Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

A megyei pártértekezletről jelentjük . ■■ ————----------------------------------------------------_ ■ ______________________________________________ 1 etobsteáé® m í oldalról) II. Á IV. ötéves terv főbb megyei célkitűzései 1. A megy« szocialista iparának fejlesz­tésénél alapvető iparpolitikai követelmény • gazdálkodás hatékonyságának fokozása, a A munka termelékenységének számottevő növelése, a termelés gyorsabb ütemű fej­lesztése E célokat elsősorban intenzív esz­közökkel, vagyis az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a progresszív ágazatok arányának növelésével, a gépesí­tés és automatizálás fokozásával, a nemzet­közi munkamegosztásba történő aktívabb bekapcsolódásunkkal, az ipari termelőerők megyén belüli arányosabb elhelyezésévéi. (valamint a szervezés és vezetés színvo­nalának emelésével kell megvalósítani. Az extenzív fejlesztésnek a megyében már csak korlátozott lehetőségei vannak. Az iparfejlesztésben koncentrálni kell erőinket az előző tervidőszakban megkezdett és a IV. ötéves tervben indítandó — orszá­gos célokkal egybeeső — fő strukturális cél­kitűzéseink megvalósítására: — az ötéves terv közepére befejeződik a Gagarin Hőerőmű és a Thorez Külfejtés tel­jes üzembe helyezése, így az ipar ez idő alatt leggyorsabban fejlődő és legjelentősebb ágazata a külfejtéses lignitbányászat és villa- inosenergia-termelés lesz; — a recski mélyszinti érc esed és bányá­szati feltárása folytatódik, a hasznosítás to­vábbi feladatai várhatóan az ötéves tervcik- tus során már jelentkeznek; — a gépipari ágazat termelése tovább nö­vekszik. Tovább bővül az EIVRT Félvezető és Gépgyár, a Finomszerelvénygyár, a Mát- ravidéki Fémművek, a Qualitál Könnyű- Éémipari Feldolgozó Vállalat és a VILATI egri gyárának kapacitása; — az ötéves terv első évében megkezdi termelését a selypi azbesztcsőgyár és az utol­só években kezdetét veszi a Bélapátfalvi Ce­mentgyár rekonstrukciója; — a Finomszerelvénygyár gyáregységé­inek létrehozásával megkezdődik Heves köz­ség és térségének a foglalkoztatottsághoz (szükséges mértékű ipari fejlesztése. 2. A beruházási volumen az ötéves terv Időszakában tovább nő, összege mintegy 20— 22 milliárd forint lesz. A megyei beruházá­sokon belül jelentős helyet foglalnak el az iparban és mezőgazdaságban egyaránt az egyedi nagy és kiemelt beruházások. A terv­időszakban a megye területén mintegy 11000 lakás megépítésével számolunk. Az építőipari tevékenység terén célki­tűzés, hogy a kapacitás növekedésének üteme haladja meg az építési igény növekedési üte­mét Mivel számottevő munkaerőforrással »em számolhatunk, ezért a teljesítmény fo­kozása egyrészt a termelékenység emelkedé­sével és korszerű technológiák alkalmazásé­ival, másrészt új közműépítő kapacitás fel­fejlesztésével, illetve házgyár létrehozásával biztosítható. így a megyei építőipari kapa­citás meghaladja az évi kétmilliárd forintot 3. Élelmiszer- és fagazdaság. Összhangban fezzal a tendenciával, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozók létszáma évről évre csökken, növelni akarjuk a gépesítés ütemét, annak színvonalát figyelmet fordítva egyes ter­mékféleségek előállításának komplex gépe­sítésére, különösen a kukorica, a cukorrépa és a pillangós takarmányok termesztésében. Az állattenyésztés korszerűsítése érdeké­ben szorgalmazzuk a modern férőhelyek és telepek kialakítását. A megfelelő fajták és tartástechnológiák alkalmazásával növelni kí­vánjuk az állattenyésztés hozamait és javíta­ni a fajlagos mutatókat. Támogatjuk a ház­táji állattartást. Fokozni akarjuk a hústerme­lést és -értékesítést, elősegítve a hústermelés és -fogyasztás összhangjának kialakulását. A tervidőszakban befejeződik a kiskörei — Tisza II. — vízlépcső első szakaszának épí­tése. A vízlépcső hatáskörzetébe tartozó gaz­daságoknak fel kell készülniük az öntözéses gazdálkodás bevezetésére, illetve bővítésére. Szorgalmazzuk a mezőgazdasági üzemek­ben a műtrágya és vegyszerek eddiginél na­gyobb ütemben növekvő felhasználását, elér­ve, illetve egyes növényféleségeknél megkö­zelítve az országos átlagot. Szélesíteni kívánjuk azokat a kooperációs kezdeményezéseket, amelyek az üzemek, vál­lalatok és intézmények erőinek koncentrálá­sára irányulnak és a korszerű technika és technológia alkalmazását segítik elő,! növelve a gazdasági hatékonyságot és kielégítve a népgazdasági érdekeket. Fokozott figyelmet fordítunk a tsz-ek és fegyéb üzemek szakemberellátására és a veze­tés színvonalának javítására, tudomásul véve és vétetve azt, hogy a megfelelő szaktudás­sal nem rendelkező gazdasági vezető nem ad­hat garanciát a népgazdasági és vállalati esz­közök leghatékonyabb, a népgazdaság és vál­lalat érdekeit egyaránt kielégítő felhasználá- fán. 4. A megye közlekedésének fejlődése szo­rosan összefügg az országos fejlesztéssel. In­dokolt, hogy a megyén belüli közlekedés szín­vonala közelítsen a távolsági közlekedés szín­vonalához. A tervidőszakban fplytatódik a kis forgalmú vasútállomások felszámolása és a vasúti áruforgalom egy része közútra tere­lődik. A racionalizálás végrehajtása az útháló­zat korszerűsítését, a közúti járműállomány és az üzemeltetését biztosító szervizhálózat fejlesztését igényli. Mintegy 1,5 milliárd fo­rint KPM-beruházással számolunk. A IV. ötéves tervidőszakban kiemelten kell számolni: — az egri és hatvani vasútállomás kor­Tisztelt megyei pártértekezlet! Pártbizottságunk számot ad a beszámo­lási időszakban végzett ideológiai és tömeg­politikai munkáról. Törekvésünk ez idő alatt is arra irányult, hogy a pórt politikáját rend­szeresen magyarázzuk megyénk lakosságá­nak, hogy a lakosságot rendszeresen meg­nyerjük e politikának, bevonva a politikai formálásba és végrehajtásba. Arra töreked­tünk, hogy választ adjunk a belpolitikai élet, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdéseire. Töreked­tünk a lehető legteljesebb tájékoztatásra, a kellő tárgyilagosságra természetesen úgy, hogy a marxizmus, pártunk politikája szel­lemében igyekeztünk befolyásolni a dolgozók véleményét, hangulatát, 1. A szocialista tudat erősödése megyénkben Elöljáróban a megye társadalmi szerke­zetében végbement változást elemezte az elő­terjesztés. Többek között megállapította, hogy a beszámolási időszakban létszámában megnőtt és a foglalkoztatottak terén első helyre került az ipari munkásság, növelve a munkásosztály súlyát, szerepét. Tovább foly­tatódott a megye munkásságának és a mun­kásosztályba bekerült dolgozók gondolkodás­módjának pozitív átalakulása. Szembetűnő és gyors termelőszövetkezeti parasztságunk szocialista tudatának fejlődése is. Szocialista alapon erősödött a munkás—paraszt szövet­ség. Létszámban tovább növekedett megyénk értelmisége. A fizikai és a szellemi munka közeledésének eredményeképpen az értelmi­ség számos területen kapcsolódik a termelés fizikai folyamataiba. Mindez kedvezően hat tudatára és magatartására. Megyénk lakosságának erkölcsi-politikai arculatát megrajzolva az elmúlt időszakban is javuló, összességében kedvező képet ka­punk. Lakosságunk túlnyomó többsége egyet­ért a párt politikájával. Ha az egyes idő­szakokban az egyes kezdeményezéseknél a részkérdésekben számos félreértés, ellenvéle­mény és vita van is, lakosságunk összességé­ben mégis jónak tartja, elismeri, értékeli a párt azon tulajdonságát, hogy bátran kez­deményezi időszerű feladatok megoldását, szembenézve a várható nehézségekkel is, mert számít dolgozó népünk politikai érettségére, a szocializmushoz való hűségre és cselekvő közreműködésére. Az olyan kezdeményezések, mint pl. a gazdasági mechanizmus reformja, vagy a lakáskérdés megoldása, nagy erköl­csi haszonnal járnak a párt számára. A dol­gozók biztonságérzetét növeli az a tudat, hogy a megérett kérdések megoldása napirendre kerül. Annak ellenére, hogy anyagi alapjaink nem teszik lehetővé a társadalom részéről je­lentkező igények teljes kielégítését és emiatt kedvezőtlen vélemények is vannak, lakossá­gunk összességében pozitívnak tartja a te­vékenységet, elismeréssel szól arról, hogy a párt csak akkor kezdeményezi a feszítő kér­dések megoldását, amikor a mególdás lehe­tősége adott és szembe mer szállni a dema­gógiával, nem engedi meg nem alapozott lé­pésekre, kalandokba kényszeríttetni magát. Lakosságunk támogatja pártunk nemzet­közi politikáját. A párttagok és pártonkívü- liek túlnyomó többsége egyaránt egyetért abban, hogy pártunk és kormányunk min­denekelőtt a szocialista világrendszerhez tar­tozó testvéri országokkal erősíti kapcsolatait és szélesíti, bővíti együttműködését. Érzik és tudják, hogy a Magyar Népköztársaság rá van utalva e testvéri közösségre és külön elisme­réssel nyilatkoznak arról, hogy a testvéri közösségben is mindenekelőtt a Szovjetunió­val erősödnek kapcsolataink. A Szovjetunió­hoz főződő barátság érzése megyénk lakóiban is egyértelmű, mély és megingathatatlan. Je­lenthetjük a tisztelt megyei pártértekezlet­nek, hogy pártbizottságunk a. beszámolási időszakban közvetlenül is hozzájárult me­gyénk lakói és ’a szovjet emberek közötti ér­zelmi kapcsolatok erősítéséhez, a magyar— szovjet barátsághoz. A Politikai Bizottság ái- tal engedélyezett kapcsolat megteremtése a szerűsítésével, illetve rekonstrukciójával; a megyeszékhely be- és kivezető úthálózatának korszerűsítésével; a személyszállítás kulturált­ságának fokozásával; az egri új távbeszélő központ létrehozásával; a kékestetői új tv- torony megépítésével. 5. A megye lakosságának életszínvonalát a gazdaságfejlesztéssel összhangban több té­nyező kedvező irányban befolyásolja. Az ipari és építőipari munkahelyek számának bővülése tovább növeli a foglalkoztatottság színvonalát és a korszerűség irányába változtatja szerkeze­tét. Várhatóan növekszik a megye lélekszáma is. A lakosság magasabb színvonalú ellátása érdekében a kereskedelmi hálózatot tovább­fejlesztjük, a javítás-szolgáltatás mértékét bővítjük és fokozzuk a színvonalemelés lehetőségeit. A lakosság életkörülményeit kedvezően befolyásolja a megye IV. ötéves tervének lakásépítési programja, amely közel 4000 állami és szövetkezeti, 2500 OTP, mintegy 400 válalati és kb. 5500 magánerőből megépülő lakást tartalmaz. A megye lakossá­gának jövedelmi színvonala várhatóan vala­melyest meghaladja az országost. Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztár­sasággal, delegációink, és turistacsoportjaink látogatása Szovjet-Csuvasiában, illetve Heves megyében, megyénk közvéleményének teljes egyetértésével találkozott és a két nép közötti barátság sok-sok feledhetetlen mozzanatát szülte. Dolgozóink helyeslik pártunk és kormá­nyunk külpolitikáját és azt, hogy nem zár­kózik el a nyugati világgal való kapcsolatok­tól. Többségében értik e kapcsolatok elő­nyeit és szükségességét. Nfem látnak veszélyt benne, mert számukra világosak a következe­tes elvi alapok, amelyen e kapcsolatok létre­jöttek és léteznek, tudják, hogy pártunk és kormányunk e kapcsolatokat is a szocializ­mus magyarországi hadállásainak erősítése érdekében hasznosítja. Erősödnek a közgondolkodás szocialista elemei, emelkedett a lakoság általános és szakmai műveltsége, tovább terjedt a marxista—leninista világnézet. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a köz­művelődésben, mind a tudományos és művé­szeti életben alapvetően a szocialista törek­vések erősödése jellemzi. A továbbiakban foglalkozik a beszámoló a lakosság közgazdasági gondolkodásának fej­lődésével. és a szocialista demokratizmussal. Ez utóbbival kapcsolatosan sokatmondó adatot említ a beszámoló: a felnőtt lakosság 60 szá­zaléka tagja valamilyen társadalmi szerve­zetnek, egy részük intenzíven tevékenykedik a közéletben. Kis területre szorultak vissza azok a néze­tek, amelyek a demokráciát és a diktatúrát szembeállítják, amelyek a demokratizmus fej­lesztését a centralizmus rovására képzelik megvalósítani és azok is, amelyek a nehéz­ségek megoldásának fő eszközét a demokra­tizmus szűkítésében látják, — állapítja meg a beszámoló. A materialista világnézet fejlődésével kapcsolatban a megyei pártbizottság beszá­molója kiemeli, hogy ezen a téren is meg­figyelhetők a pozitív tendenciák. Megyénk la­kosságának 15—20 százaléka semmilyen val­lási felekezethez nem tartozik. A tanulók 2 százaléka vesz részt hitoktatásban, bár az egyház hatását ez a tény egymagában nem eléggé érzékelteti. Jelentős előrehaladás érzékelhető a szo­cialista embertípus formálásában. Számos példa bizonyítja, hogy az anyagi érdekeltség nem rontja le a szocialista erkölcs kialakí­tásában elért eredményeket. A beszámoló felhívja a figyelmet: Továbbra is erősíteni kell azonban azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s ■'mely nem tűri el a társadalomellenes ma­gatartást, az intrikát, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását. 2. Közoktatási politikánk megvalósulása Az iskolareform bevezetése és alkalma­zása általában eredményes, oktatási rendsze­rünk fejlődési iránya, az érvényesülő tenden­ciák pozitívak — állapítja meg a beszámoló, majd részletesen adatokkal bizonyítja, hogyan alakult az elmúlt években megyénk közok­tatása. A megye általános iskoláiba az idei tanév­ben 38 601 tanuló jár. A végzett tanulók mintegy 80 százaléka tanul tovább. A közép­iskolába járó tanulók száma 6411, a gimná­ziumi tanulók aránya 70 százalékról 54 szá­zalékra csökkent, a szakközépiskolásoké pe­dig 30 százalékról 46 százalékra emelkedett Ez az arány megfelel a társadalmi és gazda­sági követelményeknek. A megye szakmun­kástanuló-iskolában 7737-en tanulnak, 42 szá­zalékkal többen, mint 1985-ben. A szakmun­kásképzéssel kapcsolatban azt állapította meg a .beszámoló, hogy javult a szakmunkáskép­zés, de még sokat kell tennünk, hogy össz­ngba hozzuk azokkal a követelményekké melyek abból erednek, hogy a szakmunkás képzés a munkásosztály és a termelőszövet­kezeti parasztság utánpótlásának fő bázisa. A tanárképzésről szólva a beszámoló hangsúlyozza, hogy az egri Ho SÍ Minh Ta­nárképző Főiskola növekvő hallgató- és ok­tatókarával, korszerű objektumaival, fejlődő oktató-nevelő és ideológiai munkájával, mind termelékenyebb tudományos tevékenységével igyekszik helytállni 6 megye tanárigényeinek kielégítésében. Foglalkozott a beszámoló a fizikai dolgo­zók gyermekeinek továbbtanulásával is és megállapította: Törekvéseink ellenére a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási aránya me­gyénk középiskoláiban csökkenő tendenciát mutat, ezért számukra fokozottabb politi­kai, pedagógiai és szociális segítséget kell adni, hogy általános iskolai tanulmányaikat befejezzék és tovább tanuljanak a közép- és felsőoktatási intézményekben. 3. Közművelődésünk fejlődése Az elmúlt évek során a közművelődés je­lentősen segítette előrehaladásunkat, ugyan­akkor szocialista építésünk is új és új lehető­ségeket, szükségleteket teremtett a közműve­lődés számára. A IX. kongresszus után mind­inkább gyakorlatban is megnyilvánult az a felismerés, hogy a közművelődés az ideológiai munka része. A megyei pártbizottság 1966. évi állásfoglalása erősítette a közművelődés pártirányítását. Eredményeként a közművelő­dés közelebb került a megye politikai, gazda­sági és társadalmi feladatainak segítéséhez. Ezután kulturális rendezvényeink ered­ményeivel, könyvtárhálózatunk és olvasómoz­galmunk fejlődésével, a közízlés alakításának jelentőségével foglalkozott a beszámoló, majd megállapította: A közművelődési intézményeik a szükséges társadalmi támogatás és koordináció hiányá­ban elmaradnak a növekvő igények mögött. Többségük elavult, korszerűtlen. A rendelke­zésre álló anyagi erőforrások a működési fel­tételeket sem biztosítják. Szükséges az állami és társadalmi anyagi alapok növelése, kon­centrálása és célszerű felhasználása. Helyes káderpolitikával, a társadalmi és anyagi megbecsülés, valamint a követelmények nö­velésével javítani szükséges a köBanűvelődés személyi ellátottságát. 4. Tudománypolitikánk érvényesülése A megyei pártbizottság az elmúlt ciklus­ban a KB határozata után kezdett tudo­mánypolitikai munkát végezni, a IX. kong­resszus határozatainak szellemében. Az élet igényelte, a Központi Bizottság állásfoglalása pedig lehetővé tette, hogy a megye adottsá­gainak megfelelő tudományos tevékenységét értékeljük és feladatait körvonalazzuk. A továbbiakban az üzemekben folyó tech­nológiai jellegű fejlesztési kutatások, a mező- gazdasági jellegű önálló kutatások, az orvos- tudományi, a csillagászati, valamint a társa­dalomtudományi kutatómunka jelentőségét méltatta a beszámoló, majd hangsúlyozta: A kutatóbázis kiépülésével párhuzamo­san jelentékeny, jól felkészült kutatóállomány nőtt fel. A kutatók zöme lépést tart a tudo­mányos fejlődésseL Egyes kutatók híre hatá­rainkon túlra is eljutott. A kutatással foglal­kozók politikai arculata alapjában véve meg­felelő, elfogadják a szocializmus építésének alapvető célkitűzéseit. A tudományos kutatók jó része bekapcsolódik a társadalmi életbe. Sokan különböző párt-, állami és társadalmi funkciókat töltenek be. Egyes — főként idő­sebb — kutatók körében azonban élnek a pol­gári gondolkodás maradványai, megtalálható az apolitikus magatartás. 5. Szocialista egészségügyünk A IX. kongresszus óta megyénk egészség- ügyi helyzete is javult A megye lakosságának 98 százaléka részesül társadalombiztosítás­ban. A kórházi ellátás területén jelentős fej­lesztést valósítottunk meg A szakorvosi el­látás tovább fejlődött. Jelentősen javultak az elmúlt években az anya-, csecsemő- és gyer­mekvédelem személyi és tárgyi feltételei. A bölcsőde iránti érdeklődés a gyermekgondozá­si segély bevezetésének hatására csökkent, de még így is jelentősek a kielégítetlen igények. A szociális otthonok hálózata iis növekedett, azonban a szükségletet csak részben tudjuk kielégíteni. Kialakult az öregek napköziott- hon-rendszere, továbbfejlesztésük érdekében társadalmi összefogásra van szükség. 6. Á párt ideológiai és tömegpolitikai munkája Az eltelt négy év alatt az ideológiai és tö­megpolitikai nevelőmunka színvonala tovább emelkedett, eszközei, módszerei gazdagodtak, szervezete fejlődött. Ez — más tényezőkkel együtt és azokkal kölcsönhatásban — elő­segítette a megye lakossága szocialista tuda­tának fejlődését. Megállapítható azonban az is, hogy lehetőségeinket nem használtuk ki telíos-'n. Több területen a fejlődés ellentmon­(Folytatás a 4 .oldalon) 19Itt. október 31.. ezombat III. Ideológiai, tudományos és kulturális életünk

Next

/
Thumbnails
Contents