Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

IN óvási beszélgetés

Áldozat és példa.

Szép őszi délelőtt, verő- fényben fürdik a falu, a levegő oly áttetszőn tiszta, akár az üveg. Ám ebből a délelöttből hiányzik a jellegzetes falusi csend. Traktorok morognak, teherautók zúgnak, szekere:? zörögnek. Szüretelik a szőlőt, törik a kukoricát, aki csak tudja, teszi a dolgát, a pihenést télre kell halasztani.

Kopogtatok a novaji ta- nácsházán, Dobó Sándor elnököt keresem. „Kinn jár a faluban ..Majd órányi várakozás után hallom csak ismerős lépteit. Izmos, jókötésű, középtermetű, halk szavú ember. Hat-hét éve gyűjtöm róla a megírni szükséges adatokat, mióta ismerem. Ak* -mikor hiH-nroTÓrttiTn feléssel, megalázottan, sajgó igazságérzettel.

— Jönnek ide az emberek lelki terhekkel, életük belső dolgaival is. Nemegyszer voltam már békítő bíró. Csak egyetlen példát... Férj, feleség, több éve együtt éltek, gyerek is volt, csúnyán összekaptak. Annyira nem egyeztek, hogy szét is pakoltak Mind a kettejükkel beszéltem. Sírtak, megnyugodtak és kibékültek. És született még egy gyerekük. Gyönyörűen élnek...

Hivatást vállalt, példát mutat. Ha közérdekről van szó, ez az ember nem ismer akadályt, hajlandó bárminemű áldozatra. Fölösleges a sok beszéd, élete eleven bi- znnvcáí? arra. hogv Pervóni

Jőle, csak ilyeneket hallottam : „Ember az ... Idevaló gyerek, a szegénységből jött... Én csak jót tudok mondani róla, nincs annak a becsületében csorba ... Csendes, jó szóval győz meg, és nem hangos indulattal.”

Dobó Sándor novaji sarj, az egész falu szereti, elfogadja vezetőjének. Mosoly nélkül még sose láttam. A türelem emberének nevezem.

S megerősít ebben a véleményemben Jánosi István, párttitkár is. Ö mesélte: ...Találkozott egy asszonnyal az utcán, valamiért igen mér- geskedett, s íogadkozott ég- í-e-földre, csak találja elő az elnököt, most úgy összeveszik vele, de úgy. Kisvártatva újra összetalálkoztak, s kérdezte az asszonyt: No, ki- veszekedted magad? Az asz- szony jókedvűen legyintett: Nem tudtam vele összeveszni, mindjárt leültetett, s olyan szépen beszélt hozzám, minden mérgem odalett egy- szerre „

— Mikor ebbe a székbe ültem — vallja Dobó Sándor —, és elémbe állott az első ember ügyével-bajával, úgy tekintettem reá, és panaszát úgy hallgattam, mintha én állanék a helyében.

Alig kezdjük a beszélgetést, kopogtatnak. Emberek ndják egymásnak a kilincset, jönnek ügyes-bajos dolgaikkal. Vagy egyszerűen tanácsot kérnek- „Sanyikám, te hogyan csinálnád?'1 Türelmesen' válaszol. Pedig nincs könnyű dolga, ami annyit jelent, hogy nincs vasárnapja, magánélete, zárt család otthona, a közügy utáni árad. még ajtajának résein is behatol.- Ma fél hatkor ébredborotválkoztam, egykét s'íróságot a ház körül, a portán rendbe tettem, reggeliztem. Hét órakor megkezdődött a hivatalom, mikor az , utcára kiléptem ...

Dobó Sándor olyan ember, hogy a hangja azonnal meleg emben kapcsolatot teremt, s úgy ítélem: a jó szocialista közigazgatásnak éppen ebben rejlik legfőbb alapfeltétele, mert így tud közösséget teremteni. Aki a szobájába belép, nem távozik belső sérüáldozatok árán is az egészben és az egészért kell élnünk.

Kilenc testvére között a legelső. Korán megárvult, mostoha nevelte. Szülei majd megszakadtak a munkában, de becsületükön sohasem ejtettek csorbát. Bányászkodott Perecesen, s alig töltötte be a huszonhármat, mikor a közigazgatásba került. 1951- ben vb-titkár Monosbélben, elnökhelyettes Makiáron, Mi- kófalvának pedig már vb-el- nöke. Onnét hívták haza No- vajra, ahol kerek tizenhárom éve tölti be elnöki tisztét. Két lánya van, a nagyobb jövőre érettségizik az egri közgazdasági technikumban, a kisebbik a nyolcadik osztályt végzi.

— Magam felnőtt fejjel kellett, hogy tanuljak ...

Mikor tanácsakadémián tanult, egyidőben az általános iskola hiányzó osztályait

is elvégezte, pő+olta a korábban elmulasztottakat. Azután mezőgazdasági technikumba iratkozott és sikeresen oklevelet szerzett. Most is tanul még, a marxista— leninista esti egyetemen harmadéves.

Dobó Sándor a jelen embere. Falujáról roppant szeretettel beszél

__Másfél ezer

lel

ket számlálnak, s igen sok itt a fiatal. Kevés régi, öreg házat találni a faluban. „Nyolcvan százalékban újjáépültünk” — mondja. Van a községben 250 televízió, 400 rádió, az újságok, napilapok és folyóiratok száma Etedig meghaladja a hatszázat. Teljesen felújították a villany- hálózatot. Nagy gond a víz^s el is kezdték volna a közművesítést, de az emberek nagy többsége előbb a művelődési házat kívánta. Az idősebbek sokan ellene voltak, azt hajtogatva, hogy így a fiatalok, meg úgy a fiatalok, nem érdemlik azok, hogy ennyire törődjenek a gondjaikkal. Azt kérdezte az emberektől nyíltan: álljon fel az, akinek a gyermeke, a fia, lánya vagy az unokája nem becsületes ember! Természetesen senki nem mozdult. Megépülhet a művelődési központ, s ehhez a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat ajándékoz nekik 100 ezer forintot. Ingyen, társadalmi munkában végzik az objektum megtervezését, s az építkezéshez szakfelügyeletet is biztosítanak. 1975 után pedig a törpe vízmű is megépül.

Ha már előbb a fiatalokra került szó, maradjunk is náluk. Dobó Sándor így jellemzi a fiatalságot:

— Valamikor nem múlt el bál, mulatság verekedések, összetűzések nélkül. Ma már nem a virtus a fő, a fiatalok emberi erényeket keresnek. Nagy esemény nálunk ma is a sorozás, a bevonulás. Korábban be kellett záratni a kocsmákat, a presszót, minden ivóhelyet, mert any- nyit féldeciztek, hogy a lábukon se bírtak megállni. Nyolc éve nincsen ilyen gondunk, s ez is fokmérője a sok-sok változásnak.

Higgadt, nyugodt ember, aki józan ítélőképességével és tiszta igazságérzetével helyére billent mindent. S a legnagyobb jutalmat nyerte ezért: egy mozgékony idegzetű, forrva-forrongva erjedő falu közbizalmát.

Búcsúzásnál önként föltolul belőlem az utolsó kérdés:

— Jellemezd egy mondatban vezérlő elvedet.

Gondolkodás nélkül válaszolja:

— Az szükséges, hogy az ember ne csak elvégezze a dolgát, de szívével is legyen jelen a munkájában..,

Paíaky Dezső

Szamarkand, a 2500 éves város

I»; VA ;

Földünk egyik legrégibb lakótelepülése, Szamarkand városa október 24—25-én ünnepli fennállásának 2500-ik évfordulóját.

A szovjet éra hajnalán, bár a szovjet hatalom nagy nehézségekkel küzdött, pénzt biztosított a szamarkandi műemlékek restaurálására. Az elmúlt három év alatt az állam több mint másfél millió rubelt fordított erre a célra.

Szamarkand a szovjet hafalom évei alatt hatalmas közigazgatási, ipari és kulturális centrummá fejlődött. Ma 55 nagyvállalat működik a városban, a többi között a Krasznij Dvigatelj (Vörös Motor) gyár, amely autó- es traktoralkatrészeket gyárt, a gyapotbetakarító gépek gyára, a Kinan szuperfosz- fátgyár, továbbá felvonóművek, hűtőgépgyár, teaosztályozó és csomagoló vállalat.

A városnak hét főiskolája, tucatnyi technikuma van,

amelyekben 50 ezer diák tanul. Az elmúlt három év alatt korszerű repülőtér, három szálloda, szélesvásznú mozi épült, szobrot emeltek Dzsáminak és Naveinek, a két nagy költőnek és bölcselőnek, és Ulugbeknek, a középkor híres csillagászának. Várostörténeti múzeum és népgazdasági kiállítás nyílt a városban.

A jubileumi ünnepségekre a világ 22 országából várnak vendégeket. (APN)

A X. kongresszus tiszteletére

Tudósítóink jelentik a kongresszusi

versenyről

Füzesabonyból:

A vegyes ktsz-ben — amely a járás legnagyobb szolgáltató üzeme — közgyűlésen vitatták meg, mit tettek a X. pártkongresszus tiszteletére. A szövetkezetben a legjobb munkát a tekercselő üzem szocialista brigádja végzi. A brigádban 158 ezer forint volt az egy főre jutó termelési érték, ezzel szemben 190 ezer forintnál tartanak. Szeptember 30-ra teljesítették éves tervüket, azóta már 20 százalékos túlteljesítésről adhatnak számot. Soltész Jenő építőbrigádja a poroszlói árvízkárosult családok lakóházainak határidő előtti felépítését, átadását vállalta. Nyolc lakást adnak át, s azzal kívánnak segíteni, hogy október utolsó szombatján-va- sárnapján társadalmi munkában dolgoznak az építkezéseken. A poroszlói lakatosrészieg dolgozói egy napon társadalmi munkában segítenek az egri téglagyárban. A kongresszus tiszteletére minden brigád termelési tervének 10 százalékos túlteljesítését vállalta.

Pétervásáráról:

145-en dolgoznak már az Egri Vas- és Fém Ktsz pé- tervásári üzemegységében. Legszámottevőbb az öntödei részleg és az ehhez kapcsolódó kiegészítő műhelyek. Az Ikarus Gyár részére készítenek alumínium szerkezeteket. A fémszövödében a Csepel Motorkerékpár- és Varrógépgyár részére dolgoznak, a lakatosok szintén nagy vállalatok részére készítenek bérmunkát, míg a tekercselőrészleg a gyári rendeléseken kívül a lakosság részére is dolgozik. Az idén 15 milliós tervvel dolgoznak, s ez előzetes számítások szeELSÖ TÖRTÉNET

Maga, az eset főszereplője mondta el.

Az egyik nyugati országból korszerű géprendszert vásároltak. Feltétlenül szükséges volt, mert olyan munkát végez, amelyet itthon eddig csak fizikai erővel lehetett megoldani. A nehéz fizikai munkától viszont — joggal — mindenki idegenkedik. Az illető üzem előtt két megoldás volt lehetséges: vagy a gépesítés, vagy pedig az adott üzemágat megszüntetni, helyette mással foglalkozni. Ok a gépesítés mellett szavaztak. A választás helyesnek bizonyult, ezt mutatták a gazdasági eredmények is.

Csak. Az egyik országos szerv képviselője. éppen olyan szervé, amelynek hivatalból is kötelessége az új térhódítását elősegíteni, a következő kérdést tette fel az illető vezetőnek:

— Vajon azért nyilatkozik elismerően a rendszerről, mert nyugati gyártmányú?

A válasz meglehetősen tömör volt:

— Nem. Azért, mert jő.

MÁSODIK TÖRTÉNET

Termelőszövetkezeti elnök panaszkodik, hogy. mióta

Érvek - a fejlődés ellen

visszatért külföldi tanul- mányútjáról, azóta szinte nap mint nap hallja a különféle szemrehányásokat.

Mostanában már a tagok is összesúgnak a háta mögött, ha végigmegy az udvaron.

Azt vetik a szemére, hogy a tanulmányút túl sokba került, hogy a munkák idején több hétre magára hagyta a szövetkezetei.

Azt viszont senki nem veszi figyelembe, hogy az elmúlt évek alatt szinte egyetlen nap szabadságot sem vettem ki — mondja — és azt sem, hogy a külföldi tapasztalatokat jól tudom hasznosítani. Igaz hogy az út draga volt, de sokat is hoztam.

— Mindenesetre egy tanulságot levontam — jegyzi meg keserűen: többet még a saját költségemen sem utazom sehová.

HARMADIK TÖRTÉNET

— összeállítást készítet tünk, alapos felmérések után, hogy miképpen kellene módosítani a mezőgazdaságban ható közgazdasági szabályozókat — mondja a vezető. — Nagyon érdekes dolgokra jöttünk rá, olyanokra, amelyek gátolják, akadályozzák az előrehaladást. Nem túlzók, a munka eltartott egy fél évig, de megérte. Legalábbis úgy gondoltuk, hogy megérte.

—■ De aztán mégis módosítottuk a véleményünket. Az egyik értekezleten felvetette valaki, hogy vajon miért kapom én a fizetést. Azért, hogy kétségbe vonjam a felsőbb szervek által elkészített szabályozókat, kételkedjem helyességükben?

Mit lehet erre válaszolni?

NEGYEDIK TÖRTÉNET

— Megkaptam a terveket, alaposan áttanulmányoztam őket. Egy kis túlzással azt lehetne mondani, hogy ilyen szép dolgokat még sohasem láttam. A tervekben minden nikkelezett, krómozott, csillogó. Még azt sem lehet mondani, hogy egyes részle- i tek nem voltak korszerűek, jjj

— Aztán, amikor elvégeztem a gazdaságossági szá-i

mítást, lesújtó eredményre jutottam. A tervekben rögzített elképzelés ráfizetéses, gazdaságtalan. A mostani három telep, igaz, hogy nem a legkorszerűbb, de hasznot hoz. Az új telep viszont csak pénzt vinne el.

Amikor a számításokat megmutattam, mindenki felháborodott.

Azt kérdezték: miért sajnálom én a pénzt a korszerűtől?

UTOLSÓ TÖRTÉNET

— Én már túl vagyok azon, hogy mérlegeljek. Jó, vagy nem jó? — bevallom, nekem ez már nem kérdés. Ha többen mondják azt, hogy jó, akkor nekem is jó, ha többen mondják, hogy nem jó, nekem sem jó.

— Jó ez így?

— Kényelmes. Nekem már mondták azt is, hogy maradi, mondták azt is, hogy avantgardista. A végén már maiam sem tudom, hogy mi zagyok.

Ő kérdez.

— Tudja mi az, ami kiöli az emberből a lelkesedést?

???

— A bizalmatlanság és a félremagyarázás.

fe 14

rint az öntödei üzemrész november 7-re, a többi üzemrészek november 20-ra teljesítik éves tervüket. Ezt a X. kongresszus tiszteletére vállalták. A tervek teljesítésében nagy szerepük van az üzemrészekben dolgozó szocialista brigádoknak és a KISZ-fiataloknak. A jól működő KISZ-álapszervezet érdemei közé tartozik, hogy segítette a brigádokat a szocialista cím megszerzésében és megszervezte a társadalmi munkát az üzem környékének rendbe hozására. Az épületek tatarozása során 700 társadalmi munkaórái dolgoztak le a fiatalok, részt vettek a sportpálya építésében is.

Egerből:

Mint minden üzemnél, hivatalnál, intézménynél, az Állami Biztosítónál is vállalásokat tettek a dolgozók a

X. kongresszus tiszteletére. Versenyben álltak egymássá] a fiókok, s a verseny eredménye, hogy július 1-től olt tóber 1-ig 10 147 biztosítási szerződést kötöttek meg. A. legjobb eredményt a gyöngyösi fiók dolgozói érték el. A biztosítások megkötésén túl meggyorsították az árvízi károk felmérést. A kár igazságos felmérése alapján a kártérítési összegeket gyorsított ütemben utaltál? át.

Hatvanból:

Az MSZMP X. ltongresz- szusára készülve megnövekedett az érdeklődés a pártoktatás iránt. Hatvanban a különböző pártoktatási formákra 2261 hallgató jelentkezett, 300-zal többen, mint az előző évben. 68 tanfolyamon 80 propagandista segíti a különböző oktatási for mákban a tanulást. KISZ- oktatásra 864, szakszervezeti oktatásra 1172 hallgató jelentkezett. örvendetes, hogy a tanfolyamra jelentkezők 50 százaléka nő. Az első foglalkozásokat a napokban már meg is kezdték.

1910, október 24., szombat

Ser-dor medresze. (Kádas Géza Mv. — KS)