Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

A megyei pártértekezletről jelentjük (folytatás a 4. oldalról) fos összefüggésben van a párt vezető szere­pének érvényesülésével, A demokratikus centralizmus, mint a párt szervezeti felépíté­sének és tevékenységének vezérelve munkánk alapját képezte az elmúlt időszakban is. Megyénk pártszerveinek és szervezeteinek tevékenységében egészségesen fejlődött a pártdemokrácia, általában áthatotta a szerve­zeti életet, a tartalmi tevékenységet. A párt­demokrácia következetes alkalmazása, érvé­nyesülési formáinak társadalmi, gazdasági fejlődésünk figyelembevételével történő to­vábbfejlesztése pozitívan befolyásolta az ál­lami, tömegszervezeti, tömegmozgalmi, vala­mint a gazdasági szerveink tevékenységében érvényesülő demokratizmus és önállóság fej­lődését is. A választott pártszervek szerepének, je­lentőségének és tekintélyének fokozásában, feladataik helyes értelmezésében és ezen ke­resztül a vezetés kollektivitásának biztosítá­sában jelentős fejlődés tapasztalható. A pártdemokrácia fejlődése a pártsaervek és szervezetek többségében kialakult nyílt és őszinte légkör elősegítette a kritikai szellem fejlődését. Párttagságunk többsége bátran és nyíltan szóvá teszi előrehaladásunk akadá­lyait, él a szervezeti szabályzatban biztosí­tott jogai Ved. Megyénkben a bírálat durva el­fojtásával, megtorlásával nem, vagy csak igen ritkán lehet találkozni, de tapasztalható a bírálat megtorlásának közvetett, kifinomul­tabb formája, gyakran egyértelműen be sem bizonyítható esetei. Ezzel együtt tapasztalha­tó még a párttagok egy részénél a bírálat helytelen értelmezése, módja. Előfordul, hogy felsőbb párt- és állami szervek helyes, de egyesek által meg nem értett határozatait bírálják. Esetenként a birálat jogát felhasz­nálják személyes, vélt sérelmeik miatti vá­daskodásra, intrikára. Olyan esetek Is ismer­tek, amikor a „birálat” a bíráló meg nem fe­lelő munkájának és magatartásának leple­zésére szolgál. A pártdemokrácia fejlődésévél párhuza­mosan erősödött a centralizmus. Pártszer­veink és alapszervezeteink mind elvileg, mind gyakorlati munkájuk során általában helyesen értelmezik és alkalmazzák a centra­lizmus elvét A párt határozatai megvalósí­táséért érzett együttes és egyéni felelősség tudata tovább fejlődött, bár az indokoltnál lassabban. Ugyanakkor helyenként találkozunk még a demokratikus centralizmus lényegének le­szűkítésével (pL csak az alulról felfelé törté­nő választás módszerének tekintik vagy a Vezetőség esetenkénti beszámolási kötelezett­ségét értik alatta.) Az önkritika mint a bírálathoz való kom­munista viszony, a hibák elismerésére és ki­javítására való törekvés az elmúlt időszakban is lassan fejlődött, elmaradt a kritikai szel­lem fejlődésétől Tovább erősödött a negye párttagságának eszmei-politikai és cselekvési egysége. En­nek alapja a párt helyes politikája mellett a gyakorlati munka irányának helyessége és a lenini elvek következetesebb aiknimavÁm volt A cselekvés! egységgel kapcsolatban a le­számoló felhívta a figyelmet arra, hogy az egység fogalmát nem lehet és nem is szabad abszolút értelemben felfogni. A kommunistá­kat csakúgy, mint bármely más állampolgárt nemcsak a társadalom egészének törekvései és helyzete, hanem saját egyéni igényei és lehetőségei is befolyásolják. Amellett a kom­munisták számára is adott a jog, hogy mint gondolkodó emberek a helyzetről a jelen­ségekről és folyamatokról önálló véleményt alakítsanak ki Nincs tehát abban semmi ter­mészetellenes, ha egyes esetekben részkér­désekben eltérés van az egyes párttagok és valamely pártszerv álláspontja között. Arra kell törekednünk, hogy az alapvető kérdé­sekben ez ne következzék be, sőt a részkér­désekben is a lehető legkisebb mértékben. Nagyon lényeges, hogy a különvélemények megmaradjanak pártszerű keretek között, ne vezessenek a párt egységét sértő magatartás­hoz. 3. Á pártszeryek munkastílusa A megyei pártbizottság, valamint az al­sóbb pártszervek munkastílusa és munkamód­szere az elmúlt időszakban kielégítően fej­lődött A megyei pártbizottság 1968. június 4-i, — a pártbizottság munkamódszerének továbbfejlesztésére vonatkozó — határozata újabb lépést jelentett a kollektív vezetés to­vábbfejlesztésében. A megyei határozat nyo­mán a járási jogú pártbizottságok is megfe­lelő intézkedéseket tettek kollektív irányító tevékenységük hatékonyabb módszereinek ki­munkálása érdekében. A pártszervek munkájára Jellemző, hogy az adott terület tényleges politikai Irányítói, feladataikat elsősorban politikai eszközökkel oldják meg. A gyakorlati munka során ta­pasztalt hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében céltudatosan dolgoznak. A pártszervek és szervezetek helyes mun­kastílusának kialakításában fogyatékosság­ként jelentkezik, hogy nem mindig fordíta­nak kellő gondot a jelenségek kiváltó okai­nak feltárására és elemzésére, a szükséges következtetések levonására. Főleg alapszer- aaacsö szinten a pártirányítás alkalmazott módszerei, eszközei nem esnek mindenütt és mindenben egybe a megváltozott körülmé­nyekkel 4. Á kádermunka helyzete Megállapítható, hogy megyénkben tovább fejlődött a kádermunka, javult az állami személyzeti munka pártellenőrzése. Mind­inkább összhangba kerül a gyakorlati káder­munka a párt általános politikai irányvona­lával. A vezetők ma már — kevés kivételtől eltekintve — értik a párt káderpolitikai el­veinek lényegét, törekszenek arra, hogy an­nak szellemében végezzék e fontos munkát Többségük stabil, eredményesen tevékenyke­dik, jelentős része hosszabb távon is alkal­mas az egyre nagyobb követelményeket tá­masztó vezetői funkció betöltésére. A megnövekedett feladatokkal összhang­ban kialakulóban vannak a vezetőkkel kap­csolatos objektív követelményszintek. Alapját a politikai és szakmai felkészültség, valamint a vezetőkészségbeli követelmények egysége képezi. A káderek tevékenysége értékelésé­nek, a vezetők beállításának alapját már dön­tően e követelmények képezik, amely szin­tenként, területenként differenciáltan valósul meg a gyakorlatban. Ezután részletesen elemezte a beszámoló a káderhelyzetei szólt a káderek továbbkép­zéséről és a negatív tapasztalatokról is. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy az állami sze­mélyzeti munka pártellenőrzése helyenként nem éri el a kívánt szintéi 5. Á párt szervezeti helyzete, a párttagság összetételének alakulása A párt taglétszáma és összetétele a IX. kongresszus óta összességében megfelelő mó­don alakult A IX kongresszus idején 490 alapszervezetben 17 390 párttagot tartottunk nyilván. Ez a szám 1970. június 30-ig az alap­szervezetek vonatkozásában 542-re (növeke­dés. 52), a párttagok esetében 19 413-ra (nö­vekedés 2023) emelkedett Párttagságunk a megye felnőtt lakosságának mintegy 8,2 szá­zalékát teszi ki. Alapszervezeteink az elmúlt négy évben 2858 párttagot vettek fel. Az átlagos növeke­dési ütem évi 2,9 százalékot ért el, amely jó­nak mondható. A párttagság összetételének alakulása a IX kongresszus óta eltelt időben összességé­ben pozitív. A párttagok a népgazdaság fon­tosabb területein — figyelembe véve a megye gazdaságában végbement változásokat — ál­talában megfelelő arányban helyezkednek el. — A nők aránya 18-ról 19 százalékra nö­vekedett — A párttagság életkora emelkedő ten­denciát mutat az 50 év felettiek aránya 24,4 százalékról 27,6 százalékra alakult. — Növekedett a párttagság műveltségi színvonala. Lényegesen csökkent a 8 általános iskolát nem végzettek száma, ugyanakkor figyelemre méltó növeke­dés tapasztalható az érettségizettek, va­lamint a felsőfokú végzettséggel ren­delkezőknél A párttagok 22 százaléka rendelkezik pártiskolai végzettséggel, amely 7,4 százalékkal magasabb az 1966. évi aránynál — Figyelmet érdemel azonban, hogy a fizikai dolgozók és a termelőszövetke­zeti dolgozók aránya csökkent A fizi­kai dolgozók arányának csökkenését több tényező befolyásolja, jóllehet az elmúlt négy évben az újonnan felvett párttagok több mint fele (54,8 száza­lék) fizikai munkás volt Többek kö­zött eléggé magas azoknak a száma, akik beosztásváltozással a szellemi dol­gozók kategóriájába kerültek (pL üzem­vezető, művezető, meó-s, diszpécser). Emellett a nyugdíjkorhatár elérése után más besorolásra kerülnek a fizikai dol­gozók. P1. jelenleg a párttagság 10,8 ★ százaléka olyan nyugdíjáé, akiknek előző foglalkozása fizikai dolgozó volt 6. Á tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatai A IX kongresszus óta eltelt időszakban a tömegszervezetek pártirányításában is ki­elégítő fejlődés tapasztalható. Pártszerveink és szervezeteink igyekeztek következetesen va­lóra váltani gyakorlatukban a tömegszerve­zetek és tömegmozgalmak pártirányításának helyes, az idevonatkozó párthatározatokban lefektetett elveit. Ennek eredményeként növe­kedett a tömegszervezetek önállósága, fele­lőssége és aktivitása. Eredményesen képvise­lik a párt politikai irányvonalát a tömegek között, nevelő, valamint gyakorlati felada­tokra mozgósító tevékenységük tovább fej­lődött. Részt vesznek a párt általános és helyi politikájának alakításában, elsősorban a dol­gozók körében összegyűjtött tapasztalatok tol­mácsolásával, azok helyes képviseletével. A tömegszervezetek munkájában, párt­megbízatásként jelentős számban és általá­ban megfelelő arányban vesznek részt kom­munisták. Tevékenységükkel nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy az elmúlt időszakban javult a tömegszervezetek munkájának szín­vonala, eredményessége. A tömegszervezetek pártírányításának alapjában helyes gyakorlata ellenére e vo­natkozásban is előfordulnak zavaró jelensé­gek. Helyenként tapasztalható még a tömeg­szervezetek önállóságát sértő közvetlen be­avatkozás, aprólékos Intézkedés; a tömeg­szervezetekben tisztséget viselő és megbíza­tásokat kapott párttagokat a pártszervezetek nem számoltatják be rendszeresen feladataik teljesítéséről; nem mindenütt érvényesítik kellően a kommunista vezetők felelősségét a tömegszervezeti munka egészéért, annak a tö­megekre gyakorolt hatásáért Ezután a fegyelmi helyzettel, majd a párt- gazdasági és ügykezelési munkával foglalko­zott a megyei pártbizottság beszámolója. / Tiszteit megyei pártértekezletl Kedves elvtársak! összegezve megállapítható, hogy megyénk kommunistái és pártonkívüU dolgozói a IX. kongresszus óta eltelt időszakban el­ismerésre méltó, eredményes munltát végeztek. Pozitív irányban tovább változott megyénk gazdasági arculata és ugyanígy pozitív módon változott, alakult megyénk lakosságának tudata, gondol­kodásmódja, szemlélete, magatartása is. A beszámolási időszak­ban elért eredmények erősítették a Szocialízrnus bázisát, lehető­séget adnak a következő időszakban még nagyobb célkitűzésekre, még nagyobb ' feladatok elvégzésére. Megyénk kommunistái ‘és minden becsületes dolgozója joggal lehet büszke a négy év alatt megtett útra, az elért eredményekre. Az eredmények elismerésé­vel és hangsúlyozásával együtt nyitott szemmel járunk és tárgyi­lagosan, kritikusan szemléljük saját munkánkat és helyzetünket. Látjuk és nem tagadjuk fogyatékosságainkat sem, tudjuk, hogy a nagyobb feladatok megoldásához újabb erőfeszítések szüksége­sek. Párt értekezletünk — mint a megye kommunistái küldöttei­nek munkaértekezlete — akkor teljesíti kellően feladatát, ha véle­ményt mond az országos politikáról, értékelést ad a megyei veze­tés munkájáról, feltárja a lehetőségeket és a fogyatékosságokat. A pár talap szervezetek taggyűlésein, az üzemi, községi, járási és városi pártértekezleteken egyaránt kifejeződött megyénk kommá­nistáinak azon törekvése, elhatározása, hogy az előttünk álló idő­szakban a IV. ötéves terv végrehajtásával tovább gyarapítjuk eredményeinket, javítjuk megyénk lakosságának álét- és munka- körülményeit. A kongresszusi előkészületek idején végzett szám­vetésből úgy ítéljük meg, hogy rendelkezünk azokkal a politikai, erkölcsi és gazdasági feltételekkel, amelyek szükségesek és elégsé­gesek ahhoz, hogy munkánkat javítsuk, hatékonyságát növeljük. A párt Heves megyében is rendelkezik kellő bázissal, tekintéllyel és erővel ahhoz, hogy újabb nagy feladataink megoldására sike­resen mozgósítsa megyénk egész lakosságát, munkásokat, termelő­szövetkezeti tagokat, vállalati és intézményi dolgozókat, értelmi­ségieket. Bizakodva, de elbizakodottságtól mentesen tekintünk a következő időszak elé, erőnket, tudásunkat nem kímélve dolgo­zunk azon, hogy négy év múlva ismét jelenthessük megyei párt­értekezletünknek, a megye lakosságának, pártunknak és kormá­nyunknak, hogy a feladatot egészében véve sikeresen teljesítettük. ★ Ezután dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára ter­jesztette elő a párt X. kongresszusa Irányelveinek és a szervezett szabályzattervezet megvitatásának megyei tapasztalatait Javaslat a párt X. kongresszusa irányelveinek és a szervezeti szabályzattervezet megvitatása tapasztalatainak összegzésére» a megyei pártértekezlet állásfoglalásának kialakítására Tisztelt megyei pártértekezlet’ Kedves elvtársak! Pártunk X kongresszusára való felkészü­lésünk nagy jelentőségű tényezője, hogy Köz­ponti Bizottságunk kiadta, vitára bocsátotta a — X kongresszus irányelveil valamint — a szervezeti szabályzat továbbfejleszté­sére vonatkozó tervezetei Megítélésünk szerint e két dokumentum vitára bocsátása a párton belül érvényesülő demokratizmus elmélyítésének lényeges moz­zanata. Konkrét lehetőséget teremtett arra, hogy párttagságunk alkotó részesévé váljék a párt politikája alakításának, továbbfejlesz­tésének. Párttagságunk, megértve e két dokumen­tum vi tárabocsátásának jelentőségéi nagy felelősséggel alkotó módon foglalkozott a felvetett kérdésekkel, széles körben fejtette ki véleményéi Jelentjük a megyei pártértekezletnek, hogy megyénk párttagsága részéről közel 10 ezer észrevétel, javaslat hangzott el Ugyan­akkor jelentjük, hogy a X. kongresszus irányeá- veinek tanulmányozása, az arról való véle­ményalkotás, Javaslattétel nem maradt a párt belső ügye. Megyénk dolgozóinak minden rétege igen nagy érdeklődéssel tanulmányozta az irányelvekben foglalt értékelést és a Jövő körvonalazott feladatait A pártonkívüli dol­gozók ezrei fejtették ki véleményükéi javas­lataikat és juttatták el azt a Ukncg&zerveze- teken keresztül a párthoz, E vita, véleményalkotás során megyénk kommunistái, valamint a pártonkívüli dolgo­zók tömegei egyöntetűen fejezték ki teljes egyetértésüket pártunknak, Központi Bizott­ságunknak a IX. kongresszus óta folytatott politikai irányvonalával, a X. kongresszus Irányelveiben rögzített értékeléssel, a meg­jelölt fő feladatokkal kapcsolatban. Kedves elvtánsakl Az állásfoglalásra vonatkozó javaslatok közül a kővetkezőket emeljük ki és szüksé­gesnek tartunk elmondani néhány indoklást L A X. kongresszus Irányelveihez kapcsolódó Javaslatok V Javasoljuk, hogy a megyei pártértekeár­iét értsen egyet a következő megállapítások- foalz — A IX kongresszus Óta eltelt négy év­ben végzett munkánk eredményei és a fel­merült nehézségek — társadalmi politikai gazdasági, ideológiai és kulturális életünk minden területén — reális, önkritikus, elem­ző értékelést kaptak az Irányelvekben. Az országos tapasztalatok általános vonásai á főbb megállapítások teljes mértékben egybe­esnek megyénk helyzetével pártmunkánk négyéves tapasztalataival — A tervezett politikai irányvonal helye­sen és eredményesen fejezi kJ politikánk alapvető változatlansága mellett a négy év alatt megtett út által objektíve igényelt to­vábbfejlesztési feladatokat A beszámoló ezután részletesen félsorolta a javaslatokat illetve megállapításokat 2. Az irányelvekbe foglalt kérdésekkel való alapvető egyetértés mellett javasoljuk, hogy a X. kongresszus munkájában néhány gazdasági, kulturális, szociálpolitikai kérdés még nagyobb hangsúlyt kapjon. A párttagok Dr. Tamás László előterjeszti a javaslatot. százai által kifejtettek alapján külön ki kell emelni: — Gondot jelentenek a termelékenység gyorsabb emelkedését gátló tényezők, ame­lyek elsősorban . a munka szervezésében, az esetenként jelentkező tervszerűtlenségben, a (Folytatás a 6. oldalon) 1870. október 31., szombat.

Next

/
Thumbnails
Contents