Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
A megyei pártértekezletről jelentjük . ■■ ————----------------------------------------------------_ ■ ______________________________________________ 1 etobsteáé® m í oldalról) II. Á IV. ötéves terv főbb megyei célkitűzései 1. A megy« szocialista iparának fejlesztésénél alapvető iparpolitikai követelmény • gazdálkodás hatékonyságának fokozása, a A munka termelékenységének számottevő növelése, a termelés gyorsabb ütemű fejlesztése E célokat elsősorban intenzív eszközökkel, vagyis az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a progresszív ágazatok arányának növelésével, a gépesítés és automatizálás fokozásával, a nemzetközi munkamegosztásba történő aktívabb bekapcsolódásunkkal, az ipari termelőerők megyén belüli arányosabb elhelyezésévéi. (valamint a szervezés és vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani. Az extenzív fejlesztésnek a megyében már csak korlátozott lehetőségei vannak. Az iparfejlesztésben koncentrálni kell erőinket az előző tervidőszakban megkezdett és a IV. ötéves tervben indítandó — országos célokkal egybeeső — fő strukturális célkitűzéseink megvalósítására: — az ötéves terv közepére befejeződik a Gagarin Hőerőmű és a Thorez Külfejtés teljes üzembe helyezése, így az ipar ez idő alatt leggyorsabban fejlődő és legjelentősebb ágazata a külfejtéses lignitbányászat és villa- inosenergia-termelés lesz; — a recski mélyszinti érc esed és bányászati feltárása folytatódik, a hasznosítás további feladatai várhatóan az ötéves tervcik- tus során már jelentkeznek; — a gépipari ágazat termelése tovább növekszik. Tovább bővül az EIVRT Félvezető és Gépgyár, a Finomszerelvénygyár, a Mát- ravidéki Fémművek, a Qualitál Könnyű- Éémipari Feldolgozó Vállalat és a VILATI egri gyárának kapacitása; — az ötéves terv első évében megkezdi termelését a selypi azbesztcsőgyár és az utolsó években kezdetét veszi a Bélapátfalvi Cementgyár rekonstrukciója; — a Finomszerelvénygyár gyáregységéinek létrehozásával megkezdődik Heves község és térségének a foglalkoztatottsághoz (szükséges mértékű ipari fejlesztése. 2. A beruházási volumen az ötéves terv Időszakában tovább nő, összege mintegy 20— 22 milliárd forint lesz. A megyei beruházásokon belül jelentős helyet foglalnak el az iparban és mezőgazdaságban egyaránt az egyedi nagy és kiemelt beruházások. A tervidőszakban a megye területén mintegy 11000 lakás megépítésével számolunk. Az építőipari tevékenység terén célkitűzés, hogy a kapacitás növekedésének üteme haladja meg az építési igény növekedési ütemét Mivel számottevő munkaerőforrással »em számolhatunk, ezért a teljesítmény fokozása egyrészt a termelékenység emelkedésével és korszerű technológiák alkalmazáséival, másrészt új közműépítő kapacitás felfejlesztésével, illetve házgyár létrehozásával biztosítható. így a megyei építőipari kapacitás meghaladja az évi kétmilliárd forintot 3. Élelmiszer- és fagazdaság. Összhangban fezzal a tendenciával, hogy a mezőgazdaságban dolgozók létszáma évről évre csökken, növelni akarjuk a gépesítés ütemét, annak színvonalát figyelmet fordítva egyes termékféleségek előállításának komplex gépesítésére, különösen a kukorica, a cukorrépa és a pillangós takarmányok termesztésében. Az állattenyésztés korszerűsítése érdekében szorgalmazzuk a modern férőhelyek és telepek kialakítását. A megfelelő fajták és tartástechnológiák alkalmazásával növelni kívánjuk az állattenyésztés hozamait és javítani a fajlagos mutatókat. Támogatjuk a háztáji állattartást. Fokozni akarjuk a hústermelést és -értékesítést, elősegítve a hústermelés és -fogyasztás összhangjának kialakulását. A tervidőszakban befejeződik a kiskörei — Tisza II. — vízlépcső első szakaszának építése. A vízlépcső hatáskörzetébe tartozó gazdaságoknak fel kell készülniük az öntözéses gazdálkodás bevezetésére, illetve bővítésére. Szorgalmazzuk a mezőgazdasági üzemekben a műtrágya és vegyszerek eddiginél nagyobb ütemben növekvő felhasználását, elérve, illetve egyes növényféleségeknél megközelítve az országos átlagot. Szélesíteni kívánjuk azokat a kooperációs kezdeményezéseket, amelyek az üzemek, vállalatok és intézmények erőinek koncentrálására irányulnak és a korszerű technika és technológia alkalmazását segítik elő,! növelve a gazdasági hatékonyságot és kielégítve a népgazdasági érdekeket. Fokozott figyelmet fordítunk a tsz-ek és fegyéb üzemek szakemberellátására és a vezetés színvonalának javítására, tudomásul véve és vétetve azt, hogy a megfelelő szaktudással nem rendelkező gazdasági vezető nem adhat garanciát a népgazdasági és vállalati eszközök leghatékonyabb, a népgazdaság és vállalat érdekeit egyaránt kielégítő felhasználá- fán. 4. A megye közlekedésének fejlődése szorosan összefügg az országos fejlesztéssel. Indokolt, hogy a megyén belüli közlekedés színvonala közelítsen a távolsági közlekedés színvonalához. A tervidőszakban fplytatódik a kis forgalmú vasútállomások felszámolása és a vasúti áruforgalom egy része közútra terelődik. A racionalizálás végrehajtása az úthálózat korszerűsítését, a közúti járműállomány és az üzemeltetését biztosító szervizhálózat fejlesztését igényli. Mintegy 1,5 milliárd forint KPM-beruházással számolunk. A IV. ötéves tervidőszakban kiemelten kell számolni: — az egri és hatvani vasútállomás korTisztelt megyei pártértekezlet! Pártbizottságunk számot ad a beszámolási időszakban végzett ideológiai és tömegpolitikai munkáról. Törekvésünk ez idő alatt is arra irányult, hogy a pórt politikáját rendszeresen magyarázzuk megyénk lakosságának, hogy a lakosságot rendszeresen megnyerjük e politikának, bevonva a politikai formálásba és végrehajtásba. Arra törekedtünk, hogy választ adjunk a belpolitikai élet, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseire. Törekedtünk a lehető legteljesebb tájékoztatásra, a kellő tárgyilagosságra természetesen úgy, hogy a marxizmus, pártunk politikája szellemében igyekeztünk befolyásolni a dolgozók véleményét, hangulatát, 1. A szocialista tudat erősödése megyénkben Elöljáróban a megye társadalmi szerkezetében végbement változást elemezte az előterjesztés. Többek között megállapította, hogy a beszámolási időszakban létszámában megnőtt és a foglalkoztatottak terén első helyre került az ipari munkásság, növelve a munkásosztály súlyát, szerepét. Tovább folytatódott a megye munkásságának és a munkásosztályba bekerült dolgozók gondolkodásmódjának pozitív átalakulása. Szembetűnő és gyors termelőszövetkezeti parasztságunk szocialista tudatának fejlődése is. Szocialista alapon erősödött a munkás—paraszt szövetség. Létszámban tovább növekedett megyénk értelmisége. A fizikai és a szellemi munka közeledésének eredményeképpen az értelmiség számos területen kapcsolódik a termelés fizikai folyamataiba. Mindez kedvezően hat tudatára és magatartására. Megyénk lakosságának erkölcsi-politikai arculatát megrajzolva az elmúlt időszakban is javuló, összességében kedvező képet kapunk. Lakosságunk túlnyomó többsége egyetért a párt politikájával. Ha az egyes időszakokban az egyes kezdeményezéseknél a részkérdésekben számos félreértés, ellenvélemény és vita van is, lakosságunk összességében mégis jónak tartja, elismeri, értékeli a párt azon tulajdonságát, hogy bátran kezdeményezi időszerű feladatok megoldását, szembenézve a várható nehézségekkel is, mert számít dolgozó népünk politikai érettségére, a szocializmushoz való hűségre és cselekvő közreműködésére. Az olyan kezdeményezések, mint pl. a gazdasági mechanizmus reformja, vagy a lakáskérdés megoldása, nagy erkölcsi haszonnal járnak a párt számára. A dolgozók biztonságérzetét növeli az a tudat, hogy a megérett kérdések megoldása napirendre kerül. Annak ellenére, hogy anyagi alapjaink nem teszik lehetővé a társadalom részéről jelentkező igények teljes kielégítését és emiatt kedvezőtlen vélemények is vannak, lakosságunk összességében pozitívnak tartja a tevékenységet, elismeréssel szól arról, hogy a párt csak akkor kezdeményezi a feszítő kérdések megoldását, amikor a mególdás lehetősége adott és szembe mer szállni a demagógiával, nem engedi meg nem alapozott lépésekre, kalandokba kényszeríttetni magát. Lakosságunk támogatja pártunk nemzetközi politikáját. A párttagok és pártonkívü- liek túlnyomó többsége egyaránt egyetért abban, hogy pártunk és kormányunk mindenekelőtt a szocialista világrendszerhez tartozó testvéri országokkal erősíti kapcsolatait és szélesíti, bővíti együttműködését. Érzik és tudják, hogy a Magyar Népköztársaság rá van utalva e testvéri közösségre és külön elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy a testvéri közösségben is mindenekelőtt a Szovjetunióval erősödnek kapcsolataink. A Szovjetunióhoz főződő barátság érzése megyénk lakóiban is egyértelmű, mély és megingathatatlan. Jelenthetjük a tisztelt megyei pártértekezletnek, hogy pártbizottságunk a. beszámolási időszakban közvetlenül is hozzájárult megyénk lakói és ’a szovjet emberek közötti érzelmi kapcsolatok erősítéséhez, a magyar— szovjet barátsághoz. A Politikai Bizottság ái- tal engedélyezett kapcsolat megteremtése a szerűsítésével, illetve rekonstrukciójával; a megyeszékhely be- és kivezető úthálózatának korszerűsítésével; a személyszállítás kulturáltságának fokozásával; az egri új távbeszélő központ létrehozásával; a kékestetői új tv- torony megépítésével. 5. A megye lakosságának életszínvonalát a gazdaságfejlesztéssel összhangban több tényező kedvező irányban befolyásolja. Az ipari és építőipari munkahelyek számának bővülése tovább növeli a foglalkoztatottság színvonalát és a korszerűség irányába változtatja szerkezetét. Várhatóan növekszik a megye lélekszáma is. A lakosság magasabb színvonalú ellátása érdekében a kereskedelmi hálózatot továbbfejlesztjük, a javítás-szolgáltatás mértékét bővítjük és fokozzuk a színvonalemelés lehetőségeit. A lakosság életkörülményeit kedvezően befolyásolja a megye IV. ötéves tervének lakásépítési programja, amely közel 4000 állami és szövetkezeti, 2500 OTP, mintegy 400 válalati és kb. 5500 magánerőből megépülő lakást tartalmaz. A megye lakosságának jövedelmi színvonala várhatóan valamelyest meghaladja az országost. Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal, delegációink, és turistacsoportjaink látogatása Szovjet-Csuvasiában, illetve Heves megyében, megyénk közvéleményének teljes egyetértésével találkozott és a két nép közötti barátság sok-sok feledhetetlen mozzanatát szülte. Dolgozóink helyeslik pártunk és kormányunk külpolitikáját és azt, hogy nem zárkózik el a nyugati világgal való kapcsolatoktól. Többségében értik e kapcsolatok előnyeit és szükségességét. Nfem látnak veszélyt benne, mert számukra világosak a következetes elvi alapok, amelyen e kapcsolatok létrejöttek és léteznek, tudják, hogy pártunk és kormányunk e kapcsolatokat is a szocializmus magyarországi hadállásainak erősítése érdekében hasznosítja. Erősödnek a közgondolkodás szocialista elemei, emelkedett a lakoság általános és szakmai műveltsége, tovább terjedt a marxista—leninista világnézet. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti életben alapvetően a szocialista törekvések erősödése jellemzi. A továbbiakban foglalkozik a beszámoló a lakosság közgazdasági gondolkodásának fejlődésével. és a szocialista demokratizmussal. Ez utóbbival kapcsolatosan sokatmondó adatot említ a beszámoló: a felnőtt lakosság 60 százaléka tagja valamilyen társadalmi szervezetnek, egy részük intenzíven tevékenykedik a közéletben. Kis területre szorultak vissza azok a nézetek, amelyek a demokráciát és a diktatúrát szembeállítják, amelyek a demokratizmus fejlesztését a centralizmus rovására képzelik megvalósítani és azok is, amelyek a nehézségek megoldásának fő eszközét a demokratizmus szűkítésében látják, — állapítja meg a beszámoló. A materialista világnézet fejlődésével kapcsolatban a megyei pártbizottság beszámolója kiemeli, hogy ezen a téren is megfigyelhetők a pozitív tendenciák. Megyénk lakosságának 15—20 százaléka semmilyen vallási felekezethez nem tartozik. A tanulók 2 százaléka vesz részt hitoktatásban, bár az egyház hatását ez a tény egymagában nem eléggé érzékelteti. Jelentős előrehaladás érzékelhető a szocialista embertípus formálásában. Számos példa bizonyítja, hogy az anyagi érdekeltség nem rontja le a szocialista erkölcs kialakításában elért eredményeket. A beszámoló felhívja a figyelmet: Továbbra is erősíteni kell azonban azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s ■'mely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, az intrikát, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását. 2. Közoktatási politikánk megvalósulása Az iskolareform bevezetése és alkalmazása általában eredményes, oktatási rendszerünk fejlődési iránya, az érvényesülő tendenciák pozitívak — állapítja meg a beszámoló, majd részletesen adatokkal bizonyítja, hogyan alakult az elmúlt években megyénk közoktatása. A megye általános iskoláiba az idei tanévben 38 601 tanuló jár. A végzett tanulók mintegy 80 százaléka tanul tovább. A középiskolába járó tanulók száma 6411, a gimnáziumi tanulók aránya 70 százalékról 54 százalékra csökkent, a szakközépiskolásoké pedig 30 százalékról 46 százalékra emelkedett Ez az arány megfelel a társadalmi és gazdasági követelményeknek. A megye szakmunkástanuló-iskolában 7737-en tanulnak, 42 százalékkal többen, mint 1985-ben. A szakmunkásképzéssel kapcsolatban azt állapította meg a .beszámoló, hogy javult a szakmunkásképzés, de még sokat kell tennünk, hogy összngba hozzuk azokkal a követelményekké melyek abból erednek, hogy a szakmunkás képzés a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság utánpótlásának fő bázisa. A tanárképzésről szólva a beszámoló hangsúlyozza, hogy az egri Ho SÍ Minh Tanárképző Főiskola növekvő hallgató- és oktatókarával, korszerű objektumaival, fejlődő oktató-nevelő és ideológiai munkájával, mind termelékenyebb tudományos tevékenységével igyekszik helytállni 6 megye tanárigényeinek kielégítésében. Foglalkozott a beszámoló a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával is és megállapította: Törekvéseink ellenére a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási aránya megyénk középiskoláiban csökkenő tendenciát mutat, ezért számukra fokozottabb politikai, pedagógiai és szociális segítséget kell adni, hogy általános iskolai tanulmányaikat befejezzék és tovább tanuljanak a közép- és felsőoktatási intézményekben. 3. Közművelődésünk fejlődése Az elmúlt évek során a közművelődés jelentősen segítette előrehaladásunkat, ugyanakkor szocialista építésünk is új és új lehetőségeket, szükségleteket teremtett a közművelődés számára. A IX. kongresszus után mindinkább gyakorlatban is megnyilvánult az a felismerés, hogy a közművelődés az ideológiai munka része. A megyei pártbizottság 1966. évi állásfoglalása erősítette a közművelődés pártirányítását. Eredményeként a közművelődés közelebb került a megye politikai, gazdasági és társadalmi feladatainak segítéséhez. Ezután kulturális rendezvényeink eredményeivel, könyvtárhálózatunk és olvasómozgalmunk fejlődésével, a közízlés alakításának jelentőségével foglalkozott a beszámoló, majd megállapította: A közművelődési intézményeik a szükséges társadalmi támogatás és koordináció hiányában elmaradnak a növekvő igények mögött. Többségük elavult, korszerűtlen. A rendelkezésre álló anyagi erőforrások a működési feltételeket sem biztosítják. Szükséges az állami és társadalmi anyagi alapok növelése, koncentrálása és célszerű felhasználása. Helyes káderpolitikával, a társadalmi és anyagi megbecsülés, valamint a követelmények növelésével javítani szükséges a köBanűvelődés személyi ellátottságát. 4. Tudománypolitikánk érvényesülése A megyei pártbizottság az elmúlt ciklusban a KB határozata után kezdett tudománypolitikai munkát végezni, a IX. kongresszus határozatainak szellemében. Az élet igényelte, a Központi Bizottság állásfoglalása pedig lehetővé tette, hogy a megye adottságainak megfelelő tudományos tevékenységét értékeljük és feladatait körvonalazzuk. A továbbiakban az üzemekben folyó technológiai jellegű fejlesztési kutatások, a mező- gazdasági jellegű önálló kutatások, az orvos- tudományi, a csillagászati, valamint a társadalomtudományi kutatómunka jelentőségét méltatta a beszámoló, majd hangsúlyozta: A kutatóbázis kiépülésével párhuzamosan jelentékeny, jól felkészült kutatóállomány nőtt fel. A kutatók zöme lépést tart a tudományos fejlődésseL Egyes kutatók híre határainkon túlra is eljutott. A kutatással foglalkozók politikai arculata alapjában véve megfelelő, elfogadják a szocializmus építésének alapvető célkitűzéseit. A tudományos kutatók jó része bekapcsolódik a társadalmi életbe. Sokan különböző párt-, állami és társadalmi funkciókat töltenek be. Egyes — főként idősebb — kutatók körében azonban élnek a polgári gondolkodás maradványai, megtalálható az apolitikus magatartás. 5. Szocialista egészségügyünk A IX. kongresszus óta megyénk egészség- ügyi helyzete is javult A megye lakosságának 98 százaléka részesül társadalombiztosításban. A kórházi ellátás területén jelentős fejlesztést valósítottunk meg A szakorvosi ellátás tovább fejlődött. Jelentősen javultak az elmúlt években az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem személyi és tárgyi feltételei. A bölcsőde iránti érdeklődés a gyermekgondozási segély bevezetésének hatására csökkent, de még így is jelentősek a kielégítetlen igények. A szociális otthonok hálózata iis növekedett, azonban a szükségletet csak részben tudjuk kielégíteni. Kialakult az öregek napköziott- hon-rendszere, továbbfejlesztésük érdekében társadalmi összefogásra van szükség. 6. Á párt ideológiai és tömegpolitikai munkája Az eltelt négy év alatt az ideológiai és tömegpolitikai nevelőmunka színvonala tovább emelkedett, eszközei, módszerei gazdagodtak, szervezete fejlődött. Ez — más tényezőkkel együtt és azokkal kölcsönhatásban — elősegítette a megye lakossága szocialista tudatának fejlődését. Megállapítható azonban az is, hogy lehetőségeinket nem használtuk ki telíos-'n. Több területen a fejlődés ellentmon(Folytatás a 4 .oldalon) 19Itt. október 31.. ezombat III. Ideológiai, tudományos és kulturális életünk