Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

/ : Péntek esti külpolitikai kommentárunk a bal iem jár egyedül Két nap alatt három csapás is érte Nixon elnököt, s éppen a választási csata finisében. Az egyik szellemi . kon mozgott, s meglehet, nem is gyakorolt túl kelle­metlen hatást az elnökre, ö ugyanis kevéssé törődik az ország szellemi elitjével, egészen más rétegekre akar hatni. E „csapást" pedig a legpallérozottabb amerikai ■igyák egyike merte rá: James Reston, a New York Times világhírű publicistája. Reston ugyanis nem kevesebbet állított Vereség a - jőzelemben című cikkében, hogy Nixon, ha az urnák lőtt talán megnyeri is, erkölcsi értelemben elveszítette i választásokat. Reston szerint az elnök politikai takti­kája csalárd: nem úgy kezelte az amerikai népet, ahogy zz megérdemelte volna ilyen gondterhes időkben. Semmit sem tett, hogy az emberek világosabban lássanak a nagy srkölcsi és gazdasági kérdésekben. Meglehet, a kaliforniai San Jósé tüntetőinek is ez :olt a véleménye, az oda érkező — republikánus George Murphy szenátor megválasztása mellett korteskedő — Nixont ugyanis úgy fogadták, amire az USÁ-ban még lem volt példa. Olyan méretű és jellegű volt az ellen- •illás, hogy Nixon kénytelen volt idő előtt a hátsó ajtón éhiosonni kocsijához, s még így is záptojás és rothadt ejümölcs maradványaival az arcán távozott. A baj nem jár egyedül, nem is párosán: következett harmadik csapás. Hazatérve a „Kaliforniai Fehér Ház- a”, San Clemente-i második otthonába, a hajnali óráb­an tűz ütött ki házában, s Nixon kénytelen volt pizsa- lában kirohanni a házból, amíg a tüzet el nem oltot- . ík. Ezt a harmadik hírt persze fenntartással fogadjuk: z USA a „Publicity” nagyiparának országa, az is leh&t- .éges, hogy ez a tűz csak propagandafogás volt, hadd sajnálják minél többen — például minél több női szava­ló — Nixont, s ezért szavazzanak kedden a republilcá- msok, tehát Nixon pártjának jelöltjeire. Ez is elképzel­hető. A lényeg azonban nem az. A lényeg az, hogy egy San Clemente-i házban tá- ,:nadt kis tüzet könnyen lehet eloltani. Sokkal nehezebb tzonban lecsillapítani a nagy tüzeket, amelyek az ame­rikai társadalom fokozódó megosztottságából, súlyos problémáinak 'megoldatlanságából lángolnak fel. (KS) CHt Meggátolni az izraeli agressziót Az ENSZ- közgyűl és folytatta munkáját Az ENSZ-'közgyűlés csü­törtöki, plenáris ülésén Ta- rabanov bolgár küldött fel­szólalásában rámutatott ar­ra, hogy Izrael expanziós politikáját azért folytathat * ja mert vezetői összejátsza­nak az imperializmus erői­vel, elsősorban az amerikai imperializmussal. Felkérte az ENSZ főtitkárát, két hó­napon belül tegyen jelentést a közel-keleti események alakulásáról. Mojszov jugoszláv dele­gátus szerint az ENSZ fel­adata, hogy véget vessen Izrael obstruikciójának, amellyel megakadályozza a Biztonsági Tanács határoza­tának végrehajtását és a politikai rendezést. A ju­goszláv küldött szerint Izra­ellel ellentétben az EAK a probléma politikai megoldá­sára törekszik, a néhai Nasszer elnök meggondolt és messzelátó politikájának megfelelően. Izrael álláspontját felszó­lalásában élesen elítélte Sze­negál, Indonézia, Uganda, Marokkó, Szíria és Libanon képviselője is. Yost, az Egyesült Államok képviselője felszólalásában gyakorlatilag Izrael védel­mére kelt. Nemcsak arra törekedett, hogy a közvéle­mény előtt igazolja az ame­rikai támadó fegyverek to­Mohammed Hasszán El-Zajjat, az Egyesült Arab Köztásaság képviselője (jobb oldalt) Sir Colin Growe-val, Nagy-Britaii- nia képviselőjével tárgyal. LUIS CORVALAiN: A népi egységnek meg kell erősödnie Megszűntették a kijárási tilalmat Chilében Csütörtökön véglegesen megszüntették a kijárási ti­lalmat, amelyet Schneider tábornok, a chilei fegyveres erőik főparancsnoka ellen múlt héten elkövetett me­rénylet után rendeltek el Santiago tartományban. A rendkívüli állapot azonban továbbra is érvényes az or­szágban. Csütörtökön két órán át hallgatták ki Roberto Viaux nyugalmazott tábornokot, akit börtönben őriznék. Je­lenlegi tartózkodási helyét azonban teljes titoktartás övezi. Schneider tábornok meg­gyilkolása ügyében újabb „kulcsfigura” kihallgatása folyik. A gyanúsított neve Carlos Silva Donoeo, foglal­kozása gyümölcskereskedő. Luis Corvalan, a Chile! Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára nyi­latkozott a Neues Deutsch- landnak, a NSZEP KB saj­tóorgánumának. A többi • kö­zött aláhúzta: „A népi egységfrontnak meg kell erősödnie. Kellő erőt kell gyűjtenie ahhoz, hogy minden esetben győz­zön. — Kormányra jutottunk, s átvettük a politikai hata­lom egy részét, a végrehajtó Salvador Allende, a Chilei Köztársaság újonnan megvá­lasztott elnöke, nemzetközi sajtóértekezleten foglalt állást megalakítandó kormányának bel- és külpolitikájával kap­csolatban. (Telefoto — AP —MTI —KS) hatalmat. Most a politikai és gazdasági hatalom átvételé­re kell törekednünk”. Az új chilei kormány előtt álló feladatokról szólva Luis Corvalan utalt az új erőviszonyok megszilárdí­tásának szükségességére. Végül hangot adott meggyő­ződésének, hogy a chilei népnek lesz ereje a maga előnyére megvívni a csa­tát. (MTI) Bomitameréiiv et Be fastban Egy halálos áldozata van az össiecsapásnak Péntekre virradóra újabb heves összetűzések zajlottak le az észak-írországi Bel­fastban római katolikus tün­tetők és angol katonák kö­zött. A csatározásokat az rob­bantotta ki, hogy egy katona megsebesített — állítólag vé­letlenül — egy polgári sze­mélyt. Csütörtökön este po­kolgép robbant az Air Lin- gus ír légitársaság belfasti irodájában is. A tüntetések­ben hét, a robbanás követ­keztében négy ember sebe­sült meg. (AP, AFP) Kézigránáttal a föld körül — Ezzel az akcióval akar­ta bebizonyítani Richard Shears, a londoni Daily Sketch munkatársa, hogy a légitársaságok biztonsági el­lenőrzése még mindig nem kielégítő. A bizonyítás t ikálctesen sikerült. Shears háromezer kilométert repült Afrika és Európa felett, aktatáskájá­ban egy kézigránáttal és se­hol sem akadt fenn a bizton­sági szűrőn, pedig négy re- „ sülőgépen fordult meg. vábbd küldését Izrael szá­mára, hanem igyekezett az EAK-ra hárítani a felelős­séget Jarring küldetésének meghiúsulásáért. Az ame­rikai delegátus olyan hatá­rozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelynek Izrael-barát lényegéhez nem férhet kétség. A határozat szavakban ugyan támogatá­sáról biztosítja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, ugyanakkor azt hangsúlyozza hogy „előbb helyre kell állítani a biza­lom légkörét”, mielőtt a fe­lek Jarring közvetítésével felvennék az érintkezést egy­mással Yost az EAK-ot a tűzszü- neti megállapodás megsérté­sével válolta és kétségbe vonta azt a jogát, hogy vé­delmi intézkedéseket te­gyen. Az amerikai delegátus ugyancsak kirohanásokat in­tézett a Szovjetunió ellen is, mert támogatja az EAK-ot. Yost felszólalása után Malik külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió képviselője kért szót a válasz jogán. Rámu­tatott arra, hogy a Szovjet­unió nem részese az ameri­kai kezdeményezésre létre­jött tűzs7,üneti megállapo­dásnak. Véleménye szerint az amerikai javaslat „régi nóta” kísérlet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak formulája helyébe olyan tervet állítson, amely Izrael­nek kedvez. Végül kijelentette, hogy a Szovjetunió büszke arra, hogy katonai segélyben ré­szesítheti Egyiptomot és más arab államokat az agresszi­óval szemben. Az afrikai és ázsiai orszá­gok csoportjának október 28-án beterjesztett határoza­ti javaslatától eltérően a Yost által beterjesztett ame­rikai tervezet nem ítéli el az agressziót, nem szögezi le, hogy megengedhetetlen az arab területek megszállá­sának fenntartása. A TASZSZ ENSZ-tudósí- tójának értesülése szerint az amerikai küldöttség hiába igyekszik támogatókra talál­ni határozati javaslata szá­mára, ugyanakkor az afro­ázsiai országok csoportjának határozati javaslata mögött eddig már húsz ország sora­kozott fel és egyre újabb küldöttségek csatlakoznak ahhoz. A közgyűlés politikai bi­zottságában csütörtkön foly­tatták a vitát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea képviselőinek meghívásáról a Koreával kapcsolatos kérdések tárgya­lására. A közgyűlés jogi bizottsá­gában Javits szenátor, az Egyesült Államok képvise­lője javasolta, hogy a Há­gai Nemzetközi Bíróságnak nagyobb hatáskört biztosít­sanak és kérjék ki annak vé­leményét' a jelenleg tárgya­lás alatt levő nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban. (MTI) Ülést tarlót! az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. Az Elnö­ki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette V. V. Girinek. az In­diai Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról szóló beszámolót, valamint G. A. Nasszernak, az Egye­sült Arab Köztársaság el­hunyt államfőjének teme­tésén részt vett küldöttség tájékoztatóját. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alko­tott az egyesületekről, to­vábbá a szőlő- és gyü­mölcstermesztésről, a bor- gazdálkodáSTÓI, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Mii! földi kaleid&sakdp PÁRIZS: Az UNESCO hivatalos nyelvei közé (angol, francia, orosz, spanyol) a szervezet közgyűlése csütörtökön fel­vette az arab nyelvet is. (TASZSZ) CIUDAD REAL: A spanyol rendőrség kö­zölte, hogy; szeptember—ok­tóber folyamán 45 embert tartóztatott le Ciudad Real- ban. Azzal vádolják őket, hogy a betiltott kommunista párt tagjai. Burgos városban egy hadbíróság csütörtökön négy baszk antifasiszta ügyét tárgyalta és közülült hármat 2—6 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. (AFP) LONDON: Reginaid Maudling angol belügyminiszter csütörtökön, parlamenti interpellációra válaszolva közölte: Rudi Dutschkét politikai okokból „az ország nemzeti érdekei­ből kiindulva” akarja kiuta- sítattatni. A baloldali érzel­mű nyugat-berlini diákot két évvel ezelőtt, a nagy nyu­gat-berlini tüntetések során valaki gyilkossági szándék­ból fejbelőtte és a 30 éves fiatalember gyógykezelésre Angliába költözött, majd egyetemre iratkozott be. Amerikai ' feleségével, két gyermekével él Nagy-Britan- niában. A kiutasítási döntés nagy vihart kavart. (Reuter) SAIGON: Áradások pusztítanak Dél- Vietnam három északi tarto­mányában. Az esőktől meg- duzzasztott. kiáradt folyók utakat mostak el, megszakí­tották a távközlést és a szá­razföldi összeköttetést, épü­leteket tettek tönkre. (AP) A riporter elmondja, hogy érintetté a nigériai Lagos és Kano légikikötőjét, vala­mint a római és a londoni repülőterei. Lagosban, Kalló­ban és Londonban átkutat­ták a bő-öndjeit, az akta­táskája: .»z ® azonbar nem j nyúltak. Róm'ton ke-zaka:' » va leejtette aktatáskáját — ! gránátostul — a várakozó i DC—8-as gép futóműve mel- , lé: egy szerelő udvariasan j felemelte és visszaadta neki. [ (MTI) 1 KANADA KORMÁNYA bejelentette, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot. A tajvani bábrezsim képviselő­je már el is hagyta a kana­dai fővárost & rövidesen megjelennek Kanadában Kí­na diplomáciai képviselői, il­letve Kanada megbízottja Pekingben. A Szovjetunió és a szocialista országok már 1949 óta töretlen energiával harcolnak a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon a Kí­nai Népköztársaság törvényes jogainak elismertetéséért, beleértve Kína ENSZ-tagsá- gát is. Ami az ENSZ-et il­leti, ezek a törvényes jogok kiterjednek a BT tagságára is. Az ENSZ-alapokmány ér­telmében ugyanis Kína az „öt nagy” egyike. Mint ilyen, állandó tagja a ^Biztonsági Tanácsnak és — hasonlóképpen a Szovjetu­nióhoz, az Egyesült Államok­hoz, Nagy-Britanniához és Franciaországhoz — vétójoga is van. A nemzetközi politi­kai élet kétségkívül legkép­telenebb és legtörvénytele- ríebb jelenségei közé tarto­zik, hogy ezt a helyet mind­máig a tajvani Csang Kaj- sek rezsim bitorolja. Hang­súlyozni kell azt is, hogy a Szovjetunió és a többi szoci­alista országok Kína diplo­máciai elismerésének és a kínai ENSZ-tagságnak az • :vében mindig következet- , politikát folytattak. 1 n«ugatták ezt a törvényes e. igazságos követelést — füg­getlenül attól, hogy milyen változásokon ment keresztül kapcsolatuk Kínával, i mi­Kína - Kanada - ENSZ képpen szemlélték Kína egyes külpolitikai akcóit. Általános vélemény, hogy a Kanada részéről létesített diplomáciai kapcsolat újabb komoly rést üt az amerikai politika merev frontvonalán. Nemcsak azért, mert ez az első eset, hogy Kína az észak-amerikai kontinens egyik országával diplomáciai kapcsolatot létesít, hanem azért is, mert számítani le­het a kanadai döntés láncre­akciójára. Tudvalévő, hogy Olaszország, Belgium és Ausztria táirgyalásokat folytat Kínával a diplomáciai kap­csolat felvételéről és a legu­tóbbi napokban Űj-Zéland és Malaysia is ilyen szándéko­kat jeleztek. AZ ÜJ HELYZET kétség­kívül befolyásolhatja a kínai ENSZ-felvétel ügyében ese­dékes ENSZ-szavazást. Ez lesz a huszadik eset, hogy a kínai felvétel ügyében sza­vaznak. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetében kialakult erőviszony-változások mindig megmutatkoztak a szavazati arányokban is. 1952-ben pél­dául mindössze heten sza­vaztak Kína tagfelvétele mellett, negyvenket.ten elle- <.e, tizenegy tagállam pedig atózkodott. Nem utolsósoi «in a szovjet diplomácia szí­vós szervezőmunkájának is köszönhető, hogy 1965-ig kö­vetkezetesen és fokozatosan romlottak ebbe® * kérdés­ben az Egyesült Államok diplomáciai pozíciói. 1965- ben történt meg először, hogy Washington nem tudott több­séget szerezni a kínai tag­felvétel ügyében. Ebben az esztendőben már nem keve­sebb, mint 47 állam követel­te Kína felvételét, ugyancsak negyvenhetén szavazatak a felvétel ellen, húszán pedig tartózkodtak. E fokozatos pozícióromlást az utóbbi évtizedben az Egyesült Államok azzal akarja ellensúlyozni, hogy minden esztendőben úgyne­vezett „fontos kérdésnek” nyilváníttatja Kína tagfelvé­telét. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Kína törvényes jogai­nak érvényesítéséhez az ENSZ-ben kétharmados többségre van szükség. MAGÁTÓL ÉRTETŐDIK, hogy a kínai diplomácia ak­cióinak, magatartásának és véleménynyilvánításának igen komoly szerepe van — különösen a kérdésben inga­dozó, a szavazásnál rend­szeresen tartózkodó ENSZ- tagállamok befolyásolásában. 1965 és 1968 között például az 1965-ben már elért hely­zethez képest jó néhány ár­nyalattal romlott Kína szem pontjából a szavazás aránya Ebben a kínai külpolitika egyéb, vitatható akciói mel­lett szerepe volt annak, hogy a pekingi diplomácia sugal­mazta, majd üdvözölte Indo­nézia kilépését az ENSZ-ből és olyan gondolatokat is fel­vetett, hogy a jelenlegivel szemben új világszervezetet kell létrehozni. Ez megköny- nyítetfe az amerikai diplo­mácia helyzetét. Washington azzal érvelt, hogy Kínát va­lójában „nem érdekli” az ENSZ-tagság, s hogy a világ- szervezet szétbomlasztására törekszik. 1968 óta a kínai hivatalos nyilatkozatok hang­ja ebben a vonatkozásban fokozatos módosuláson ment keresztül. 1969. szeptemberé­ben, amikor már javában folytak a kanadai—kínai tár­gyalások — Sharp kanadai külügyminiszter közölte: Kí­na felkérte Kanadát, a maga részéről is nyújtson segítsé­get ahhoz, hogy Kína törvé­nyes ENSZ-jogait helyreál­lítsák. Hasonló kijelentéseket tartalmaznak azok a kínai kommentárok, amelyek most az Ottawa—Peking megegye­zés jelentőségét méltatják. A JELEK SZERINT ily módon az egész kérdés fej­lődése új szakaszba lépett. Világos, hogy az Egyesült Államok utóvéd harcot foly­tat, s Kína előbb-utóbb el­foglalja törvényes helyét az ENSZ-ben, ahonnan el kell távozniuk a Csang Kaj-sek "ezsim képviselőinek. — ie — 1970. október SL, mambót

Next

/
Thumbnails
Contents