Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

A zovjet kultúra napjai Egerben vendégszerepei a Belorusz Állami Táncegyüttes Nagyszabású könyvkiállítást rendeznek Idegenforgalmi látványossá« Baranyában Restaurálták Máré várát. A Mecsek festői környezetében — Magyaregregy közelében — épült Máré várát restaurálták és múzeumot létesítettek benne. Újabb színfolttal gazdago­dott Baranya megye a kirándulók örömére. (MTI-foto — Bajkor József felvétele) Dolgozók és munkahelyek Milyen a dolgozók szociális ellátottsága? Hogyan élnek a munkahelyen? — ezek­kel a kérdésekkel keres­tük fel a gomba mód­ra szaporodó, egyre terjedő egri ktsz-eket. A munkahe­lyi viszonyok iránt érdek­lődtünk, megnéztük a kör­nyezetet, ahol az emberek dolgoznak. „A szövetkezetek telephe­lyeiket régi magánkisiparo­soktól örökölték. A gyors fejlesztés, a szolgáltatások­ról a termelésre való áttérés növelte a létszámot és a munkaterületet is. Vala­mennyi kinőtte már a kere­teit és korszerűtlen körül­mények között termel. A munkafolyamat sok helyütt kézműipari jellegű’’ — irány­adó megállapítások, amelyek a KÖJÁL rendszeres ellen­őrző vizsgálatairól szóló je­lentésben találhatók. Ruhaipari Ktsz — Itt csak gondok van- rlak, kérem — fogad a mű­szaki vezető. — Igen szűkén vagyunk, az üzem korszerűt­len. Évente egy alkalommal leállítjuk a termelést és mintegy 50 ezer forintos költ­séggel, felújítjuk, tatarozzuk a műhelyeket, ezenkívül minden hónapban nagytaka­rítást végzünk. A helyszű­ke miatt, sajnos, nagyon rossz a helyzetünk. Az üzemben ötszázan dol­goznak. Tavalyi teljesítésük 105 ezer férfi- és fiúöltöny, illetve kabát volt. Az idén ezt már eddig teljesítették. A hivatalos megállapítások szerint az épület megosztott­sága hátrányosan befolyá­solja a technológiai folya­mat elrendezését. És ami látható: a folyosón vasalják a kész ruhákat, fojtó gőz, pára, az elszívásra nincs szellőztető. Ahol szabad tér van, azt szekrények töltik ki, a nők a folyosón öltözköd­nek. Nincs az üezmben elég öltöző, az összes dolgozónak — női és férfi — három ró­zsás zuhanyozó jut. A mun- kaszünet perceiben előkerült tízórait jobbára a munka­padról fogyasztják el. Cipész Kfsz Kétszázötven dolgozó. El­hanyagolt, piszkos mellék­helyiségek. Itt már tága­sabb a zuhanyzó és az öltö­ző is megfelelő nagyságú, amióta csökkent a létszám, de a tisztaság ezeken a he­lyeken is hagy maga után némi kívánnivalót. A dolgo­zók a kályha mellett hal­mozzák az ételmaradékot, egyéb szemetet..Mosdó nincs, ósdi vízcsap szolgálja a kéz­mosást, körülötte természe­tesen nagy tócsa. A szakszervezeti megbí­zott: — A dolgozók nem na­gyon törődnek az ilyesmivel. Kértük, hogy észrevételeiket, kívánságaikat feltétlenül mondják el a gyűléseken, de senkinek nem volt panasza. A munkahely színvonalá­ra a látottak utalnak. A dol­gozók pedig — úgy látszik — asszimilálódnak ehhez. UNISZER Ktsz bádogosrészlege — Itt minden rendben van! Erről csak jót lehet ír­ni! Van itt a tizenkét ember­nek mosdó, öltöző, minden. Kicsi igaz, de az előző mun­kahelyünkön semmi sem volt. Másfélszer két méteres „öl­tőid”. Olajos, szennyes ru­hák összedobálva, együtt a tízórais csomaggal, törülkö­zővel. A zuhanyzó valamivel kisebb ennél. A dolgozók mégis elégedettek, jól keres­nek, csak télen fáznak a munkahelyen. Rozoga műhelyek A mérték utáni egyenru­haszabóság — Füzesabony és Vidéke Javító, Szolgáltató Ktsz — tükrös-fényes elő­tere mögött elhanyagolt munkahely. Fűtés még nincs, a kőpadlós műhelyben fel- fázásra panaszkodnak a dol­gozók. A Festő- és Kőfaragó Ktsz címfestői egy helyen öltöznek, étkeznek, dolgoz­nak. A szellőzés rossz, egy dolgozónál az ellenőrző vizs­gálat fénolszennyeződést mu­tatott ki. De lehetne sorolni a töb­bit is. Rozoga műhelyek, ré­gi magánházak, esetleg istál­lók. lebontás előtt álló ósdi épületek adnak otthont a ki­sebb létszámú részlegeknek, s amint a példák igazolják, a nagyobb üzemeknél sem rózsásabb a helyzet. „A vá­ros területén egyetlen olyan ktsz sincs, amely a szociá­lis ellátottságot megszabó MOTI 30—66-os számú elő­írásnak megfelelne” — álla­pítja meg a KÖJÁL * Nem vitás, hogy mennyire fontos az embereknek a munkahelyi környezet: szin­te egész napja ott telik el és az otthoni pihenés közben is gyakran fejében zsibong az üzem, a műhely zaja; ha­zaviszi a problémákat, vagy a siker örömét. Egyéniségét meghatározza a munkahely légköre, amelv az egri ktsz- ekben kevés okot ad az opti­mizmusra. Hekeli Sándor, 10. A Cicero-íéie jelentések a legmegdöbbentőbb hatást vi­szont a hóhér Himmlerre gyakorolták. Milliók teljha­talmú ura, a véres kezű Ges- tapo-vezér, mintha bizonyta­lanná vált volna. Schellen- berg háború után megjelent naplója szerint ezt követően utasította őt Himmler, hogy 'vegye fel a kapcsolatot Roo­sevelt Svédországban tartóz­kodó ' ' -'ges megbízottja • val, Abi'ű.an Steven Hewit tál, s próbáljon meg céloz­gatni arra, hogy hajlandó tárgyalásokat folytatni Né­metországnak a szövetsége­sek, de elsősorban az Egye­sült Államok hadserege előt­ti kapitulálásáról. S az SD vezetője ügynökein keresztül meg is kezdte a tárgyaláso­kat Hewittal. Ez az akció tel­jesen összevágott Churchill- nek azzal az elképzelésével, hogy 1943 végéig kierőszakol­ja a balkáni angol inváziót, amely messzemenően a dél­kelet-európai angol érdekelt­ek kedvezett volna. Schel- ienberg és Himmler számítá­sai szerint ez a tervezett an­gol invázió felszakította vol­na Németország délkeleti vé­delmi vonalát, s így lehetővé vált volna, hogy Németorszá­got amerikai és angol csapa­tok foglalják el. Himmler és Schellenberg egyformán a jö­vő politikai tőkéjét próbálták maguknak kikovácsolni ezzel az akcióval, de aztán a Szov­jetunió határozott fellépése, valamint a szovjet hadsereg előretörése megakadályozta a manővert Cicero 1944 elején befejez­te tevékenységét, s rövidesen eltűnt. Áprilisban Törökor­szág megszakította kapcsola­tait a náci Németországgal, váziót akar .indítani, igazak voltak, j Cicero — eredeti nevén Eleysa Bazna — túlélte a második világháborút, s még ma is beadványokat gyárt a bonni kormányhoz, hogy be­csapták a hamis fonttal, s követeli szolgálatainak „tisz­tességes” kiegyenlítését. Ha­sonlóképpen túlélte a hábo­rút Ludwig Mojzlsch is, aki Ausztriában telepedett le, s textilkereskedést nyitott. Megírta emlékiratait — s így derült fény a Ciceró-ügyre. tVége) A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ja tiszteletére október vé­gén, november elején ebben az évben is megrendezik a szovjet kultúra napjait. Szombaton, október 24-én nyitják meg a tizenegy na­pos kulturális seregszem­lét. A jelentős kulturális ese­mény alkalmából tizenhárom delegációt várunk hazánkba: többségük még ezen a hé­ten megérkezik. A hivatalos állami küldöttség várhatóan pénteken reggel érkezik Fe­rihegyre, Jekatyerina Furce- vának, a Szovjetunió kultu­rális miniszterének vezetésé­vel. Elküldik képviselőiket a különböző művészeti szövet­ségek is. így többek között képviselteti magát a Szovjet írószövetség, amelynek de­legációja szombaton, 24-én érkezik Budapestre, G. M, Markónnak, az írószövetség titkárának vezetésével. Tag­jai között lesz R. I. Rozs- gyesztvenszkij költő és Csin~ giz Ajtmatov író is. Képvi­selteti magát a szovjet kia­dói, sajtó- és filmbizottság, á zeneszerzők és a képzőművé­szek szövetsége, a szovjet újságíró-szövetség, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­ge, a közoktatásügyi minisz­térium és a Komszomol köz­ponti bizottsága. A szovjet állami színházi delegáció ér­kezésére ugyancsak szomba­ton, október 24-én számítha­tunk. A változatos, gazdag mű­vészeti programot szombaton este hét órakor díszelőadás­sal nyitják meg az Opera­házban, amelyen többek között közreműködik az eb­ből az alkalomból hazánkban vendégszereplő Svesnyikov- kórus, valamint a 80 tagú Belorusz Állami Táncegyüt­tes is. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Heves megyei tit­kárságán megtudtuk, hogy megyénkben október 26-án. a Belorusz' Állami Tánc- együttes vendégszereplésé­vel kezdődik a rendezvény- sorozat. A híres táncegyüttes magyarországi vendégszerep­lése során vidéken megyénk székhelyén lép fel először A. G. Opanaszenko érdemes művész, a 80 tagú tánc- együttes művészeti vezetőjé­nek irányításával. Az együt­tes több mint tíz évvel eze­lőtt alakult meg, s azóta olyan sikereket ért el, hogy szorosan felzárkózott a leg­jobb táncegyüttesek sorába. Műsorukban belorusz, ukrán, moldvai népi táncok, vala­mint a népi demokratikus országok népi táncai szere­pelnek. Elkészítettek több, nagyobb lélegzetű kompozí­ciót is, mint például „Belo­rusz rapszódia”, „Belorusz ifjúsági szvit”, a „Lavonyiha” „Szarvacska”, „Okröcskék’> „Hóvihar”, a „Tyúkfarmon”, „Orosz tánc”, „Cseh polka”, „Magyar sarkantyústánc” és mások. Az együttes még fiatal, de máris több külföldi vendég- szereplés van mögötte: jártak a Német Demokrati­kus Köztársaságban, Cseh­szlovákiában, Szíriában, Li­banonban és Jugoszláviában. ■Hazánkban először lépnek a szovjet kultúra napjai kere­tében a közönség elé. A táncegyüttes műsora mellett már megkezdődtek az előkészületei annak a nagyszabású szovjet könyvki­állításnak, amelyet az MSZBT, az Állami Könyv- terjesztő Vállalat, valamint a művelődésügyi szervek rendeznek közösen a Gárdo­nyi Géza Színház előcsarno­kában. Bemutatják a szov­jet könyvkiadás legújabb és legsikeresebb termékeit. A kiállítást november 3-tól 9- ig tekinthetik majd meg az érdeklődők. A megyeszékhely rendez­vényein kívül valamennyi járási székhelyen és nagyobb községben tartanak megemlé­kezéseket, rendeznek kiállí­tásokat a szovjet kultúra napjai alkalmából. A tizenegy napos kulturá­lis eseménysorozat keretében rendezik meg a szovjet film­napokat is: október 28-án Budapesten, a Vörös Csil­lag Filmszínházban lesz a premierje a Keleti Márton rendezésében készült Szerel­mi álmok című, Liszt Fe­renc életét bemutató, kétré­szes, színes, magyar—szovjet SZABÓ LÁSZLÓ —SÓLYOM JÓZSEF: és nyíltan, a szövetségesek táborába lépett. Schellenberg naplója arról már nem szól, hogy mi lett Ciceróval, de hosszan elemzi tettének indí­tóokait, amelyek között sze­repel a kapzsiság, a gyűlölet, a kalandvágy, s egy olyan feltételezés, hogy Cicero mö­gött az Intelligence Service, vagyis az angol kémelhárító szolgálat állt. (1950-ben még egy alsóházi interpelláció is elhangzott Londonban a Ci­ceró-ügyben: igaz-e, hogy az eset megtörtént? A válasz azonban annyira kitérő volt, hogy csak alátámasztotta a feltételezést). Ugyanis, mint ez jóval később kiderült, az 1943 végén átadott fotókópiá­kat megelőző dokumentumok zömükben csak nagy általá­nosságban fedték a valósá­got, bár néhány konkrét ada­tot is tartalmaztak. Viszont mindazok a dokumentációik, amelyek arról szóltak, hogy Churchill balkáni angol in­K é*fogás . . . Nem, ezúttal nem az úgynevezett „kézfogáról” — az eljegyzés népnyelvi megfelelőjéről — van szó, hanem arról a felnőtt férfiaknál megszokott kezelésről, amikor a nap folyamán először találkozik az ember ismerősével, barát­jával, munkatársával — és uram bocsa’ a beosztottjával... Az évtizedes, vagy inkább az évszázados szokás terem­tette íratlan szabály többé-kevésbé mindenki előtt ismeri: nőnek, felettesnek, idősebbnek nem illik kevélyen előre ke­zet nyújtani, de ezt a szabályt illik ismerni az úgynevezett „tiszteltebb” félnek is, s a kényelmetlen helyzet elkerülése végett tehát találkozáskor nyújtsa, előre a kezét kézfogásra a nő, a korban és rangban elől járó... Első pillanatra úgy tűnhet, hogy ez az egész udvarias- sági forinjtía — ma és a mi viszonyaink között — teljesen értelmetlen, formális és szóra sem érdemes dolog. Pedig néha ma is komoly bonyodalmakat, okoz. Nemrégiben egy falusi lakodalomban — amikor már a „hangulat árja” kicsalta az őszinteséget a borissza vendé­gekből — egy tsz-lcanász előadta a legnagyobb sérelmét. Húsz évig volt megbecsült állatgondozó a közös gazdaság egyik majorjában. Éjt nappallá téve. ünnepnapot nem is­merve végezte a rábízott munkát. Nem kellett neki „pa­rancsnok”, aki noszogat, hogy mikor .mit kell csinálni: híz­tak a hízók, nőttek a süldők. Még nézni is gyönyörűség volt a gyarapodásukat. De az bizony mégis jólesett, amikor az elnök, a főagronómus, vagy az állattenyésztési brigád veze­tője arra került s minden esetben kemény kézszorítással köszöntötte őt. Mert sok minden van egy kézfogásban: a munka, s főleg a másik ember iránti tisztelet, annak el­ismerése, hogy a maga posztján a Itanász is olyan fontos és értékes ember, mint akármelyik vezető szakember. Ismerősömnek most az a legnagyobb sérelme, hogy amióta egyesült a szövetkezetük a község másik közös gaz­daságával, az új vezetők csak „amúgy félvállról” köszöntik, még kezet sem fognak vele. — Vajon miért? Tán’ én alábbvaló ember vagyok? — fakadt ki az idős tsz-gazda — jogosan... Látszatra formaság, de valójában mégsem az. Pénzbe nem kerül, különösebb megerőltetésbe sem: nyújtsunk ke­zet egymásnak — a beosztottjainknak is... (faludi) filmalkotásnak. A Szikra mo­ziban október 29-én díszelőa­dáson l mutatják be Lev Ku­lid zsanov rendezésében Dosztojevszkij híres regé­nyének filmváltozatát, a Bűn es bűnhődés című. kétrészes filmet \ szovjet filmna­pok j. : eseménye lesz a „Nagykorúság” című szov- jet-üzbég filmújdonság be­mutatása. A Magyar Rádió és Tele­vízió a helyszíni közvetítések mellett, ugyancsak több ön­álló programmal is készül a szovjet kultúra napjaira, ameiv nagyszabású gálaest­tel zárul november 3-án, a Zeneakadémián. (F. S.)

Next

/
Thumbnails
Contents