Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Hűtőházi ősz Búcsúzó paprika, .téliesített" szőlő □ Köbdecis sajtok, New York-i út előtt □ Ahol már most is mínusz húsz fokot mérnek Nehéz lenne egyértelműen meghatározni, hogy volta­képpen melyik évszak jelen­ti a szezont a MÉK egri hű­tőházában, hiszen például most, az ősz derekán is alig kisebb a mozgás, mint amilyennek a tavasszal, nyá­ron láttuk. Gépkocsik forog­nak a telepen, közel száz ember szorgoskodik a ládák, targoncák, autók körül. Az udvar egyik részén sü­tőtökhalmaz, a közelében hagymát szednek. Benn, a fedél alatt pedig alma, kör­te, szőlő, burgonya, fejes ká­poszta, amiket csak így, hir- felenj ében észrevehet a lá­, Lógató. „• — Jelenleg, összesen más­fél száz vagonnyi különböző árut tárolunk — tájékoztat bennünket kalauzunk, Ta­kács József telepvezető. — A mennyiség korántsem vég­leges, mert a szállítás folya­matos, s jó ideig nemcsak befelé hanem kifelé is. A terményeknek ugyanis csali egv részét tároljuk, a többi ban is dolgoztunk a hűtőház­ban. Természetesen pénzért dol­goznak a fiatalok is, teljesít­ménybérük 40—50 forint na­ponta. Kirándulásra, az érettségi tablóra, a ballagás­ra gyűlik. S amíg ezek a fiatalok máris a legközelebbi tavasz­ra gondolnak, néhány méter­nyire tőlük, a nyitott, szé­les ajtó közelében — ott, ahol nagyon is ősz van — fázósan húzzák össze magu­kon a felsőruhát azok a hű­tőháziak. akik éppen papri­kát szeletelnek, az NSZK-ba készülő utolsó exportszállít­mányokhoz. Kifelé menet egyforma lá­dák előtt visz az utunk. — Juhtejből készült, me­zőkövesdi fehér sajt van bennük — magyarázza a kí­sérőnk — köbdecimétemyi, egykilogrammos darabokból, összesen tizenhat, a sós sa­vóval feltöltött, légmentesen lezárt horganyozott fémdo­bozokban. Több más termé­Az egri, város környéki szöiöskertck. nagyüzemi táblák közkedvelt, zamatos csemegéit a gyűjtőtelep udvaráról ve­zénylik az árusítóhelyekre. Ezekben a napokban búcsúzik a szőlő. gplatlM kép: nem szökellö őzről —, hanem kézben tartott, mélyhűtött •áruról”. Rövidesen ebből is ínyencfalatok lesznek. (Kiss Béla felv.J kével együtt a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat tárol­ja itt nálunk átmenetileg, s időnként innen továbbítja. A sajtokból nem­rég Libanon­ba küldtek, most pedig már a hetedik vagonnal New Yorkba expor­tálják. Egy újabb hűtőkamra előtt Takács József ismét megállít ben­nünket. — Nálunk érdekesség, újdonság. Elő­ször kísérlete­zünk a szőlő téli tartósítá­sával. Az első tétel: öt va­gon andor- naktályai saszla. Nyolc­naponként ké- nezzük, plusz 3—5 fokos hő­mérsékleten tartjuk. Ha sikerül: téli, tavaszi cse­mege lesz! amoíyan „tranzit". Ez utób­biak közül ezekben a napok­ban búcsúzik a paprika és a szőlő. A szabolcsi burgonya viszont egyelőre pihenni fog, itt várja a telet Ugyan­csak téli „téma” a tartósí­tásra szánt káposzta is, hogy csak néhányat említsek áru­inkból. A hatalmas raktár láda- hegyei előtt vajósággal apró­ságoknak tűnnek a vörös­hagymával bíbelődő lányok és fiúk — pedig ugyancsak kinőttek már a gyerekcipő­ből: mint a felügyeletükkel megbízott Radnai tanár úr mondja, a Gárdonyi Géza Gimnázium TV. g. osztályá­nak tanulót — A hét három utolsó napját töltjük itt, régi is­merősként, mert már koráb­Aztán, ahogy az érdeklődő fogyasztó szemével így kö­rülnézünk Eger „éléskamrá­jában”, a telepvezető melles­leg megjegyzi még, hogy 150 ezer palack import sört is tá­rolnak, s bevezet bennünket a MAVAD mínusz húsz fo­kos bérkamrájába, ahol vaddisznók, özek, fácánok hevernek garmadával, szin­tén szállításra, vásárlásra várva. — Szűkebb körzetünkben, Putnoktól Kisköréig szállí­tunk, hozzávetőlegesen 130— 140 üzlet ellátásáról gondos­kodunk, főleg, természetesen a megyeszékhelyről. Ami itt van, vagy ide kerül, azon kí­vül a kőporosi és a tihamé- ri pincékben csupán eddig összegyűlt már ß3 vagonnyi alma, hetven vagon burgo­nya. S a burgonyából, fejes káposztából káli telepünkön is együtt van 60 vagonnal. Röviden: igyekszünk felké­szülni a következő hónapok­ra, az újig is kívánság sze­rint jut a vásárló kosarakba mindenféle, lesz bőven mit fogyasztani. * (gyóni) Rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésérül A Magyar Közlöny szom­bati száma közli a munka­ügyi miniszter rendeletét, amely átfogóan rendezi a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedé­lyezési szabályait A munkavállalásnak to­vábbra is előfeltétele a ma­gyarországi tartózkodási en­gedély, amelyet a belügyi szervek adnak ki. Uj intéz­kedés, hogy a munkavállalá­si engedélyt ezentúl nem belügyi szervektől, hanem a megyei, fővárosi, megyei jo­gú városi tanácsok munka­ügyi osztályaitól kell kérni. Azok a külföldiek, akiknek Magyarországon lakhatási engedélyük is van, határo­zatlan időre, egyéb esetben legfeljebb egy évre kaphat­nak munkavállalási enge­délyt A tanácsók munkaügyi szervei nyolc napon belül kötelesek dönteni a munka- vállalási engedély kiadásá­ról. Elutasító válasz esetén 15 napon belül panasszal él­het az illető külföldi megyei (fővárosi, megyei jogú váro­si) tanács vb-elnökénél, al ugyancsak nyolc napon b< lül dönt Külön szabályok vonat­koznak azokra a külföldiek­re, akik államközi egyez­mény alapján vállalnak munkát, továbbá az előadó- művészekre és artistákra. Nincs szükségük munkavál­lalási engedélyre azoknak a külföldi szakembereknek, akik nem rendszeresen elő­adásokat tartanak oktatási intézményekbe, tudományos vagy egyéb rendezvényeken. TÉLI VÁNDOR Feith Antal — Eger — felvétele 2 pont ÜL A VADASZ... Adamik Miklós — Gyöngyös — felvétele 2 pont ■ A PONTVERSENY Manapság vitafórumokon, beszélgetések alkalmával gyakori téma a szakembe­rek körében a mezőgazdaság gépesítésének további fej­lesztése: a gépek fokozott alkalmazása, komplex gé­pek, illetve gépsorok beállí­tása a termelésbe, illetve egy-egy növényfajta ter­mesztéséhez speciális gépek tervezése. A viták, az értékelések és a kezdeményezések ellenére is azonban sok területen még komoly problémákkal találkozunk. S ezek a prob­lémák olykor szemléletbeni „merevségre” engednek kö­vetkeztetni. Hogy ez mennyi­re így van, ezt most csu­pán egyetlen példával sze­retnénk megvilágítani. A közelmúltban érdekes gépi bemutatónak lehettünk szem­tanúi, a demjéni Haladás Termelőszövetkezetben. Két Heves megyei szakember mutatta be működés közben azt az ötletes kisgépet, amely a cseresznye, illetve a meggy i fedésére szolgál, - .. . Egy találmány ... Köztudott, hogy a csont­héjas gyümölcsök gépi be­takarítása nálunk még nem megoldott kérdés. Ezeknek a gyümölcsféléknek a szedése rendkívül munkaigényes és sok kézi erőre van szükség hozzá. Ami időben is és nem utolsósorban pénzben nagy kiesést jelent a közös gazdaságoknak. Ez egyik alapvető oka annak, hogy a cseresznye- és a meggytele­pítések száma egyre jobban csökken országosan és me­gyénkben is. A. bemutatott kisgép vi­szont a betakarítást lényege­sen meggyorsítja. A gazda­ságossági számítások szerint tíz óra alatt kétszáz-kétszáz- öt-'en kilogramm cseresz­nyét, vagy meggyet szüretel le. Ezzel szemben kézi erő^ vei egy dolgozó ugyanezen idő alatt maximálisan széf kiló gyümölcsöt tud leszed- fi A bemutatón jelenleg szakemberek elismeréssel szóltak a gépről, sőt országo­san is felfigyeltek rá. Példá­ul a Mezőgazdasági Cépki- sérleti Intézetben is kipró­bálták és jónak találták. A Tv-híradó munkatársai pe­dig néhány perces filmre rögzítették a gép munkáját és a konstruktőrök nyilatko­zatait. Sőt, ezt a rövidfilmet a híradón kívül nemrég egy mezőgazdasági szakfilm- összeállításban is bemutatták. A gépet tervező két szak­ember ezek után joggal örül­hetett, hogy ötéves munxá- juk végre megoldja ezeknek a gyümölcsfajtáknak az ol­csó betakarítását Annál is inkább, mert a Heves me­gyei Gépjavító Vállalat ígé- pe'st tett a gép sorozatgyár- tf íra, a Heves megyei Ag- -r Vállalat pedig a le- lőtt gépek eladását vál . I '• ^ A sikeres bemutató után ­két konstruktőr szabadalom^ ként adta be a gépet az Or­szágos Találmányi Hivatal­hoz. S néhány heti várako­zás után megérkezett a vá­lasz. Miszerint a gépet nem fogadják el szabadalomként, mert az 1900-as évek elején egy németországi szaklapban publikáció jelent meg állító­lag egy hasonló elven mű­ködő, úgynevezett fanyeső gépről. így elutasítják a szabadalmat... Elutasítják egy, a század elején konstru­ált gép miatt, amely egyál­talán nem azonos a cseresz­nye, illetve a meggy beta­karításánál használt kis­géppel ... Az elutasítás ellenére azonban mégis egyre jobban fokozódik az érdeklődés a kngép iránt pedig nem le­li t kapni egyetlen darabot Eddig már több mint ,vn megrendelő lenne rá, ÍS a gyártáshoz nincs en-1 gedély, a találmányi hivatal negatív álláspontja miatt... Egy század elején konstru­ált, egészen másfajta gép, úgy látszik, most, 1970-ben el tudja dönteni egy ilyen fontos szabadalomnak a sorsát?... Mindenesetre fur­csa a döntés és itt elsősorban szemléletben „merevségre’’ kell nyomatékosan utalnunk. Mert vajon az ilyen és ha­sonló elhamarkodott dön­tések távlatokban megérik-e a népgazdaságnak? Megé- rik-e akkor, amikor a közös gazdaságokban egy re job­ban csökken a cseresznye- és meggytelepítések területe a magas önköltség miatt? Amikor egyre kevesebb a kézi munkaerő, akkor ezek­nek a gyümölcsöknek a gyors és olcsó betakarításá­hoz is mielőbb gépekre len­ne szükség. Mert két olyan gyümölcsfajtárói van szó, amelynek termesztése to­vábbra is igen fontos: bel­földön is igen kedvelt áruk és külföldön is ige» kere sett exporttermékek. m,. & MAI ÁLLASA: i 1. Molnár István 11 pont 2. Gergely Árpád 10 pont 3. Kovács János 8 pont l Adamik Miklós 7 pont 5— 6. Vásárhelyi János 6 pont Fekete József 6 pont 7— 8. Mandáfc Attila 5 poül Pál József 5 porié 9—10. Gömbös Dezső 2 pont Feith Antál 2 pont 1L Rénes—Szökup 1 pont M38. «fetafesK £&» patinas®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents