Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-28 / 253. szám
Csatorday Károly felszólalása azEm§Z.ben II brit érdekeket megkárosító politikai hiba A Ceutropress kedd e8ti kommen U«rii KÜLÖNÖS DOLOG, hogy Angiin Vglokjptél.vi ••'.•b • Miollapja, a Times —, umely pedig a léluii.i légi' ' > esetben kőiül intorjáköt, kivált veM.o politiito'bk1'^' — éppen azon a napon, azaz keddi svaméban n.vilqtkO' • * a brit minlaatceelnököt, amikor Heath a 'LondonUtvo. r- * lózkodó Grornikóval való tárgyalásai előli állt, • iig■—- azon a napon — illetve ezekhen a napokban - fey kpzík az ENSZ közgyűlésének politikai bizotUugo is a-vaf a problémával, amely a Heath-interjú lenLtptosaiv 2 volt: Dél-Afrika kérdésével. A világszervezet New Vor r székhazában ezúttal éppen a magyar küldött, Csatot t i' Károly fejtette ki ezzel kapcsolatos részletes véloiltélivéúDEllAT NE FIRTASSUK ezeknek «/ iUribali eg’ ‘ zéseknek a hátterét, inkább azt nézzék meg mi volt az ó- lásfoglalások lényege. Edward Heath azt állította ngyífn, hogy kormánya még nem döntött véglegesen a de.-a fei kai fegyverszállítások felújítása ügyében, ám nem hmootí kétséget afelől, hogy továbbra is a fegyvereladás mellett foglal állást. Ezt még a Times is —. amely az interjú mellé Vezércikket is ír — elítéli. „A miniszterelnölcnek a dél-afrikai fegyverek kérdésében követett politikája olyan hiba, amely inkább megkárosítja, mint előmozdítja a brit érdekeket. Ezt a hibát csak fokozza Heath eltökéltsége, hogy nem1 hajlandó meggondolni magát1' — Írja a lap. rámutatva, hogy nemcsak szakszervezeti vezetők, de még papok is -- legutóbb az anglikán egyház 200 püspöke, a Canterbury! érsekkel az élen — s az egész metodista egyház tiltakozik e lépés' ellen. CSATORDAY KAROLY az ENSZ-ben hangsúlyozta, a dél-afrikai fehér kisebbségi faji kormányzat megsérti az ENSZ alapokmányát, széles körű fegyverkezési programja, pedig súlyosan veszélyezteti a nemzetközi bókét és biztonságot. Az ENSZ-nek figyelmeztetnie kellene a Vorster- razslmet fegyverekkel és más módon támogató kormányé- 1 kát — jelentette ki a magyar küldött. S ebbe a témakörbe vág a Pravda keddi kommentárja is. A lap megírja: a Kenneth Kaunda vezette misszió, amely az afrikai egységszervezetet képviselte, a dél-afrikai l’egyverszállltmányok letiltásáról akart tárgyalni Nyuga: ton, de nem ért el eredményt. Holott, állapítja meg a Pravda, a misszió olyan indokolt és jogos követelményeket támasztott a nyugati nagyhatalmakkal szemben, af, - lyek teljesen megfelelnek a Biztonsági Tanács 1963. évi“1 fegyverembargójának. ALLENDE: Megnyitjuk a szodalismushoz ^ ^ DOS ne uezetö utat Külföldi kaleidoszké p RANGOON: Mintegy kétszáz, két rivális bandához tartozó suhan- cot vett őrizetbe kedden a rapgooni rendőrség. A letartóztatásra a bandák közötti utcai ütközetet követően került eor, amelyben a fiatalok szablyákkal és fejszékkel támadtak egymásra ROCHESTER: Bomba robbant kedden a New York államban levő Rochester két zsinagógájában. A szerterepülő üvegszilánkok egy asszonyt megsebesítettek. NAH A: Négy kézigránát robbant kedden a Japánban levő Naha város szórakoztató és üzleti központjában. Az Incidenssel kapcsolatban amerikai katonákat hallgattak ki. TEHERÁN: Három nagy erejű földlökés rázta meg vasárnap és hétfőn Iránnak a fővárostól nyugatra elterülő térségét. A Richter-skála szerint 6-os, és 6,5-es erősségű földlökések komoly károkat okoztak. Jelentések szerint összesen tíz ember sérült meg. LONDON: Leszállás után néhány perccel kigyulladt a londoni repülőtéren a Pan American légitársaság Boeing 747-es óriás gépének bal oldali motorja. A fedélzeten tartózkodó 89 utas a vészkijáratokon hagyta el a gépet, miközben a tűzoltók habfecskendőkkel oltották él a tüzet A pánikszerű menekülés során néhány utas kisebb sérüléseket szenvedett. BEIRUT: A libanoni biztonsági szolgálat embereinek kíséretében ismét a belruti repülőtéren tartózkodik dr. Timothy Leary, aki — mint korábban jelentettük — hétfőn érkezett a libanoni fővárosba, A hírek szerint a hírhedt amerikai LSD-próféta — a li- banórd hatóságok „tanácsára” — Kairóba kényszerül utazni. VARSÓ: Varsóba érkezett a Csehszlovák KP prágai fővárosi bizottságának küldöttsége Karol Benarek első titkár vezetésével. A küldöttség a LEMP varsói városi bizottságának eszmei-politikai tevékenységét tanulmányozza. MOSZKVA: A Pravda keddi száma némi rövidítéssel közölte Ludvik Svoboda, csehszlovák elnök „A Szovjetunió szerepe a jelenlegi világban” ci- mű cikkét. A cikk teljes szövege A béke és a szocializmus című folyóirat 11. számában jelenik meg. OTTAWA: A NATO nukleáris tervező csoportjának miniszteri ülése legközelebb október 29- én és 30-án ül össze Ottawában. BRÜSSZEL: Brüsszelben újabb konzultációt tartottak a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalásokról. A konzultáción részt vett Graham Parsons nagykövet, az amerikai SALT-delegáció helyettes vezetője. BUKAREST: Eredeti nemzetközi vetélkedő színhelye ezen a héten a bukaresti Athene Palace szálloda: hétfő este itt kezdődött meg az a verseny, amelyen Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, Magyarország és Románia legkiválóbb ifjú szakácsai, cukrászai és pincérei mérik össze tudásukat. NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában felszólalt Csatorday Károly, a magyar ENSZ-küldöttség tagja. Mint mondotta, az ENSZ 25. évfordulója felidézi azt a tényt, hogy a szervezet a fasizmus és a nácizmus elleni harcban született, hogy megelőzze ama embertelen politikai rendszerek újjáéledését. Ilyen körülmények között a világhoz intézett nyilt kihívásként hangzanak Vorster dél-afrikai miniszterelnök következő szavai: „Mi a keresztény nacionalizmust képviseljük, amely a nácizmus szövetségese. Ezt az antidemokratikus elemek hívhatják diktatúrának, ha úgy tetszik, Olaszországban fasizmus a neve, Nyugat-Németország- ban nemzeti szocializmus, Dél-Afrikában keresztény nacionalizmus”. A továbbiakban a magyar küldött rámutatott, hogy a pretoriai rezsim minden évben újabb elnyomó intézkedéseket hoz, amelyek az apartheid, a faji elkülönítés politikáját szolgáltatják. Ezzel kapcsolatban idézett az úgynevezett állambiztonsági törvényből, mely hivatalosan elismert adatokat sorolt fel arról, milyen óriási a különbség a fehér, valamint a színesbőrű bányászok és építőmunkások havi keresete között. Csatorday Károly felidézte Denis Brutus afrikai költőnek az apartheid-ellenes mozgalom egyik vezetőjének tanúvallomását, alti kijelenNEW YORK: Makariosz érsek, ciprusi elnök újságíróknak nyilatkozott a világszervezet székhelyén. Az ENSZ ciprusi béke- fenntartó haderőivel kapcsolatban. megállapította, hogy azok „igen hasznosaknak bizonyultak a szigetország pacifikálására irányuló erőfeszítések összehangolásánál”. Ezen erőfeszítések eredményeképpen többéves harc után helyreállt a béke a ciprusi görögök és törökök között. i Az elnök emlékeztetett arra, hogy míg két évvel ezelőtt mintegy 7000 ENSZ-ka- tona állomásozott Cipruson, jelenleg létszámuk 3000 körül van és eljöhet az idő, amikor többé nem lesz szükAZ INDOKfNÄRA vonatkozó Nixon-tervezft meghix- detése óta eltelt két hét elegendő annak biztos megítéléséhez, hogy az amerikai elnök sokkal inkább a közeledő választásokra gon- lolt, semmint a háború gyors befejezésére. Nixon úgy cselekedett, mintha a párizsi tárgyalások nem is léteznének, a VDK és a DIFK nem terjesztette volna elő tárgyalásra a javaslatait. Nixon a rádió és a tele- vízió mikrofonjai elé ült, s a legszabályosnbb, amerikai értelemben vett kortesbeszédet mondott. Beszédének fő célja: bizonyítani az amerikai választópolgárnak, hogy jelenleg jobban állnak az Egyesült Államok ügyei, mint Nixon hivatalba lépése előtt. Nem hiányoztak belőle a szép szólamok, a kiszámított szónoki fordulatok, sőt a nyilvánvaló ferdítések sem. „Az Egyesült Államoknak sohasem volt célja a háború ki- szélesítése — mondotta szöges -ellentétben az ismert tényekkel. — Mi a béke kiszélesítésére törekszünk’. Tulajdonképpen a választási hatásvadászat mellett másodrendű szerepe maradt annak az öt pontnak, amelyet mint saját „béketervét” adott elő, de mivel az egész hivatalos amerikai propaganda ezt próbálja meg- nyergelni, érdemes bonckés alá venni Nixon beszédének ezt a részét. Mit kíván az amerikai elnök? Mindenekelőtt olyan tűzszünetet — saját kifejetette, hogy a dél-afrikai rezsim nem tudna fennmaradni és a belső nyomás elegendő lenne megdöntésére, ha külkereskedelmi partnerei nem Nagy-Britannia és az Egyesült Államok lennének és nem lennének további olyan partnerei, mint Japán, Franciaország és Nyu- gí^t-Németország. Dél-afrikai fehér kisebbségi faji kormányzat széleskörű fegyverkezési programot hajt végre és mindez együttesen súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya egyetért azokkal a javaslatokkal, hogy alkalmazzák az alapokmány 7. fejezetének előírásait, amelyek a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és a támadó cselekmények esetében követendő eljárást szabály ózzák. Ügy gondolja továbbá, az ENSZ kötelessége, hogy a tagállamok együttes akciója révén ébren tartsa az emberiség lelkiismeretét. Szükségesnek tartja, hogy a dél-afrikai kormányt támogató hatalmakat ismét nyomatékosan figyelmeztessék kötelességeikre, amelyek a közgyűlés és a Biztonsági Tanács apartheidellenes határozataiból fakadnak. Helyénvalónak tartja, hogy az alapokmány 5. cikke alapján fontolóra vegyék azokat a javaslatokat, amelyek a Dél-afrikai Köztársaság tagsági jogainak próbaidőre való felfüggesztését sürgetik. ség e haderőkre. Ha a ciprusi törökök és görögök végső megállapodásra jutnak, elegendőnek bizonyulhat egy kis megfigyelői csoport is. Ciprus .Görög országhoz csatlakozásának kérdéséről Makariosz megállapította, hogy az többé „flem keresztülvihető”. Végül a ciprusi elnök aggodalmának adott kifejezést a nagyhatalmak fokozódó földközi-tengeri jelenléte miatt. D.enktas, a ciprusi törökök vezetője is sajtóértekezletet tartott New Yorkban. Maka- riosszal ellentétben a török politikus hangoztatta, hogy a szigetországban jelentős ENSZ-erőknek kell állomásozniuk mindaddig, amíg az országban nem érnek el békés rendezést. zés szerint: „helyben álló tűzszünetet” —, amelyben „minden Indokínában harcoló katona szüntesse be a tüzelést és maradjon a jelenleg elfoglalt állásaiban”. Nem nehéz felfedezni, mi rejlik e látszólag kifogástalan óhaj mögött. Nixon ennek elfogadtatásával azt érné el, amire a legjobban vágyik: a szabadságáért harcoló vietnami nép és annak képviselői okmányszemen legalizálják a félmilliónyi amerikai, dél-koreai, thaiföldi és más csatlós csapatok korlátlan idejű jelenlétét, vagyis törvényesítsék az agresszor tevékenységét. Továbbá: Nixon Indokínáról beszél, beleértve Kambodzsát és Laoszt. Kambodzsában a Lón Nol-féle puccs után Amerika-barát rezsim jött létre, s amerikai—délvietnami katonai egységek törtek be az országba. A „jelenleg elfoglalt- állások” megtartását Nixon javaslata szerint úgy kell értelmezni, hogy a Kambodzsa ellem agresszió is elnyerné a szentesítést. NYILVÁNVALÓ, hogy ezeket a javaslatokat nem lehet , többre értékelni egy kortesfogásnál. Hasonlóképpen ennyit ér az a javaslat is, hogv hívjanak össze Indokína ügyében nemzetközi értekezletet. Ez kendőzetlen kísérlet a párizsi értekezlet megtorpedózására. A párizsi Vietnam- értékezlet nincs messze a Végül javasolja, hogy a fő törekvéseket a dél-ufrikal népek függetlenségi mozgalmának, a fehér faji terror elleni harcoknak a támogatására összpontosítsák —, mondotta egyebek közölt a magyar küldött a közgyűlés különloges politikai bizottságában, amely az apartheid kérdéseivel foglalkozik. Ú abb izraeli vádaskodás Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Mindössze néhány nap van még hátra november 5-től, a 80 napos egyiptomi—izraeli tűzszünet utolsó napjáig, érthető tehát, ha a kairói közvélemény növekvő aggodalommal figyeli az események. alakulását. Mind erősebb az a meggyőződés, hogy csak egv gyors kezdeményezés akadályozhatja meg a háború klújulását, s mentheti meg Jarring ENSZ-meg- bízott közvetítő misszióját, amely az ismert amerikai— 'Izraeli összjáték miatt már a kezdet kezdetén zátonyra futott. Az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka minden amerikai-izraeli mesterkedés ellenére magáévá tette az egyiptomi kezdeményezést és a közgyűlés napirendjére tűzte a közel-keleti kérdés vitáját. Az EAK célja az, hogy egyfelől leleplezze a közel-keleti válság elhúzódásáért felelős imperialista erőket, másfelől felhívja a világszervezet és a nemzetközi közvélemény f1'»veimét az izraeli agresszió következtében kialakult helyzet tarthatatlanságára. Tel Aviv nem^érte be a közel-keleti vita kihivó ellenzésével, már jóelőre bejelentette, azt is, hogy nem fogadja el a közgyűlés által hozandó határozatokat. A közel-keleti ENSZ-vitn első napján Izrael újabb EAK-ellenes kampányt indított: A titkosszolgálat főnöke sajtóértekezleten ismertette a tűzszünet állítólagos egyiptomi megsértésének „részletes adatait”. Felmelegítette azt az alaptalan és töbször megcáfolt vádat is, hogy az egyiptomi légvédelmi rakéták kezelését szovjet technikusokra bízták. századik üléstől, de egyetlen találkozó sem zajlott le úgy, hogy az amerikai és a saigoni küldöttség őszinte törekvést mutatott volna a háború végének közelebb hozására. Nixon feltehetően azért javasolt nemzetközi értekezletet, mert a tárgyalóasztal körül ülő szövetségeseinek számát kambodzsai, laoszi, thaiföldi és más csatlósainak számával szeretné szaporítani. Ez a törekvése is túlságosan átlátszó, és éppen ezért érthető, hogy mind a VDK, mind a DIFK képviselői visszautasítják. Pedig az amerikai elnöknek módjában állna, hogy valóban tegyen valamit az indokínai béke megteremtésére. Ez mindenekelőtt az intervenciós katonaság kivonása lehetne. Nixon azonban a mostani beszédében sem tett semmiféle ígéretet arra, hogy záros határidőn belül minden amerikai és. csatlós egységet kivonnak Indokinából. Amit ígért: olyan ütemben csökkentik az amerikai katonaság létszámát, amilyenben növelni tudják a saigoni rezsim haderejét. Ez az ígéret valójában semmire sem kötelez. Nixon éppen úgy tudja, mint a saigoni rezsim vezetői, hogy a dél-vietnami hadsereg egyetlen napig sem tudná hatalmon tartani a Thieu—Ky—Khiem-cso- portot. Az amerikai katonaság részleges kivonásáról Salvador Allende, a Chilei Köztársaság új elnöke hétfőn este a rádiónak adott nyilatkozatában ismét kijelentette: „Programunk nem marxista, csupán megnyitja Chilében a szocializmushoz vezető utat”. Elnökké választása óta Allende első ízben adott hivatalos nyilatkozatot. Egy' kérdésre válaszolva Salvador Allende a szomszédos latin-amerikai országokat illetően kijelentette: szóló kijelentései az Egyesült Államok közvéleményének lecsendesítésére hangzottak el, anpely már rég megelégelte, hogy távol Amerika földjétől. idegen érdekekért tízezerével esnek el, vagy válnak nyomorékokká amerikai családok gyermekei. NIXON VALÓDI szándékainak próbáját az jelentené, ha az amerikai kormány v^re komolyan tanulmányozná és elfogadná a VDK és a DIFK reális javaslatait, főként a DIFK szeptember 17-én előterjesztett nyolcpontos, átfogó rendezési tervét. Ez a terv komplex megoldást javasol a vietnami béke helyreállítására, az idegen csapatok kivonására, a demokratikus, békeszerető dél-vietnami kormány és társadalom megteremtésére. Ha Nixon elszánta volna magát a békés rendezésre, akkor két kézzel kaphatott volna például a DIFK azon javaslata után, amely 1971. június 30-ig békés és háborítatlan elvonulást biztosít az amerikai és más külföldi csapatok hazaszállítására. Csakhogy ehhez az amerikai kormány kötelező nyilatkozatára lenne szükség. Ugyanez vonatkozik a hadi„Amennyiben tiszteljük népeink önrendelkezési jogát, úgy semmi félnivalónk nincs egymástól”. Allende felszólította Chile népét, munkával és áldozatvállalással járuljon hozzá az ország gazdasági helyzetének megjavításához. Végül azokhoz a chileiekhez fordult, akik a közelmúltban elhagyták az országot, megbélyegezte azokat," akik spekulációs okokból eltávoztak. foglyok ügyére is. Nixon most az amerikai nép érzelmeit szeretné meglovagolni, amikor kívánjam hogy azonnal engedjék szabadon az összes hadifoglyokat. A vietnami szabadságharcosok válasza: azonnal el lehet' kezdeni a tárgyalásokat a hadifoglyok' elbocsátásáról, ha Nixon az említett határidőt. jelöli meg az ag- ressziós csapatok teljes és végleges kivonására. MINDEZEK indokolttá teszik, hogy a VDK kormánya, a kambodzsai nemzeti egységfront, a Laoszi Hazafias Front központi bizottsága és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány egységesen visszautasította az amerikai javaslatokat. Nem érdektelen, hogy még az amerikai sajtó egy része is becsapási kísérletnek, politikai szédelgésnek minősítette Nixon beszédét. „A vietnami nép — jelentette ki ezzel összefüggésben Huynh Tan Phat, a DIFK elnöke — nem engedi, hogy Nixon édeskés szavai és ravasz mesterkedései elaltassák éberségét. Mi békét. akarunk álhatatosan, békére' törekszünk, de azt akarjuk, hogy ez független-, se-hen és szabadságban valósuljon meg”. Ehhez pedig nincs szükség amerikai fegyverekre. C. T. B, Makariosz nyilatkozata Mi kell a békéhez indokínában? _ 1970. október 28., szerda