Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
A zovjet kultúra napjai Egerben vendégszerepei a Belorusz Állami Táncegyüttes Nagyszabású könyvkiállítást rendeznek Idegenforgalmi látványossá« Baranyában Restaurálták Máré várát. A Mecsek festői környezetében — Magyaregregy közelében — épült Máré várát restaurálták és múzeumot létesítettek benne. Újabb színfolttal gazdagodott Baranya megye a kirándulók örömére. (MTI-foto — Bajkor József felvétele) Dolgozók és munkahelyek Milyen a dolgozók szociális ellátottsága? Hogyan élnek a munkahelyen? — ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a gomba módra szaporodó, egyre terjedő egri ktsz-eket. A munkahelyi viszonyok iránt érdeklődtünk, megnéztük a környezetet, ahol az emberek dolgoznak. „A szövetkezetek telephelyeiket régi magánkisiparosoktól örökölték. A gyors fejlesztés, a szolgáltatásokról a termelésre való áttérés növelte a létszámot és a munkaterületet is. Valamennyi kinőtte már a kereteit és korszerűtlen körülmények között termel. A munkafolyamat sok helyütt kézműipari jellegű’’ — irányadó megállapítások, amelyek a KÖJÁL rendszeres ellenőrző vizsgálatairól szóló jelentésben találhatók. Ruhaipari Ktsz — Itt csak gondok van- rlak, kérem — fogad a műszaki vezető. — Igen szűkén vagyunk, az üzem korszerűtlen. Évente egy alkalommal leállítjuk a termelést és mintegy 50 ezer forintos költséggel, felújítjuk, tatarozzuk a műhelyeket, ezenkívül minden hónapban nagytakarítást végzünk. A helyszűke miatt, sajnos, nagyon rossz a helyzetünk. Az üzemben ötszázan dolgoznak. Tavalyi teljesítésük 105 ezer férfi- és fiúöltöny, illetve kabát volt. Az idén ezt már eddig teljesítették. A hivatalos megállapítások szerint az épület megosztottsága hátrányosan befolyásolja a technológiai folyamat elrendezését. És ami látható: a folyosón vasalják a kész ruhákat, fojtó gőz, pára, az elszívásra nincs szellőztető. Ahol szabad tér van, azt szekrények töltik ki, a nők a folyosón öltözködnek. Nincs az üezmben elég öltöző, az összes dolgozónak — női és férfi — három rózsás zuhanyozó jut. A mun- kaszünet perceiben előkerült tízórait jobbára a munkapadról fogyasztják el. Cipész Kfsz Kétszázötven dolgozó. Elhanyagolt, piszkos mellékhelyiségek. Itt már tágasabb a zuhanyzó és az öltöző is megfelelő nagyságú, amióta csökkent a létszám, de a tisztaság ezeken a helyeken is hagy maga után némi kívánnivalót. A dolgozók a kályha mellett halmozzák az ételmaradékot, egyéb szemetet..Mosdó nincs, ósdi vízcsap szolgálja a kézmosást, körülötte természetesen nagy tócsa. A szakszervezeti megbízott: — A dolgozók nem nagyon törődnek az ilyesmivel. Kértük, hogy észrevételeiket, kívánságaikat feltétlenül mondják el a gyűléseken, de senkinek nem volt panasza. A munkahely színvonalára a látottak utalnak. A dolgozók pedig — úgy látszik — asszimilálódnak ehhez. UNISZER Ktsz bádogosrészlege — Itt minden rendben van! Erről csak jót lehet írni! Van itt a tizenkét embernek mosdó, öltöző, minden. Kicsi igaz, de az előző munkahelyünkön semmi sem volt. Másfélszer két méteres „öltőid”. Olajos, szennyes ruhák összedobálva, együtt a tízórais csomaggal, törülközővel. A zuhanyzó valamivel kisebb ennél. A dolgozók mégis elégedettek, jól keresnek, csak télen fáznak a munkahelyen. Rozoga műhelyek A mérték utáni egyenruhaszabóság — Füzesabony és Vidéke Javító, Szolgáltató Ktsz — tükrös-fényes előtere mögött elhanyagolt munkahely. Fűtés még nincs, a kőpadlós műhelyben fel- fázásra panaszkodnak a dolgozók. A Festő- és Kőfaragó Ktsz címfestői egy helyen öltöznek, étkeznek, dolgoznak. A szellőzés rossz, egy dolgozónál az ellenőrző vizsgálat fénolszennyeződést mutatott ki. De lehetne sorolni a többit is. Rozoga műhelyek, régi magánházak, esetleg istállók. lebontás előtt álló ósdi épületek adnak otthont a kisebb létszámú részlegeknek, s amint a példák igazolják, a nagyobb üzemeknél sem rózsásabb a helyzet. „A város területén egyetlen olyan ktsz sincs, amely a szociális ellátottságot megszabó MOTI 30—66-os számú előírásnak megfelelne” — állapítja meg a KÖJÁL * Nem vitás, hogy mennyire fontos az embereknek a munkahelyi környezet: szinte egész napja ott telik el és az otthoni pihenés közben is gyakran fejében zsibong az üzem, a műhely zaja; hazaviszi a problémákat, vagy a siker örömét. Egyéniségét meghatározza a munkahely légköre, amelv az egri ktsz- ekben kevés okot ad az optimizmusra. Hekeli Sándor, 10. A Cicero-íéie jelentések a legmegdöbbentőbb hatást viszont a hóhér Himmlerre gyakorolták. Milliók teljhatalmú ura, a véres kezű Ges- tapo-vezér, mintha bizonytalanná vált volna. Schellen- berg háború után megjelent naplója szerint ezt követően utasította őt Himmler, hogy 'vegye fel a kapcsolatot Roosevelt Svédországban tartózkodó ' ' -'ges megbízottja • val, Abi'ű.an Steven Hewit tál, s próbáljon meg célozgatni arra, hogy hajlandó tárgyalásokat folytatni Németországnak a szövetségesek, de elsősorban az Egyesült Államok hadserege előtti kapitulálásáról. S az SD vezetője ügynökein keresztül meg is kezdte a tárgyalásokat Hewittal. Ez az akció teljesen összevágott Churchill- nek azzal az elképzelésével, hogy 1943 végéig kierőszakolja a balkáni angol inváziót, amely messzemenően a délkelet-európai angol érdekeltek kedvezett volna. Schel- ienberg és Himmler számításai szerint ez a tervezett angol invázió felszakította volna Németország délkeleti védelmi vonalát, s így lehetővé vált volna, hogy Németországot amerikai és angol csapatok foglalják el. Himmler és Schellenberg egyformán a jövő politikai tőkéjét próbálták maguknak kikovácsolni ezzel az akcióval, de aztán a Szovjetunió határozott fellépése, valamint a szovjet hadsereg előretörése megakadályozta a manővert Cicero 1944 elején befejezte tevékenységét, s rövidesen eltűnt. Áprilisban Törökország megszakította kapcsolatait a náci Németországgal, váziót akar .indítani, igazak voltak, j Cicero — eredeti nevén Eleysa Bazna — túlélte a második világháborút, s még ma is beadványokat gyárt a bonni kormányhoz, hogy becsapták a hamis fonttal, s követeli szolgálatainak „tisztességes” kiegyenlítését. Hasonlóképpen túlélte a háborút Ludwig Mojzlsch is, aki Ausztriában telepedett le, s textilkereskedést nyitott. Megírta emlékiratait — s így derült fény a Ciceró-ügyre. tVége) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére október végén, november elején ebben az évben is megrendezik a szovjet kultúra napjait. Szombaton, október 24-én nyitják meg a tizenegy napos kulturális seregszemlét. A jelentős kulturális esemény alkalmából tizenhárom delegációt várunk hazánkba: többségük még ezen a héten megérkezik. A hivatalos állami küldöttség várhatóan pénteken reggel érkezik Ferihegyre, Jekatyerina Furce- vának, a Szovjetunió kulturális miniszterének vezetésével. Elküldik képviselőiket a különböző művészeti szövetségek is. így többek között képviselteti magát a Szovjet írószövetség, amelynek delegációja szombaton, 24-én érkezik Budapestre, G. M, Markónnak, az írószövetség titkárának vezetésével. Tagjai között lesz R. I. Rozs- gyesztvenszkij költő és Csin~ giz Ajtmatov író is. Képviselteti magát a szovjet kiadói, sajtó- és filmbizottság, á zeneszerzők és a képzőművészek szövetsége, a szovjet újságíró-szövetség, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, a közoktatásügyi minisztérium és a Komszomol központi bizottsága. A szovjet állami színházi delegáció érkezésére ugyancsak szombaton, október 24-én számíthatunk. A változatos, gazdag művészeti programot szombaton este hét órakor díszelőadással nyitják meg az Operaházban, amelyen többek között közreműködik az ebből az alkalomból hazánkban vendégszereplő Svesnyikov- kórus, valamint a 80 tagú Belorusz Állami Táncegyüttes is. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Heves megyei titkárságán megtudtuk, hogy megyénkben október 26-án. a Belorusz' Állami Tánc- együttes vendégszereplésével kezdődik a rendezvény- sorozat. A híres táncegyüttes magyarországi vendégszereplése során vidéken megyénk székhelyén lép fel először A. G. Opanaszenko érdemes művész, a 80 tagú tánc- együttes művészeti vezetőjének irányításával. Az együttes több mint tíz évvel ezelőtt alakult meg, s azóta olyan sikereket ért el, hogy szorosan felzárkózott a legjobb táncegyüttesek sorába. Műsorukban belorusz, ukrán, moldvai népi táncok, valamint a népi demokratikus országok népi táncai szerepelnek. Elkészítettek több, nagyobb lélegzetű kompozíciót is, mint például „Belorusz rapszódia”, „Belorusz ifjúsági szvit”, a „Lavonyiha” „Szarvacska”, „Okröcskék’> „Hóvihar”, a „Tyúkfarmon”, „Orosz tánc”, „Cseh polka”, „Magyar sarkantyústánc” és mások. Az együttes még fiatal, de máris több külföldi vendég- szereplés van mögötte: jártak a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Szíriában, Libanonban és Jugoszláviában. ■Hazánkban először lépnek a szovjet kultúra napjai keretében a közönség elé. A táncegyüttes műsora mellett már megkezdődtek az előkészületei annak a nagyszabású szovjet könyvkiállításnak, amelyet az MSZBT, az Állami Könyv- terjesztő Vállalat, valamint a művelődésügyi szervek rendeznek közösen a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. Bemutatják a szovjet könyvkiadás legújabb és legsikeresebb termékeit. A kiállítást november 3-tól 9- ig tekinthetik majd meg az érdeklődők. A megyeszékhely rendezvényein kívül valamennyi járási székhelyen és nagyobb községben tartanak megemlékezéseket, rendeznek kiállításokat a szovjet kultúra napjai alkalmából. A tizenegy napos kulturális eseménysorozat keretében rendezik meg a szovjet filmnapokat is: október 28-án Budapesten, a Vörös Csillag Filmszínházban lesz a premierje a Keleti Márton rendezésében készült Szerelmi álmok című, Liszt Ferenc életét bemutató, kétrészes, színes, magyar—szovjet SZABÓ LÁSZLÓ —SÓLYOM JÓZSEF: és nyíltan, a szövetségesek táborába lépett. Schellenberg naplója arról már nem szól, hogy mi lett Ciceróval, de hosszan elemzi tettének indítóokait, amelyek között szerepel a kapzsiság, a gyűlölet, a kalandvágy, s egy olyan feltételezés, hogy Cicero mögött az Intelligence Service, vagyis az angol kémelhárító szolgálat állt. (1950-ben még egy alsóházi interpelláció is elhangzott Londonban a Ciceró-ügyben: igaz-e, hogy az eset megtörtént? A válasz azonban annyira kitérő volt, hogy csak alátámasztotta a feltételezést). Ugyanis, mint ez jóval később kiderült, az 1943 végén átadott fotókópiákat megelőző dokumentumok zömükben csak nagy általánosságban fedték a valóságot, bár néhány konkrét adatot is tartalmaztak. Viszont mindazok a dokumentációik, amelyek arról szóltak, hogy Churchill balkáni angol inK é*fogás . . . Nem, ezúttal nem az úgynevezett „kézfogáról” — az eljegyzés népnyelvi megfelelőjéről — van szó, hanem arról a felnőtt férfiaknál megszokott kezelésről, amikor a nap folyamán először találkozik az ember ismerősével, barátjával, munkatársával — és uram bocsa’ a beosztottjával... Az évtizedes, vagy inkább az évszázados szokás teremtette íratlan szabály többé-kevésbé mindenki előtt ismeri: nőnek, felettesnek, idősebbnek nem illik kevélyen előre kezet nyújtani, de ezt a szabályt illik ismerni az úgynevezett „tiszteltebb” félnek is, s a kényelmetlen helyzet elkerülése végett tehát találkozáskor nyújtsa, előre a kezét kézfogásra a nő, a korban és rangban elől járó... Első pillanatra úgy tűnhet, hogy ez az egész udvarias- sági forinjtía — ma és a mi viszonyaink között — teljesen értelmetlen, formális és szóra sem érdemes dolog. Pedig néha ma is komoly bonyodalmakat, okoz. Nemrégiben egy falusi lakodalomban — amikor már a „hangulat árja” kicsalta az őszinteséget a borissza vendégekből — egy tsz-lcanász előadta a legnagyobb sérelmét. Húsz évig volt megbecsült állatgondozó a közös gazdaság egyik majorjában. Éjt nappallá téve. ünnepnapot nem ismerve végezte a rábízott munkát. Nem kellett neki „parancsnok”, aki noszogat, hogy mikor .mit kell csinálni: híztak a hízók, nőttek a süldők. Még nézni is gyönyörűség volt a gyarapodásukat. De az bizony mégis jólesett, amikor az elnök, a főagronómus, vagy az állattenyésztési brigád vezetője arra került s minden esetben kemény kézszorítással köszöntötte őt. Mert sok minden van egy kézfogásban: a munka, s főleg a másik ember iránti tisztelet, annak elismerése, hogy a maga posztján a Itanász is olyan fontos és értékes ember, mint akármelyik vezető szakember. Ismerősömnek most az a legnagyobb sérelme, hogy amióta egyesült a szövetkezetük a község másik közös gazdaságával, az új vezetők csak „amúgy félvállról” köszöntik, még kezet sem fognak vele. — Vajon miért? Tán’ én alábbvaló ember vagyok? — fakadt ki az idős tsz-gazda — jogosan... Látszatra formaság, de valójában mégsem az. Pénzbe nem kerül, különösebb megerőltetésbe sem: nyújtsunk kezet egymásnak — a beosztottjainknak is... (faludi) filmalkotásnak. A Szikra moziban október 29-én díszelőadáson l mutatják be Lev Kulid zsanov rendezésében Dosztojevszkij híres regényének filmváltozatát, a Bűn es bűnhődés című. kétrészes filmet \ szovjet filmnapok j. : eseménye lesz a „Nagykorúság” című szov- jet-üzbég filmújdonság bemutatása. A Magyar Rádió és Televízió a helyszíni közvetítések mellett, ugyancsak több önálló programmal is készül a szovjet kultúra napjaira, ameiv nagyszabású gálaesttel zárul november 3-án, a Zeneakadémián. (F. S.)