvilágban is ritka a pécsi szemle, éppen szakmai jelle­ge miatt. A magyar filmek seregszemléjét ugyanis nem a látványos sztárparádék jel­lemzik, hanem a szakmai vi­ták és nemzetközileg is rit­ka, hogy a filmművészek ilyen szép számban össze­gyűlnek vitatkozni. Pécsett most is és ,a korábbi szemlé­ken is megjelent a magyar filmművészet szinte minden számottevő embere, rende­zője, operatőre, kritikusa, dramaturgja. Másik tegnapi érdekesség: Magyarországon is betört a szemlére a televíziós film. Már a velencei fesztiválon felfigyeltek arra, hogy a té­vé méltó vetélytársa a mozi­nak. Tegnap pedig Pécsett az ősbemuiatók sorában má­sodiknak Szinetár Miklós: Igéző című televíziós film­jét .vetítették le. Ezenkívül ; még egy magyar tévé-film részt vesz majd a számién . valamelyik nap. Ma szerdán, ércbányászok­kal találkoznak a művészek, megrendezik a filmklubve­zetők or'-.záwos tanácskozását és vitatkoznak pécsi orvos- tanhallgatókkal és jogásza#- vendékekkel. Föidazsy. Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents