Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
A megyei pártértekexletröl jelentjük (Folytatás a 3. oldalról) dásosabb, egyenetlenebb, lassúbb, mint ahogyan az objektív tényezők indokolják. A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben végbement események és az ország életeben végrehajtott változások — pl. gazdasági reform — a társadalmi, valamint a csoportos egyéni érdek között több vonatkozásban főkozták az ellentmondásokat. Különösen figyelemre méltó, hogy szaporodtak a kispolgári mentalitást kifejező jelenségek, olyanok, -•mint az anyagiasság közömbösség, stb. A párt tevékenységében alapvető helyet foglal el az eszmei-politikai nevelőmunka, amelyet egyrészt minden szinten és területen irányít, koordinál, másrészt a párttagság közvetlenül is végez nevelőmunkát. A továbbiakban a pártoktatással foglalkozott a beszámoló. Az elmúlt négy évben a káderképző és szervezett tanfolyamain 30 százalékkal nőtt a részvevők száma. A marxista T-ieninista esti egyetem hároméves tagozatát 950-en. a szakosítót 190-en fejezték be. A marxizmus—leninizmus középfokú iskoláin 335Ö-en végeztek négy év alatt. A pártokta- tás rendszere kiegészült az öthónapos pártiskolával, a magyar párttörténet és az öthónapos továbbképző tanfolyamokkal. A helyi szükségleteknek megfelelő propaganda kialakítását segítik a Népújságban rendszeresen megjelentetett cikkek, a jubileumi kiadványok, a „Heves megyei propagandista”. A négy év átlagában mintegy kétezer propagandista tevékenykedik a politikai oktatásban, s közel 65 százaléknak van valamilyen pártiskolai és 85 százaléknak felső- és középfokú állami iskolai végzettsége. Évente 4—5 alkalommal mintegy 200 helyen átlagosan 20 ezer részvevővel rendszeresen pártnapokat tartottunk. A IX. kongresszus óta eltelt négy év alatt a nevelőmunka megyénkben kiszélesedett azáltal, hogy a pártszervek irányításával a különböző társadalmi szervezetek egyre kiterjedtebb eszmei-politikai tevékenységet folytatnak. Évenként átlagosan 40 ezer a pártoktatás hallgatóinak száma, a KISZ politikai oktatásban 16 ezer, a szakszervezeti politikai oktatásban 12 ezer fő vesz részt. A TIT megyei szervezete előadásainak fele közvetlenül kapcsolódik az eszmei-politikai nevelőmunkához. IV. Áz állami és tömegszervezeti munka helyzete T 7 A beszámolási időszakban az állami szervek, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak tevékenysége szervesen illeszkedett bele abba az általános tevékenységbe, amely a párt vezetése alatt folyt a megyében a gazdasági-és politikai feladatok megoldására. Végbement a feladatok szükséges elhatárolása és ugyanakkor sikerült a tevékenységet megfelelően koordinálni. t. A tanácsok tevékenysége Tanácsaink a párt és a dolgozó emberek által támasztott követelményeknek megfeleltek. Tevékenységük színvonala az elmúlt években tovább emelkedett, önállóságuk fokozódott, az államigazgatási munka hatékonyabbá vált. Különösen az új gazdasági irányítási rendszer lehetőségei tették lendületesebbé a lakossági igények kielégítése érdekében kifejtendő tanácsi tevékenységet. , A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok termelése, munkájának színvonala évről évre emelkedik, s így eredményesen működnek közre a lakossági igények jobb kielégítésében. Az utóbbi néhány évben bontakozott ki és vált egyre nagyobb jelentőségűvé megyénkben is a város- és községpolitikai tevékenység. Ebben a nagy jelentőségű munkában nemcsak az volt a feladat, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagi kereteket gazdaságosan használjuk fel, hanem az is, hogy a helyi lehetőségeket, a lakossági egyetértést apyagi hozzájárulással is kiaknázzuk ' Ezután a hatósági tevékenység színvonaláról, majd a telepítések gazdasági, kulturális, és szociális igényeinek kielégítéséről szólt a beszámoló. A fejlesztésben kezdetét vette az a helyes gyakorlat is, hogy a tanácsi és nem tanácsi szervek közös lebonyolításban vállalkoznak beruházásokra, ágazatfej leszté- aekre, a lakossági igények magasabb szintű ellátása érdekében, — összegezte az eredményeket a megyei pártbizottság jelentése. 2. A belügyi, igazságügyi szervek munkája-jt* A belügyi és igazságügyi szerveink tevékenységét áthatja a társadalom védelme, a társadalom becsületes nagy többsége iránti humánum és ebből eredően a társadalomra káros jelenségek üldözése, az ilyen cselekmé- nyék megtorlása. Tevékenységükben megfelelően érvényesülnek a párt által kidolgozott jogpolitikai elvek. A továbbiakban a megyei pártbizottság beszámolója elemezte a közrend és a közbiztonság jelenlegi helyzetét, megállapítva, hogy a IX. kongresszus óta a közrend és közbiztonság tovább szilárdult megyénkben. A belügyi és igazságügyi szervek munkájában tovább erősödik a szocialista demokrácia kiszélesítésére irányuló törekvés, • az ügyek intézésében egyre szélesebb körben támaszkodnak az állampolgárok segítőkészségére — állapította meg a beszámoló, majd így folytatta: A tanácsi, belügyi és Igazságügyi szervek munkájára egyaránt jellemző a törvényesség. Az eljárás, ügyintézés és ítélkezés szakmai {színvonala emelkedett, a tevékenységet egyre jobban áthatja a társadalom érdekeinek tudatos érvényesítése. Az állami munka differenciáltabbá vált, jobban emberközelségbe került, mivel szélesedett és erősödött az állami szervek és a lakosság kapcsolata. Mindennek ellenére, mind a tanácsi mind a belügyi és igazságügyi munkában ma is fellelhetők nem kívánatos jelenségek, amelyek al. am afcáéüwe 21^ Iiia»i , kalmasak arra, hogy az emberek egy részében bizalmatlanságot szüljenek, kedvezőtlen politikai hatást váltsanak ki. 3. A szakszervezeti munka Megyénkben a szakszervezeti élet egészségesen fejlődött, a szakszervezeti szervek munkastílusa, munkamódszere tökéletesedett A szakszervezeti szervek, de különösen az alapszervezetek, megnövekedett hatáskörükkel élve, egyre hatékonyabban, nagyobb hozzáértéssel, a vállalati, munkahelyi jogszabályok ismeretében vesznek részt a dolgozókat érintő kérdések véleményezésében, eldöntésében, valamint a munkahelyek termelési, mozgalmi feladatainak megvalósításában. A szak- szervezetek egyre jobban képesek közvetíteni a párt politikáját és mozgósítani a dolgozókat a célkitűzések megvalósítására. Külön elismerésre méltó a szakszervezetek tevékenysége a jubileumi évfordulók tiszteletére szervezett szocialista munkaversenyekben, de elismeréssel kell szólni a gazdasági reform előkészítése időszakában végzett tevékenységükről is. Mindezekkel együtt a szakszervezeti munka számos fogyatékossággal is küzd. Helyenként és időnként hullámzás tapasztalható a társadalmi és egyéni érdek védelmének összhangjában; egyes szakszervezeti szervek nehezen találták meg helyüket és szerepüket a gazdasági reform által létrehozott új körülmények közepette; nem tudtak kellően élni a megnövekedett hatáskörrel; nem alakult ki még megfelelően a szakszervezeti munka általánostól eltérő speciális feladata — pl. a rétegek közötti munka — végzésének eredményes formája. Gondot jelent az is, hogy egyes szakszervezeti szervek, illetve vezetők a lényegesen megnövekedett követelményeknek nem tudnak megfelelően eleget tenni, s ezáltal a munkahely dolgozói előtt nem rendelkeznek kellő tekintéllyel. 4. A KISZ helyzete és munkája Az ifjúság politikai és erkölcsi nevelése terén elismerésre méltó munkát végez és eredményeket ért el ifjúsági szövetségünk, a KISZ. A pártbizottság megítélése szerint megyénk kommunista ifjúsági mozgalma egyenletesen fejlődik, jó úton jár. Hatása nemcsak a KISZ-tagokra hanem igen jelentős mértékben a KISZ-en kívüli fiatalokra is érvényesül Tevékenységében, módszereiben egyre eredményesebben kapcsolódnak össze az ifjúság eszmei-politikai nevelésének általános követelményei és az ifjúság életkori sajátosságai. A pártszervek és pártszervezetek gondot fordítanak a KISZ irányítására. Az eredmények mellett ugyanakkor figyelmeztető jelenség hogy megújulnak és esetenként szaporodnak is azok a cselekmények és magatartásbei* fogyatékosságok, amelyek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az ifjúság egy részére nem tudunk kellően hatást gyakorolni és abban talaja van a szocializmustól idegen erkölcsi felfogásnak, a nyugatimádatnak, az ellenséges nézeteknek. Megállapítható, hogy a KISZ által szervezett akciók, mozgalmak általában eredményesek voltak, vonzóbb programot biztosítottak a KISZ-en kívüli fiatalok részére is. A védnök- ségi mozgalom, közte a visontai bánya és erőmű, a Tisza II. vízlépcső feletti védnökség és más -termelési mozgalmak eredményesen segítették mozgósítani a fiatalokat a szocialista építés feladataira. 5. A nőmozgalom helyzete A nők társadalmi helyzete és tevékeny: ige az elmúlt 4 év alatt tovább növekedett. Emelkedett az iparban dolgozó nők száma és aránya. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a foglalkoztatottak fele nő és vannak pépgazdasági, illetve foglalkozási ágak, am/cc lyekben ma már a nők vannak túlnyomó többségben (kereskedelem, pedagógusok). A megye bérből és fizetésből élő dolgozóinak 36,4 százaléka nő. Jelentékenyebbé vált a nők társadalmi és közéleti tevékenysége is. A párt vezető testületéiben és a tanácsokban emelkedett a nők aránya. A KISZ választott testületéiben 28 százalék, a szakszervezeti szervekben mintegy 35 százalék a női tisztség- viselők aránya. A pártpktatásban, a tömegoktatás szervezett tanfolyamain és a káderképző tanfolyamokon az összes hallgatók 25 százaléka volt a nő az 1969—70-es oktatási idényben. Mintegy 12.000 nő vett részt a tömegoktatás laza formáiban. Az egészében pozitív tendencia ellenére megállapítható, hogy a nők aktivitása és részvétele a termelésben és a társadalmi tevékenységben nem éri el a kívánt szintet. Ennek szemléletbeli és anyagi okai egyaránt vannak. Nem ritka az olyan gyakorlat sem, hogy a nők azonos munkáért nem kapják meg az azonos bért A gyermekintézmények hálózatának elégtelensége, a közétkeztetés és a különböző közszolgáltatások ki nem elégítő mérete és szervezettsége — és még sok más tényező jelentkezik akadályként ahhoz, hogy a nők igényeik és a társadalmi szükséglet szerint vegyenek részt a termelésben, szolgáltatásban és a közéletben. _A nőtanácsok, mint szervezet, az elmúlt időszakban is rendszeresen és eredményesen dolgoztak a nők aktivizálásában, a nők helyzetének felmérésében és a feltételek javításának kidolgozásában. Az élet, a társadalom és a termelés szerkezete azonban összetettebbé, bonyolultabbá vált, ami szükségessé tette, hogy a nők közötti munkát, a nők aktivizálását lehetővé tevő feltételek megteremtésén egy rétegszervezet helyett valamennyi állami és tömegszervezeti szerv dolgozzék és ezt a tevékenységet közvetlenül a párt szervezze és ellenőrizze, szervei révén. 6. A munkásőrség tevékenysége.. A munkárőregységeknél és -alegységeknél megfelelő előrehaladás volt tapasztalható a parancsnoki munka színvonalában, a politikai nevelőmunka tartalmában, valamint a kiképzési eredményekben egyaránt. Tovább fejlődött a parancsnoki és beosztott állomány ideológiai, politikai és erkölcsi arculata, javult harcképessége. Eredményesen valósulnak meg a Politikai Bizottság munkásőrségre vonatkozó határozatának előírásai, különösen az állományépítés és a szervezőmunka terén. Tovább javult a munkásőrökkel való egyéni és kollektív foglalkozás. Megfelelő aktivitással vesznek részt a kiképzési tervben meghatározott feladatok végrehajtásában. A munkásőr elvtársak nqgy többségének magatartása, fegyelme munkahelyén is kifogástalan, a munkásőrséggel járó feladatok elvégzése mellett aktívan kiveszik részüket más közéleti tevékenységből. 7. A népi ellenőrzés Az eltelt időszakban a népi ellenőrzés tevékenysége nagyrészt megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket részére gazdasági és társadalmi feladatainak • megoldásában pártunk meghatározott. Megyénkben tovább szélesedett a népi ellenőrzés társadalmi jellege. Mintegy másfél ezer népi ellenőr és szakértő rendszeresen, lelkiismeretesen és hozzáértéssel végzi az ellenőrzési munkát Ez elősegítette a dolgozók fokozottabb bevonását a gazdasági folyamatok) közvetlen ellenőrzésébe. Szükségesnek látjuk, hogy a népi ellenőrzés a helyesen megválasztott vizsgálatok lefolytatásával is nyújtson segítséget a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásához, következetesen végezze azoknak a hiányosságoknak feltárását, amelyek hátráltatják és akadályozzák az adott gazdasági terület munkáját 8. A megye testnevelési és sportmozgalmának helyzete A párt sportpolitikai irányelvei alapján az elmúlt négy év során a megye testnevelési és sportmozgalma megfelelően fejlődött. A megye jelentősebb településein mindenütt működik sportegyesület. A sportegyesületek tagjainak száma az 1966-os 35 ezerről napjainkig 39 ezer főre, míg az igazolt ver-, senyzők száma 15 ezerről 16 ezerre emelkedett. A sportszervek rendezvényei, a tömegsportakciók, az időszakos sportolási lehetőségek egyre nagyobb érdeklődést keltenek a lakosság körében. A megye -lakosságának 10 százaléka rendszeresen és további 10 százaléka alkalomszerűen sportol. A megye testnevelési és sportmozgalmának gyorsabb fejlődését — többek között — akadályozza, hogy pártszervezeteink egy része nem tekinti még fontos feladatának a sportmunka irányítását. A sportegyesületi vezetők és edzők egy része sem tartja munkája szerves részének a sportolók világnézeti neve-- lését. 9. A Hazafias Képfront* mozgalom A népfrontnak, társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalmának a szocializmus teljes felépítését segítő politikai, gazdaságpolitikai, közjogi, kulturális és a magyar—szovjet barátságot elősegítő tevékenysége szélesedett, arányaiban is egyre helyesebben alakul Munkája tervszerűbbé, színesebbé vált, jól illeszkedik a párt-, állami és társadalmi szervek összpolitikai tevékenységének rendszerébe. A népfrontmozgalom a beszámolási időszakban is megfelelő keretnek bizonyult a népi-nemzeti egység erősítésére irányuló politikai munkához, az osztályok és rétegek alapvető érdekei azonosságának -bázisán. A népfront*' révén rendszeresen eljuttattuk a párt politi- , káját azokhoz a rétegekhez is, amelyekhez a közvetlen ráhatásnak csekélyek a lehetőségei. A népfront keretében és égisze alatt végzett tevékenység tartalmilag egyértelmű volt:. s. szocializmus felépítésének soron levő feladataira irányult. Mindezekkel együtt megállapítható, hogy: nem használtuk fel teljesen a mozgalomban rejlő lehetőségeket; a munkások részvétele á népfrontszervekben nem megfelelő; nem eléggé egységes a nők és fiatalok között végzett népfronttevékenység; nem mindenütt éri el a kívánt szintet a népfrontbizottságok közreműködése a helyi politika kidolgozásában és végrehajtásában; ma is fellelhetők hibás nézetek a népfrontpolitikáról. A következő években a helyi politika kialakításában és érvényesítésében való hatékony részvétel mellett, kívánatos fejleszteni ‘ a munkások, a nők és a fiatalok között végzendő népfronttevékenységet. Ez úgy érhető el, ha társadalmunk e jelentős rétegei egyre növekedő mértékben kapcsolódnak be s mozgalomba. V. A pártélet főbb kérdései A pártmunka egészének fejlődésével az elmúlt ciklus alatt lépést tartott a párt belső életének fejlődése is, ami növelte a pártszervek és -szervezetek munkájának hatékonyságát Növekedett a pártszervek önállósága, amelyek felelősségük tudatában rendszeresen szervezték és koordinálták a területükön folyó munkát. Figyelmet fordítottak a párt erőinek gyarapítására, munkálkodtak a pártdemokrácia fejlesztésén, határoztak az időszerű szervezeti és káderkérdésekben. 1. A párt vezető szerepe érvényesülésének tapasztalatai A IX kongresszus határozatainak következetes végrehajtása érdekében kifejtett munkánk során, megyénkben is tovább erősödött a párt vezető szerepe, nőtt tekintélye és tömegbefolyása. Pártszervezeteinkben és alapszervezeteinkben eredményes — a IX. kongresszus, valamint az irányító felsőbb pártszervek határozatai «zellemének megfelelő — munka folyik. Tevékenységük megközelíti a fejlődésünk jelenlegi szakasza által támasztott követelményszintet, gyakorlati munkájukban eredményesen érvényesítik a párt vezető, irányító és ellenőr-^ szerepét E tényt a politikai. ideológiai, kulturális, valamint a gazdasági téren elért eredmények megfelelően tűkEredményesen fejlődött a pártszervezetek és az irányító pártszervek munkakapcsolata,- az irányítás módszere és rendszeressége, ez- • zel együtt önállóságuk és felelősségük. Munkájukat áthatotta az a felismerés, hogy a párt politikájának megvalósítása elsősorban a pártmunka hatékonyságán múlik. Mind a pártszervek, mind pedig a pártszervezetek; tevékenységére jellemző, hogy a mindennapi munka során jobban figyelembe veszik területük sajátosságait, azokat a körülményeket, amelyek a munka eredményére hatással van- nak, miközben törekszenek a körülményeket pozitív irányban alakítani. Az alapjában kedvező tapasztalat mellett’ a pártszervezetek irányító-szervező munkájában. főleg a párt és szakmai vezetés kapcsolatában jelentkezik néhány negatív jelenség. Néhány üzemben, vállalatnál még nem látják világosan a pártszervezet helyét, szerepét. Az alapszervezetek egy része nem fordít kellő figyelmet a területén tapasztalható, nem kívánatos jelenségekre. A jelentkező fogyatékosságok okai: a párt vezető szerepe lényegének meg nem értése; a pártirányítás eszközeinek nem megfelelő alkalmazása; a gazdaságirányítási rendszer elvei egyes elemeinek helytelen alkalmazása; a nem kielégítő szakmai és politikai felkészültség. 2. A párfe'ef lenini normáinak érvényesülése A pártélet lenini normáinak betartása szo' (Folytatás as S„ oldakm)
