Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
A megyei pártértekesletrol jelentjük (Folytatás az 5. oldalról) munkafegyelem lazaságaiban és az egészségtelen munkaerő-vándorlásban jelentkeznek. — A szocialista össznépi és szövetkezeti tulajdon hatékonyabb védelmének, a kártevők és érdemtelenül hasznot húzók elleni fokozottabb fellépés kérdései. — A munka szerinti elosztás törvényének még következetesebb alkalmazása, az ettől eltérő tendenciák szűkítése. — További előrelépés szükségessége a szocialista integráció, a baráti szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való szorosabb együttműködés útján — A fizikai munkások gyermekei továbbtanulása elősegítésének még hatékonyabb biztosítása. — A kulturális forradalom feladatainak következetes megvalósítása, a szocialista művészet határozottabb terjesztése, propagálása. Ezután az előterjesztés részletesen felsorolta e témakör javaslatait. 3. További vizsgálat tárgyául javasoljuk Központi Bizottságunknak többek között: — a bér- és árszínvonallal kapcsolatos kérdéseket; — az iskolai oktató-nevelő munka színvonala emelésének néhány problémáját; — a dolgozó nők anyák, a sokgyermekes családok helyzete javítása terén' felmerülő problémákat és feladatokat, — milyen lehetőség van az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők kereseti korlátozásának további feloldására? 4. Felmerültek^ olyan javaslatok is, amelyek ellentmondanak a gazdasági mechanizmus reformja alapvető célkitűzéseinek, s a párt politikai irányvonalával ellentétes törekvéseket fejeznek ki. Javasoljuk: ezekkel ne értsen egyet a megyei pártértekezlet. Ilyen javaslatok többek között, hogy visz- sza kell térni a diktált árak rendszerére, eszmei-politikai nevelőmunkánk középpontjába a vallás elleni harcot kell állítani, elvtelen előnyhöz kell juttatni a párttagokat stb, u. A szervezeti szabályzattervezethez kapcsolódó javaslatok Javasojuk a megyei pártértekezletnek, hogy a tervezett módosításokkal alapvetően értsen egyet. Szükségesnek tartjuk külön hangsúlyozni egyetértésünket a tagfelvételi korhatár 18 évben történő meghatározására. , Néhány kérdésben javasoljuk a szervezeti szabályzattervezet további módosítását, illetve a módosítás szükségességének további mérlegelését Elhangzottak olyan vélemények is, amelyekkel kapcsolatban nem javaslunk egyetértést, mert megítélésünk szerint nincs összhangban pártunk szervezeti szabályzatával, szellemével. Többek között nem fogadható el az a koncepció, amely a pártba való felvételnél nagyobb követelményeket kíván állítani a fiatalok elé. Az alapvető követelménynek ugyanis az életkortól függetlenül mindenkinél egyenlőnek kell lennie. Nem tartjuk helyesnek azt az igényt, amely a fiatalok felvételénél megköveteli a KlSZ-aján- lást. A továbbiakban foglalkozott a beszámoló a pártbüntetésekkel, a pártcsoport-bizalmik választásával, valamint a tagdíjfizetési javaslatokkal, majd így folytatta: Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Kérjük, hogy a X. kongresszus irányelveinek és a szervezeti szabályzattervezet megvitatása tapasztalatainak összegezésére, minősítésére, valamint a megyei pártértekezlet állásfoglalásának kialakítására vonatkozó javaslatunkat a tisztelt pártértekezlet vitassa még, egészítse ki és fogadja el. A tanácskozás lilája Dr. Tamás László beszéde után szünetet rendelt el a pártértekezlet elnöke, s a A vállalat valamennyi dolgozója jóleső érzéssel nyugtázza — mondotta többek között — hogy a harmadik ötéves terv időszaka alatt a megye iparának fejlődési üteme meghaladta az országos átlagot, s az ipar lett a megye vezető gazdasági ágazata. Ezután számot adott a Mátravidéki Fémművek életéről, munkájáról, terveiről. 1970-ben a vállalat termelési értéke már meghaladja a 700 millió forintot. Amíg 1966-ban csak 2 millió rubel és 120 ezer dollár volt a gyár exportértéke, addig 1970-re mintegy négymillió rubel és 800 ezer dollár várható. A gyár termékei a hazai piacokon kívül egyre több fejlett iparral rendelkező szocialista és kapitalista piacon is keresettek. JeA 20. évfordulóról e napokban megemlékező tanácsok — mondotta a felszólaló — a Központi Bizottság értékelése szerint is jelentős helyet foglalnak el állam- rendszerünkben. A tanácsok, valamint szerveik, a létrejöttük óta eltelt két évtizedben eredményesen, jól szolgálták a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. A tanácsrendszerrel a demokratikus államszervezet legmagasabb rendű formája alakult ki. A IX. pártkongresszus óta megyénkben is r~'’ődés tapasztalható a ta- r .-ok munkájában. Kitért arra, hogy a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés következtében bővültek á tanácsok gazdasági eszközei, növekedőt önállóságuk. Az eddigi irtézkedések önmagukban a-ónban nem hozhattak tel-« jós értékű megoldást. A gazdaságirányítás új rendszere szünet után az előterjesztések vitájával folytatta munkáját a pártértekezlet lentősen javult a gyár devizamérlege amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 1966-ban még 90, ma pedig már 53 forintjába kerül a gyárnak egy dollár előállítása. Mindezek az eredmények tették lehetővé — hangsúlyozta — a termelés korszerűsítését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. Az utóbbi években átlagban 2.6 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, évről évre nőtt a nyereség, s javultak a szociális körülmények a gyárban. Az eredményeken kívül beszélt a termelést gátló tényezőkről. Javítani kell a termelékenységet, az eddiginél is okosabban, ésszerűbben kell gazdálkodni az anyagi, az erkölcsi erőforrásokkal. és a tanácsok életében bekövetkezett fejlődés — amely együtt jár a társadalom egészének fejlődésével — megkövetelte, hogy sor kerüljön a tanácsi munka korszerűsítésére. Jelen időszakban keressük azt az utat — mondotta —. hogy miképpen lehet továbbfejleszteni a helyi öntevékenységet és önállóságot. növelni a központi irányítás és ellenőrzés hatékonyságát. Megyénk tanácsi testületéi és apparátusai az elmúlt években is törekedtek arra hogy korszerűbb megoldásokat alkalmazzanak az államigazgatási munkában. Ezt szolgálták a mesyei tanács állandó bizottságainak tevékenységét fejlesztő intézkedések, a megyei ta-< nács apparátusának a szak- szerűség irányában ható bizonyos csökkentése, az illetékes nárt.szervekkel kezde- ménvezeft és tett területszervezési ég tanáeshélérat-kor- szerűsftési intézkedések. A merve! tanács vér-ehaitő bigotte igának az a tapasztalata, hiffV ezek az intézkedések helyesek voltak, . Szalay István ezután am51 beszélt, hogy a járási tanácsi testületek az elmúlt két évtizedben becsületesen helytálltak és teljesítették hivatásukat Működésükben viszont most sok az olyan elem, amely fékezi a községi önállóság kibontakozását Elmondotta, hogy az új tanácsválasztás során járási tanácsok választására már nem kerül sor. Ennek ellenére az a meggyőződés, hogy az állampolgároknak kellő számú és megfelelő fórum áll majd rendelkezésükre. A következőkben kitért arra, hogy a jövőben az új Bevezetőjében a megye szervezett dolgozói nevében üdvözölte és sok sikert kívánt a pértértekezlet munkájához. Ezután elmondotta, hogy megyénk munkásosztálya egyetérve. aktívan, tevékenykedik pártunk politikájának megvalósításáért Példaként említette a különböző politikai, országos események tiszteletére kibontakozott munka verseny-mozgalmakat, amelyeknek az eredményei meghaladják a 700 millió forintot. Megem lítette, hogy a pártunk X. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenybe megyénkben közel 50 ezer dolgozó kapcsolódott be, s a brigádok, a szocialista kollektívák egymást segítve, lelkesítve dolgoznak a felajánlások maradéktalan tel- fcsátéaéért. A dolgozók aktivitásának növekedéséhez — ha.ngsú- lyozta a továbbiakban — nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi években jelentősen fejlődött az üzemi és a szakszervezeti demokrácia. A gazdasági vezetők többsége felismerte, hogy az üzemi demokrácia fórumai, a dolgozók javaslatai segítik az egyszemélyi vezetést, a dolgozók mozgósítását, az egyre növekvő gazdasági, politikai feladatok maradéktalan megvalósítását. Megemlítette azonban, hogy bár jelentős a fejlődés, de még ma is van olyan vállalat megyénkben, ahol lebecsülik a szocialista munkaverseny jelentőségét, nem kielégítő a versenyben részt vevő brigádok anyagi, erkölcsi megbecsülése. s egyesek vitatják az üzemi demokrácia szükségességét is. A vállalati célkitűzések kialakításába nem vonják be kellően a fizikai dolgozókat, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az a felmérés, amelyet a megyei tanács, s az SZMT elnöksége végzett a közelmúltban: a megkérdezett 1800 dolgozó közül 1080 nem ismerte a vállalat feileszté- si elképzeléseit. Mindezeken a gondokon, hiányosságokon ^javítani s változtatni kell. Pártunk IX., a szakszervezetek XXI. kongresszusa — mondta a továbbiakban — feladatként jelölte meg, hogy növekedjék a termelés, s ezzel párhuzamosan növeked- jéfk a dolgozók életszínvonala, szakmai, a politikai és általános műveltsége is. Az eredmények azt bizonyítják: a célkitűzések jelentős része megvalósult. Ezt bizonyítja, hogy a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme 1965-höz viszonyítva 22 százalékkal, az egy családtagra jutó reáljövedelem pedig 27 százalékkal emelkedett. Ezután a dolgozók élet- és munkakörülményeiről beszélt. A legtöbb üzem korszerűsítette munkahelyeit, gépesítették a nehéz fizikai munkát új, korszerű szociális létesítmények épültek. Növekedett a társadalombiztosítási szolgáltatások színvonala, a vállalatok bevezették a 44 órás munkaidőt, mégpedig úgy, hogy a dolgozók keresete növekedett. A<z eredmények mellett szólt a vállalatok munkájában jelentkező fogyatékosságokról, hiányosságokról is. A nagy munkaerő-fluktuáció meglazította a munkafegyelmet, s nem fejlődött kellő ütemben a termelékenység. A gépesítés helyett nagyon sok vállalat élő munkaerővel próbálta termelését növelni, fokozni. Nem sikerült a differenciált bérezést sem maradéktalanul, s főleg ösztönzően megvalósítani. MindFelszólalásában kifejtette, hogy az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei leszögezik, hogy a népgazdaság intenzív fejlődésének nélkülözhetetlen előfeltétele a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés hatékonyságának növelése. Elmondotta, hogy intézetükben e célkitűzésnek megfelelően dolgoznak. Az elmúlt négy év alatt négy növényüket minősítették elismert fajtává, s jelenleg hat bejelentett fajta van vizsgálat alatt. Agrotechnikai eredményeik is jelentősek. Véglegesen tisztázták az egyszeri műtrágyaadagolás lehetőségét és "feltételeit. Megállapították a talajművelés mélységének hatását csernoz- jom barna erdőtalajon az őszi búzára és tavaszi árpáA nők helyzetével, a községben betöltött politikai és gazdasági szerepével foglalkozott felszólalásában Káló Béláné tsz-főkönyvelő. Elmondotta, hogy eddig igen eredményesnek bizonyult Domoszlón a nők körében végzett politikai nevelőmunka. Ezt illusztrálja például az a tény is, hogy ma már a községi pártszervezet létszámának több mint 30 százaléka nő, akiknek nagy része a fiatalabb korosztályból kerül ki. Figyelembe véve a nők arányát a pártszervezetben és a gazdaság munkájában — mondotta —, megfelelően részt vesznek a politikai és gazdasági vezetésben is. A szövetkezet nagy ez különösen az 1969-es esztendőre volt jellemző. Ezután a szakszervezeti mozgalom feladatairól, jelentőségéről, s eredményeiről beszélt. Szélesedett a szakszervezetek propagandamunkája, az 1966—67-es oktatási évhez viszonyítva a szakszervezeti politikai oktatásban ma négyszer többen tanulnak, látogatják közösen és rendszeresen a különböző szakmai, politikai előadásokat, tanfolyamokat. A szakszervezeti munka javulását, a szakszervezetek tekintélyének növekedését mutatja az a tény is. hogy az eltelt négy év alatt a szervezett dolgozók száma meghaladja a százezret. Különösen a Politikai Bizottság 1966-os határozata óta fejlődött jelentősen a szakszervezetek pártirányítása A szakszervezetek a szak- szervezeti dolgozók között végzett munkájukat elsőrendű pártmunkának tekintik, rendszeressé vált a szakszervezetekben dolgozó kommunisták beszámoltatása és mérhetően javult az együttműködési, a munka- kapcsolat az állami, a társadalmi szervekkel is. A fejlődés ellenére sem lehetünk azonban elégedettek a szakszervezetek agt- tációs, propaganda-, kulturális, nevelő és a termelést segítő tevékenységével. A jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a különböző rétegek között végzett politikai munkára, és hatékonyabbá kell tenni a szakszervezetek termelést segítő tevékenységét is. Befejezésül elmondotta, hogy a megye munkásai nagy várakozással tekintenek a párt X. kongresszusa elé. és kiki a maga munkaterületén mindent elkövet a X. kongresszus határozatainak meg- valósítása, végrehajtása érdekében. négy elismert fajta ra. Szakszerű kísérletsorozatot indítottak a külszíni szénfejtés után visszamaradt meddőhányókon. Kidolgozták a lucernatelepítés és termesztés módszerét savanyú erdőtalajon, kisadagú mész- adagolással. Kártalanítási illegve fejlesztési terveket készítettek a Tisza II. által érintett megyei termelőszövetkezeteknek. Elmondotta, hogy az intézet — a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően — áttér a komplex kutatási témák vizsgálatára s három témáért országosan felelős. Munkánk — mondotta — a mezőgazdasági termelés előrehaladását és a mezőgazdasági munka termelékenységének emelését hivatotl elősegíteni. Ezt szeretnénk minél jobban megvalósítani. gondot fordít a női dolgozok aktivizálására. A tsz-ben például a tizenöt főből hau nő tagja a vezetőségnek. A különböző bizottságokban te szép számmal tevékenykednek. A szociális helyzet javí tását ugyancsak szívügyének tarja a közös gazdaság, aho! már egyre jobb munkakörülmények között dolgoznak - szövetkezet női tagjai. A do moszlói nők kérését is tolmácsolta a felszólaló: ha a háztájiban termelt termékek értékét figyelembe veszik és beszámítják a szociális juttatásoknál, akkor számítsák be azt a nyugdíjak megállapításánál is — mondotta. A pénteki vitában felszólalt még: Veres Andrásné, Fehér Veronika, Vadász József, Illés László, Koruhely Jánosné, Barta Alajos, Adamkó József, Sram'ió László, Czifra Miklós, Páti Jenő, Szigeti Károly, dr. Csapó István, Iványi János, Pusztai László és dr. Havellant Ferenc. 4 jr'tv'Vm. Mxnkéjé*. RÓZSA LASZLÚ, a Mátravidéki Fémművek igazgatója: Nőtt a termelés, javultak a dolgozók életéi munkakörülményei SZALAY ISTVÁN, a megyei tanács vb-eln5khelyettese: A tanácsok jelentős helyet foglalnak el államrendszerünkben MUDRICZKI JÁNOS, az SZMT vezető titkára: A megye munkásosztálya egyetértve, aktívan tevékenykedik pártunk politikájának megvalósításáért DR. SZALAI GYÖRGY, a kompolti kutatóintézet igazgatója: Négy év alatt — KÁLÓ BÉLÁNÉ, a domoszlói Mátragyöngye Tsz főkönyvelője: Nagyobb a nők politikai és gazdasági aktivitása tanácstörvény bizonyára nagy elvi és gyakorlati segítséget és útmutatást fog adni a tanácsi szervezet munkájának megjavításában. Nekünk is tovább kell erősíteni azt a törekvést — mondta —, hogy a gazdasági és hatósági döntési lehetőségek és jogok — ahol ennek a feltételei megvannak — egyre közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. Az állami munka korszerűsítésének, demokratikus vonásai szélesítésének ez alapvető feltétele. Felszólalásának további részében ismertette az egyes ágazatok eredményeit, gondjait, így például a lakásépítés. közművesítés helyzetét. Kifejtette, hogy a harmadik ötéves tervben a városokban 25.2 százalékkal több lakás épült, mint az előző tervidőszakban. Ennek ellenére a lakásgondok nem enyhültek jelentősen. A közműfejlesztés terén a legfőbb célkitű- • zés —, hogy a lakosságnak legalább ötven százaléka közműves ívóvízellátásban részesüljön — megvalósult. A közműfejlesztés egyéb területein azonban mérsékelt £ fp'ilfi.'liáa. Kitért a lakosság részére végzett és végzendő ipari kereskedelmi és áruszállítási szol cáltatásokra, a fejlesztési célkitűzésekre, s elmondotta, hogy a következő tervidőszak végére a lakosság ilyen igényeit maeasabb színvonalon és az igényekhez közelítő mértékben lehet kielégíteni — a rendelkezésre ál’ó eszközök ezt várhatóan lehetővé teszik. Vázolta a megye egészségügyi ellátásának helyzetét is. megemlítve, hogy a negyedik ötéves terv keretében sor kerül Egerben a megyei kórház jelentős ágy- fejlesztéssel járó rekonstrukciójára. Végezetül megyénk művelődési helyzetéről beszélt, majd így zárta szavait: > Azok a célkitűzések, amelyeket a megyei pártbizottság a pártszervek és alapszervezetek további feladataira vonatkozó javaslatként előterjesztett, véleményem szerint tovább fogják segíteni a tanácsok munkáját, ezen keresztül a munkás-paraszt hatalom erősödését. KÖCZA IMRE, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatóját Feltárni, hasznosítani a belső tartalékokat Beszéde elején szólt a vállalat gazdasági eredményeiről, elmondotta, hogy az elmúlt négy év alatt a termelés kétszeresére, a termelékenység pedig több mint 50 százalékkal növekedett. Megszüntették a veszteséges termékek gyártását, a népgazdasági igények alapján alakították ki a gyár profiljait. Évente több mint kétmillió dolláros forgalmát biztosító nemzetközi kooperációban tevékenykedik a vállalat. Ezután részletesen beszélt a gazdálkodás tárgyi, műszaki körülményeiről, feltételeiről, a termelés műszaki, technikai színvonaláról. Az intenzív fejlődés megteremtése — hangsúlyozta — csak a technikai színvonal állandó * fejlesztésével valósulhat meg. Beszélt az érvényben levő központi szabályozókról, hiányosságairól, a tudományos alapokon folyó üzemi munkaszervezésről, a káros létszámfluktuációról, a szocialista bérezésről, az anyagi ösztönzésről, a munkafegyelemről. Kiemelte, hogy a belső tartalékokat mielőbb fel kell tárni és hasznosítani, kamatoztatni. Növelni kell a vezetés, a gazdálkodás, a szervezés színvonalát, javítani a termelékenységet, hatékonyabbá tenni a vállalatok gazdasági, politikai, ideológiai munkáját.
