Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

R/kOr KOSSUTH 8.20 Verbunkosok 9.00 Szimfonikus zene 10.05 Isknlarádlo lo.lu Mozart-müvck 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 11.30 Tánczene 13.15 Népdalkórusok 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak 11.05 Muzsika északi lényben 11.30 Nőkről — nőknek 15.10 Filmzene 13.20 Iskolarádió 1«.05 Az NDK. nemzeti ünnepen 17.20 Áriák 17.12 Riport 18.02 Irme/ninzmm 19.23 Bach-müvek 19.52 Közvetítés a Norvégia— Magyarország EB labdarú­gó-mérkőzés II. félidejéről 20.53 Népi zene 21.30 Visszhang 2:2.30 Magnósok, figyelem! 23.05 Népi zene 23.35 Liszt-felvételek 0.10 Operarészletek PETŐFI I 8.05 Beethoven és Bartók zenei öröksége 8.37 Fúvószenc 8.45 Ázsia munkásmozgalma 9.(W Népdalcsokor 9.10 Kíváncsiak Klubja 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Kamarazene 13.40 Házunk tája 13.03 Operarészletek 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kaleidoszkóp — kettőtől — ötig .. 17.00 ötórai tea 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Operettrészletek 18.35 Jegyzet 18.55 Közvetítés a Norvégia— Magyarország EB labdarú­gó-mérkőzés I. félidejéről 20.25 Prokofjev: A három narancs szerelmese. Négyfelvonásos opera 22.48 Népdalok 23.15 Vitaműsor 23.45 Könnyűzene MAGYAR 9.93 rrv 9.30 Magyarázom a jövőnket.. 9. Energia és nyers­anyag 9.40 Tizennégy vértanú. Tv- film 11.0« Delta 16,80 FJelkészítő a felvételi ? i vizsgákra S Hírek 17.55 Miről ir a világsajtó? I8.10 Költők egymás közit 18.20 Radar 18.50 Közvetítés a Norvégia— Magyarország labdarúgó EB-ről 19.45 Esti mese 30.30 Tv-hiradó 91.10 Karinthy: Júlia és Juliska 21.35 Bartók: A csodálatos mandarin. Táncjáték 22.04 Tv-híradó POZSONYI 12.55 Csehszlovákia— Finnország labdarúgó­mérkőzés 19.45 és 22.20 Tv-hiradó 20.30 Terméssé Williams: Orfeusz alászáll. Színházi közvetítés . EGRI VÖRÖS CSlhUAO: (Telefon: 23-33) Délután, fél i és fél « órakor: Eau as ezerhez Színes, ezaujet kalandfilm f.'ito S órakor: Viráguasárnap Magyar film EGRI BRODY: (Telefon: H-07) Az előadások kezdete: fél s A fél * árakor, l.uxustulajon Szovjet filmolgjáték EGRI BÉKE: . Brúnó a vasárnapi gyerek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Ha... GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vágta a völgyben HATVANf KOSSUTH: Szép magyar komédia GYELET Egerben: ID őrétől csütörtök reg­gel 1 óráig a Bajcsy -Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Kendeié9 gyermekek részére Is Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben, (Teleién: tí-a?.» • ______ Munka társaink külföldön Skandináviai útinapló IX. Epy asszony — a békéről Vasárnapi műszakot tartottak a fiatalok... Kedves találkozás... Válaszol az illetékes... Néhány hét telt el csupán azóta, hogy Heréden átadták rendeltetésének az új műve­lődési házat. Ebben kapott reprezentatív termet a KISZ- íiataiok klubja is. Mióta megfelelő helyiséggel rendel­keznek, növekedett a fiata­lok kedve. A klub tagjai va­sárnapi műszakot szerveztek, így segítették a helyi terme­lőszövetkezetben az őszi munkák időbeni elvégzését Szekszius József számolt be levelében lelkes munkájuk­ról. A szövetkezet vezetősége elégedett volt a fiatalok se­gítségével • és hasznosnak tartja az ilyen formájú kap­csolatot is. A fiatalok közel 160 hold műtrágyázását vé­gezték el s azt tervezik, hogy újabb műszakokat is szervez­nek és főleg a cukorrépa szállításánál segédkeznek. A munkáért kapott pénzből a klub felszerelését bővítik. Simon Imre, az egri Fi- nomszerelvénygyárból egy kedves, véletlen találkozásról számolt be. A szovjet barát­sági vonat utasainak egy cso­portja ellátogatott a Finom- szerelvénygyárba is és itt ta­lálkoztak Pusztafalvi János­sal, a Finorhszerel vénygyár egyik nyugdíjas dolgozójával. Pusztaíalvi bácsi fiatal korá­ban hosszú évekig élt ukrán területen, ma is perfekt orosz, így gyorsan összebarátkozott a gyárlátogatókkal. Olyan sokáig diskuráltak a kedves, orosz vendégekkel, hogy vé­gül is a fehér asztal mellett folytatódott a beszélgetés a régmúlt idők emlékeiről, azokról az évekről, amikor Augusztus 29-i számunk­ban jelent meg a Sajt sonka- ízzel című cikkünk, melyre a sonkaízű sajt készítői, a Ba­ranyai Tejipari .Vállalat ve­zetői válaszoltak: A tejipar 67 fajta sajtot gyárt és hoz forgalomba, ebből 16 féléhez használnak — többek közt a pécsiek — ízesítő anyagot. Jelenleg 51 fajta * „sajtízű sajt” van forgalomban. A vá­sárlók között népszerűek a különböző módon ízesített Pusztafalvi bácsi villamos- vezetőként dolgozott Ukraj­nában. A csuvas vendégek egy tangóharmonika-szám- mal köszöntötték Pusztafalvi bácsit és feleségét. A bervai nyugdíjas azóta is legkedve­sebb élményei közé sorolja ezt a találkozást. Az új-hatvani gimnázium és szakközépiskola életéről 'dudák Zsuzsa levelezőnk irt, aki a tanév megkezdése óta újra felkeres bennünket a diákeseményekről Szóló be­számolókkal. A tanulók az Idén is segítenek a hatvani konzervgyárban. Paprikát szeletelnek. Munkájukat lel­kesen végezték és a követ­kező Jetekben is eljárnak még segíteni a konzervgyár­ba. A bevételből közös célo­kat valósítanak meg. SAz Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat az Eger, Vécsey-völgy utcai ol­vasóink panaszára válaszolt. A környék lakói panaszkod­tak, hogy időnkint megsza­kad az áramszolgáltatás. A vállalat a panaszt kivizsgálta. A kirendeltség a nullázás! számítások alapján a Bor­nemissza utcai leágazás biz­tosítóit 25 A-esre rakta be, azonban ezek a megnöveke­dett fogyasztói igények miatt kicsinynek bizonyultak. Így történt, hogy az esti órákban többször is ki kellett men­ni az ügyeletnek, hibaelhá­rításra. A folyamatos áram­szolgáltatás biztosítására en­gedélyezték magasabb bizto­sítóértékek , használatát s mióta ez megtörtént, nem volt hiba az áramszolgálta­tásban. sajtok, a pécsi vállalat au­gusztusban hat vagon sonkás sajtot készített. Az ízesített sajtok bevezetésével általá­nos fogyasztói igényt kívánt a tejipar megoldani és ez si­került is. Vállalatunk úgy ítéli meg, hogy a fogyasztók igen széles skálájú sajtféle­ség közül választhatnak és mindenki megtalálhatja a saját ízlésének legjobban megfelelőt. Július ’27. Helsinki tartózkodásom alatt többek között egy igen érdekes találkozóira is sor került. Barátom, Jaakko Ka­ri, az igen lelkesen politizá­ló egyetemista fiú — szinte számtalan szervezet tagja — elvitt egy rövid beszélgetésre Mirjam Vire-Tuominen asz- szonyhoz, a Finn Békeharco­sok Szövetségének főtitkár- nőjéhez. Több. mint húsz esztendeje, a szövetség meg­alakulásának kezdete óta áll a finn békemozgalom élén. Egyébként férjével - együtt lagja a kommunista pártnak — férje jelenleg az igazság­ügy-miniszter tisztét tölti be a finn kormányban. A szívesen adott interjú­nak különösképpen, örültem, hiszen éppen azokban a he­tekben, hónapokban folyt a finnek által kezdeményezett európai biztonsági konferen­cia előkészítése, melyben ép­pen a finnországi békeharco­sok viszik a vezető szerepet. — Megkérném, hogy elöl­járóban a finnországi béke­mozgalomról, a szövetség munkájáról mondjon néhány szót. m— A párizsi konferencián a finn delegációnak magam is tagja voltam húsz évvel ezelőtt. S amikor hazatér­tünk, egy hónapon belül itt is megszületett a Finn Béke­harcosok Szövetsége. Már a névből is adódik munkánk lényege, mely megegyezik más hasonló mozgalmakkal. Küldetésünk internacionalis­ta, így természetes, hogy más haladó szervezetekkel együtt igyekszünk erősíteni a szoli­daritást Vietnammal, illetve más, szabadságukért küzdő népekkel. Célunknak szüksé­ges velejárója az együttmű- ködés és a barátság más bé­kemozgalmakkal, jó kapcso­latok más nemzetekkel. A legaktuálisabb kérdések áll­nak mindig munkánk közép­pontjában, akár a délkelet- ázsiai helyzetről, akár a Kö­zel-Keletről, akár az európai biztonságról van szó. Ugyan­akkor sajátos, mondhatnám: északi tennivalóink is van­nak, melyeknek középpontjá­ban a Nordkalotta, azaz: szö­vetség az északi államokkal — áll. Igaz, Norvégia tagja a NATO-nak, ez azonban nem zárja ki az együttműkö­dést — a békéért. A szerve­zetről, illetve a Finn Béke­harcosok Szövetségéről el tu­dom mondang hogy jelenleg körülbelül ötezer tagja van, de természetesen egy-egy célra sokkal többet tudunk mozgósítani. A tagok tagsági díjat fizetnek, s a békeharc támogatására valamennyi finnországi pájjt jelentős ősz- szeget utal át az éves tagsá­gi díjakból. A kormány ha­sonlóképpen jól támogatja mozgalmunkat. — A kormány és pártjaik ezek szerint a legfontosabb kérdésekben egyetértenek? — Igen. Amikor kidolgoz­tuk programunkat, elsőrendű* feladataink között szerepelt: megértetni céljainkat min­denkivel, hogy a béke a po­litikai nézeteibe, a pártál­lásra való tekintet nélkül mindenkinek' egyaránt érde­ke. Tömeg-fel világosító mun­kánkat ezért mindig szélesí­ködése. Azért is Javasol ív': a biztonsági konferencia us szehívását. hogy végre meg­fogható, eredményes lépi : tegyünk ebben az ege ló ke t - désben. Valamennyi k' mánynak írtunk, valamenr l meghívtuk. Elnökünk, dr. l . - ho Kaleva Kekkonen mo: ni utazásai (júliusban t Kekkonen elnök a Szovj.i- unióban és az Egyesült ÁK mokban. A szerkó is hasor! > célt képviselnek. Ugyanakkor idehaza is folytatjuk a kam­pányt a különböző szolid«’’ A helsinki parlament épülete. „Kívül állja a kritikát, belül a viták viharát”. teni kell, akcióinkat fokozni. Amit eddig tettünk, úgy ér­zem elfogadták, és igenük az .emberek, kezdve attól, hogy hirdetjük az együttműködést a szocialista országokkal is — most Volt az évfordulója például a Szovjetunióval kö­tött szerződésnek — egészen a legutóbbi vietnami szolida­ritási akcióig, vagy éppen az atomfegyverek betiltását kö- ’ vetelő, aláírásbkat gyűjtő kampányig. Ezt az ívet több, mint egymillió állampolgá­runk írta alá. — Az európai biztonsági konferencia kezdeményezése és szervezése gondolom ha­sonlóan kedvező visszhang­ra talált Finnországban is. — Ez természetes. A finn nemzet a békés koegziszten- ciáért harcol. Tudjuk, hogy például az európai biztonság kérdése mindaddig függőben marad, megoldatlan feladat, míg nem rendeződik a két német állam ügye. Ez a leg­fontosabb kérdés, és csak így valósulhat meg az európai országok további, a biza­lomra épülő békés együttmű­tási és más békeakciókkal, melyek középpontjában a finn békemozgalom megszü­letésének évfordulója áll. — Hogyan értékeli a ma­gyar és a finn békemozgalom kapcsolatát? — A magyarországi kap­csolatok szélesítése és elmé­lyítése mindig szívügyünk volt. Magam is. jártam már két ízben önöknél, s csak a legjobbakat tudom elmonda­ni. A kölcsönös látogatások sokat jelentenek. Mint ön is tudja, tavaly külön delegáció képviselte hazánkat a mar gyár béketanács ülésén. Ugyancsak gyakran találko­zunk magyar barátainkkal a béketanács ülésein, ahol bő lehetőségek nyílnak a tapasz­talatok kicserélésére. S a jú­lius elején megrendezett finn —magyar napok programja is, úgy érzem, még inkább elmélyítette a barátságot né­peink között — fejezte be in­terjúját Mirjam Vire-Tou- minen asszony. Kátai Gábor (Következik: Harcok — egy templom körül..,) Vau lajlízű sajt Megszólalt a csengő. Mi­guel letette a könyvet. Ki lehet ilyen időben? Felállt és kiment a .kis előszobába, hogy ajtót nyisson. Amikor kinyitotta — kővé dermedt. Egy revolver csövével né­zett farkasszemet. A fegyvert egy sovány, sápadt, jéghideg tekintetű ember fogta rá. Be­lépett és csendesen, de ha­tározott hangon rászólt: — Fel a kezekkel! EQV szót se! Miguel valami furcsa űrt érzett a fejében, aztán mint­ha görcs fogta volna a gyomrát , „Hát lehetséges, hogy ilyesmi történik? Mit akar tőlem, ez az ismeret­len?” t / Jobban megnézte o" külö­nös ismeretlent s ez elég volt, hogy az újságban meg­jelent fényképek alapján rá­ismerjen. ■ Igen, most már tudta: ez Carrera, a rabló- gyilkos, akit a rendőrség már régóta keres. Nyilvánvalóan mániákus, mert ok nélkül gyil­kol. A rendőr­ség körözvé- nyében azt ál­lítja, hogy a legveszélyesebb ember, akivel az elmúlt fél. évszázad alatt dolga akadt. Miguel fel­emelt kezekkel, egészen az előszoba faláig hátrált. Carrera intett a re­volverével, hogy lépjen be a szobába. A szobában a sa­rokba kényszerítette, s mi­közben rátartotta a revol­vert, az ablakhoz lépett, óva­tosan kinézett az utcára, majd visszalépett és ráför­medi: — Most pedig, ide a do­hánnyal, öreg! És ne csinálj bolondságokat! — Ni... nincs pénzem, uram... — nyögte ki Mi­guel. A dadogás hallatán a ban­dita szemei felragyogtak. Fojtott, fenyegető hangon kérdezte: — Mi az, öreg, talán félsz? Persze, tudom, félsz a ha­láltól ... % Miéri kell meghalnom? Öreg nyugdíjas vagyok... — Fel a kezekkel, öreg! Ne tréfálj ... Fenyegetően nézett rá, majd gúnyosan folytatta: — Szegény nyugdíjas? Minden nyugdíjas azt állít­ja, hogy szegény, de mind­egyiknél lehet találni egy kevés pénzt. Hadd lássuk, hol a te pénzed, öreg! — Esküszöm, hogy nincs pénzem... — Nincs? No, hadd lás­suk ... Carrera kinyitotta a szek­rényt, a fehérnemű közé nyúlt, aztán az asztalhoz lé­pett és kihúzta a fiókot. Felemelte a párnát is az ágyról, majd összeráncolta a homlokát. .Miguel érezte, most mindjárt tennie kell valamit, hogy megmentse az életét, mielőtt még a bandi­ta feldühödne. Nagynehezen kinyögté: — Van valami pénzem ... ott a másik szobában. Mind odaadom, csak né haragud­jon, Carrera úr... Amikor a. bandita a saját nevét hallotta. r összerezzent a meglepetéstől. Elmosolyo- dott és visszafordult: — Ahá! Szóval rám is­mertél. És hogy hívnak té­ged? — Miguel... Miguel Al­meida. — Miguel Almeida! Szép, hangzatos név. Mintha már hallottam volna valahol. Al­meida, Carrera, ezt a két ne­vet könnyű megjegyezni. No, öreg, mutasd meg, hol tar­tod a pénzed! Miguel felemelt kézzel el­indult a másik szobába és a fejével a kis asztal felé in­tett. Carrera kihúzta a fió­kot és egy k’opott pénztárcát vett ki belőle. Néhány bank­jegyet talált benne. Zsebre dugta, aztán Miguel felé for­dult: — Nincs több? Nem vagy éppen takarékos ember! Miközben ezt mondta, ki­vette zsebéből a hangtompí­tót és rácsatolta a revolver csövére Cinikusan bámult Miguelra, szinte élvezte az öregejnber rettegését. — És mi ez, itt a falon? Mit akasztottál ide? — mu­tatott ‘a falra. — Trófeák, uram. Régi fegyverek... — És itt mit tartasz? Mit takargatsz előlem? Miguel valóban el akarta takarni egy tőr aranyozott nyelét — a törkés egy vörös bársonypárnára volt erősít­ve. Carrera jól látta, hogy a tőr nyele aranyból van. — Valóban nem szép do­log, Miguel, hogy rejtegetsz valamit a barátod előtt! — A bandita gúnyos hangjából világosan kiérződött a fojtott düh. — Vedd le azt a falról öreg. de óvatosan! .A penge Jét fogd. ne a nyelét! — Kérem... kérem, -uram, hagyja meg ezt nekem. Drá­ga emlékam ez a tör! — No vedd le. de minél előbb — szólt rá Carrera csendesen, de vésztjóslóan. — Jól van. uram — Jur­duit meg Miguel reszketve. — Itt van, Carrrera úr, amit keresett! Az utolsó mondatot már ordította. Villámgyorsan sar­kon fordult és ugyanabban a pillanatban átvillant a leve­gőn az aranynyelü tör és szörnyű erővel Carrera vál­lába fúródott. A bandita a fájdalomtól kiejtette a revol­vert. Miguel fürgén felkap­ta a padlóról és ráfogta. Carrera nem is gondolt el­lenállásra, fájdalomtól eltor­zult arccal fogta bal kezével a jobb vállát. A szerepek felcserélődtek. Most Miguel parancsolt. — Hát akkor, Carrera, úr — szólt rá gúnyolódva — fel d& kezekkel! . Ne tréfáljon velem! Igen. jól emlékezett, hallotta már a nevemet! Én vagyok Miguel Almeida, a hires késdobáló. Gyermekko­rában biztosan látott már a cirkuszban. Most pedig elő­re! Es ne engedje le a kezét, ha kedves az élete ... A fenti történet nem a képzelet szüleménye — né­hány évvel ezelőtt játszódott le Mexico Cityben. IBID. ukiébot szercU t

Next

/
Thumbnails
Contents